Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-07-30 / 61. szám
XXIV. X. évfolyam. 61. szám. Szekszárd, 1914 julius 30. i • • ¥ MHAfflHEGyE Ei AKIZERDEK Előfizetési ár: Egész évre ....................16 korona Fé l évre......................8 » Negy ed évre .... 4 » Egy szám ára . . . . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenklnt kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24.— Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőse^ : Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő Össze, közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A király szózata népeihez. Minden idők klasszikus írása lesz az a gyönyörű szózat, amelyet a király intézett Népeihez. Mintha csak szive vérével, lecsurgó könnycseppjével irta volna. Megindítja a legkérgesebb szivet, összeszoritja, de egyúttal nagy elhatározásokra tüzeli mindnyájunk elkeseredett lelkét ! Agg uralkodónknak egész világ tudja békeszeretetét. A történet el fogja mondani, hogy hány véres háború maradt el miatta. Elképzelheti tehát mindenki, hogy mily nagy lelki tusa után nyúlt a már napokkal előtt elébe készített tollhoz, hogy aláírja ezeket a nagyjelentőségű sorokat : „Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára“ Valóban igy van. A király nemzeti becsületünket védelmezi. Klasszikus tömörséggel mondja el szózatában azt a rút hálátlanságot, amely éppen annak a szerb népnek részéről érte, amely államiságát, területi terjeszkedését egyenesen a monarchiának köszönheti, vagyis a király gyönyörű szavaival, az „erősebb nép jogának“, a „mérséklet, az elnézés, az engedékenység“ legszebb politikájának. Ki csodálkozhatnék ezek után, ha a sorscsapások által amúgy is földre sújtott király igy jajdul fel : „mindig magasabb hullámokat vet az Ellenség és Házam ellen érzett gyűlölet, mindég leleplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, a mely Ausztria-Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó területek elszakitására irányul. A határon bűnös áramlat csap át, amely a monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására, a népnek, amelyről olyan atyai szeretettel gondoskodom, az uralkodcház és a haza iránti hűségtől való eiiántoritasára és a felnövő ifjúság félrevezetésére s az őrület és a hazaárulás bűnös tetteire való fölizgatásra irányul. Gyilkos merényleteknek egész sorozata s egy tervszerűen szőtt és keresztülvitt összeesküvés, melynek borzasztó sikere szivén talált Engemet és hű népeimet: ime, ezek meszeelátható véres nyomai a Szerbiából munkába vett és vezetett titkos üzelmeknek. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani. Szerbia ezen folytonos kihívásainak véget kell vetni, ha sértetlenül fenn akarjuk tartani monarchiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos megrázkódtatásoktól meg akarjuk óvni annak állami, gazdasági és katonai fejlődését. Hiába tett kormányom még egy utolsó kísérletet, hogy békés eszközökkkel érje el ezt a czélt s komoly figyelmeztetéssel megfordulásra bírja Szerbiát. Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait és megtagadta azon kötelességek teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésnek természetes és szükséges alapjai. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározáson egész horderejének a a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten ssreglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állották. Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet. Kelt Ischlben, 1914. julius 28-án. FEHEÜGZ JÓZSEF s. k. TISZA ISTVÁN gróf s. k. A király szózata felséges. Magyar embernek erre más szava nem lehet: Éljen a király ! Előre ! Királyunk e szózatával egyidejűleg kéziratot intézett Tisza Isván gróf miniszterelnökhöz, amelyben tudatja, hogy a kiilügyek miniszterét megbízta a hadi állapotnak a szerb. kir. kormánnyal való közlésével s egyúttal „mivel a megpróbáltatás nehéz órájában szükségét érzi annak, hogy szeretett népeihez forduljonu, megbizza a fenti umnifesztum kihirdetésével. A hivatalos lap a szózattal egyidejűleg közli már a hadüzenetet is : Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékre, mely részére Ausztria-Magyarország belgrádi követe által 1914. évi julius hónap 23-án átadott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ezen célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria-Magyarország ennél fogva a jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadi állapotban levőnek tekinti magát. Ausztria-Magyarország külügyminisztere! Berchtold gróf, sk. „Népszerű háború“. A háború is lehet népszerű ? De mennyire ! Ez a miénk legalább az. Amerre csak megy az ember mindenütt határtalan lelkesedés, valóságos öröm, hogy végre ütött a leszámolás órája. A mi hehivottaink már mind elmentek. Szórványosan érkezik még- egy egy behivó a távolabbi ezredektől. A városon bizony meglátszik a sok fember hiánya, a mezőkön szőllőkben méginkább, de mintha az itthon maradtak kettőzött buzgalommal látnának a munkához, nagy kárt okozó fennakadás csak kevés helyen lesz. A 42 éven felüliek s a még rém katonaviseltek, meg a deréh dolgos asszonyok úgy ahogy pótolják a sok elvesztett munkaerőt. Az aratás a legtöbb helyen be van már fejezve s folyik a eséplés is úgy ahogy, bír négy öt gép füttye helyett két vagy háromét hallja legfeljebb az ember egy-egy határban ... Az emberek lelkét legjobban jellemzi az az epizód, hogy amint magunk is meggyőződtünk, a li ’1 ybeli munkások közül nem egy más községbe megy el dolgozni Saját bevallásuk szerint azért, mert restellenek az uto.u a menni, hogy itth m mai adlak . . . Nagyon sokan önkéntesen is jelentkeztek katonának.
