Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-08-06 / 64. (63.) szám

XXIV. X. évfolyam. 64. szám. Szekszárd, 1914 augusztus 6. MMWEEKDIHBU Előfizetési ár: Egész évre . . Fél évre . . . Negyed évre . Egy szám ára . . 16 korona .8 » . 4 » . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kin. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 13—II. Szerkesztöseg: BezerédJ István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Vilmos császár szózata. Az erős privilégiuma a bátorság, a rettenthetetlenség, amellyel megveti lábát ama bizonyos archimedesi ponton, amely­ből vagy kiveti, vagy magával rántja az egész világot. A mi becsületes, hü szövetségesünk Vilmos császár kimondta az utolsó szót. Erős sarkát belemélyeszté az igazság, az erkölcsi jogrend szikla talajába, recseg, ropog az egész romlott világ, reszketnek a gaz, király és trónörökös gyilkosok — összedugják fejeiket velük érző cinkostár­saik, gyürkőznek, hogy eltiporják mind­azokat, akik disztingváltabb nemes érzé­sükkel nem képesek a gyilkosokkal, való parolázásra, akik borzadva fordulnak el a véres kéztől, tudva azt, hogy a gyilkos­ságnak egyszerű helyeslése már maga is a legaljasabb — gaztett . . . Tegnap a fővárosi lapok ide érkezését megelőzve, kifüggesztettük — Vilmos né­met császár távirat-váltását az orosz cár­ral, amely láncszéinszérü bizonyíték a né­metek hatalmas uralkodójának béke sze- retetéről. Ezzel egyidejűleg közöltük azt a szivbemarkoló felséges beszédet is, ame­lyet nagy szövetségesünk a német biro­dalmi gyűlésen intézett első sorban Népei­hez s azután a világ becsületes részéhez. A gazok, a szemforgatók, az elvakul­tak, a nemes vadra váró lesi puskások nem fogják megérteni ezt a hatalmas szó­zatot, a szövetségi hűség, a hazaszeretet, a nemesebb emberies érzés, a béke, a krisztusi igazság felséges apotheozisát. De mi megértjük s amig ellenfeleink a meg­halt béke ravatalánál fogvacogva, gálád lelkiismeretük szégyen pírjával jelennek meg a nagy „tetemre hívásra“, mi a lel­kesedés tüzétől kipirulva, nyugodt lélekkel állunk meg ott s harsogó menydörgéssel kiáltjuk: éljen a világ legnagyobb uralko­dója Vilmos császár, a leghübb szövetséges, az egyenes lelkű, igaz barát, ki mint az emberi romlottság által eltiporni óhajtott igazság védője, szivében oroszlán bátor­sággal, ajkán az Isten szent nevével indul a nagy harczba a mely érettünk és velünk, elmondhatjuk, az egész világ sza­badságáért folyik. A. germánok hatalmas Istene vezesse diadalra a nagy német hadsereget s a magyarok Istene adjon erőt a mi kar­jainknak. ... A hatalmas szózat a következő : „Tisztelt Uraim ! A sors nehéz óráiban gyűjtöttem magam köré a német nép képviselőit. Majdnem félszázadon át a béke utján maradhat­tunk. Azok a kísérletek, hogy Németországra háborús hajlamokat fogjanak rá és hogy Német­ország állását a népek között csökkentsék, gyak­ran kemény próbára tette népünk türelmét. Még prpvokálóbb körülmények között is kormányom mindenkor rendületlen becsület-ességgel követte az erkölcsi, szellemi és gazdasági erők fejlődésé­nek útját, mert ezt tartotta főcéljának. Az egész* világ tanúja volt annak, hogy milyen fáradhatat­lanul állottunk az utolsó évek bajai és bonyo­dalmai közepette, hogy kikerültessék a háború Európa nagyhatalmai között. Úgy látszott, hogy a legnagyobb veszély, amelyet a balkáni események idéztek fel, már kikerültetett. Ekkor Ferenc Ferdinánd barátom meggyilkolásával egy örvény nyilt meg. Ferencz József császár és király, az én szövetségesem kénytelen volt fegyverhez nyúlni, hogy országai biztonságát védelmezze egy szomszédos állam veszedelmes machinációi ellen Igazságos érdekei követésében az orosz birodalom útjába állott. — Minket nemcsak szövetségi kötelességünk állít Ausztria Magyarország oldalára, hanem egyúttal az a hatalmas feladat is osz'ályrészünkül jutott, hogy a két állam régi kulturközössége folytán saját hatalmi állásunkat védelmezzük az ellensé­ges haderő támadása ellen. Nehéz szívvel mozgósítottam hadseregemet egyik szomszédom ellen, amellyel oly sok csatá­ban együtt küzdött. Őszinte fájdalommal láttam eltörni azt a barátságot, amelyet Németország oly hiven tartott. Az orosz császári kormány a tel­hetetlen nacionálizmus sürgetésének engedve, síkra szállt oly államért, a mely gonosz merény­letek előmozdításával ezt a háborús szerencsét­lenséget előidézte. Hogy Franciaország is ellen­feleink oldalára állt, nem lephetett meg bennün­ket. Fáradozásaim, hogy a