Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-01-05 / 2. szám
A Tolnomesyei Közművelődési TOLNAVAKMEGYE és a KÖZERDEK 3 elegitésével támogatni fogja a több oldalról ostromolt és hitelre szoruló közönséget. A Tolnamegy a Takarék és Hitelbank, miután a Fiók felállítására szükséges előkészületek megtörténtek, tegnap, e hó 4-én délelőtt Pakson a városháza tanácskozási termében tartotta a paksi fiók megnyitása ügyében az első értekezletet, amelyen a Hitelbank képviseletében dr. Leopold Kornél vezérigazgató, Szeghy Sándor, dr. Mártin József és Bodnár István igazgatók vettek részt. Dr. Leopold Kornél vezér- igazgató hangsúlyozta az igazgatóság nevében, hogy a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank készségesen engedett a legilletékesebb helyről és több oldalról megnyilatkozott ama kívánságnak, hogy a súlyos válsággal küzdő Paks községnek és lakosságának segítségére siessen. — A Pakson uralkodó gazdasági mizériák, az ott mindinkább tért foglaló értékdevalváció enyhítése és egyéb súlyos pénzügyi és gazdasági bajok — amelyek teljes elpusztulással fenyegetik a legfontosabb gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeket — orvoslása érdekében igen sokat tehet egy pénzintézet, amely jó és nehéz időkben egyaránt mindig hivatása magaslatán áll. — A legjobb anyagi viszonyok között levő egyén is, ha különben aránylagos és kellőképen fedezett tartozásának rögtönös visszafizetésére kényszerítik, az anyagi tönk szélére jut s az illetőnek bukása más existenciákat is köny- nyen magával ragadhat, mig kíméletes eszközök alkalmazásával és a mindent elsorvasztó uzsora helyett nyújtott szolid hitellel a legnagyobb bajokat is lehet enyhíteni és tompítani. Paks és lakossága a közismert körülmények szomorú- összetalálkozása folytán sivár, szinte vigasztalan helyzetben van, valósággal tehát közérdekű mentőakcióról van ezúttal szó, amely munkából a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank, amennyire csak ezt anyagi érdekeinek sérelme nélkül megteheti, készséggel veszi ki minden irányban a maga részét. E célból Fiókot nyit Pakson, amely az anyaintézet szellemében és intenciói szerint fogja a maga anyagi erőforrásait és egyéb irányú támogatását a paksi piacnak rendelkezésére bocsájtani. Örömmel látja, hogy ebben a a munkában, mely Paks és vidéke közönségének egyetemes érdekeit, állás és osztálykülönbség nélkül kívánja megvédeni és előmozdítani, a paksi társadalom legillusztri- sabb képviselőinek készséges közreműködésére számíthat. Ezután a Fiók működésének részletes megbeszélése és a Fiók ügyviteli szabályainak tárgyalása következett. A paksi fiók választmánya ezután a következőképen alakult meg : Elnök: Horváth Sándor evang. főesperes, földbirtokos, tagok: Virág Ferenc róni. kath. plébános, Molnár Lajos ev. ref. lelkész, Somogyi Oszkár bor- és sörnagykereskedő, Weisz Sámuel, a Weisz Gerzson gabonakereskedő cég szeniorja és Weisz Ferenc földműves, volt községi II. biró; ügyész: dr. Grosch József ügyvéd, tb. megyei főügyész ; cégjegyző-könyvvezető : Cservényt Alajos, a Bonyhádi Takarékpénztár volt tisztviselője és pénztáros Veyer János Hanoi. A fiók f. hó 7-én kezdi meg működését. 4 január 5. Egyesület népszerű előadásai. Az Országos Szabadoktatási Tanács múlt évi december il-én tartott ülésében a Tolnamegyei Közművelődési Egyesület által bejelentett falusi népies előadássorozatok közül az alább felsorolandókat, mivel azok az 50887/911 sz min. rendelet követelményeinek általában megfelelnek, tudomásul vette és tiszteletdijra való ajánlásra előjegyezte. Bataszék 20, Bölcske (áll. isk.) 12, Decs 20, Fadd (r. k. isk.) 20, Gindlicsalád 20, Kurd 14, Majos 14, Medina 16, Mucsi 14, Ozora 14, Szárazd 20, Szekszárd (r. k. isk) 13, Szekszárd Kath. Legényegylet 20, Tolnanémedi 12, Zomba 16 előadás. Részint a szabadoktatás segélyezésére szolgájó költségvetésileg biztosított összeg korlátolt volta miatt, részint