Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-02-09 / 12. szám
2 régi alapon önálló képviselőküldési joggal bir, olyan városi kerületek is vannak, melyeknek egyáltalában nincsen városi jellegük, a hol, tehát a képviselőküldési jog egyáltalában nem egyértelmű Hz ország városi polgárságának reprezen- tálásával. — Hiszen vannak népes községek, 30 -40,000 lélekszám fölötti rendezett tanácsú városok, a melyek teljesen falusi jellegűek. Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy a kerületek beosztásánál milyen mértékben részesülnek figyelemben a szó szoros értelmében vett városok, melyeknek városi jellegét a fejlett polgári osztály, az élénk ipar és kereskedelem adja meg, akkor megállapíthatjuk, — kizáróan Budapestről és a többi törvényhatósági városról szólva — hogy a kerületek száma 43-ról 66 ra emelkedik, sőt ha a fő város közvetlen közelében lévő kerületeket is ide számítjuk, 43-ról 71 re. E mellett egész joggal lehetne még ideszámítani néhány rendezett tanácsú Várost is. A fővárosban a kerületek száma 13 mai szaporodott, a főváros közvetlen közelében öttel, nagy városainkban egy kerülettel. Vagyis kétségbe nem vonható számok igazolják, bogy a javaslat teljes mértékben honorálja azokat a városokat;, a melyeknek ilyen jellegét közgazdasági, kulturális és társadalmi életük és jelentőségük adja meg, nem pedig a puszta adminisztratív rangfokozat. Igaz, hogy 10 város elesik követküldési jogától] de ezen kerületeknek összesen 3975 választójuk volt. Erdélyben a választókerületek száma kilenc cél apad, de a kilenc kerület közt vannak az említett kis kerületek, amelyek közül különben három, mint a vidékkel kombinált városi kerület előre'áthatóan megmarad. Ha eltekintünk attól, hogy Erdélyben tiz pici kerület részben megszűnik, részben eltolódik, megállapíthatjuk, hogy Erdély képviselete lényegében nem változik meg. A három szinmagyar vármegyében Erdélyben átlag 2367 választóra és 30,000 lakosra esik egy választókerület, szóval a székely vármegyékben aránylag kisebb számú választó kap választókerületet. A szász vidékeken is a fejlett kultúra figyelembevételével kisebb számú lakosságra jut több választókerület. Részletes statisztikai adatok is igazolják, hogy Erdélyben a kerületek számának és székhelyének megállapításánál nem történt kedvezés a nemzetiségek javára. Az előkészítés alatt lévő részletes beosztás keretében úgy a magyar,, mint a román, a német, a tót, a szerb és a rutén többségi választókerületekben átlagban a választók száma mindenütt több lesz, mint 40 0 és kevesebb, mint 4500. „Dunaföldvár“. Nem arról a Dunaföldvárról, nem arról a községről lesz itt szó, melyről már sokat Írtak e lapok, hanem egy nemes és ideális munkáról, egy magasba törő zászlóról mondok el most egyet- mist, arról a szép fehér lapról, amelynek a neve és felirata volt : Dunaföldvár. Kezembe akadtak a „Dunaföldvár“-nak 1902 június 15 iki első s folytatólagosan egész az 1903 junius hó 28 án megjelent utolsó számáig való lappéldányai. Több mint egy évtizeddel ezelőtt volt ez s a nagy reményekre jogosító kedves társadalmi, közgazdasági és közművelődési hetilap bizonyára érdekli a jó földváriakat Lelkemben őszinte a