Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-09-10 / 73. szám

2 A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közig, bizottsága f. hó 9-ikén tíirtóttá szeptember havi ülését Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével. Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Eri Márton dr. főjegyző, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyi igazgató, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, dr. Kiss Ernő tiszti főügyész; Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Nagy Béla kir. segédtanfelü­gyelő, Bitzó Vilmos h. gazdasági felügyelő, Bernrieder János, Órffy Lajos, Sass László, Török Béla, Fekete Ágoston, Bernrieder József, Simon Rudolf kir. ügyész. Elmaradásukat igazolták : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Schell József báró, Simontsils Elemér orsz. gyűlési képviselőházi alelnök, dr. Sztankovánszky Imre kir. kamarás, orsz. gyűlési képviselő. A főbb határozatok a következők : Dr. Brányi Kálmán faddi körorvos felebbe- zése tiszteletdijának megállapítása tárgyában el- utasittatott. Felsőireg és Majsamiklósvár közsé­gek közmunka megváltása jóváhagyatott. A tőke- kamatadó késedelmes törlésének megszüntetése tárgyában az igazságügy miniszterhez felirat intéz­teik. Belecska és Pari községekben a posta-, ügynökség véleményeztetik. — Haypál István tolnanémedi-i lakos felebbezése fegyvertartási ügyben elutasittatott. Tolna község vízlevezető árkának engedélyezése ügyében az alispán! vég határozat jóváhagyatott és a község újabb tervek készítésére utasittatott. Az Alsónyék község ha­tárában létesítendő vizimunkálat ellen beadott fel­folyamodás elutasittatott. — Dunaföldvár község felebbezése a Bernáth Lajos féle é, itkezés ügyé ben elutasittatott. Janosits Károly f A halál hosszas leselkedés után nemes, mun­kás életet oltoti ki Janosits Károly Szekszárd r. tanácsú város nagyérdemű főjegyzője kedden éjjel 1 órakor, mindnyájunk mély fájdalmára, városi ügyeink nagy veszteségére, hónapuk óta tartó kinds szenvedés után elhunyt Szekszirdon. Janosits Károly minden tekintetben értékes ember volt. Kedvelt alakja társadalmunknak, disze Tolnavármegye jegyzői karának. Komoly, ° káo'ziiltsppro'el lépett a jegyzői pályára s an kötelességtudásával már küzdötte fel magát. Előbb jő, majd Szekszárdra vá- főjegyzőnek, ahol kivált rendezett tanácsú varossá átalakulásunkkor iga- zán értékes, alapvető munkásságot fejteit ki s szelid, konclháns modorával, ritka nemes szi­vével és humánus gondolkozásával, mindenkinek csak használni vágyó igyekezetével nagyon sok jó barátot szerzett és nagy népszerűséget, álta­lános becsülést és szeretetett vívott ki magának. Az ő p lienni nem tudó munkaszeretetét — melyet hosszas betegeskedése sem tudott Lukasztani, bizony nagyon nehéz lesz pótolni s akik őt kö­zelebbi ől ismerték, tudják csak felfogni a köz ügyeinkre nézve előállott nagy veszteséget Bennünket közelebbről is érint az ő korai elhunyta. Lapunk egyesülése elölt a Közérdek­nek volt igen kiváló tollú főmunkatársa, ki a legpedánsabb kötelességtudással felelt meg hiva­tásának s mindenkor alapos, korrekt, megbiz- ható ujságiró volt. Sokat szenvedett teste pihenjen békében. Meleg, jóságos lelkét — örök emlékezetét