Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-03-02 / 18. szám

6 1914. március 2. — Köszönetnyilvánítás. A Tolnamegyei Ta­karék és Hitelbank 20 koronát küldött a paksi állami polgári fiúiskola szegény tanulói részére, mely adományért hálás köszönetét mond az iskola igazgatósága. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 20 koronát volt szives küldeni jótékony adomány­ként a szekszárdi polgári leányiskolának, amely kegyes adományért ez utón is köszönetét mond az iskola igazgatója. A Toluamegyei Takarék és Hitelbank igaz gatósága ez évben is 20 koronát adományozott a szekszárdi iparos tanonciskolának. Ezért nyilvá­nosan is örömmel mond köszönetét a tanonc iskola igazgatója. — Eljegyzés. Ketskés Győző, a szekszárdi Munkásbiztositó Pénztár igazgató-helyettese, szom­baton tartotta eljegyzését Lauschmann Mariská val, Lauschmann Ödön és neje, Fontányi Mária leányával. — Érdekes Kúriai ítélet. Közöltük már lapunkban, hogy a Strasser Henrik Inám pusztai, Eszterházy hercegi nagybérlőnek, az eszéki cukor­gyár ellen cukorrépa termelésből, illetve a cukor­gyárnak a cukorrépa termelésére nézve megkötött szerződéstől való visszalépése miatt indított kár- téritési perében a szekszárdi kir. törvényszék W0.000 koronát meghaladó összegben marasz­talta a cukorgyárat és ezen ítéletet a pécsi kir. tábla is helybenhagyta. A cukorgyár a szekszárdi kir. adóhivatalnál deponálta a közel fél millió koronát kitevő marasztalási összeget, felperes pedig (Strasser Gyula és fia, Kovács Gyula volt országgyűlési képviselő) követelte a letett összeg kiutalását, illetve a két egybehangzó Ítélettel meg­ítélt követelésnek kezéhez való kifizetését. Miköz­ben felek között ezen kiutalványozásra nézve különféle peres eljárás indult meg, meghagyta a kir. Kúria, mint utolsó jórum, ítéletét, amely az előző Ítéletek megváltoztatásával felperesnek csupán 200.000 korona körüli kártérítési ösz- szeget Ítélt meg. Ezzel befejezést nyer ez a nagy per, amilyen még ritkán foglalkoztatta a szek­szárdi törvényszéket. — Adakozás a népkonyhára. A Szekszárdi Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete a nép konyha javára 100 koronát küldött hozzám. Ezen emberbaráti szeretetből eredő kegyes adományért ez utón is hálámat fejezem ki a nagyrabecsült egyesületnek. — Bezerédj Pál. — Egyleti ügyek. A hőgyészi izr. jótékony egyesület alapszabályait a belügyminiszter át­dolgozásra visszaküldte. A gyönki szépítő egylet alapszabályai jóvá­hagyás végett felterjesztettek. Ideiglenes elnök Scbeurer Károly, alelnök Óvári Ferenc, titkár dr. Tüske Béla, pénztáros Wertheim Ármin. — A Sirolin. A legújabb időben ez a szer orvosi és betegkörökben igen sok barátot szer zett, mert hurutos affectioknál nagyon bevált. Mondhatni, annyira el van terjedve, hogy „Sirolin Roche“ egyetlen házban sem hiányzik, ahol a meghűlés, a légzőszervek betegségeit, skrofula stbieket meg akarják akadályozni. Kellemes izli s szivesen veszik. — Esküvő. Kiinsztler János budapesti máv. tisztviselő holnap esküszik örök hűséget Szék szárdon Hoff Emikének, Hoff Henrik selyem tenyésztési főpénztáros leányának. — Egyetlen színházi est Amint már meg­előző számainkban megemlékeztünk róla, márc. hó 7-én tartja egyetlen estélyét Pintér Imre, Parlagi Kornélia, Kertész Lajos és Kereszthy Jenő társaságában. Az egyetlen est valóságos meglepetéseket tartogat a közönség számára és csupa uj slágerekkel lép sorompóba a sikerért, épp ez teszi érthetővé azt a szokatlan érdeklő­dést, mely már is megnyilvánul közönségünk körében az előadás iránt. A kicsiny gárda leg utóbb három estére Kolozsvárnak volt