Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-07-27 / 60. szám

— Cigányok garázdálkodása. A szakcsi já­rásban az elmúlt hónapok folyamán szinte napi­renden voltak a bei üresek és kisebb nagyobb tolvajlá'ok. — Az egyes csendőrörsökro naponta tömegedül étkezlek a károsultak följelentései az ismeretlen betörők és tolvajok ellen, a csendőrsé«- minden esetijeit meg is indította a nyomozást a tetteseket azonban sohasem sikerült kézrekeriteni. — Abg vo.t a szakcsi járás községeiben üzlet, amelyet meg nem látogattak és ki nem fosztottak volna az ismeretlen betörők, akik ezenfelül egész sereg magánházat is megtiszteltek látogatásaikkal, ahonnét javarészt ételre miteket, házicikkeket, apró szárnyasokat, sertéseket vittek és hajtottak el. A múlt hét péntek éjszakáján újabb betörés történt Várongon, ahol Weinstein Ignác fűszer- üzletét törték fel s egy csomó árut s a kasszá­ban talált körülbelül 3— 400 koronányi készpénzt loptak el. A betörök a bolt külső falát ásták meg s upy jutottak az üzletbe. Mindezt a leg­nagyobb csöndben tették, úgy, hogy a tulajdonos csak reggel, üzletnyitáskor szerzett tudomást a betörésről. A károsult kereskedő azonnal meg­tette a följelentést az ismeretlen tettesek ellen a csendőrségen, amely a legszélesebbkörü nyomo­zást indította meg kézrekeritésükre. Három napi fáradságos kutatás után a türökkoppányi csend- őrségnek sikerült is aztán őket Lakatos íjászló ls Botkán Gergely faluhidvégi cigányok s három más cigányasszony személyében Düröcske község határában letartóztatni. A letartóztatottak először tagadni próbáltak, de megmotozásukkor egész csomó árut találtak náluk, amelyek eredetére vonatkozólag semmiféle felvilágosítást nem tudtak adni. A vallatás során a cigányok végre is meg­törtek és beismerték nemcsak a Weinstein üzletbe való betörést, hanem a szakcsi járásban az utóbbi idők alatt elkövetett összes betöréseim t és lopá­sokat. — A somogyi betörőbanda azért húzódott meg most Somogy megye határszélén, mert egy újabb tolnai kirándulást terveztek Láp afő köz­ségbe A betörőcigányokat a nyomozás befejezése után Szekszárdiul kisérik a törvényszék fogházába. Késelések. A mozgósításra bevonuló egyé­nek között megvan az a rossz szokás, hogy egymást gúnyosan ugratják, becsmérlik. Így volt ez vasárnap éjjel a szekszárdi r. k. körben is, ahol igen nagy közönség gyűlt egybe, hogy pohár mellett politizáljon, bucsuzkodjék és készüljön a katonasorra. Steiner János Sinoro- vits fiatal szekszárdi gazda ivás közben csufon- dárosan kezelte Bóvári Józsefet, aki mint kiszol­gált tengerész nem hivatott be. Bóvári aki ittas állapotban házsártoskodni szokott, ezen felfor- tyant és kis zsebkését előrántva, Steinert a szi­vén, nyakán, fején, lábán megszurta. A sérültet átszállították a közeli kórházba, ahol reggel fél 5-re meghalt anélkül, hogy Wagner Andor dr. bíró és Rácz József rendőrkapitány által kihall­gatható lett volna. A gyilkos Bóvári letartóztat­tatok es töredelmes vallomást tett. — Ugyan­csak megkéselte Kis István agárdi gazda egyik társát vasarnap este Leányváron. A szurkálás után öngyilkosságot követett el cs meghalt. 