pedig azért, mert az 50877/911 sz. min. rendelet követelményeinek egészben vagy részben nem feleltek meg, az Országos Szabadoktatási Tanács említett ülésén a következő előadássorozatokat nem vehette tudomásul és nem jegyezhette elő : Bölcske (ref. isk.) 8, Kéty 20, Paári 14 Pusztahe/icse 8, Szekszárd rabiskola 8, Tamási 14, Tevel 12 előadás. Az előjegyzett előadások tiszteletdijainak engedélyezésére azonban az Országos Szabadoktatási Tanács csak akkor tehet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák előterjesztést, ha azoknak rendezői megtartásukról a tanács által küldendő beszámolóiven legkésőbb 1914. évi április hó l-éig szabályszerűen beszámolnak. 1814-1914. Nagy históriai események történtek száz évvel ezelőtt. Napoleon jénai vereségét gyorsan követte bukása. Az 1814. év első óráján Blücher a »Ge neral Vorwärts« átkelt a Rajnán hadseregével és ezzel megkezdődött az európai nagy koalicó seregeinek előrehaladása a francia földön. Néhány hét múlva a mi Simonyi óbesterünk is átusztat huszáraival a Rhone folyón és halad Paris felé. Napoleon minden zsenialitásával és a hadi tudó mány legcsodálatosabb műveleteivel sem tudja föltartóztatni a szövetséges haderőt. Március 30-án megadja magát a francia főváros és másnap kaput nyit a győzelmesen bevonuló szövetséges fejedelmeknek. Napóleont sz‘lencséjével együtt elhagyja a nagy tömeg. Az ideiglenes francia kormány uj alkotmányt fogadtat el és a detronizált nagy császár kénytelen minden kikötés nélkül lemondani. Április 11 én Írja alá lemondását, április 28-án már felcseréli világuralmát a kis Elba birtokával. A Bourbonok, akikről egy francia államférfin. azt mondta, hogy „semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek« visszakapják elvesztett trónjukat. Május 4-én fogadja Páris XVIII. Lajos királyt. Vele együtt sok kiesül y és nagyobb elűzött fejedelem tér vissza fejedelmi palotájába. A május 30-án megkötött első párisi békével Franciaország az 1792. évi határai közé szorul. A békekötés után a szövetkezett u alkodók nagy találkozóra jönnek össze Londonban, majd Bécsben. 1814 november 3-án nyilt meg a bécsi kongresszus s folyt olyan fényes ünnepségekkel, amilyeneket még nem látotc Európa. Napoleon bukásával kezdődik kálváriája egy magyar Írónak, Bacsányi Jánosnak. Az 1809. évi proklamációnak — amelyet Napoleon a magyar Sághoz intéz — magyarra átültetését neki tulaj- doniiják és azért 1814 ben fogságba kerül. De az önkényuralom alatt szenved az egész ország is. A szent szövetség és Metternich szelleme súlyosan, fojtóan ránehezedik a napóleoni háborúkban kimerült nemzetre. Országgyűlést nem hívnak össze, adót és katonát törvénytelenül szed nek. Cenzúra és rendőri nyomozás őrködik azon, hogy az elfásuló lelkeket a szabadság riadója föl ne serkentse. A közállapotok sivárságában az irodalom is tengődik. Kisfaludy Sándor Hunyady János nevű drámáját irja 1814 ben és ugyanakkor dolgozik Katona József bálik bánján, hogy a Döbrentei által hirdetett díjra pályázzon vele ; nagy alkotá sával dijat nem nyer s átdolgozva csak évek múltán adja ki. Kölcsey Ferenc 1814-ben megirja az első magyar müballadát, »Rózát« ugyanabban az évben, amikor Uhlaudnak, a hires német balladaköltőnek Schwäbische Kunde és Des Sängers Fluch cimü balladái megjelentek ; ez évtől kezdve adogatja közre verseit és tanulmányait, ez évben látott napvilágot »Rákos Nymphájához« c. költeménye. Pázmándi Horváth Endrének megjelenik első kísérlete : Zirc emlékezete. Kis János Verskötetét adja ki. Dukai Takács Judit kezd Berzsenyi szellemében verselni. Döbrentei Gábor megindítja az Erdélyi Múzeumot. Kazinczy Ferenc sajtó alá adja munkáit és nem szűnik meg leveleiben inteni, serkenteni, buzditani. A nemzeti haladás nagy apostolát nem csüggeszti el semmi. Azt irja gr Dessewffy Józsefhez 1814 november 26-án „Én láttam, hogy a félköltés, megrázás által kell éleire hozni az alvókat, s költöttem, ráztam. Mérget nyújtanak nekem, fesziteni készülnek, máglyára akarnak tenni, mint Sokratest, az Idvezitőt és Husst . . . Elég nekem, hogy a korholás munkába ment. A vetett mag bizonyosan teremni fog, s akkor nevem áldásban lészen. Üldözzenek, bántsanak, az mind semmi.