fájdalom és sajnálkozás, hogy ez a szép és nagy célokat szolgáló s.fényes eredményeket kivivni, nagy diadalokat aratni hivatott zászló alig egy év alatt a lomtárba került, hogy a múltban is, ma is az emberiség lelkét eltöltő hideg közöny folytán az idő oly hamarosan végzett vele. El még a szerkesztője, élnek javarészt munkatársai, csak a zászlót tették le, mert az előharcosok mellett nem voltak katonák, az erkölcsi és anyagi támogatás mindig kevesebb lett s igy a még szintén életben levő lapkiadó is földet hintett rá azzal az Ígérettel, hogy ha majd igázi érdeklődés mutatkozik a lap iránt, újból megindítja azt. A nemes alkotásnak, a lelkesítő munkának ideje itt volna ugyan, de a közöny még mindig tart. Fásultságban élnek az emberek s a nagy célok érdekében szükségelt legerősebb fegyver, legszebb. eszköz még mindig temetve van s hiába próbálták — bár sokkal szerényebb alapon — újra feltámasztani, nem ment a dolog . . . Üdvözlöm ezt a temetve levő, de a lelkekben nagyon sokaknál élő „Dunaföldvár“ t! Kö szöntöm szerkesztőjét, kiadóját, munkatársait s engedelmet kérek tőlük, de róluk is megemlék- szem . . . A „Dunaföldvár“ felelős szerkesztője Lantos Simon, kiadó tulajdonosa Somló Manó volt. Szerkesztősege Kossuth Lajos tér 49., kiadóhivatala Kossuth Lajos utca 555. sz. alatt. Előfizetési árak : egy évre 8 korona, fel évre 4 korona, negyed évre 2 korona, tehát annyi és oly kevés, hogy a nagyközség lakosságának a fele is a minden vasárnap megjelenő lapra bátran előfizethetett volna. Az első számban a szerkesztő és kiadó „Olvasóinkhoz“ irt szavaikban mondják: tEgy nagy és nehéz terv megvalósításához fogtunk. Lapot indítottunk, melynek feladata leend községünk és környékünk anyagi és szellemi erejet előmozdítani s odahatni, hogy mindazok a bajok, mik községünk fejlődését gátolják, orvosoltassa- nak . . . Míg Kátkay László v, orsz. képviselő „Az uj laphoz“ cimü költeményében végszavakul Írja :■ Ha csüggednél, adjon erőt Az a gondolat, tudat, Hogy tündöklő nagy a sajtó, S annak egy sugara vagy .. . S a caüggedés hamar bekövetkezett. A munkatársak : Rátkay, Niefergall Nándor, dr. Lévai, dr. Schóber, dr. Strausz, Ni érti t, Rafael, Butyka, dr. Partos, Barna, Hamvay, ErŐ8S, Szomaházy, Zoltán Jenő, Bleicher, dr. Haaz látván, Báttuszéki Lajos. Sasvári Béla és mások nevei bizonyították előre, hogy ez a „Duna- földvár" diadallal törtet előre, céljait mindenben eléri és senki sem mert arra gondolni, hogy egy év alatt félre kell tenni . . . !'• > LA A VÁRMEGYE én a KÖZÉRDEK 19 14 február 9. Már az első lapszám a községből rohamos kivándorlás ellen küzd, Dunaföldvárt, mint nyaraló-telepet emlegeti, a paka-mözsi vasút kiépítését várja, közgazdaság, tanügy és egyéb köi- érdekü dolgozataival egy ilyen nagy községben nélkülözhetetlen sajtót mutatja be. Foglalkozik a lap a szegényügy rendezésével, az ipar és ke reskedelemnek jövőjével, ir a rend és csend fenntartását előmozdító eszközökről, nőképzésről, olcsó hitelről stb., mind olyan dolgok, amelyek kivitele a legszebb célok egyike s hogy mind elértük-e, az itthoniak tudják legjobban. S 10 évvel ezelőtt a földváriakról Írják : Ha jó kedvük támadt, volt dolga Márkusnak, Mint