pedig szivünkben őrizzük . . . * Halála mély részvétet kelt mindenfelé. A városházán s több középületünkön gyászlobogó hirdeti közéleti veszteségünket. A mélyen sújtott család a következő gyász- jelentést adta ki : Ozv. Janosits Károlyné szül. Hóman Klára, úgy a maga mint gyermekei Klárika, Katuska és Bözsike nevében, valamint alulírottak és az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól meg­tört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett és fe­lejthetetlen férje, a legjobb apa, fiú, sógor, rokon Janosits Károly, Szekszárd r. t. város főjegyzője, életének 45-ik, legboldogabb h ázasságának 12 ik évében, a halotti szentségek ájta'os felvétele után szeptember hó 9-én, éjjel 1 órakor, hosszú szen­vedés után az Urban csendesen elhunyt. Felejt­hetetlen drága jó halottunk hült teteme folyó hó 10-én délután 5 órakor fog a róm. kath. felső sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szent miseáldozat a megboldogult lelki- üdveért folyó hó 10 én reggel fél 8 órakor fog a belvárosi templomban az egek Urának bemu tattatni. Szekszárd, 1914 szeptember hó 9. Le­gyen áldás és béke korán elköltözött drága ha­lottunk hamvain ! Özv. Janosits Károlyné édes­anyja. Hóman József és neje szül. Sárinár Kata­lin apósa és anyósa König József és neje szül. Hóman Katalin sógora, illetve sógornője. TOLNAVÁRMRGYE és a KÖZÉRDEK ________HÍREK. Da l á cárról. Irta: Mickievic Ádám (1798 — 1855.) Szibériába visz utam, Rabok bilincsbe' járnak; Nem zeng yóta az ajkamon, Csak vad átok ... a cárnak A bányákba, ha eljutok, Rám uj borzalmak várnak; De a vasérc, mely itt fakad; Fejszévé lesz ... a cárnak. Asszonyt, ha a házhoz viszek, Veszem lányát talárnak; Hogy fiat szüljön majd nekem. Ki hóhér lesz ... a cárnak. S ha aztán szabaddá leszek, S reám jobb idők járnak; Ősz fejjel majd lent termelek, Szürke lent . . . csak a cárnak. A lenből lesz majd a főnéd, , De nem adom a gyárnak; Fiam, kötelet fonunk majd, Kötelet ... de a cárnak. Faragó Jenő. Az „aranyat—vasért“ mozgalom javára adakoztak: Leopold Mihály né 1 drb. arany fénykép­tartót, Leopold Margitka 1 arany gyűrűt, Konkoly Pannika (Janya puszta) 1 arany keresztet, Konkoly Sárika (Janya-puszta) 1 arany gyűrűt. Frank Klárika 1 fülbevalót, Frank Gyurka 1 fülbevalót, Kálnai Margit 1 arany gyűrűt, Hradek Edéné 1 arany gyűrűt, Weidinger Lipótné (Bátaszék) 1 arany gyűrűt és 1 arany láncot, Pazar Dezsőné 1 arany gyűrűt és 1 ezüst poharat, Polgár Margitka 1 arany gyűrűt, Korbonics Anna 2 arany gyűrűt, Korbonics Margitka 1 arany gyűrűt. Eisler Margit 1 arany amulettet. — Felhívás. Dr. Eri Mártonná, mint a szék szárdi Oltáregylet elnöke, a következő lelkes fel­hívást intézte az Oltáregylet tagjaihoz : „Folyó hó 10 én, csuíoriök délután 3 órakor tartja az Oltár- egylet a nyári szünet után első összejövetelét s folytatólag minden odik csütörtökön 3—5-ig a rendes kézimunkaórákat, a róm. kath. Olvasó­körben levő helyiségében. Szeretett tagtársaim! Ezeken a kézimunkaórákon nemcsak dolgozunk az Eucharisztikus Jézus iránt való odaadó szere- tétből, de az ott elhangzó beszédek, buzdítások és épületes fe'olvasások mindinkább mélyítik lelki életünket. Szeretett Testvéreim! Elmúlt a pihenés ideje, fel Jézus szent nevével a munkára ! Első munkája az Oltáregyletnek a hadba vonultak _ré­szére készítendő téli sapka, csukló- és mellvédő lesz. Anyag és minta átvehetők csütörtökön. Siessünk, már hűvös szél lengedez a Kárpátok felett. Vegyük ki részünket mi is a munkából, melyet ima fog megszentelni és áldás kisérni.