Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-07-16 / 57. szám
2 jalius 6-an egyetlen egészséges egres szem sem volt látható s a bokroknak összes levele lehullott. Itt egres és ribiszke bokrok váltakoznak, de amig azegi e j bokrokon kivétel nélkül minden bogyó barna levonattal volt burkolva, addig a ribiszkén beteg szemet nem tudtam találni. Ez a körülmény azért figyelemre méltó, mert a betegség az egresről (Hibes Grossiúaria L.) közeli rokonára a nbiszk' re (Ribes rubrum L.) is átterjedhet, amint ezt Amerikában és nálunk Szepesme- gyében tapasztalták. Pápay István jegyző szives értesitése sze rint nála és Pártos Zsigmond esperes kertjében Mözí-ön szintén fellépett ez az egres betegség. Tolnán a vasúti állomás kertjében szedtem. Ilyen beteg egrest kaptam a őcsényi előhegyről is. Érdekes, hogy a báró Augusz árvaház kertjében lévő egres bokrokon egyetlen beteg szemet sem lehet találni. Az egres amerikai lisztharmatja eleinte, április végén és május elején fehér, lisztszerü bevonat alakjában jelentkezik a hajtások fölső részén meg a leveleken, valamivel később a zöld bogyók fölszinén. Ez a konidium alak, melynek tömegesen fejlődő nyári spóráit a szél, rovarok, ember széthureolják s ha alkalmas talajra, egresbokorra kerülnek, ott esiráznak és újra koni- diumokat hoznak létre. Később, júniusban barna szinti, nemezszerü, szőszös kéreg képződik, melynek szövedékében kézi nagyitóval jól látható, apró, sötétbarna gömböcskék, a peritheciumok mutatkoznak. Ezekben már csak mikroskoppal látható egy-egy tömlő, ascus van nyolc sp rával. A peritheciumok kitelelnek, tavasszal felrepednek, téli spóráik kiszabadulva és az egresre kerülve a lisztszerü bevonatot, a nyári spórákat fejlesztik. A barna bevonat legszembetűnőbb a bogyón s többnyire annak egész felületére kiterjed, ezért az éretlen marad, kesernyés izü, élvezhetetlen lessz. A megtámadott fiatal hajtások leveleiket elvesztik, tönkremennek, sőt erős fertőzés esetén az egész botor már juhus elején lombtálanná válik, 2—3 év alatt teljesen kipusztul. Ezt a veszedelmes betegséget Európában először 1895 ben vették észre, Oroszország Podolia tartományának Winnitzy községében, ahova minden valószínűség szerint Amerikából hozott gyümölccsel került. 1900-ban ismeretes lett Írországból, majd Dániából s 1905-ben Svédország, Norvégia, Posen tartományában találták. 1908-ban már Magyaror.-z;íg, Ausztria, Csehország, Galicia, Morvaország, Krajna is hazája lett. Nálunk először Erdélyből, a háromszékmegyei Réty községből lett ismeretes 1908-ban. 1913-ig, az irodalmi adatokat betűrendbe szedve, már a következő vármegyékben találták : Abaú)torna, Árva, Bars, Bács, Be reg, Bihar, Borsód, Brassó, Feher, Fo garas, Hajdú, Háromszék, Heves, Hunyad, Ko- lozs, Moson, Pozsony, Szabolcs, Szepes, Szolnok, Temes, Torontál, Udvarhely, Zemplén. * A paradicsom (Lycopersicum esculentum Mill.) levelein nagy mértékben lép fel egy gomba, a Septoria Lycopersici Speg. A megtámadott le velek augusztusban elhervaduak, ragyafoltokat kapnak, megbámulnák, majd helyenkint kifakulnak s a gomba apró, pontszerű, fekete terméstokjaival, pyknidiumaival vannak elárasztva. Ezekben a levél felbőre alatt lévő tokokban találhatók a bosszú, féregalaku, szintelen .spórák, melyek megérve, a terméstokok tetején fekvő kerek nyíláson kiürülnek. A paradicsom leveleinek korai elhervadása folytán a termés csekély lesz, sok helyen éretlen marad és igy a kár érzékeny. Ezt az Argentínából 1882-ben Spegazzini leirta gombát 1905-ben megtaláltam Kecskeméten és környékén. Szekszárdon gyűjtöttem 1912. és 1913. augusztusban: egy parásztai szőlőben, özvegy Hermanne pincesori szőlejében, Klemm R. kertészetében, Varga J. kertésztelepén, a vám mellett levő bolgár kertésztelepen, a vármegyeház kertjében lévő egyetlen bokron, az őcsényi előhegyen és Ocsényben. A bolgár kertésztelepet augusztus végen néztem még. A kertész elbeszélése