1914 julius 21. _______IRODALOM. — A malomember. Lindner Ernőnek a pécsi „Dunántúl1* segédszerkeszkesztojének 128 olda­las regényét vettük, amelyet már csak rövidsége miatt is el kellett olvasnunk,, de végig olvastuk azért is, mert igazán kellemes olvasmány. Szer­zője könnyen és kedvesen ir, sőt bátran is, mert nem riad vissza oly alakok rajzától, a milyenekkel már hosszú idő óta sajnos csak a „vidéki“ regényekben, találkozunk. Egy ne­mes ideális lelkű férfi a hőse, a fiatal Grüner egy nagy malom igazgatója, aki egyik aláren­deltjében Gogolák Ábrisban is becsvágyat ébreszt egy nemesebb szebb életre. Nagy csalódás éri mindkettőt, közős vállalatuk összeomlik, minek folytán a felcsigázott . becsvágyu és idegzetű Gogoláknak megbomlik a lelki egyensúlya. Grü­ner azonban a szegénységben is boldogságot és nyugalmat talál egy szerető asszonyi szív mellett. A .szerzőnek igen finom és erős érzéke van lélektani bonyodalmak iránt, de ebben a regé­nyében még nem mert azoknak mélyrehatóbb rajzába bocsátkozni. De a problémája érdekes és rokonszenves is ha; még fiatal ember, nagyobb sikereket is Ígérhetünk neki. Ezt annyival in­kább óhajtanánk, mert ideje volna, bogy a neme­TOLNÁVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK sebb lendületű lelkek rajza nagyobb tért foglal­jon el irodalmunkban. A könyv ára 3 kotorta. Melegen aj mijük olvasóink figyelmébe. A vidéki pénzintézetek és az esetleges háború. Lakosságuuk józan értékeléssel fogja tel a jelen helyzetei. Tudja, hogy a pénzintézetek betétei nemzetközi védelem alatt állanak és há­ború esetén sehol sem lehet nagyobb biztonság­ban a pénz és érték, mint éppen a takarék pénz tárakban. A kis bilitek megnyugtatására közöl­jük mégis, bogy a pénzügyi világnak egyik leg­előkelőbb tagja pesti munkatársunk előtt a kö­vetkezőket jelentette ki : Abban a megbeszélés­ben, amelyet a monarkiának Szerbia ellen való fellépése alkalmából a pénzügyminiszter a buda­pesti nagy pénzintézetek képviselőivel folytatott, valóban megnyugtató módon nyilvánul meg . az az általános fölfogás, hogy bárminők legyenek is a monarkia lépesének következményei, a közgaz­dasági élet megzavarásától tartani nem kell. Két­ségtelen az, hogy semmiféle ok izgalomra' vagy kishitűségre nincs gazdasági téren sem. Mindenki meg lehet nyugtatva aziránt, bogy a budapesti nagy pénzintézetekben meg van a képesség és a készség is arra, hogy még a rendkívüli hiteligé­nyeket is kielégítsék, annak szüksége esetén pe dig máris megállapodtak arra nézve, hogy a jegy­bank és a kormány vezetése mellett, egy meg­felelő organizációt létesítenek az egyébként hitel­képes kisebb pénzintézetek és magánosok hitelé­nek kielégítése érdekében. Forrásunk, amelynek illetékességehez semmi kétség nem férhet, különös nyomatékkai hangsúlyozta előttünk, hogy külö­nös fontossággal bír ez a megállapodás a vi­déki pénzintézetekre, melgeknek ngy vezetni, mint betevői és adósai teljesen nyugodtak le­helnek aziránt, hogy bármi történjék is. ennek a megállapodásnak következtében a vidéki pénzintézetek ügymeneté minden tekintetben az eddigi mederben lebonyolítható lesz. A szekszárdi, sőt a vidéki pénzintézetedé helyzete sem ad tehát a legkisebb aggodalomra sem okot. A közönség a legnyugodtabban ítéli meg az eseményeket „Jelentkeztek ugyan pénzkivevési szándékkal úgy a Tolnamegyei Takarék és Hitel­banknál, mint a Szekszárdi Takarék pénztárnál és Népbanknál is elég szép számmal, de ezek 100—200 koronás kis betétesek voltak, akiknek erukko lási s más apróbb kiadásaikra volt szükséges a pénz. A nagyobb tőke teljesen nyugodt, mert az is lehet. Az utolsó évek alatt alaposan meg edződtek az