Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-08-17 / 66. szám
1914 augusztus 17. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 szetbeli adakozásokon kivül eddig 500 korona készpénzt gyűjthetett. Dr. Erkel körorvos ápo'ásí előadásain a község és környékbeli hölgyek is buzgalommal részt vesznek. Adóbefizetés. A Tolnámé gyei Takarék és Hitelbank 17,519 korona még nem esedékes adót fizetettbe a kit*, adóhivatalba. Iskolák megnyitása és a háború. Szombaton délután a szekszárdi róni. kath. iskolaszék dr. Fent Ferenc apát plébános elnöklete mellett ülést tartott, mely alkalommal többek között az iskolai beiratások is tárgyát képezték az ülésnek. Erre vonatkozólag dr. Fent Ferenc apát előterjesztette az egyházmegyei főtanfelügyelő áiiratát, amely arról értesíti a hitközségek vezetőit, hogy katonai célokra a tantermeket — amint azok szükségessé válnak — haladék nélkül át kell engedni. így természetesen Szekszárdon az elemi iskolák megnyitása attól függ, vájjon a katonaság céljaira felhasználják e az iskolaépületeket, vagy nem? Ezen kivül kimondta az iskolaszék, hogy a hitközségi adók befizetését akként szorgalmazza, hogy dobszó utján és szószékről figyelmeztetik a lakosságot arról, hogy azt tehet ségéhez képest mielőbb fizesse be és tekintse ezt is egyik legfőbb hazafias kötelezettségének. Lázitással vádolt szerb pap. Lapunk 63. számában több laptársunk után mi is megírtuk azt a vádat, amellyel Kl'ézils Firmilián grábóczi gör. keleti lelkészt illették Kaposvárott. Krézits Firmilián ellen később elejtették a vádat, szabadonbocsátották és mint létszámfeletti katonát is hazabocsálolták. Krézits levelével felkereste e tárgyban szerkesztőségünket, amelyben a többek között a következőket írja: „A szekszárdi és környékbeli intelligencia nagy része ismer engem arról, hogy édes, Magyar hazánknak mindig hű fia voltam, dacára annak, hogy más, szerb nemzetiségű és g. kel. lelkész vagyok. Igaz lelkiismerettel mond hatom, hogy ezen érzelmeim az utóbbi időben sem ingadoztak. A sajnálatos tévedésből, melyet a lapok egynémelyike is hozott és amelybe akkor, amikor hazafias és katonai kötelezettségemnek akartam és kellett a mozgósítási hirdetmény értelmében eleget tennem, Istenek hála, tisztán kiszabadultam és mint létszám feletti szabadságolva itthon vagyok. E tévedésbe is egy másik személy szószátyárkodása és meggondolatlan beszéde juttatott.“ A tisztelendő ur sorainak szívesen adunk helyt lapunkban és örömmel vesszük tudomásul, hogy a súlyos vád be- igazolást nem nyert. Takarékoskodás. A háborús állapot hozza magával, hogy az állam anyagi ereje nagy mértékben vétetik igénybe. Erre való tekintettel a belügyminiszter rendeletben hivta fel az utalványozó hatóságokat, hogy a kiadások az igazgatás minden ágában a legmesszebb menőleg megszorittassanak és hogy általában a költségvetésileg megállapított tételek igénybe vétele minden vonalon az elkerül- lietetlen szükségesség mértékére korlátoz- tassék. Ennek a takarékosságnak a személyi kiadások terén is érvényesülni kell és épen ezért az időközben véglegesen megüresedett tisztviselői, altiszti és szolgai állások betöltése általában mellőztetni íog. A kinevezések^ és választások, valamint előléptetések és szolgálati pótlékban való részesítések beszüntettelek. A magasabb illetmények folyósítását maguk után vonó helyettesítések mellőztetnek és a helyettesítések azokra az esetekre korlátoztalak, a mikor a joghatóság ellátása másként nem biztosítható. Az ugyanazon fizetési osztályban való automatikus előléptetések azonban korlátozás alá nem esnek. Ez a nagymérvű takarékosság minden esetre indokolt és helyeseljük is. Az állam takarékoskodását az egész társadalomnak követnie kell. — Áthelyezés és kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miuiszter Bóbik Imre marosujvári áll. polgári iskolai rendes tanárt a paksi áll. polgári fiúiskolához helyezte át, Kovács Margit kercseligeti r. k. tanítónőt a dombóvári, Váradiné Deutsch Berta görboi izr. tanítónőt a görbői, Nyitray Leona oki. tanitónőt pedig a gindlicsalád—jánoamajori áll. elemi iskolához nevezte .ki. Lapzárta után érkezett táuiratunk. A sárvári selyemgyár lefoglalásának igazi oka. Budapest, aug. 16. Két napja bejárta az összes lapokat az a