Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-07-13 / 56. szám
2 A kisgazdák szövetkezeti gazdálkodása. Napjainkban, midőn az államhatalom kép viselőit csak úgy, mint az egész társadalmat állandóan foglalkoztatják a különböző szociális kérdések problémái helyes és lehetőleg tökéletes megoldásának kérdései, talán nem lesz érdektelen, ha a kisgazdák szociális érdekeivel' szorosan összefüggő kérdésekről néhány korszerű eszmét fölvetünk és megvitatunk. Régen 'megállapított igazságnak valljuk azon tapasztalati tényt, hogy a nagybirtokos gazdálkodása sokkal belterjesebb, vagyis tökéletesedő, mint a kisgazdáé. Minden gazdálkodásnak ugyanis az első és. legfőbb célzata a termelésnek lehető tökélyre való juttatása. Hogy ezt a célt ki érheti el hamarább, az a kisgazda-e, aki úgyszólván minden előfeltétel, számítás és tervszerűség nélkül végzi munkáját, vagy pedig az a nagybirtokos, aki addig egy lépést sem tesz, amig az irónt kezébe nem vette és a maga előzetes számadásaival el nem készült. A nagybirtokosnak tervszerű gazdálkodásában segítségére vannak a tudományosan kép-, zett, nagy elméleti és gyakorlati ismeretekkel biró gazdatisztjei, akik ismerik a termelő erőknek számokban kifejezhető értékét, alkalmaztatásuknak összes lehetőségét, valamint az esetleges védekezési módozatokat is. A kisgazda azonban a tudományos készültségnek legtöbb szőr híjával van, gazdálkodásában kénytelen el avult, konzervatív alapokon nyugvó elveket követni. A nagybirtoknak csak igen csekély hányada az, ami a gazdasági épületek és tenné nyék elhelyezésére szükséges, inig a kisbirtok- nak jelentékeny részét emészti fel az ugyneve zett szérüskerr, meg a hasznavehetetlen terület. A modern gazdálkodáshoz az olcsóbb és könnyebb termelés szempontjából különféle gazdasági eszközök és gépek szükségesek, melyeknek beszerzésére a kisgazdának megfelelő forgó, tőke híján nincs alkalma. A mai közgazdasági életben nagy szerepet játszik a hitel is. Nagyobb kölcsönhöz mindig j előnyösebb feltételek mellett jut a gazda, mintáz apró, az uzsora kamatlábbal határos kis kölcsönöknél. Mindezek és még nagyon sok más egyéb ok azt a gondolatot érlelték meg bennem, hogy a kisgazdák javára nem lehetne-e valami uton- raódon ezeket a nehézségeket etháritani ! ? Nem lehetne e valami olyan intézkedéseket életbe léptetni, melyek a nagy- és kisbirtokok kezelése közötti külömbségeket megszüntetnék ? Miként a címből is tudhatják olvasóim, én a szövetkezeti gazdálkodástól remélek javulást. A kisgazda csak úgy tarthat lépést a modern gazdálkodásban a nagybirtokossal, ha többi kisgazdatársával szövetkezeti alapon rendezkedik be. Csak úgy fogja elviselhetni a jövő terheit, ha gazdálkodását belterjesebbé és olcsóbbá teheti. A belterjességhez első sorban is szakszerű vezetés szükséges. Vagyis miként a nagybirtokosoknak tudományosan képzett gazdatisztjeik van nak, úgy a szövetkezeti alapon a kisgazdák is alkalmazhatnának szakszerű vezetőt. Fejlettebb mezőgazdasági viszonyokkal biró külföldi államokban már alkalmaznak ilyen községi gazdatiszteket. A különféle gazdasági eszközöket és gépeket egy egy kisgazda be nem szerezheti. De szövetkezeti gazdálkodás mellett hamarosan lehetne hozzá szükséges tőkét előteremteni. Szóval a kisbirtokokat is lehetne ilyen alakban a nagybirtokok módjára kezelni. Es a kisgazdák a mainál sokkal előnyösebb helyzetbe juthatnának. Figyelő. TOLNAVARM£GYK én a KO/>FIRi>EK Falu végén. Nem azért kei esem most fel a falu végét, hogy betekintsek a kurtakorcsmába, melyben a költő feltalálta a magyar néplélek egyik igazgyöngyét, a mulató, duhajkodó legények között. Egészen más okok vezérelték oda az én gondolataimat. Bántja ugyanis a szememet a falusi közöny, nemtörődömség, könnyelműség