Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-02-03 / 10. szám

Előfizetési ár:

jész évre H évre .

Ffegyed évre . Egy szám ára .

. . 16 korona . . 8 >

. . 4 >

. . 16 fillér.

Hirdetési árak:

Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér.

POLITIKAI HETILAP.

Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja.

Hesíelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön.

Szerkesztőség telefon-szám: 18—24» — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—11.

Szerkesztősig:

Bezerédj István-utca 5. srápi.

Ide küldendők a lapot érdeklő össze* közlemények.

Kiadóhivatal:

Béri Balog Ádám-utca 42. szám

Az előfizetési pénzek és hirdetésekkel« küldendők.

Néptanítók,

ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona.

Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL.

Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN.

Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY.

Laptulajdonosok a szerkesztők.

A Sió-csatorna kibővítésé.

A Dunántúl, sőt az egész nagy Magyar- Alföld kultúrájának, gazdasági fejlődésének képét megváltoztatja az a nagyszabású köz- gazdasági alkotás, mely a Sió-csatorna szabályozásával már az elmúlt évben megkezdetett, de amelyet a folyó évben egyszerre három oldalról is még nagyobb gyorsasággal és erővel folytatnak. Az elsők között mutattunk reá e fontos munkálatokra, sőt mondhatjuk, hogy lapunk közleményei réven szélesedett elébb vármegyei, majd országos mozgalommá a Siócsatorna kibővítésére célzó törekvés. Megragadjuk tehát az alkalmat most is, hogy a most tavasszal nagyobb arányokban meginduló munkálatokról tájékoztassuk közönségünket. Kitűnő szakember segítségét vesz- szük ezúttal igénybe, amidőn a Pesti Hírlap után közöljük az alábbi, nagy hozzáértéssel és szaktudással megirott cikket:

A Sió-csatorna hajózhatóvá tétele érdeké ben végrehajtandó mederkibővitési munkálatok,

— melyekről a Pesti Hírlap egyik két év előtti számában cikk keretében már megemlékeztem,

— a tavaszszal megkezdődnek. Nem lesz érdektelen, ha a már régóta húzódó munkálatoknak előzményeit ismertetem és több fontos dologra felhívom az illetékes körök ügyeimét. Nyolc évvel ezelőtt kezdtek beszéiut először a Sió csatornázásáról ; úgy tervezték, hogy a Siót Siófoktól a Dunáig, mintegy 113 kilométer vonalon kibővítsék még egyszer akkorára, mint amilyen most. A földraivelésügyi minisztériumban évek óta foglalkoztak ezzel a tervvel, amely nem csak a közvetlen part menti Somogy, Z da-, Veszprém- és Tolnavármegyéknek, hanem az egesz Dunámul nak, sót a Nagyalföldnek is érdeke. A terv el is jutott addig, hogy Hieronymi Károly kereske delemügyi miniszter 1910 december havában ér

Hegedűs Gyula.

Komédia.

— Budapest. A szerző saját kiadása. 1914. —

Hegedűs Gyula művészete után régen ott van a pont. Sajátkezüleg tette oda, annyit tesz : perfekt, befejezett.

S most egyszerre, mint iró lép élénkbe, de igy is felfegyverkezve, csillogó vértezetben, akár csak Z'-us meghasitott koponyájából Athene, vagy Minerva S Hegedűs mint iró is megmaradt Hegedűsnek — egyszerű, közvetlen, szívhez fér kőző, meleg, tartalmas, magával ragadó, szóval itt is — művész. Keresetlen egyszerűséggel tud irni, nem szaporítja a szót, egy szóval sem mond többet, miut a mennyit kell. S amit mond, az, kevés szavával is sok, .több, mint amennyi az érdeklődést leköti, befészkeli magát a lélekbe s tartós nyomot tud hagyni a szívben.

Hegedűs Gyula a legjobb magyar elbeszélők egyike. Kiváló stiliszta. Apró, egyszerű mondatai — áttetsző, kristályos ünomsággal folynak egymásból. Könyvének első darabjában, Az ekhós szekérben, azt a nagy, igen nagy útját Írja meg, amikor a szülei házat ott hagyva s a színészi rö gös pályára lépett. Mennyi küzdés, viaskodás az élettel. Milyen boldogság, amikor a hosszas koplalás után a jószivü béres asszony egy kis finom vécepecsenyéhez juttatja. Csakhogy nagyon furcsa réce vplt az. Később a jó béres asszony maga súgta meg neki, hogy igyék reá egy pohár bort, mert nem szereti a vizet az — ürge. A bagosi koncert sem volt megvetendő, mert voltaképpen ez volt életében a fordulópont, ez juttatta ama 28 kemény forintokhoz, amelyek révén a pesti színész iskolába juthatott. Szitái Láezló kollégátekezletet tart tt s azóta állandóan föíszinsn maradt ez a kérdés. 1910 márciusában Somogy-, Zala-, Veszprém- és Tolnavármeg ék országos képviselői Kämmerer Ernő országos képviselő kezdeményezésere nagyszabású értekezletet tartottak, amely eg\ lmngulag kimondta, bogy a Sió- csatorna sürgős kiépítését országos érdeknek tekinti és állandó bizottságot- alakított, memorandumot dolgozott ki, amelyet egy küldöttség át is adott Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek, aki biztató ígéretet is tett.