vendege, még pedig olyan intenzív siker mellett, hogy jövő hóban újra lerándulnak két estére. Ez es­tén kerülnek először a következő legújabb új­donságok színre: Beköszöntő. Négy fekete ló. A siralomházban. Mondják meg a legkisebbik Horváth lánynak. Egy kis lány férjhez menne. A bölcső. Magának irom ezt a levelet. Várva- várlak . . Piere és Ninon. Óh maga elragadó szép 1 Két pár cipő históriája. Minden leány hemis. Lánc-lánc Észter-lánc.. Az első csók. A vén cigány. Jaj, jön a feleségem Vers zagyva­lék. Feleségem fürdőzik. A jó vidék. A protek­ció. Az előleg. Lovagolni tanulok. A biztosítási ügynök. Versek Politikai szatírák. — Jegyek előre válthatók a Molnár-féle részvénynyomdaban. Meghalt a vonaton. Antony Gusztáv, a Dunagőzh józási társaság felügyelője Ujdombóvár állomáson múlt hó 24 én felszállt a Fiume felé induló gyorsvonatba, de még el sem helyezkedett a szakaszban, mikor hirtelen összeesett. Uiitársai segélyért kiáltoztak, de minden hiábavaló volt, mert az öreg urat agyszélhüdés érte és nyomban meghalt. Kivitték a vonatból és hazaszállították Pécsre, ahol nagy részvét mellett temették el. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK — 0r. Holub József felolvasása. Ritka nagy és előkelő közönséget vonzott össze tegnap este, 9 órakor, a Muzeum nagy képtártermében dr. Holub József Nemzeti Múzeumi s. őrnek fel­olvasása, amellyel mint hálás tanítvány, Wosinsky Mór halhatatlan emlékének is áldozni kívánt. — A Wosinskyra való meleg és kegyeletes vissza­emlékezés után, a vármegye őskorát érintve, a mohácsi vész utáni állapotokkal foglalkozott a fiatal szerző; fáradságos utánjárással összegyűjtve, szép tudással s történetírói érzékkel csoportosítva az e korra vonatkozó érdekes adatokat. — Leg­először is Tolnát, az ottani reformációi mozgalmat ismertette. A Tolna név megfejtésével még adó sak nyelvészeink. A Tolona, To Ilona alakok után, a mai Tolna alakkal azonban már korán találko zunk. 1324 ben Tolnavár néven említik a vár­megye nevét. Maga Tolna is hires város volt abban az időben. 1463 és 1518-ban országgyűlést is tartottak ott s falai között Mátyás király is sokszor megfordult, a szerencsétlen Il-ik Lajos is innen vonult 1526 augusztus 24 én Bátára. — A reformáció idejében Tolna egéez a Fekete­tengerig a legnagyobb református gyülekezet volt. Ott laktak a leghíresebbek közül való re­formátorok : Szigeti Imre, Tövesi Mátyás, Bere- meni János, Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Decsi Gábor, Búzás Mihály. Később azonban a török zaklatás miatt, a hajdan 900 házból álló város mindinkább jelentéktelenebb lett. Hires főiskolájajis megszűnt. A tanitványok jó része Kecskemétre ment. dr Holub ezután áttért a Budavár visszafog­lalása kofára (1786). Radonay Mátyás pécsi püspök téritői buzgalmára, majd a telepítési mozgalmakra. 1692 ben Tolnának és Baranyának, Somogymegye nagy részének Péccsel együtt 3221 lakosa volt. A régi törzsökös családok mind kipusztultak, csak a Paksy család leányági utódai a Daróczy csa­ládok maradtak 32 ezer forint lefizetése mellett a paksi birtokokban. Az uj urak : a Vallis gró fok Tolnán, Styrum Lymburg Simontornyán, a Monaszterlyek, Dőryek Zombán, Sziirzendorf Hőgyészen. De a megyei élet lassan mégis meg­indult. Radonay Mátyást főispánná nevezik ki, 1693-ban január 25 én be is iktatják. Az alispán Daróczy István volt. Radonay erélyes, de ünkény- kedő főispán volt, aki úgyszólván komfiskálta a vármegye alispánválasztási jussát és Broderich Andrást ültette az alispáni székbe, akit később börtönre is Ítéltek, de aztán újból alispán lett. A vára egye hasztalan protestált ellene. Ezt az érdekes küzdelmet vázolta aztán a felolvasó s tárgyalta Tolnavármegye pecsétjének történetét. Tolnának már előzőleg is volt pecsétje, de az el veszett. 