“ Mérhetetlen érdeme, hogy a nyelvreformmal alapját veti a későbbi társadalmi és politikai nagy reformmozgalomnak. Az 1814-ik év több jeles írónknak szüle tési éve. 1814 március 18-án született Szathmáry József, irói néven Szigligeti Ede, a legnépszerűbb és termékenyebb színműíró. Ez év április 1-én született Erdélyi János, költő és eszthetikus, a népköltési gyűjtés legtevékenyebb munkása; és junius havában báró Kemény Zsigmond, a magyar történeti regény legkiválóbb művelője. A világirodalomnak legjelentősebb eseményei száz évvel ezelőtt : meghalt Bernardin de Saint Pierre, Pál és Virginia történetének hires költője, aki idilljével az egész világot rajongásba ejti ; maga Napoleon is világhódító útjában mint legkedvesebb olvasmányát viszi magával a francia leiró művészetnek ezt a remekét. 1814-ben balt meg Fichte is, a nagy német loealista filozofius. És ebben az esztendőben született az oroszok egyik legnagyobb költője, Lermontov Mihály, az orosz Byron. 1814 ben jelent meg Valter Scott első regénye : Wawerley, vagy hatvan évvel ezelőtt. Ezzel kezdődik a történeti regény virágzása. Byron 1814 ben Napoleon bukását ódában ünnepli, megirja „Lara“ és „Corsair“ ját A legnagyobb német költő, Goethe az uralkodó romanticiimus hatása alatt 1814. év közepén az orientalis költészet tanulmánya alapján a Westöstlicher Divan cimü rovatnak első költeményét szerzi. Gockler György. HÍREK. — Szakfelügyelői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kdpolnay József duna- földvári gazdasági szaktanítót, szakfelügyelővé nevezte ki. — Megbízatás. A szekszárdi izr. hitközség iskolaszéke megbízta Kálmán Etelka oki. kézi munka tanítónőt, Kálmán Károly szekszárdi tanító leányát, hogy az izr. iskolában a kézimunkát tanítsa. — Tartalékos tisztek áthelyezése A honvédelmi miniszter egyetertőleg a közös hadügyminiszterrel, a közös hadsereg tartalékából Osztrich Lajost a 61. gyalogezredtől, Nyári Andort a 69. gyalogezredtől az I. honvedgyalog- ezredhez helyezte át. — Tiszttartói kinevezés. A paksi születésű R'^bányay BHa nagyloósi intézőt báró Solymosy Ödön tiszttartóvá nevezte ki. — Özvegyi nyugdíj. A miniszterelnök Csillag Márton 48 as honvéd közvitéz özvegyének, Tóth Anna szekszárdi lakosnak 120 K évi nyugdija t és 30 K temetési járulékot utalványozott. CBryög^ritliaLtoki-e a tü<dőt>ajok:/? Ezen rendkívül'fontos kérdés foglalkoztatja mindazokat, akik asthmában, tüdő- és torokbeli gümökórban. sorvadásban, tüdőcsucsh írutban, idült köhögésben, elnyálkásedásban hosszas rekedtségben szenvednek és eddig gyógyulást nem találtak. Mit den ily beteg kap tőlünk teljesen ingyen és bérmentve egy ábrákkal ellátott könyvet "^80 irta Dr. med. G. Guttmann, a Finsengyógyintézet főorvosa és a könyv e kérdést tárgyalja: .,Gyógyithatok-e a türiöbajok?“ Azokivül küldünk egy mintát, a mi bevált világhírű diétikus teánkból Sok ezren dicsérik, akik eddig használták. Gyakorló orvosok e teát mint kiváló diétíkumot használták és dicsérik tüdögümcíkórnál (sorvadásnál), asthma, bronchitis és torokhurut eseteibe», «ögr Ez a Tea nem titkos szer, Lieberfüvekböl van összeállítva, melyek császári rendelet folytán a szabad forgalomnak vannak átengedve. Az ára oly jutányos, hogy a vagyontalanok is megszerezhetik. De, hogy minden betegnek alkalmat adjunk, hogy e teát mi den kockázat nélkül kipróbálhassa és bajának minemüsége iránt tájékozódhassák, elhatároztuk, hogy minden betegnek megküldjük a „Gyógyithatók-e a tüdöbajok?“ cimü könyvet és egy próbát a teánkból, és pedig teljesen ingyen és bérmentve. Csak tessék egy levelezőlapot irni pon os cimével az alábbi cégnek: PUHLMANN & Co., Berlin 903 MSggelstrasse £5.