francia köztársasággal barátságos viszonyba kerüljünk, gyakran találták szemközt magukat régi reménységekkel és régi haraggal. Ti-jzteit Úr ki a. ! A óit emberi belátón és erő megtehet, hogy egy népet a végső dönté­sekre felvértezzen, az az önök hazafias segítségé vei megtörtént. Az ellenséges érzület, a mely ke­leten és nyugaton régi idő óta elharapódzott, most magasra fellángolt. A mostani helyzet nem múló érdekkonfliktusból, vagy diplomáciai kon­stellációkból állott elő, hanem eredménye hosszú évek óta dolgozó rosszakaratnak, a mely a német birodalom hatalmas virágzása ellen irányul. — Minket nem hajt hódítási vágy, minket az a hajthatatlan akarat lelkesít, hogy megtartsuk azt a helyet, a melyre minket Isten állított, a ma­gunk és minden jövendő nemzedék számára. — Az okmányokból, a melyek önök elé terjesztet­tek, látni fogják, hogy kormányom, mindenek­előtt pedig kancellárom a legutolsó pillanatig igyekezett a legvégsőt elhárítani. Ránk kény sze­ritett védelemben tiszta lelkiismerettel és tiszta kézzel nyúlunk kardunkhoz A német birodalom népeihez és törzséhez hivó szóval fordulok, védelmezzék meg teljes erővel, szövetségesünkkel való testvéri váilvetett küzdelemmel $zt, amit békés munkával meg teremtettünk. Atyáink példájára szilárdan és hiven, komolyan és lovagiasan, alázatosan Isten előtt és harci kedvvel az ellenség előtt hízunk az örök Mindenhatóságban, vajha erősítené és jó sikerre vinné védekezésünket. Önökre, tisztelt uraim, tekint ma fejedelmei és vezérei köré gyülekezve az egész német nép. Hozzák meg határozataikat egyöntetűen és gyorsan, ez bensőséges óhajom.“ A sebesültekért! lljabb kérelem Szekszártí rt. város nemes- szivü közönségéhez! Fiókegyesületünk e lap hasábjain is közölt, íolyó évi augusztus hó 1-iki ké­relmét a következőkkel egészítjük ki : A kórház üzembentartásához nélkü­lözhetetlen pénzadományok mellett igen nagy szükségünk van különféle fehér- nemitekre, hogy betegeinket kellően ellát­hassuk. Sürgősen kérünk és hálás köszönet­tel veszünk tehát mindent, nevezetesen : férfiinget, lábravalót, lepedőt, törülközőt, asztalkendőt, zsebkendőt, harisnyát, papu­csot, törlőruhákat s ezenfelül poharat, tá­nyért, evőeszközöket, mosdótálat, edényfélét stb. is, valamint nyers élelmiszerek felaján­lását. Elfogadjuk mindebből a legszerényebb adományt, egyes darabokat is! Tudjuk, hogy a földi javak nem adat­tak egyformán, hogy az adakozási tehet­ség nagyon különböző. A hiúság, álsze­mérem vagy szégyellősség ne tartson tehát vissza senkit, hogy jószívűsége szavát sza­badon, szégyenkezés nélkül kövesse, mert a legkisebb ilyen hozzájárulás is legőszm- tébb hálánk és elismerésünkre tarthat szá­mot ! . Nehogy pedig félreértés vagy zavar keletkezhessék, felkérjük mindazokat, akik e kérelmünk értelmében bármit is adni hajlandók, hogy a nekünk szánt holmit készítsék össze és tartsák készen folyó hó 10 »re, hétfőre és hozzák, vagy küldjék el azt e napon d. e- 8—12-ig a szekszárdi uj „polgári leányiskola“ épü­letébe, ahol azt, ezen órák alatt átveendjük és jegyzékbe iktatjuk. Akik ágyakat, vagy ágyfelszereléseket valamelyik megbízottunknak már eddig felajánlottak, ezekre mai kérésünk — ter­mészetesen — nem vonatkozik; ezeket kérjük, hogy a felajánlott ágy- és ágy­felszerelést készítsék össze ugyancsak f hó 10-re, hogy e naptól fogva bármikor érte küldhessünk és elhozathassuk s kérjük a szállítmányhoz egy-egy részletes jegyzéket csatolni, hogy azt ellenőrizhessük, leltároz­hassuk s majdan —- a körülményekhez képest — visszaszolgáltathassuk. A pénzadományokat kérjük egyenesen fiókegyesületünk pénztárnokához, Rácz Józsefhez irányítani. Ugyanitt jelen­tendő be az is, ha valaki a kórház részére élelmiszereket ajánl tel; ezt nyilvántartásba és előjegyzésbe vesszük s a sor reákerü- lésével elhozatandjuk. Ujabbi ágy- és ágyfelszerelések fel­ajánlását, valamint sebesültek és üdülőknek házi ápolásba fogadását ellenben dr. Kra- molin Gyulánál kérjük bejelenteni. Szekszárd, 1914 augusztus 5. Hazafias üdvözlettel Az „Országos t/örös-Keresit Egyesölet“ szekszárdi fiókja. Legújabb. Hivatalos táviratok. Világháború! Ultimátum Belgiumhoz, Budapest, aug. 5., déli 12 óra, A német kormány megkérdezte a belga kormányt, megengedi-e, német csapatok átvonulását Belgiumon, Franciaországba. Elutasító választ kapván, ultimátumot intézeti Belgiumhoz* mely ^ azt elutasította s az angol kormány­hoz fordult segítségért, A né­met követ Brüsszelt elhagyta«.

Next

/
Thumbnails
Contents