1696-ban tehát újat kapott, melyet a király 1699 ben a megye kórtéré megsemmisí­tett s uj pecsétet adott, amelyet 1836-ban ma­gyar feliratú pecséttel csereit ki Ferdinánd király. Az érdekes felolvasást nagy tapssal fogadta a közönség s ünnepelte a felolvasót. — Ez alka lommal a Wosinsky Mór szoboralap javára be folyt belépti dijakból 88 korona 50 fillér. Felül­fizetett: özv. dr Treerné Wosinsky Katalin 8 K, dr. Rubinstein Mátyás 2 koronát. Az összes jöve­delem 98 K 50 fillér. — Vizmunkálat. Az őcsényi vörös-tó lecsa- polására vonatkozólag az alispán által hozott vég­határozatot a földművelésügyi miniszter véglege sen megerősítette. A lecsapolasi munkálatot a szekszárd—bátai ármentesitő és belvizszabályozó társulat kérelmezte és fogja végrehajtani. — Az „angol szabóhoz“ címzett szekszárdi r.agy ruha áruház lulajdönosa : Bondi Lipót je­lentős lépést tett üzlete fejlesztésére, szövetáru- raktárral és kü ön szabászati osztállyal rendezvén azt be, amit a férfi divat hívei, akik eddig Szék - szárdon nem igen- voltak elkényeztetve, bizo nyára örömmel vesznek tudomásul. Aki tudja, hogy mit jelent egy jól szabott nagyrág és egy jó minőségű angol szövet, tudja csak méltányolni ezt az újítást, melynek hiányában sok nehéz ezres bankó vándorolt eddig évenként Szekszárdim! budapesti, székesfehérvári, kaposvári és egyéb nagyobb városokban levő fórfiszabók zsebébe, mert aki jó szabást akart, az kénytelen volt ide genben varratni. Bondi Lipót szövetáru és mér­tékvevő osztályában a valódi angol szövetekre és kifogástalan szabásra fekteti a fősulyt, úgy szin­tén a legjutányosabb árakra. Mai számunkban foglalt hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Adomány. Hermann István rebeci intéző 11 K 40 ft adott a tamási szépítő alapnak, melynek kezelője <z utón is köszönetét mond. Elveszett baliruha. Tamásiból írják: Ritkán foglalkoztatja a nyomozó hotóságokat ily poetikus dolog, mint mostanában T-másiban. A csendőrség, szolgabii óiág, vizsgálóbíró, sőt még a szekszárdi rendőrség is egy rózsaszínű báliruhát kerestek napokig, közben lefoglaltak postai csomagot, át kutatták Szekszái'don egy utas podgyászát, fel­tartóztattak automobilt, mind hiába, a ruha — perdül Úgy történt a dolog, hogy Blochinger örzsike nagykondái tanítónő egy tamási divat­szalonban a dombóvári gyermekmenhely mulat­ságára két ruhát rendelt: egy jelmezt az élőké­pekhez és rózsaszín selyemruhát a tánchoz. A ruhákért beküldte előtte való nap Balog Mari nevű pusztai leányt. A varrónő tanuk előtt be­csomagolta egy dobozba mind a két ruhát, jól lekötötte, a leány tanukkal tudja igazolni, hogy a csomagot szem elől nem tévesztette, sem ki nem bontotta, mégis otthon, mikor a csomagot felbontották, a báli ruha hiányzott. A csendőrség nyomban széles körben meg tett minden intézke­dést, eddig azonban a ruhának nyoma sincs. — Halálozás. Gerendái) Lajos, Tolnavár­megye n^ug. főszolgabirája rövid szenvedés után elhunyt Szekszárdon. Még a régi vármegyét szolgálta, igen szép készültséggel mint aljegyző, majd mint a központi járás népszerű főszolga- birája. Meleg, jószivü ember volt, kit hogy min­denki szeretett, megmutatta a tegnap impozáns részvéttel végbement temetés. Nemcsak Szekszárd egész intelligenciája volt ott, de nagy, sőt teljes számmal bejöttek a környékbeli községek elöl­járói is. A gyászszertartást Gödé Lajos ref. lelkész végezte, a dr. Szentkirályi Mihály vezetésével felvonult dalárda