A Sió kibővítésének költségeit öt-hat millió koronában állapították meg és a munkálatoknak mielőbbi megkezdését vették tervbe — A Sió ugyanis a Balaton vizszinének szabályozója s igy a kibővítés egyik célja az, hogy a nagy eső zések után megáradt Balaton vizét a Sión keresztül a Dunába engedjék. Másik, a fontosabb cél az volt, hogy a S'ón gőhnjójiratokat létesítsenek, a folyót teherszállításra alkalmassá tegyék s igy a Dunámul kereskedelmét föllenditsék. Mindenek előtt a Balaton vizsziuét kellett állandósítani, ami tekintve a fürdőtelepek fejlődését és jövő jé ’■y első rangú fontosságggal bírt. A vizszin azonban a Sió meder mai mérete mellett nem igen állandósítható, mert a Balaton vize nagyobb csapadék után még a megengedett legmagasabb vizszin fölé is emelkedik, uem is említve a tartalék vizszint, amelyet ilyenformán igen nehéz betartani, mert eyre a S>A medre elégtelen.

A földmivHésügyi minisztériumnak tehát figyelembe kellett venni, hogy a Sió medrét nem csak hajózhatóvá tétel,, hanem a Balaton vz- szinének állandó-itbatása érdekében is föltétlenül ki kell bővíteni A kidolgozóit tervezet, amely szerint a Sió kibővítési munkálatait a tavasszal megkezdik, a következő :■

A Sió, amely eddig percenkint 24 köbméter vizet vezetett le, a5D köbméter viz levezetésére kel! kibővíteni. — A fenékszélesség most hat-tiz méter, a vízszine p dig tizenkét tizennégy méter, a kibővítés után a két szélesség a mostaninak kétszerese lesz, — a mai kétméteres víz magasság bárom és fél méter. így elérhető az, hogy a bővítés után a Sióban két hajó kitérhet

javai épen azon törték a fjüket, hogy miként tartsanak ketten egy előadást, Hegt-düs teljesen rekedt volt, de egy ti 1 inkózó fotográfust már sikerült megnyerniük szereplőnek, amikor Hollósi Miska mag’ánszinészt vezette a sors közéjök. — Tolnából, pláne Kétyrő! jött oda. Eldicsekedett, milyen jó világ van ott. Egy kedves, kövér úri asszonytól mindennap kapott reggelit. Ezt a kabátot és mellényt is tőle kapta. Sokat panaszkodott, hogy fia elszökött a színészekkel. Na hiszen mondta is neki : hozassa haza csendőrökkel és aztán inkább üssék agyon, semhogy erre a nyomorult pályára engedjék tévelyegni. — Hegedűs akkor tudta meg, hugy éppen jó helyen beszélt a „kolléga«, megismerte rajta az — apja kabátját.

De azért pompásan sikerült az esti előadás. Nagyobb honoráriumot soha sem kapott koncertért. 28 forint esett rá. Pedig ott se volt a koncerten — csak a kasszánál ült.

Hollósi Miska aztán szépen boldogult a »pályán«. Tiz esztendővel később Konti Józsi azt kérdezte a Népszínházban Hegedűstől. Hát te mióta vagy pertu a mi — portásunkkal ?

Vagy tiz esztendeje.

S elmondta neki ezt a történetet. Hollósi volt a Népszínház portása.

Ilyen kedves, apró történetekkel van tele a a könyv. Hegedűs gyönyörűen tudja pár szóval csak úgy oda vetni az ő és mások élményeit — A pikoló mellett, a Konferanszok című ciklusában a legelmésebb könnyűséggel cseveg.— Nem hiszem, hogy kedvesebb magyar kroki iró volna ma Hegedűsnél.