idegek. Hozzászoktunk a folytonos hadikészenléthez és a közönség műveletlenebb, vayn felszínesebb rétege is megtanulta, hogy nem ily kis incidens, hanem európai háború esetén is teljes biztonságot nyújtanak tőkéinek a külön­ben is jó és szolid pénzintézetek. Még az ellens g által elfoglalt területeken sem veszhet el a lakosság vagyona, melynek a nemzetközi egyezmény a legnagyobb oltalmat biztosítja A szerbek által elfoglalt török muzul­mánok betéteit ép úgy nem érintette a regim- változá0, mint ahogy a franciák sem veszítették el a lehanyatlott csillagu törököknek régente böl­esön :ött milliókat. A főtényező a jegybank érckészlete, mely- lyel a mozgósítás időpontjában rendelkezik, miu tan ehhez arányitva bocsátja ki bankjegyéit. Jegybankunk érckészlete az utolsó négy év alatt (1910—1913) átlagban kitett 1.628 910.500 koro­nát E mennyiség 40 százalékos fedezeti arány mellett 4 072.301 250 korona bankjegy kibocsá­tását tette lehetővé. Ha ebből az összegből a normá lis bankjegyforgalmat, mondjuk az 1910. évben forgalomban volt jegyek átlagösszegét 2.081 430 ezer koronát levonjak, akkor 1.909.871.250 ív összeget tesz ki a szabályszerű fedezet mellett újonnan kibocsátható bankjegyek összege. De ha pesszimisztikusabb számítással az utolsó négy év bankjegy forgalmának átlagát vesszük is, még mindig 1,832.244.500 koronát tesz ki a még megengedhető bankjegyforgalom. Ez oly óriási összeg, mely magában is hó napokig elégséges volna az állam háborús költ­ségeinek fedezésére. Erre azonban semmiesetre sem kerülhetne sor, mert elsősorban is rengeteg más meglevő Fi fedezete van az államnak háooru esetére, melyek­kel azonban bdyszüke miatt sajnálatunkra nem foglalkozhatunk. De magaban ez az egy példa is elégséges arra, hogy mindenkit a legnagyobb megnyugvás­sal töltsön el. Az állam el van készülve a leg­végső esetekre s ntm képzelhetünk el oly körül­ményt, amikor a pénzintézetekben elhelyezett tő­kénké» csak a legkisebb veszély is fenyegetné. Meg vagyunk arról győződve, hogy közön­ségünk esetleges nagyobb vili írok esetéit sem ül fel ostoba emberek 'rosszakaratú ijesztgetéseinek, hanem bizalommal vis-ltetik azok ir inyában, akik hivatottak érdekeit minden körülményük között meg édeni. Fogo r vo S­ICowscs I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­küli fogakat. FcgShiiszás érzéstelsmSéssel 2 Mű-fogak, és javítások szükség eseten 24 órán beiül készíttetnek. LsaSsás s a gimnáziummal ejzesmlfoííirc. | RED STAR üli ií&rös CssäSag WöessS Ah t werpen-Amerika Rendes és közvetlen postahajójáratok Antwerpen—New-York es Antwerpen — Boston között I ü társasáig hajéraja Lapland Vaderland Samfimd Marquette Finland Zeeland Gothland Menominee Kroouland Mauitou A hajók New-York felé minden szombaton és Bostonba minden második csütörtökön indulnak. — Bővebb fel­világosítást nyújt : Telefon sz: lied Stsis11 Lirae József 10-37. tnagyarrrszági képviselője Budapest, Vili, Köziemetö-út 12 a. üzletfelhagyás miatt Külesd és Kistormás községek között közvetlen az országút mel­lett egy teljesen jó karban levő és felsze­relt jó forgalmú Turbinás 16 EIL. erejű benzinmotoros, 2/7 számú combinált hen­gerrel és 2z számú Gans-féle henger 2 kőjáratu, 3 szitás vízimalom 8 hold szántó, rét és belsőséggel. Bővebb felvilágosítással szolgál Diósy Endre urad intéző Nagytormás puszta, posta Zomba, Tolnamegye.

Next

/
Thumbnails
Contents