és ízléstelenség. Ne higyje azt senki, hogy rendet és tisztaságot csak nagy költséggel és utánjárással lehet teremteni valamely községben. A mi véleményünk szerint sokkal többet ér ennél a községi lakos ság szoktatása, ránevelése. Nem beszélek szórványos esetekről, de az kétségtelen, hogy általános falusi szokás az, hogy a lakosság az összegyülemlett piszkot és szemetet nem hordja ki valami előre megállapított helyre, községi szeméttelepre, hanem elszórja azt a falun kívül vezető utak mellett, kerítések mentén. Szekszárdon is igy van, más községekben még inkább, bogy a községből kivezető utak szélén sok undort keltő szenny van felhalmozva. A községi lakosság oda dobja ki a rossz lábast, vasfazekat, hasznavehetetlen rongyot, eb nyütt nadrágot, rossz cipőt, a leölt baromfiak tollát, szőrét, rothadt káposztát, stb. Döglött kutyát és macskát is csak ezeken a helyeken lát hatunk leghamarabb. Jár-kel ott mellette a községi lakosság, de egyiknek sem bántja a szemét ez a sok piszok. Valamikor, igen igen régen hallottam hogy a zsebkendő használata az intelligencia bizonyos mértékű fokmérője volna. De ennél sokkal biztosabban állíthatom, hogy a szeriy, a piszok, a rendetlenség a műveltség fogalmával csak kevésbé összeegyeztethető. Minden müveit embernek tudnia kell azt, bogy a szenny, az elnyűtt lábbeli és ruhadarab a különböző járványok bacilusainak legbiztosabb tenyésző fészke. Sokszor lépnek fel járványos betegségek az egyes községekben, hogy az egészségügyi közegek sem tudják megállapítani eredetüket, mivel körüskörül egészséges községekkel van körülvéve az illető község. Nem gondolják meg azt, hogy az utakon elszórt szenny a. legjobb terjesztője a bacillusoknak. Mindenesetre, ebben az ügyben legtöbbet tehetne a vármegyei hatóság, ha rendeletben kimondaná, hogy minden község köteles kijelölt szenny térről gondoskodni és községi szemét kihordására a községek lakossága kötelezve volna. Illetőleg a kihordásról maga a község gondoskodnék, azonban a szennynek,, mint trágyának értékesítése a község javára . történnék. Evvel az intézkedéssel a községi lakosság kényelmét nagyban emelnék, az egészégügyi viszonyok pedig sokat javulnának tőle. Nem hiszem azt, hogy a községi lakosság legnagyobb része nem hozná meg szívesen azt az anyagi áldozatot, amit ezen intézmény életbeléptetése reá róna. A legtöbb háznál úgy vannak az összegyülemlett szeméttel, hogy nem tudják hamarosan, hová helyezzék el. Ha pedig a községi szemetes minden nap bekopogtatna, minden nagyobb költség nélkül igen könnyen megszabadulna tőle a lakosság. Alfa. 1914 Julias 13. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Zichy Gyula megyés püspök dr. Mcsonyi Dénes irodaigazgató kíséretében Karlsbadba utazott, ahol a nyarat fogja tölteni. Major Lajos kir. tanácsos, szekszárdi pénz- ügyigazgató holnap néhány napi tartózkodásra Steierországba utazik. — Hercegi tisztviselők kinevezése. Esterházy herceg Schréter Karoly hgi. erdőfelügyelőt tb. erdőtanácsossá nevezte ki, Börzsönyi Gyula hgi. erdőmestert a jövő hó elsejétől kezdve az erdőfelügyelőség, Konyecsni Gyula oki. erdőmérnök, hgi. erdőmérnök-jelöltet pedig ugyanazon időtől kezdve a dombóvári erdőgondnokság vezetésével bízta meg. —A főjegyző szabadságolása. A súlyos beteg Janosits Károly városi főjegyző részére a városi képviselő-testület további 3 hónapi szabadságot engedélyezett. Helyetteséül íovábra is dr. Paulo'Jt'cs Sándor rendőralkapitány rendeltetett ki. — Főispánunk látogatása Kovács Sebestéiig Endre főispán pénteken délután meglátogatta a Molnár féle nyomdai miiintézet r. t. gyári telepét, ahol őt a vállalat vezetőség« fogadta. Molnár Mór, a társaság műszaki igazgatója kalauzolta a főispánt és