szerint a paradicsom levelek már egy hó* napja leszáradtak. Magam láttam, hogy a paradicsom kóróknak csak a hegyén volt itt-ott élő, csenevész levele. Rapaics R. ,,Három új paradicsom betegség hazánkban“ cim alatt „A Kert“ 1914. évfolyamában Debreczen mellől tárgyalja ezt a Septoria betegséget is. Ez azonban hazánkra nem új adat, mert a „Növénytani Közlemények“ 1907. évfolyamában ismertettem „Két érdekes növénykárositó gomba Kecskemétről“ cimen és ott azt is említem, hogy már 1905-ben találtam. A sárga dinnye (Cucumis Meló L.) leveleit a dinnye és uborka álliszt harmatja (Pseudo- peronospora cubensis (B. et C ) Kostowz.) pusz utotta Kecskeméten 19.05 ben. Szekszárdon az uborka (Cucumis sativus L.) levelein találtam 1913. szeptemberben, Klemm R. kertészetében. Mivel a gomba, az uborka állisztharmatja is érzékeny kart okoz s nálunk még kevéssé ismere tes, részletesen emlékszem meg róla a következőkben : Először 1868-ban Cuha szigetén találták, Berkeley és Curtis Peronospora cubensis néven Írták le, majd 1891-ben Humphrey elnevezte Pias- mopara cubensis-nek, Rostowzew pedig 1903 ban Pseudoperonospora cubensis-nek. 1889 ben Japánban vették észre. Ugyanez évben Észak Amerikán nagy kárt okozott. 1876-ban Mandzsúriában, 1902-ben Angliában és Oroszország Twer tartományában, 1903-ban és 1904-ben hazánkban (Pozsony, Zenta, Törökbecse) továbbá Ausztriá ban (Bécsben) lett megállapítva a jelenléte. Általában a tökfélék (tök, dinnye, uborka) levelein él s a betegség augusztus elején lép fel. A megtámadott leveleken szögletes, g levélerek határolta halvány foltok keletkeznek, melyek folyton nagyobbodnak, számban is szaporodnak, mindinkább tnegsárgulnak s végre alsó lapjukon szürke, laza penészt viselnek. A beteg levelek >LN A VÁ RMEGYE és a KÖZÉRDEK elszáradnak, korán, augusztus vége felé lehullanak s igy a növény rendkivül szenved, termése lényegesen csökken. Amerikában legjobbnak találták ellene az 1 5 százalékos bordói lével való permetezést. Ott egyes helyeken ma permetezés nélkül nem is termelhetnének uborkát. * Mivel magam csak a gombák gyűjtésével és mikroskopi vizsgálatával foglalkozom, ezért midőn ismertetésemmel ennyire haladtam, levélben kértem Hegyi Dezső urat, a budapesti m. kir. Növényélet és Kórtani Állomás vezetőjét, hogy a három imént tárgyalt betegség ellen egy- egy olyan kipróbált receptet közölne velem, melyet földieim sikeresen használhatnak. Levelemre az intézetnek kiadványait volt szives küldeni eme megjegyzéssel : „Örömmel engedélyezzük, hogy az ott ismertetett védekezés módokat közölje, annál is inkább, mert ezzel nekünk, intézetünk főcéljának megfelelő szolgálatokat tesz.“ A Növényélet és Kórtani Állomás az egres amerikai lisztharmatja ellen nagy sikerrel használta a kaliforniai vagy másként amerikai rnész- kén oldatot. Ennek elkésziDsmódját Kern Hermann ismerteti a „Kertészet“ 1913. évfolyamában. Mivel előállításához külön vaeüst, areometer,, teljes egy órai főzés és nem csekély gyakorlat szükséges, nálunk, ahol az egrest nem termelik nagyban, a vele való védekezés valószinüleg nem fog elterjedni. Hozzájárul, hogy a mészkén oldat a rezet erősen megtámadja és igy a közönséges rézpermetezőket hamar megrontja. Mérlegelve ezeket a körülményeket, a mészkea oldattal való védekezést itt nem ismertetem. Az olasz rézgálic kénpör még a mészUén oldatnál is hatásosabb szernek bizonyult s e mellett egyszerűbben kezelhető Az olasz rézgálic kénpor kettele. 1. Zolfo Romagna ventilato ratnato 3°/o (kénpor 3°/0 rézgálic hozzáadásával.) 2 Zolfo Romagna ventilato ramato 5°/o (kénpor 5°/o rézgálic hozzáadásával.) Kapható a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány- utca 29. sz. utján. A szer nagy elterjedését biztositani fogja, olcsósága, egyszerű kezelése és kitűnő hatása. Nem kell egyebet tenni, mint a port kénporolókkal a bokrokra fújtatni. Nagyon jól bevált a Vulkán kénporozó és teljesen elegendő a 3°/o os por. Ezzel porozunk : 1. Rügyfakadás utáu, de virágzás előtt. 