Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-06-25 / 51. szám

j,

TOLNA VARMP;GYÉ h\ KÖZEH i>EK

1 914 junius 25.

bíró ipari szeszfőzdéknek akár kontingens, akár exkontingens elszállítása, még pedig akár adóköteles, akár adómentes felhasználásra, bele vari számítva. Nincs azonban beleszámítva ebbe a mennyiségbe a vámvona:on kiyii.1 álló export,

' valamint — az ecetgyártas kivételé el — a kü Ionos denaturáló szerrel való denaturálás mellett, vagy a végzett más ipari célokra közvetlenül a szeszgyárból elszállított alkohol, amely téren tehát az ipari vagy áralakulási viszonyok indokolják, a minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesz tésére az évi alkoholmennyiséget, vagy ha csak a sajtolt élesztő fogyasztásának emelkedése indokolja a fölemelést, kizárólag a sajtolt élesztőt termelő ipari szeszfőzdék által .elszállítható aikohol- mennyiség' t égy-egy termelési időszakra terjedő érvénnyel fölemelheti. A 450.000 hektoliternek felosztásánál a kontingenssel bíró összes ipari szeszfőzdék részesülnek, mig a kontingenssel nem bírók közül csak azok, amelyek 1912 szeptember 1-től 1914 augusztus végéig üzemben voltak és üzemükkel végleg fel nem hagytak. A felosztás az egyes ipari szeszfőzdékre az 1912 —13 -iki időszakban volt tényleges szesztermelés arányában történik, levonva ebből a vámvonalon kiszállított exportmennyiségeket és az igy megmaradt ösz- szegnek 20 százalékát, amely minden egyes ipari szeszgyárnak évi elszállítási keretet biztosit, vagyis azt a mennyiséget, amelyet a vámvonalon belül szabadon elhelyezhet.

Kétségtelen, hogy a javaslatban úgynevezett ,,kiszállitási keret“ alapjában nem más, mint Jiberálási kontingens, amely tehát a termelést kartelszerüen szabályozza az ipari szeszgyárakra nézve és fejlődésükben megakasztja. Magát a termelést a javaslat közvetlenül nem érinti, hanem csupán a belföldi elszállítási mennyiségeket határozza meg, ellenben magát a termelést is meghatározza néhány uj exkontingens szeszgyárra nézve, amelyekkel a pénzügyminiszter ebben az irányban egyezséget kötött. Ezek a Heller Vilmos vágvecsei, a diószegi cukorgyár galántai, Kuffler kisperkátai és Löw Beer magyarfáivai szeszgyára, amelyeknél az elszállítási kontingensen kivü! a maximális termelés is 3500, 5000, 10.000 és

15.000 hektoliterben van megállapítva, vagyis exportra és denaturálásra csak az elszállítási kontingens és a termelési kontingens között levő mennyiség marad számunkra.

Közvetve azonban a kiszállitási kontingensek korlátozást maga után vonja a iermelés szabályozását is, mert a szeszexport csak nagyon mérsékelt határok között mozoghat. Az ipari szesz főzdék a korlátozással szemben abban a kedvezményben részesülnek, hogy az 1914 —15. évre érvényes kontingensük többé változás alá nem esik, azonkívül a szállítási kontingensek megállapítása megkönnyíti rájuk nézve az ármegállapodás létesítését, annyival inkább, mert az elszállítási kontingensek megállapítása következtében a következő évben legalább a szeszkészletek jelentékenyen csökkenni fognak. A kiszállítások korlátozása következtében a javaslat kártalanításban

mind a két soron. Meg elsötétszik, meg másik öt-hat derül föl. — A hogy világot gyújtanak : hány óra ?

Tűnődnek, tanakodnak :

— Uram, uram Jézus, kinek húzzák a lé lekváltságot ? Tán Kászó Imrének ? Tán Toppantó örzsinek ?

Aztán elcsendesednek, csak egy-egy szep- pegő szava ballik az imádságuknak:

— Adj édes Jézusom a lelkének könnyű

szabadulást ... . (

A tanító, az egy kicsit furcsa, olyan fahitü forma ember volt, mikorjában ide került. Ugyan cigánszeren imádkozott eleinte, mikor igy éjszaka fölverték. Volt, hogy elkergette a harangozót:

— Vigyen már a fene, ’sz azóta akár a hét apád lelke kiszabadulhatott volna.

Hanem mióta idősödik, mióta a sok gyerek körülvette: biz azóta ő is alább adja. Annak idején Devette, hogy rá akarták biz'ni a harangozást, holmi egy egy szakajtó búzákért : utóbb kérte is szegény feje, hogy jobban-jobban kö le tett a zsákjára a folt. Aztán ha igy, mondom éjszakának idején lélekváltságot huzni jött volt valaki, bizony olyan békességgel elhallgatja, tán egy igazi imádságot se sajnál az ösmeretlen bu- Csuzlcodó felebaráttól.

