Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-09-10 / 73. szám

2

A közigazgatási bizottság ülése.

Tolnavármegye közig, bizottsága f. hó 9-ikén tíirtóttá szeptember havi ülését Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével.

Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Eri Márton dr. főjegyző, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyi igazgató, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, dr. Kiss Ernő tiszti főügyész; Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Nagy Béla kir. segédtanfelügyelő, Bitzó Vilmos h. gazdasági felügyelő, Bernrieder János, Órffy Lajos, Sass László, Török Béla, Fekete Ágoston, Bernrieder József, Simon Rudolf kir. ügyész.

Elmaradásukat igazolták : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Schell József báró, Simontsils Elemér orsz. gyűlési képviselőházi alelnök, dr. Sztankovánszky Imre kir. kamarás, orsz. gyűlési képviselő. A főbb határozatok a következők :

Dr. Brányi Kálmán faddi körorvos felebbe- zése tiszteletdijának megállapítása tárgyában el- utasittatott. Felsőireg és Majsamiklósvár községek közmunka megváltása jóváhagyatott. A tőke- kamatadó késedelmes törlésének megszüntetése tárgyában az igazságügy miniszterhez felirat intézteik. Belecska és Pari községekben a posta-, ügynökség véleményeztetik. — Haypál István tolnanémedi-i lakos felebbezése fegyvertartási ügyben elutasittatott. Tolna község vízlevezető árkának engedélyezése ügyében az alispán! vég határozat jóváhagyatott és a község újabb tervek készítésére utasittatott. Az Alsónyék község határában létesítendő vizimunkálat ellen beadott felfolyamodás elutasittatott. — Dunaföldvár község felebbezése a Bernáth Lajos féle é, itkezés ügyé ben elutasittatott.

Janosits Károly f

A halál hosszas leselkedés után nemes, munkás életet oltoti ki Janosits Károly Szekszárd r. tanácsú város nagyérdemű főjegyzője kedden éjjel 1 órakor, mindnyájunk mély fájdalmára, városi ügyeink nagy veszteségére, hónapuk óta tartó kinds szenvedés után elhunyt Szekszirdon.

Janosits Károly minden tekintetben értékes ember volt. Kedvelt alakja társadalmunknak, disze Tolnavármegye jegyzői karának. Komoly,

° káo'ziiltsppro'el lépett a jegyzői pályára s an kötelességtudásával már küzdötte fel magát. Előbb jő, majd Szekszárdra vá- főjegyzőnek, ahol kivált rendezett tanácsú varossá átalakulásunkkor iga- zán értékes, alapvető munkásságot fejteit ki s szelid, konclháns modorával, ritka nemes szivével és humánus gondolkozásával, mindenkinek csak használni vágyó igyekezetével nagyon sok jó barátot szerzett és nagy népszerűséget, általános becsülést és szeretetett vívott ki magának. Az ő p lienni nem tudó munkaszeretetét — melyet hosszas betegeskedése sem tudott Lukasztani, bizony nagyon nehéz lesz pótolni s akik őt közelebbi ől ismerték, tudják csak felfogni a köz ügyeinkre nézve előállott nagy veszteséget

Bennünket közelebbről is érint az ő korai elhunyta. Lapunk egyesülése elölt a Közérdeknek volt igen kiváló tollú főmunkatársa, ki a legpedánsabb kötelességtudással felelt meg hivatásának s mindenkor alapos, korrekt, megbiz- ható ujságiró volt.

Sokat szenvedett teste pihenjen békében. Meleg, jóságos lelkét — örök emlékezetét pedig szivünkben őrizzük . . .

*

Halála mély részvétet kelt mindenfelé. A városházán s több középületünkön gyászlobogó hirdeti közéleti veszteségünket.