hir, hogy a katonaság lefoglalta a francia tulajdont képező Chariotten-féle sárvári selyemgyárat. Ezzel a hírrel kapcsolatosan az az önkényes kombináció látott napvilágot, hogy agyár lefoglalása azért történt, mert az francia tőkét képvisel. Minthogy ebből a hirből a vidéki közigazgatás sajnálatosképen azt a téves következtetést vonja le, hogy a francia tőkét képező vagyonokat önkényesen le lehet foglalni, figyelmeztetnünk kell arra, hogy a sárvári selyémgyár más selyemgyárakhoz hasonlóan lőgyapotgyártással is foglalkozik s miután a gyárban nagyobb mennyiségű lőgyapol volt készletben, melyre a hadvezetőségnek szüksége volt és minthogy az 1912. évi 68. t.-c. 18. és 19 ik szakasza a had- vazetőséget a rekviziciónak arra a nemére, mely a jelen esetben megtörtént, a hadvezetőség eljárása teljesen jogos volt tekintet nélkül arra, hogy a sárvári gyár francia tőkével alapittatott e vagy sem. — A nagyközönség figyelmébe. Megütközést keltő tapasztalatok vannak arra, hogy egyesek a jelenlegi helyzetben kizsákmányolni iparkodnak a mások tapasztalatlanságát és ezek megkárosításával maguknak jogtalan vagyoni hasznot iparkodnak szerezni. Egyesek a vidéken azt a hirt terjesztik, hogy a bankjegyek értéke aránytalanul leszállóit s ezzel a fondorlattal a hiszékeny néptől bankjegyeiket kicsalják és azokat értékük egy kisebb hányadán összevásárolják. Mások azt a hirt terjesztik, hogy a lóavató bizottságok által kiállított utalványokat az államkincstár beváltani nem fogja és ezzel a fondorlattal a hiszékeny és kétségbeesett emberek utalványait potom áron összevásárolják. Felhívom mindazokat, akik akár ezen hirdetmény közzététele előtt, akár ez után véghezvitt ilyen természetű visszaélésekről tudomással bírnak, hogy ezek elkövetőit a bizonyítékok pontos megjelölésével vagy közvetlenül ezen kir. ügyészségnél, vagy a legközelebbi rendőrhatóságnál (rendőr- kapitányság, csendőrség, elöljáróság) jelentsék be. A visszaélések elkövetői ellen a törvény teljes szigorát fogom alkalmazni. Szekszárd, 1914 augusztus 11. Simon Rudolf kir. ügyész. — A jóléti bizottság kérelme. Szekszárd polgársága elismerésre méltó áldozatkészséget tanúsít a hadba vonultak itthonmaradt családtagjainak segélyezésére. A jóléti bizottság az egész nap folyamán működésben van (városháza, 7 ik számú szoba) és messzemenő tevékenységet fejt ki, hogy a beérkező természetbeni és pénzbeli segélyeket az arra jogosítottak között szétosszák. Minthogy az itthonmaradt családtagok az óvodákban és gyermekmenhelyekben részesülnek segélyben, újabb időben sokan a lakosság közül közvetlenül a menhelyekbe küldik adományaikat, ahol természetesen azok szives fogadtatásra találnak. Ennek azonban zavaró következményei is lehetnek és épen ezért a jóléti bizottság elnöksége arra kéri lapunk utján városunk közönségét, hogy segélyadományaikat közvetlenül hozzá (városházépület, 7-ik ajtó) küldjék, hogy igy a központi vezetés a segélyozést egyöntetűen bonyolíthassa le és a szükségletek és rendelkezésre álló készletek számbavételével eszközölhesse. — Áldozatnélküli jótékonyságot gyakorolnak hölgyeink és midazok, kik a holnap — kedden — reggel megtartandó „katona napi“ vásáron szerzik be szükségleteiket, ahol mindennemű élelmi szerek, zöldségfélék, baromfiak és ipari cikkek a rendes piaci áron kaphatók. Szekszárd város nemesen érző kereskedői, iparosai és polgárasszonyai lelkes adományaikkal lehetővé tetiék, hogy egész nagy és érdekes vásárt láthatunk a szövetségi zászlókkal feldiszitett korzón, ahol úri hölgyeink lesznek a szalona, tojás, bab, csirke és almával megrakott kosár előtt az elárusítók. A jótékonysági vásárra felhivjuk városunk lakosságának figyelmét. — A magyar huszár tisztessógtudása. Megírtuk azt a lelkes fogadtatást, amelyben városunk közönsége az átvonuló huszárokat részesítette. A huszár azonban sem az ellenségnek, sem a jó barátnak nem marad adósa, mutatja ezt az a köszönő levél, amelyet Frei István 8 ik honvéd huszár ezredbeli tizedes Munkácsról irt a városi rendőrkapitányi hivatalnak. Szól pedig a tábori postán továbbitott levelezőlap a következőképen: Tekintetes Rendőrkapitány ur ! Bajtársaim nevében fogadja Szekszárd rendezett tanácsú város odaadó szeretetéért a legmélyebb tiszteletünket. Maradok hazafias