káposzta-levél, úgy összéborultak. A mai bál, mulatság, a mai élet egy kissé más ... Az utcák házszámozását siettetik. Piaci szabálytendeletet várnak, polgári iskolák felál 1 -í fásával foglalkoznak, vallásos, hazafias, közérdekű- cikkekkel lépnek elő s a társadalmat barátkoz- tatják. Városunk jövőjéről (városnak hivták mindig a községet) mondja a lap : Akit aggaszt városunk szomorú jelene és sivár, jövője,-az megért bennünket s teljes igyekezettel azon lesz, hogy közállapotaink irányításánál a bék,e és a társadalmi erők egyesítésének az eszméje legyen a vezérlő gondolat. (Lévai dr.) Hogy mily kevesen értették meg, azt a jövő, meg alap megszűnése mutatta. Mozogjunk, mozogjunk ! — írja Niertit — Ne csak az áldatlan személyes irigység és a torzsalkodás terén, hanem a becsületes munka mezején is . . . S a munka egy évig alig tarthatott, a társadalom akkor már beteg volt . L Társadalmunk beteg, az önzés, és nagyzás hóbortja szállta meg. Vissza kell vezetni a népet a régi egyszerűséghez, ápolni kell a hazaszeretetei és meg kell becsülni a puritán jellemet. (Livius (Lantos) szerk.) Föl kell rázni még idejében a társadalmat mélységes letbargiájából. A társadalom egyes rétegein múlik, hogy visszahelyezzék a társadalmat arra a magaslatra, mely azt a műveltség mai foka, a tisztesség, becsületesség révén megilleti. . Hogy Magyarországban valaha rend legyen — ami a fejlődésnek első és legkényesebb feltétele — első sorban a községi rendőri intézményt kell gyökeresen szervezni. A rengeteg vármegyei és községi szabályrendelet, a pár százezer büntető szankcióval ellátott miniszteri határozatot kell összegyűjteni és belőle tételes kihá- gási büntető törvényt kidolgozni. (Niefargall Nándor.) Az azóta való „rendről“ a kihágási iktató beszél . . , Itt az ideje, hogy a társadalom és a felekezetek is fölismerjék már a tanítóik működésének nagy horderejét és méltányolják a mostoha gyermek hosszas fáradozását . . . Fogadják keblére azokat, kikkel eddig oly ridegen bántak. (Cato). S a felekezetek ma is szükkeblüek tanítóikkal szemben . . . A következő percben egy borzas fej jelent meg az ablakban. — Ki az V — En vagyok — felelte Andy. — Engedjetek be. Már táradt vagyok és fázom ! — Te vagy az? Ilyenkor jössz haza ? Menj vissza, ahonnan jöttél ! — Engedj be a törvényes lakásomba ! — szólt hangosan Andy. — Nem . . . — Ne felejtsd, hogy ez az én fogházam. Nekem jogom van bemenni. Fogoly vagyok, csak nem tölthetem cellámon kívül az éjszakát ? Mac Rae nagysokára engedett a kérésnek és felesége sietett a puha ágyát megvetni. Néhány hét múlva óriási veszély fenyegette Andyt. A város egyik özvegyének Mrs. Hewitson- nek egy természetes, pergő nyelvű asszonynak igen megnyerte tetszését. Elhalmozta Andyt bókjaival és figyelmességével, sőt egyszer teára ie meghívta. — Andy azonban nem akart elmenni. Az óvatos barátok is ezt ajánlották — de végül mégis elment. Neki is megvoltak a maga gyöngéi Do mennél többször találkozott őnagyságával, annál kevésbbé szerette, ha itt készülő házasságról beszélnek Bizonyos reális szempontból nem lett volna rossz számára, de Andjnak aranyszive volt. Féltette, hogy nagyon hamar belepusztulna ebbe a frigybe. Egy