2. Körülbelül 2 héttel a teljes elvirágzás után. 3. Április végén — május elején, a betegség megjelenése idején. 4. Körülbelül 2—3- héttel a harmadik porozás után és még esetleg ötödször, körülbelül 2 héttel a negyedik porozás után, ha a betegség nagyon el volna terjedve és a penészes bevonat a hajtásokon, leveleken vagy a gyümölcsön még észrevehető volna. Az ötödik porozásra azonban az előbbiek pontos végrehajtása mellett rendesen alig van szükség. Porozni csakis szélcsendes, melegebb napo kon szabad és csak a harmat felszáradása után. Minden nagyobb eső után a porozásokat meg 1914 július 16, — Mit akar ? Miért jött el ? Az átkos múltat eltemettem, békében boldogan élek. Bűnömről nem tud senki. Derék jó férjem van, aki megbocsátotta a bukásomat. Látja, uriasszonnyá tett és hű, becsületes asszony vagyok. Mikor az övé lettem, még nem szerettem, de most már becsülöm és szeretem. Lopni, rabolni mennék, ha úgy kívánná tőlem, hisz ő is megtett mindent, csakhogy boldognak lásson. Réthy csodálkozva nézett a kipirult asz- szonyra. Gépiesen modta : Eljöttem a múlt. . . gén láttam. — Rég látott. Igaz. jünk. . . — Fiatal, bolond leány voltam. Ön csinos fiú volt Tetszett nekem. Megszerettem. Odaadtam a szivemet, a testemet. Nézze ennek tizennyolc éve. Elfeledett, régi dolgok. Ne bolygassuk a múltat, a régi sebek is fájnak . . — Tulajdonképen csak azért jöttem, hogy láthassam, hogy beszelhessek Önnel. Nézze a te- emet, maholnap fehér lesz a hajam. Kezdek nem 3----------------------------. A múlt. . . Oly ré- De erről ne beszélveszélyes lenni. Most sem azért jöttem, mert a múlt kivánta ezt tőlem. Ami barátságunk régi, tizennyolc esztendős. Szerettem Önt egykor, de a szerelem elröpült s nem maradt más, mint egy csomó édes, szép emlék. . . Az asszony megindultan mondotta: — Az Ön szerelme hamar elröpült. Bűnömmel, szégyenemmel magamra hagyott és kezdődött szomorú kálvária. Nyomorogtam. Nem volt egy rongyom sem. Magamat százstor is megöltem volna. De élnem kellett. Nem \magamért, a fiamért, a maga fiáért. \ — Igaz, erről megfeledkeztem, -A- mondta halk hangon az őrnagy. \ — Akkor jött a férjem. Szeretett\nagyon, annyira, hogy bűnömet is megbocsátotta és magához emelt, hitestársává tett engem, a,bukott, bűnös nőt. Még akkor sem voltam boldos és az ő finom lelke megérezte bánatom okát. Elkozatta gyermekemet, felnevelte, taníttatta és oda\dta a saját becsüles nevét annak, aki soha egy izóval egy pillantással nem éreztette, hogy nem\ő az apja. Gálosné egy pillanatig gondolkodott, aztán lassan mondta : Most már mindent tud. Beláthatja, hogy a mi utaink kettéváltak. Nekünk több beszélni valónk nincs az életben. Csak arra kérem még,, hogy most menjen, menjen innen. . . Az erős asszonyi lélek is összetört. Gálosné eltakarta az arcát, nem tudta visszatartani a köny- nyet. Réthy odalépett az asszonyhoz, megcsókolta hosszan a kezét, egy hosszú pillantást vetett rá,, azután lassan kifelé indult. Gálosné még mindig mozdulatlanul ült a karosszékben, nem is hallotta, mikor az őrnagy távozott. Magához tért. A fia állt előtte. Csodálkozó arccal kérdezte : — Anyám, mondd, mi történt? Egykatona- tiszt jött ki a kapunkon. . . Gálosáéban felébredt az anya. A fiúnak nem szabad semmit sem megtudni. Egy pillanatig égette a száját a nagy hazugság, de aztán megkönnyebbülten mondta : — Talán valakit keresett. Én nem is. láttam. . . $ Wi Íhí» ÍM> I % ~ i, SäSI Dili í . ^ Ara ‘•liánra. JAJJ Sirolin"Roch~” biztos, hatású tartós köhögésnél, ajégutak huru tájnál, hörghurut és astfmánál. Influenza és tüdőgyuladások utánj jóízű Sirolin"Roche - al való hosszabb kúra megvéd a? összes ártalmas következményektől. 5 /RO UN „Roche” oldólag és fertőtlenítő leg hat; elősegíti az etvágyat^és emésztést. ^ Sziveshejék a gyógytárakban határozottan Sirolin'Rtche'-l' kérni. rsjs.