bemutatta a legújabban gyártott naptár és reklámcikk mintákat is, amelyek közül egy nagyobb gyűjteménnyel vesz részt a vállalat a most Lipcsében megnyílt grafikai kiállításon. ten százával is található. — Némely fajok érett kerukban felpupositják, sőt felrepesztik a földet, vagy csücsukkal ki is látszanak. Gyakran nyomra vezet az őz- vagy szarvaskaparás, mivel ezek az állatok mohon keresnek a gombák után. Krassó-Szörényben egyes erdőkben ezer meg ezer őzkaparást láttam, mindenütt a fagyökerek mentén, sokszor a fák körül szabályos körökben. Az ilyen kaparásokban, a vastagabb gyökerek villái közt rendszerint megtaláljuk azokat a példányokat, melyeket az állat nem tudott kiszedni. A aisznóturá- sok, mókuskaparasok, har.gyaseregek, a földalatti gombák fölött rajokban lebegő legyek is jelzik az előfordulás helyét. A kereséshez olyan bot gyanánt hordható, keskeny kapát használok, melynek teste 115 cm. hosszú, elől 3 cm széles, hátul 1.6 cm. keskeny. A nyelet befogadó nyílás 2-8 cm. átmérőjű, tokja 3'5 cm. magas. Trencsén vármegyében egy tót szarvasgomba-vadász kapájáról vettem a mereteket. Ha kutatásvágytol áthatva, a kapával türelmesen keresünk az alkalmasnak látszó helyeken, egy kis gyakorlat után a siker sem marad el. A Szekszárd erdeiben talált földalatti gombák közül a legértekesebb a nyári szarvas- gomba, Tuber aestivum Vitt. A Bakonyban földi kenyér, a német községekben Erdbrot néven ismerik, Trencsén és Nyitra vármegyékben a tótok trifl nek hívják, a németek Trüffel-nek. Ez a gumóalaku, átlag diónagyságu, felszínén fekete barna, lapos pyramisforma varangyokkal fedett gomba belsejében húsos, sárgásfehér, okra-sárga alapanyagból áll, fehér, vékony, gazdagon elágazó erekkel. Az érett vagy kissé állott gombának kellemes, főtt kukoricáéhoz hasonló illata oly erős, hogy pár pé dány napokon át betölti a szoba-t, ahol all. Leginkább tölgy- vagy bükkerdőben nő. Szekszárdon a bau erdőben és Kis-Bükkben, általában csertölgy alatt találtam, laza, porlékony, fekete humuszdús földben, legkorábban Julius 5-én, legkésőbben október 19 én. — Ha a tél enyhe, úgy még december, januárius hónapokban is szedhető. A velünk szomszédos Somogy, Fehér es Veszprém varmagyékböl is ismerem, tizenegy vármegyéből láttam. Veszprém vármegye hazánknak tr fiában leggazdagabb vidéke s ezért egyfolytában egész hónapokon át is kerestem a Bakonyban, ahonnan nyolc község határából volt gyűjteményemben. A nyári szarvasgombához rendkívül hasonló a Tuber mesentericum Vitt, csakhogy alapján jól latszó gödör van és belseje söté- tebo barna. A nyári szarvasgomba változatának tekintik. Szekszárdon gyakoribb, mint az előbbi. Közeli rokonát, a teli szarvasgombát (Tuber melanosporum Vitt.) Franciaországban betanított disznókkal keresik es evente 15-20 millió koronát vesznek be beiőle. Kg. janak ára 11—60 korona közt váltakozik, a termés mennyisége szerint. Ámbár a náiunk termő faj sokkal csekélyebb értékű, csak 8 — 10 korona kg.-onkint, mégis szép hasznot hozna, ha szedését felkarolnak Trencsén vármegyében Morva-Lieszkó környékén a tot szarvasgomba-vadász felszerelése egy könnyű kapa, vállán bőrtarisznya, zsebében egy darab kenyer és kísérője a betanított kutya. (A kapa méreteiről már megemlékeztem.) A jó helyekhez érve, a gazda porázón tartott kutyáját szabadon, bocsátja és szóval, meg tag- lejtesekkel keresésre buzdítja. A kutya szagSfflani I LicHTHAH-féie hölgy-, úri- éj gyermekcipők, jundulok. Kalapok, sapkák, nyakkendők. Nyári ruhaszövetek, sima és mintás eponge, crepon- és sáda újdonságok selymek. SzaHagok.^Csipkék : Utazókosarak. Bőröndök. Fonoit bútorok Legnagyobb választékban és legizlésesebb kivitelben beérkeztek Pirnitzer József és Fiai áruházában Szekszárdon.