Mert javulunk, szendülünk, ha a szükségeinket megsokasitja az úristen. . . .

Hogy pedig az úristen próbára tegye András Érám t.mitó uramnak az ő szépen tövesedő

részesíti azokat az ipari szeszfőzdékét (azok kivételével, amelyeknek termelése egyezségileg meg van állapítva), amelyek a közelmúlt termelési időszakokban teljesítő képességüket lényegesen fokozó beruházásokat tettek, e fokozás.azonban az 1912/3. évben, amelynek alapján az elszállitási kontingensek megállapittattak, még nem érvényesült. Igen jelentős továbbá a javaslatnak 11. szakasza, amely abból a célból, hogy a termelés szabályozása a fogyasztás, a kincstár vagy az ipar érdekében káros áralakulásokra ne vezessen, a kincs tárnak egyes ipari szeszfőzdék kisajátítására ad jogot. Ebben a szakaszban azonban egyúttal egy továbbvezető gondolat is megnyilatkozik, mert a javaslat megokolása azt mondja, hogy ez a kisajátítási jog egyikét képezi azoknak az alapoknak is, melyeken a szeszadózás végleges rendezése a jövőben, amikor annak szüksége fog mutatkozni, foganatba lesz vihető.

VÁRMEGYE.

— Az állandó választmány pénzügyi szakosztálya julius hó 3 án délelőtt 10 órakor a vármegyei székház kistermében Széchenyi Domonkos gróf elnöklésével ülést tart, a melyen az állandó választmány ügyrendjének 5 ik §-a értelmében a közigazgatási szakosztály tagjai is megjelenhetnek, felszólalhatnak, — azonban a határozat meghozatalában szavazattal nem birnak.

Az ülés tárgyai :

1. A várm. háztartási alap 1912. évi zárszámadáa.

2. A vm. tisztviselői „ 1912. „ „

3. A községjegyzői nyugdij-alap ,1912. évi zárszámadása.

3. A gyámpénztár 1913. évi zárszámadása.

'5. Pásztorkönyv alap 1913. évi zárszámadása.

6. Sertésigazolváuy alap 1913. évi zárszámadása.

___HÍREK.______

— Személyi hírek. Bezcédj Pál vbt. tanácsos, szombaton fejezi be marienbádi üdülését, ahonnét rövid tartózkodásra Becsbe utazik Dr Kiss Ernő megyei tiszti főügyész Karls- badból haza érkezett és szabadságának hátralevő részét Balaton-Világoson fogja tölteni.

Tóth Károly, a Dunavódgát-társulat igazgató főmérnöke, családjával együtt több heti tartózkodásra Svájcba utazott.

Per Laka József, a szekszárdi államvasuti osztály mérnökség vezetője, a zürichi műegyetem jubiláns ünnepélyére Zürichbe utazott.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Pránt- ner József szekszárdi kir. törvényszéki dijnokot a dombóvári kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki.

— Alapitó tag. Wolj Henrikné úrnő 100 koronával a szekszárdi róm. kath. óvoda és gyer- mekmenhelyet fentartó egyesület alapitó tagjai közé lépett.

türedelmét, némely latroknak megengedte azt a gonosz praktikát, kit itne elmondok rövideden :

Ilyen csúf, nekibolondult téli éjszakán, a hogy mondtam, egyszer csak megszólal megint a lélekváttság harang. Nagy két, emberfogó kutyája volt a tanítónak, (egyik Gurujj, másik Kerék), azok égtelen üvöltéssel fogtak valakit, hogy minden odabentvaló fölérzettek rá, éppen huzakodott is már András Érám, hogy kitekint, hát arra megcseuditelték a harangot, ékesen kettőztetve :

— Szent László, szent László, szent László. És úgy tovább.

Mire a kutyák is elhallgattak. András Érám is visszadült nyoszolyájára, el is szunnyadóit, Isten panaszán ne vegye, a haldoklók imádságán.

Hajnalban pedig, hogy a felesége is fölkelt kovászt tenni a kenyérnek, úgy eitalálgatták :

— Vájjon kit szólított el az Isten az éjszaka? Ha az a szegény Homoki Jóska lett volna, szegény ? Mi is lenne abból a kilenc kis neveletlen árvából?

. . . Elszólitották pedig a három hosszú verses harangszó alatt az András Érám két szép hízott disznaját. Az akasztófáravalók — nem is hiszem, hogy idevalók lettek volna —a harangozás örvivel a kutyákat is elcíittitották, a gazdájukat is lefektették vissza a nyugodalmas ágyába.

Még imádkoztattak is magukért:

— Vedd a lelkét pártolásodba, édes Jézusom . . .

— Előléptetés. Forster István janya-pusztai nagybérlő és földbirtokos ellenőrét Lászlóczky Kálmánt, ki szorgalmával és körültekintő munkásságával a nagybérlő teljes megelégedését érdemelte ki, intézővé léptette elő.