S a mit Dúséról ir, az egy gyönyörű diti- ramb, magasan szárnyaló óda az igazi művészet ről. A Maczkóék, pompás megfigyeléssel irt vadászegymásnak ; a Balaton vize nem emelkedik soha a megengedett legmagasabb vizszin fölé ; végül, hogy a bővítés után magában a Sióban a viz- eresztéskor sem lesz olyan nagy vízállás, amely a Sió menti területek lecsapolását lehetetlenné tenné. Ezenkívül a mederből kiemelt főidet oldalt nyolc nyolc méteres szabadtér, „vontató utK meghagyásával deponálják, azokat a hidakat pedig, amelyeknek átalakítása a mederbővítéssel kapcsolatban kívánatossá válik, vasbetonból újra építik.

A mélyitési és szélesítési munkálatokat 3 helyen kezdik meg: Szekszárdim!, Simontornyá- nál és Ozoránál. A kibővítési munkálatok bárom évig tartanak. A csatorna két partján a fontosabb pontokon rakodókat építenek, igy — az említett községeken kívül — Városhidvégen is, mig ott, a hol a Sió a Dunába torkollik, hatalmas rakodópart áll majd a közönség rendelkezésére. Könnyű és olcsó szállitást kap ezután a zaiai bazaltkő, mely elsőrendű anyag az úttestek burkolására, a Veszprém megyei vöröskő és a pécsi szén. — A balaiomnenti fürdőterületek viz mentesítése, a bozótok lecsapolása is teljesen ős zefügg a Sió kibővítésével. — Köztudo násu dolog ugyanis, bogy a balatonparti berkeket most irtják és csapolják le. — A fontosabb részében hatalmas szivattyúkat állítottak fel, melyeknek az a célja, hogy a berkek vízállását a Balaton vizszinétől függetlenítsék. .Gróf j-uikovich Tivadar .birtokán, Csehiben, már működik és még a múlt évben Mária-telepen is felállítottak két uj szivattyút, mellyek a tavasszal már működni fognak.

Eddig általánosságban az volt a vélemény, hogy a Sió a Balaton fölösleges vizének szállítója. Az utóbbi időben tett mérések arról győztek meg, hogy a Sióba eresztett viz a Balaton és a berkek vizszinét egy centiméterre sem szállítja le, tehát a Sió csatorna mostani nagyságában nem felel meg a követelményeknek A csatorna oly szüle, hogy több viz levezetésére képtelen, ha pedig a vizlevezetést erőszakolnák, a Sió kiöntene A balatonparti berkek szivattyúzása még hozzájárul a csatorna mielőbbi elkészítéséhez. A szivattyúk ugyanis a berkek vizét a Balatonba

történet. A gordinsi csomó, Nyári zivatar sikeres izelitő drámaírói bivatottságáról.

Szóval Hegedűs könyve akkor is derekas irodalmi munka volna, ha nem Hegedűs Gyula, a nagy művész Írja és adja ki Szívvel irt könyv. Gyönyörűséggel lapozhat benne mindenki, akinek érző, szépért lelkesedő szive van. — Érdemes a megvételre.

És most álljon itt a könyvből egy minket — a Tolnavármegye és a Közérdeket érdeklő rész. Azt hisszük kedves ez, nemcsak minekünk, de olvasóinknak is. — Ezt Írja Hegedűs:

,,Nem természetem a „diadal“, a „zajos este“, a „leszedlek a színpadról“ dolgokkal előhozakodni. Nem gyűjtöm koszorúba a rólam irt ,,jó“-kat. De egyet nem tudok elrejteni, egy dicsőséget Azt, melyik Szekszárdon ért. Egy darab élettörténet van benne. — Még pedig pontos, mert az én kedves, volt matematika-tanárom osinálta. Szinészkedésemnek legszebn emléke. —- Ezzel az eggyel hadd dicsekedjem el. A „Tolnavarmegye és a Közérdek“ cimü lapból, Bodnár István tollából való leírás.

„Tehát az Ördög Szekszárdon. . . .

Zsúfolásig megtelt a nagyterem. — Igazán bajba kerülne az a bizonyos tű, ba valaki le akarná ejteni. A színigazgató azonban valószínűleg kievickélt a bajból, oíyan szép volt a bevétel. Pedig még jön, egyre özönlik a közönség, úgy hogy várni kell, mig e nagy mozgolódás elcsitul.

Olt áll Hegedűs, az Ördög ismert kosztümjében. Frakk, piros betétes cipő, de a gúny, a szarkazmus helyett ajkán valami sajátságos, jóságos mosoly ül. Vele szemben áll megindultan Kovács Dávid, az egykori— számtan- és fizika tanár...

Mielőtt szólásba kezdene, a szinigazgat©