üdvözlettel : Frei István tizedes. — Feministák mint gazd. munkások. Néhány nappal ezelőtt egy tarka sereg érkezett le Budapestről Szekszárdra. Mintegy 100 nő volt, akik büszkén vallották magukat feministáknak és nem restelték azt sem megmondani, hogy ők ifj. Leopold Lajos ózsáki gazdaságába szerződtek el kendermunkára. Eddig igen jól is ment dolguk, hanem mikor beálltak munkába és a nap perzselő sugaraival egész nap hü kísérőjük lett, a kender szára pedig feltörte ilyen munkához nem szokott kezeiket, az erős elhatározással lejött feministák beszüntették a munkát és kérték elbocsátásukat, ami meg is történt. Tegnap már el is utaztak Budapestre. — Alakulás. Ä szekszárdi iparostanonciskola felügyelő bizottsága a napokban tartotta alakuló ülését, mely alkalommal elnökké dr. Szentkirályi Mihály polgármestert, alelnökké André Istvánt és jegyzővé Mikula Dezső tanárt választották meg. — Halálozás. Mély gyász sújtotta 1 e Závody Albin nyug. kúriai bírót leányával Závody Magdával férj. Gyürky Sándornénak elhunytával; kit azalatt mig férje a csatatéren teljesít hazafias szolgálatot, váratlanul ragadott el a halál. A család által kibocsátott gyászjeleDtés a következő. Gyürki Gyürky Sándor m, kir. honvéd százados úgy a saját, mint gyermekei Dezső és Sárika, valamint Závody7 Albin és neje Perczel Erzsébet, mint szülők és az egész rokonság nevébe is, megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen jó felesége, az önfeláldozó anya és gyermek Gyürki Gyürky Sándorné szül. Závody Magda f. évi augusztus 11 én d. u. félhárom órakor, életének 28, boldog házassága 6-ik évében rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemei f. hó 13-án d. e. 10 órakor fognak Kolthán a plébánia templomban beszenteltetni és az ottani családi sirboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 13-án d. e. fél tiz órakok foga agMinden hatónak bemutat- tatni. Koltha, 1914 augusztus 11-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett ! Vida József szekszárdi lakatosmester, életének 49. évében, hosszas betegeskedés után f. hó 14-én elhunyt. * — A villamos számlák. A város tanácsa a legutóbbi időkben igen kellemetlen tapasztalatokat tett a villamos számlák körül. Ä villamos áram fogyasztói körül ugyanis többen a számlák kifizetését, a moratóriumba bizakodva, megtagadták és eljárásukat a legkörmönfontabb kifogásokkal okadatolták be. A városnak azonban, hogy a villamos müveké1; üzemben tarthassa, nélkülözhetetlen szüksége van árra, hogy az áramfogyasztók az esedékes számlákat kifizessék. Minthogy a város a renitens fizetőkkel szemben hosszú pórázra nem engedheti a dolgot és az üzemet se szüntetheti be, hitelre pedig nem dolgozhat, nem marad más hítra, mint a számláikat ki nem fizetők villanyfelszerelését lekapcsolni, amely eljárást a polgármester, értesülésünk szerint személyválogatás nélkül alkalmazni fogja. — Egyenruhákat, libériákat es polgár ruhákat jutányos áron készítek, valamint anyagokból állandóan nagy raktárt tartok. Mutschenbacher Lipót Fia, Szekszárd. Gimnázium mellett. — Napfogyatkozás lesz augusztus 21-ón. A „Természettudományi Közlöny“ közli, hogy az égbolt életének egyik rendkívüli érdekességet fogjuk e szenzációkkal teli időben látni: augusztus 21-én ugyanis teljes napfogyatkozás lesz, amely a verőién es augusztust napot egy rövid időre éjszakává fogja varázsolni. A napfogyatkozás egesz Európában látható lesz. Délelőtt 11 óra 28 perckor fogja kezdetét venni és délután 4 óra 13 percig tart, a legsötétebb időpont délután két óra tájban lesz és pedig 2 percig és 17 másodpercig fog tartani. Az elsötétülés 82 százalékos lesz, úgy hogy déli 1 órakor hajnali virradat fog látszani. A napfogyatkozásról szólva felemlítjük egy Oroszországból éppen a napokbau ideérkezett urmő érdekes elbeszélését. Orosz tiszti körökben nagy aggodalommal néznek e napfogyatkozás été, félnek ha az nap ütközet találna lenni. Az orosz nép ugyanis rettenetes babonás. Ha meglátja a nap ehötétülését, azt kész valami égi intésnek tartani, bizonyára eldobálja összes fegyverét, hogy eszeveszett futásban keressen menedéket. Bárcsak napokig tartó napfogyatkozásunk lenne. Egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik Mayer János vas- és füszerkereskedésében.