A mélyen sújtott család a következő gyász- jelentést adta ki :

Ozv. Janosits Károlyné szül. Hóman Klára, úgy a maga mint gyermekei Klárika, Katuska és Bözsike nevében, valamint alulírottak és az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett és felejthetetlen férje, a legjobb apa, fiú, sógor, rokon Janosits Károly, Szekszárd r. t. város főjegyzője, életének 45-ik, legboldogabb h ázasságának 12 ik évében, a halotti szentségek ájta'os felvétele után szeptember hó 9-én, éjjel 1 órakor, hosszú szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Felejthetetlen drága jó halottunk hült teteme folyó hó 10-én délután 5 órakor fog a róm. kath. felső sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat a megboldogult lelki- üdveért folyó hó 10 én reggel fél 8 órakor fog a belvárosi templomban az egek Urának bemu tattatni. Szekszárd, 1914 szeptember hó 9. Legyen áldás és béke korán elköltözött drága halottunk hamvain ! Özv. Janosits Károlyné édesanyja. Hóman József és neje szül. Sárinár Katalin apósa és anyósa König József és neje szül. Hóman Katalin sógora, illetve sógornője.

TOLNAVÁRMRGYE és a KÖZÉRDEK

________HÍREK.

Da

l á cárról.

Irta: Mickievic Ádám (1798 — 1855.)

Szibériába visz utam,

Rabok bilincsbe' járnak;

Nem zeng yóta az ajkamon,

Csak vad átok ... a cárnak

A bányákba, ha eljutok,

Rám uj borzalmak várnak;

De a vasérc, mely itt fakad;

Fejszévé lesz ... a cárnak.

Asszonyt, ha a házhoz viszek,

Veszem lányát talárnak;

Hogy fiat szüljön majd nekem.

Ki hóhér lesz ... a cárnak.

S ha aztán szabaddá leszek,

S reám jobb idők járnak;

Ősz fejjel majd lent termelek,

Szürke lent . . . csak a cárnak.

A lenből lesz majd a főnéd, ,

De nem adom a gyárnak;

Fiam, kötelet fonunk majd,

Kötelet ... de a cárnak.

Faragó Jenő.

Az „aranyat—vasért“ mozgalom javára adakoztak:

Leopold Mihály né 1 drb. arany fényképtartót,

Leopold Margitka 1 arany gyűrűt,

Konkoly Pannika (Janya puszta) 1 arany keresztet,

Konkoly Sárika (Janya-puszta) 1 arany gyűrűt.

Frank Klárika 1 fülbevalót,

Frank Gyurka 1 fülbevalót,

Kálnai Margit 1 arany gyűrűt,

Hradek Edéné 1 arany gyűrűt,

Weidinger Lipótné (Bátaszék) 1 arany gyűrűt és 1 arany láncot,

Pazar Dezsőné 1 arany gyűrűt és 1 ezüst poharat,

Polgár Margitka 1 arany gyűrűt,

Korbonics Anna 2 arany gyűrűt,

Korbonics Margitka 1 arany gyűrűt.

Eisler Margit 1 arany amulettet.

— Felhívás. Dr. Eri Mártonná, mint a szék szárdi Oltáregylet elnöke, a következő lelkes felhívást intézte az Oltáregylet tagjaihoz : „Folyó hó 10 én, csuíoriök délután 3 órakor tartja az Oltár- egylet a nyári szünet után első összejövetelét s folytatólag minden odik csütörtökön 3—5-ig a rendes kézimunkaórákat, a róm. kath. Olvasókörben levő helyiségében. Szeretett tagtársaim! Ezeken a kézimunkaórákon nemcsak dolgozunk az Eucharisztikus Jézus iránt való odaadó szere- tétből, de az ott elhangzó beszédek, buzdítások és épületes fe'olvasások mindinkább mélyítik lelki életünket. Szeretett Testvéreim! Elmúlt a pihenés ideje, fel Jézus szent nevével a munkára ! Első munkája az Oltáregyletnek a hadba vonultak _részére készítendő téli sapka, csukló- és mellvédő lesz. Anyag és minta átvehetők csütörtökön. Siessünk, már hűvös szél lengedez a Kárpátok felett. Vegyük ki részünket mi is a munkából, melyet ima fog megszentelni és áldás kisérni.“

— Adományok a Vöröskereszt Egyletnek.