este Mac Rae komolyan figyelmeztette őt: — Ez az asszony férjének akar megcsípni és ha ő egyszer megcsip valakit . . . Kerüld őt, Andy ! Kerüld őt! — Igazad van ! szólt Andy. De mit csináljak ? Még néhány napig véd ez a fogház, de azután, ha kitesznek . . . Elfog ez a sárkány ! Keserű fordulópontjához jutottam életemnek. — Csak a szivedre vigyázz, Andy . . . Sajnálom, hogy már istenhozzádot kell mondani neked, de a lörvény, törvény és a kiszabott időn túl nincs jogunk senkit itt tartanunk. Andy gondolkozni kezdett. Ide hallgass —- szólalt meg hirtelen. Ha megkérném Mr. Cameront, a bírót: nem engedné meg, hogy talán majd fizessek valamit ezért a lakásért ? — Hiába, barátom, a törvény nem engedi. Andy vigasztalanul bolyongott az utcákon. Már csak egy napja volt hátra. Huszonnégy óra múlva újra szabad ember lesz és ettől a gondolattól fázott Gondokba merülten ment előre, miközben azon imádkozott, hogy balszerencséje valahogy össze ne hozza Mrs. Hewitsonnal. A következő percben megbüvölten állt meg. Mrs. Hewitson alakja feltűnt az utcasarkon. Ford Martin a szabó, aki éppen az üzlete ajtaja előtt állott, azt mondta később, hogy Andy arca falfehér lett. Tudta, ha most az özvegy elfogja — akkor vége ! De ekkor nagyszerű ötlet« támadt. Az özvegy erre közelebb jött s már látni lehetett arcán a fürkésző pillantást. Andy viszont egyik ablaktábla tükréből észrevette Ford Martint. Ez ispirálta őt. Egyenest az üzletébe befelé forduló szabónak tartott. — Bocsánat, Mr. Ford, mondta udvariasan, 8 a következő percben kihajította az ablakon. Öt perccel később, mikor nagy lármával bekísérték a rendőrségre, igy szólt Dávidhoz : — Nagyszerű ötlet volt, mi ? Legalább hat hónapot érdemelnék meg érte. Szép, szép — felelte Mac Rae nevetve — csak azt nem tudom, hogy miért utazol mindig erre a szegény Fordra ? Gryrögymltli.aLtc)Tg:-e a. tlidLobajok: ? Ezen rendkívül fontos kérdés foglalkoztatja mindazokat, akik asthmában, tüdő- és torokbeli gümökórban, sorvadásban, tüdöcsucshurutban, idült köhögésben, elnyilkásodásbaa, hosszas rekeütsé I e szenvednek és eddig gyógyulást nem találtak. Minden ily beteg kap tölünk teljesen ingyen és bérmentve egy ábrákkal ellátott könyvet irta Dr. med G. Guttmann, Finsengyój. yinlézet főorvosa és a könyv e kérdést tárgyalja: „Gyógyithatók-e a tüdöbajok?“ Azonkívül küldünk egy mintát, a mi bevált világhírű diétikus teánkból. Sok ezren dicsérik, akik eddig tasználiák. Gyakorló orvosok e teát mint kiváló diétikumot használták és dicsérik tüdőgümőkórnál (sorvadásnál), asthma, bronchitis és torokhurut eseteibe« ifgf Ez a 'ft a nem tdk.s szer, Liebertüvekböl van összeállitva, melyek császári rendelet folytán a szabad forgalomnak vannak átengedve. Az ára oly jutányos, hogy a vagyontalanok is megs- ere/.h. ik. e, hogy minden betegnek alkalmat adjunk, hogy e teát mioden kockázat nélkül kipróbálhassa és bajának minemüsége iránt tájékozódhassák, elhatároztuk, hogy minden be egn megküldjük a „Gyógyithatók-e a tüdőbajok?“ cimü könyvet és egy próbát a teánkból, és pedig teljesen ingyen és bérmentve. Csak tessék egy levelezőlapot írni pontos cimével a, alább cégnek: PUi.LiflANN & Co., Berlin 903 Müggelstrasse 25.