“ — Adományok a Vöröskereszt Egyletnek. Janya pu-ztán az egyszerű cselédsorban levő családok között Konkolyi nővérek, KonkolyiGábor tanító leányai a Vöröskereszt-Egylet céljaira gyűj­tést rendeztek, aminek eredménye 16 drb kettős huzatu kis fejvánkos lett, melyeket már rendel­tetési helyére juttattak a lelkes gyűjtők. A derék adakozók névszerint a következők : Angyalné, Kákainé, Stinerné, Végmanné, Ráczné, Takácsné, Purgerné, Papné, Lengyelné, Vácziné, Pintérné és Konkolyiné. — Államsegély. A m. kir. vallás és köz- oktatásügyi miniszter a nagymányoki róm. kath. iskola felépítésére 2000, az alsónyéki ref. iskola felépítésére pedig 4000 korona állam­segélyt utalványozott. — Sikeres vizsga. Hődl Gyula, a szék szárdi Munkásbiztositó Pénztár tisztviselője Pé­csett sikerrel tette le az egyéves önkéntességre jogosító vizsgát — Adomány. Katonáink számára készítendő meleg ruhák anyagának beszerzésére özv. Döillők Péterné 20 koronát, a Vöröskereszt Szekszárdi Fiókja részére pedig özv. Hanzély Györgyné 10 koronát küldött be hozzám. (Az utóbbi összeget Rácz József pénztárnoknak adtam át.) Az itt emlitett összegek átvételét köszönettel nyugtatom. Kovács Dávidné. — Eljegyzés. Axmann Sándor szekszárdi kir. törvényszéki Írnok eljegyezte Gottwald Mariskát, a Munkásbiztositó Pénztár tisztviselőjét. — Városi orvosunk a harctéren. Dr. Klein József, szekszárdi városi orvos ott működik a harctéren. Nem rég kósza hírek terjedtek el az ő súlyos megsebesüléséről, de most mindezt ő maga cáfolja meg a városunk polgármesteréhez intézett, e hó 5 én kelt levelével. Mivel most már „h di titkot“ úgy sem árulunk el vele, két­ségtelenül érdekes leveléből közöljük a követke zőket : „Most Budapesten vagyunk pár órára. A szerb határról jöttünk, éjjel negyed I órakor már megyünk Galiciába. Ezúttal pár rövid sorban untatni fogom polgármester urat a szerbiai viselt dolgaink vázlatával. — Augusztus 2-án értünk Batajnicára, Zimony szomszédságába. Itt lestük, mikor szólítanak bennünket a zimonyi hídhoz. De erre nem lévén szükség, augusztus hó 6-án elindultunk Sábáé felé, hol 12 én éjjel áthajóz­tunk a Száván golyózápor között. 13 án bevonul­tunk Sabácba. 14 én éjjel erős küzdelmünk volt a szerbekkel Sabác alatt, mely alkalommal sok megsebesült a hős 44 esek közül is, de a szerbek hullottak, mint a legyek ősz végén A másnapi csatatér átkutatás alkalmával láttuk ezt örömmel. A mieink közül halott kevés volt. — 17-én újra erős küzdelmünk volt Sibíc környékén: ekkor már másfél hadtestünk küzdött a szerbekkel, ki­ket visszaszól itottunk újra. 20 án gyönyörű üt­közetben körülbelül 15 kilométernyire hajtottuk el a szerbeket Sabác alól. Ekkor felsőbb parancsra átjöttünk magyar területre, hogy az oroszok ellen induljunk. De még vonatba szállásunk előtt visz- szarendeltek bennünket Sabác alá, hogy még- egyszer megmutassuk a szerbeknek, kik a 44-esek. 24 én éjjel volt az utolsó találkozásunk a szer- bekkel