Janya pu-ztán az egyszerű cselédsorban levő családok között Konkolyi nővérek, KonkolyiGábor tanító leányai a Vöröskereszt-Egylet céljaira gyűjtést rendeztek, aminek eredménye 16 drb kettős huzatu kis fejvánkos lett, melyeket már rendeltetési helyére juttattak a lelkes gyűjtők. A derék adakozók névszerint a következők : Angyalné, Kákainé, Stinerné, Végmanné, Ráczné, Takácsné, Purgerné, Papné, Lengyelné, Vácziné, Pintérné és Konkolyiné.

— Államsegély. A m. kir. vallás és köz- oktatásügyi miniszter a nagymányoki róm. kath. iskola felépítésére 2000, az alsónyéki ref. iskola felépítésére pedig 4000 korona államsegélyt utalványozott.

— Sikeres vizsga. Hődl Gyula, a szék szárdi Munkásbiztositó Pénztár tisztviselője Pécsett sikerrel tette le az egyéves önkéntességre jogosító vizsgát

— Adomány. Katonáink számára készítendő meleg ruhák anyagának beszerzésére özv. Döillők Péterné 20 koronát, a Vöröskereszt Szekszárdi Fiókja részére pedig özv. Hanzély Györgyné 10 koronát küldött be hozzám. (Az utóbbi összeget Rácz József pénztárnoknak adtam át.) Az itt emlitett összegek átvételét köszönettel nyugtatom. Kovács Dávidné.

— Eljegyzés. Axmann Sándor szekszárdi kir. törvényszéki Írnok eljegyezte Gottwald Mariskát, a Munkásbiztositó Pénztár tisztviselőjét.

— Városi orvosunk a harctéren. Dr. Klein

József, szekszárdi városi orvos ott működik a harctéren. Nem rég kósza hírek terjedtek el az ő súlyos megsebesüléséről, de most mindezt ő maga cáfolja meg a városunk polgármesteréhez intézett, e hó 5 én kelt levelével. Mivel most már „h di titkot“ úgy sem árulunk el vele, kétségtelenül érdekes leveléből közöljük a követke zőket : „Most Budapesten vagyunk pár órára. A szerb határról jöttünk, éjjel negyed I órakor már megyünk Galiciába. Ezúttal pár rövid sorban untatni fogom polgármester urat a szerbiai viselt dolgaink vázlatával. — Augusztus 2-án értünk Batajnicára, Zimony szomszédságába. Itt lestük, mikor szólítanak bennünket a zimonyi hídhoz. De erre nem lévén szükség, augusztus hó 6-án elindultunk Sábáé felé, hol 12 én éjjel áthajóztunk a Száván golyózápor között. 13 án bevonultunk Sabácba. 14 én éjjel erős küzdelmünk volt a szerbekkel Sabác alatt, mely alkalommal sok megsebesült a hős 44 esek közül is, de a szerbek hullottak, mint a legyek ősz végén A másnapi csatatér átkutatás alkalmával láttuk ezt örömmel. A mieink közül halott kevés volt. — 17-én újra erős küzdelmünk volt Sibíc környékén: ekkor már másfél hadtestünk küzdött a szerbekkel, kiket visszaszól itottunk újra. 20 án gyönyörű ütközetben körülbelül 15 kilométernyire hajtottuk el a szerbeket Sabác alól. Ekkor felsőbb parancsra átjöttünk magyar területre, hogy az oroszok ellen induljunk. De még vonatba szállásunk előtt visz- szarendeltek bennünket Sabác alá, hogy még- egyszer megmutassuk a szerbeknek, kik a 44-esek. 24 én éjjel volt az utolsó találkozásunk a szer- bekkel s ekkor is elértük célunkat: a szerbek visszavonultak Sabác alól. — 25 én már újra Magyarhonban vagyunk. Ekkor tudtuk meg, hogy minket csak demonslr íciós célzattal küldtek Sabácba, hogy minél nagyobb szerb haderőt kössünk le e területen. Mert mig mi Sabác alatt lekötöttünk vagy 5 szerb divíziót, addig más sereg Valjevo felől szoríthatta könnyű szerrel a szer • beket észak felé. 25 én a szerbek már teljesen el voltak zárva minden oldalon : dél felé a görögökkel való összeköttetésük elvágva, épugy Mon tenegró felé ; Bosznia Hercegovina felé pedig a haderőnk erős állásban tartja őket sakkban, észak felé a Száva mentén erős hadállásunk fenyegeti őket; tehát csak Románia és Bulgária felé van szabad ütjük, vagy a Szávában keresh jukat. — így mi nyugodtan hagytuk ott harcteret, hogy7 az orosz fegyvereket is Je hessük. — Ennyit röviden a szerbekről nekem is sikerült hadizsákmányt szerez lovat, egy kocsit. Ezeket Indiában hagytam, honnan bátyámmal akarom hazaszállittatoi őket. Amennyiben a város használhatja, szívesen fölajánlom hazamenetelemig a lovakat közcélra.“ 2