— Eljegyzés. Hirschfeld József szekszárdi mészáros, Hirsch féld Mór mészáros fia, eljegyezte Spitz Ilonát, Spitz József leányát Nagypeterdről.

— Jegyzők gyűlése. Tolnavármegye központi járásának jegyző egylete Virányi Károly elnöklésével f. hó 22-én tartotta rendes évi köz gyűlését. A közgyűlés megnyitása után Virányi Károly egyesületi elnök az egyletet érdeklő eseményeket tárgyaló elnöki jelentését tette meg. Különösen nagy részletességgel foglalkozott a jelenlegi kormány közigazgatási reform terveivel s annak is a községi jegyzőket legjobban érdeklő községi reformmal. Élénk figyelemmel s lelkese■ déssel hallgatta a közgyűlés a valóban tárgyilagos, kartársi és ügyszeretettől áthatott jelentést, melyből az tűnt ki, hogy a jegyzői kar a közigazgatás rendezésével egy szebb, egy jobb jövőnek nézhet elébe, s hogy az a közigazgatási szerv, mely legközvetlenebbül ismeri a mai rendszer fonákságát, nemzeti ujraszületést vár a reformoktól. Az egyesület 1912/13. évi számadásának s folyó évi ‘költségvetésének elfogadása után Csóry Ferenc harci jegyző igen sikerült dolgozatot olvasott fel a „Községek állami segélyezé séről“, melyért a közgyűlés köszönetét fejezte ki. Végül lemondás folytán megüresedett egyesületi jegyzői állásra Linka Ottmárt választották meg.

— Községi Ügyek. Wagner Péter és Grill Péter nagymányoki községi esküdtek ez állásukról lemondván, helyükbe Herger István és Kramer Mátyás választatott meg.

— KÖvezetvámdij. Jelentős nap Szekszárd történetében 1914 junius 25 ike. Ekkor lépett életbe a kövezetvámdijszabá'yzat, amelyből a város évente mintegy 30000 K bevételt remél, ami igen tekintélyes összeg és kiváüatos, hogy folyton emelkedjék. A város 3 sorompót állíttatott fel és pedig az újvárosi temetőnél, a báta

j széki utcai temetőnél és az őcsényi országúton. A

| vámtételek : kéífogatu szekér után 30 f, egy- fogatu szekér vagy motorkocsi 20 f, egy éven aluli növendékmarba és apró marba után 2 f, hajtott marha után 4 f, üres járómü után 10 f, cséplőgép, szántógép és kettőnél több igavonó által vont szekér után 50 f. A szekszárdi lakó soknak mezőgazdasági célból közlekedő, vagy városi határbeli termesztményeket és ásványokat szállító fogatai vagy hajtott állatai a szekszárdi határon belől vámmentesek. — A kövezetvám bérlői : Merkl József és társai.

— A közigazgatási javaslatok a bizottságban. A vármegyei tisztviselők kinevezéséről szóló és ezzel kapcsolatos törvényjavaslatok fölött most folyik a tárgyalás a képviselőbáz illetékes bizottságaiban. A .vita igen szakszerű, tartalmas és magas színvonalon áll. Milyen furcsa, hogy az ellenzék, amely az utolsó szabadságjogok elkobzását, a nemzeti ügy és az alkotmány elárulását látja a javaslatokban, nem vesz részt a bizottságok munkájában és nem iparkodik az állítólagos hibákat és merényleteket, amelyek a javaslatban foglaltatnak, azokból kiküszöbölni. — Látszik, hogy inkább műfelháborodás, mint komoly meggyőződés vezeti azokat, akik a javaslatok ellen tüzet kiabálnak. — A bizottsági tárgyalás során nagyon figyelemre méltó, a gyakorlati tapasztalatokból merített gazdag érveléssel fűszerezett beszédet mondott Simontsits E'ernér, a képviselőház alelnöke, annak szükségét hangoztatva, bogy a kibővített hatáskörrel ellátandó közigazgatási bizottság, mint tisztán közigazgatási ügyek szakszerű és tárgyilagos intézésére hivatott fórum, minden politikai vonatkozású ügy kezelésélő' mentesittessék, továbbá, hogy virilis jogon csupán egy törvényhatóságban lehessen jogokat gyakorolni, ami a liberalizmus követelménye.

— A Dunántúli Hitelszövetkezetek Köteléke.

A múlt év végén megalakult hitelszövetkezeti Kötelék a kebelébe tartozó hitelszövetkezetek érdekében igen eredményes tevékenységet fejt ki, ami a most vármegyeszerte folyamatban levő adókivetési tárgyalások alkalmából is érvényesül.

A Kötelék igazgató-tanácsa folyó hó 21-én, a Szekszárdi Népbank helyiségében dr. Leopold Kornél elnöklésével ülést tartott, amelyen folyó ügyeket és az évi költségvetést iutézték el.

I — Egyleti Ügyek. A dombóvári dalkör és

J műkedvelő egyesület alapszabályai jóváhagyattak.