s ekkor is elértük célunkat: a szerbek visszavonultak Sabác alól. — 25 én már újra Magyarhonban vagyunk. Ekkor tudtuk meg, hogy minket csak demonslr íciós célzattal küld­tek Sabácba, hogy minél nagyobb szerb haderőt kössünk le e területen. Mert mig mi Sabác alatt lekötöttünk vagy 5 szerb divíziót, addig más sereg Valjevo felől szoríthatta könnyű szerrel a szer • beket észak felé. 25 én a szerbek már teljesen el voltak zárva minden oldalon : dél felé a görö­gökkel való összeköttetésük elvágva, épugy Mon tenegró felé ; Bosznia Hercegovina felé pedig a haderőnk erős állásban tartja őket sakkban, észak felé a Száva mentén erős hadállásunk fenyegeti őket; tehát csak Románia és Bulgária felé van szabad ütjük, vagy a Szávában keresh jukat. — így mi nyugodtan hagytuk ott harcteret, hogy7 az orosz fegyvereket is Je hessük. — Ennyit röviden a szerbekről nekem is sikerült hadizsákmányt szerez lovat, egy kocsit. Ezeket Indiában hagytam, honnan bátyámmal akarom hazaszállittatoi őket. Amennyiben a város használhatja, szívesen föl­ajánlom hazamenetelemig a lovakat közcélra.“ 2 — A péc i fi! abbi halála. A pécsi izr. hit­község országszerte ismert és tisztelt főrabbija : Perls Ármin dr. f. hó 7-én hosszabb betegség után 61 éves korában elhunyt. Egyike volt az ország legkiválóbb egyházi szónokainak. Nagy tudós, hatalmas szónok és lánglelkü pap volt. A zsidó felekezet egyik erős iss'opát vesztette el benne. Az elhunyt a tolua-barauyamegyei tizedik izraelita községkerület egyházi elnöke volt. Te­metése pénteken d e. 9 órakor lesz Pécsett. A temetésen a A 'gkerület Leopold Kornél dr. elnök ..és' _i nagyobb küldöttséggel vesz részt, elhunytáról p 'dig a következő gyászjelen­tést adta ki : A tolna-baranyamegyei X. izraelita községkerület mély fajdalommal jelenti, hogy a községkerületnek elévü'hetetlen érdemekben gaz dag egyházi elnöke, főtisztelendő dr. Perls Ármin pécsi főrabbi a hitnek és tudományiak ritka hivatottsággal szentelt évtizedes áldásos munkás­ság után f. hó 7 én elhunyt.- A megboldogult ki­váló tudással, mély bölcseséggel, hatalmas szó­noki erővel és törhetetlen meggyőződéssel szol gálta felekezetűnk szent ügyeit. Nemes hivatását lángoló lelkesedéssel töltötte be. Ragyrogó szelle­mének gazdag kincseivel diszt és dicsőséget árasz­tott felekezetűnkre, amely legnagyobb fiainak egyikét gyászolja az elköltözöttben. Megdicsőült emlékezetét mindenkor a legbensőbb kegyelettel fogjuk megőrizni. Szekszárd, 1914 szeptember hó 10. Perls főrabbit Szekszárdon is, ahol több­szörösen megfordult és remek szónoklataival varázsoló hatást gyakorolt hallgatóságára, jól is­merték és illusztris egyéniségét nagyrabecsülték. — Az állami adók kétszeres beszámítása. Akik a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagság elnyerése céljából állami adóikat kétszere­sen óhajtják beszámíttatni, eziránti kérvényeiket mentői előbb adják be, mert az igazoló választ­mány ülését valószínűleg e hó közepe táján tart­ván, a később érkező kérvények nem les?nek figyelembe vehetők. — Arcképes vasúti igazolvány. Az állami tisztviselők és állami tanítók nejei és 10 éven felüli gyermekei január 1-től arcképes vasúti igazolványt kapnak. 1 914 szeptember 10.

Next

/
Thumbnails
Contents