— A péc i fi! abbi halála. A pécsi izr. hitközség országszerte ismert és tisztelt főrabbija : Perls Ármin dr. f. hó 7-én hosszabb betegség után 61 éves korában elhunyt. Egyike volt az ország legkiválóbb egyházi szónokainak. Nagy tudós, hatalmas szónok és lánglelkü pap volt. A zsidó felekezet egyik erős iss'opát vesztette el benne. Az elhunyt a tolua-barauyamegyei tizedik izraelita községkerület egyházi elnöke volt. Temetése pénteken d e. 9 órakor lesz Pécsett. A temetésen a A 'gkerület Leopold Kornél

dr. elnök ..és' _i nagyobb küldöttséggel vesz részt, elhunytáról p 'dig a következő gyászjelentést adta ki : A tolna-baranyamegyei X. izraelita községkerület mély fajdalommal jelenti, hogy a községkerületnek elévü'hetetlen érdemekben gaz dag egyházi elnöke, főtisztelendő dr. Perls Ármin pécsi főrabbi a hitnek és tudományiak ritka hivatottsággal szentelt évtizedes áldásos munkásság után f. hó 7 én elhunyt.- A megboldogult kiváló tudással, mély bölcseséggel, hatalmas szónoki erővel és törhetetlen meggyőződéssel szol gálta felekezetűnk szent ügyeit. Nemes hivatását lángoló lelkesedéssel töltötte be. Ragyrogó szellemének gazdag kincseivel diszt és dicsőséget árasztott felekezetűnkre, amely legnagyobb fiainak egyikét gyászolja az elköltözöttben. Megdicsőült emlékezetét mindenkor a legbensőbb kegyelettel fogjuk megőrizni. Szekszárd, 1914 szeptember hó 10. Perls főrabbit Szekszárdon is, ahol többszörösen megfordult és remek szónoklataival varázsoló hatást gyakorolt hallgatóságára, jól ismerték és illusztris egyéniségét nagyrabecsülték.

— Az állami adók kétszeres beszámítása. Akik a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagság elnyerése céljából állami adóikat kétszeresen óhajtják beszámíttatni, eziránti kérvényeiket mentői előbb adják be, mert az igazoló választmány ülését valószínűleg e hó közepe táján tartván, a később érkező kérvények nem les?nek figyelembe vehetők.

— Arcképes vasúti igazolvány. Az állami tisztviselők és állami tanítók nejei és 10 éven felüli gyermekei január 1-től arcképes vasúti igazolványt kapnak.

1 914 szeptember 10.