szép gyászénekkel tisztelte meg az egykori hires dalárdistát. A vármegyei tiszti­kar is testületileg jelent meg a temetésen s dr. Eri Márton főjegyző vezetésével szép koszo­rút helyezett a ravatalra. Az elhunytban Gerenday László az Amerikában élő je'es iró (Légionért édes atyját gyászolja. A család által kiadott gyászjelentés a következő: Alulírottak fájdalom­tól megtört s/Ívvel tudatjuk a felejthetetlen leg­jobb szivü férjnek, apának, fiúnak, testvérnek, apósnak, sógornak és nagyapának Gerenday Lajos Tolnavármegye nyugalmazott főszolgabirá- jának 65 éves korában f. hó 27-én reggel 7 órakor rövid szenvedés után történt gyászos el- hunytát. Boldogult földi maradványai március 1 én d. u. 2 órakor fognak a Rákóczi ut 676. számú halottas házból a ref. egyház szertartásai szerint az újvárosi sirkertben örök nyugalomra helyez­tetni. Szekszárd, 1914. évi február hó 27-én. Em'éked örökké élni fog szivünkben, özv. Gerenday Lajosné szül. Könczöl Malvin, neje. Gerenday László, Gerenday Margit férj. Csathó Egonná, gyermekei, özv. Gerenday J.-né édesanyja, özv. Kesserü Lajosné szül. Geranday Flóra, özv. Tóth Gáborné szül. Gerenday Kata, Gerenday József, Gerenday Endre, özv. Kesserü Ferencné szül. Gerenday Ilka, Pál Istvánná szül. Gerenday Etelka, testvérei. Gerenday Lászlóné szül. Jariszek Hona menye. Csathó Egon veje. Pál István sógora, özv. Ellmann Miklósáé szül. Könczöl Emilia, Könczöl Laura, sógornői. Gerenday Laci, Gerenday Ilonka, unokái. — A Világmozgóban egész március hóra elsőrangú műsort állított össze a vezetőség, a leg­híresebb darabokat előre lefoglalva. így ma este A fekete hajó cimü elsőrangú tengerész szinmii lesz bemutatva. Kedden és szerdán A levegő ki­rálya kitűnő darab, színes film, auto, express vonat és aeroplan szereplése az események kere­tében, nagyszerű produkció ; a darab egy része orvosi körökben játszódik, bemutatva Carrel prof. világhírű kísérleteit az organizmuson kívüli élet­működésről. Főszerepben Robine francia szín­művésznővel. Csütörtökön és pénteken kipi óbált nevelő est. íSzombaton és vasárnap kiváló Pathé- müsor. — Továbbá következni fognak : A IX. parancsolat, A hazátlan, Germinal,. Az örvény, A Sárga csikó. Mérsékelt bérletjegyek állandóan válthatók Grünfeld Dénesnél. — Helyesbítés. A paksi áll. polgári fiú­iskola február 23 ik teaestélyéről múlt számunk­ban hozott közlésünket — sajtóhiba miatt — úgy helyesbitjük, hogy a felülfizetésnél : Weisz Áb rahám, Horváth Sándor, Bloch Miksa, Gaupp József, dr. Grünfeld Adolf, Schöffer József, Cser­vény J , Virág Ferenc, Reinhardt György, Schar- fenberger J., Steiner Vilmos, Sclnvarcz Gyula, dr Fenyő Dezső, Goldstein Ignác, Fritz F. Her- cegfalva, Ring Vince Szabadka, „Apácai“ Heiszer Henrik nem egy, hanem kettő koronát adomá­nyoztak. Dr. Sándor Béla utólagosan 5 koronát juttatott az estély céljaira. —r Vendéglősök bálja. A tolnamegyei ven d giősök egyesülete nagyszabású mulatságot ren­dez Szekszárdon folyó hó 12-én. A bálanyai tisztre Forster Zoltánné kéretett fel. aki azt el is vállalta. A bál védnökei : Forster Zoltán alispán, Szent király i Mihály dr. polgármester, Major Lajos kir. tanácsos pénzügyigazgató, Simon Rudolf dr. kir. ügyész és Pesthy Pál dr. vezető járásbiró. A táncmulatságot kabaré előzi meg, melynek műsora összeállítására Jasek Sándor vármegyei 11. jegyző, a szekszárdi állandó műkedvelő tár­sulat igazgatója kéretett fel — Mautner Gyula fogtechnikai műtermét áthelyezte a Mehrwerth Ferenc-féle házba, Széchenyi-utca 1077. szám. Postától 5-ik ház. Polgári leányiskolával szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents