Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-01-19 / 6. szám
\ XXIV. X. évfolyam. 6. szám. Szek^zárd IDiA január 19. Előfizetési tár: Egész évre . . . .. . 16 korona Fél évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára . . . . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Me&jelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztöscg: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Bért Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdctések’lde küldendők. Néptnnitók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Változás gazdaságpolitikánkban. A „Magyar Kereskedők Lapjában“ Ottlik Iván a földmivelésügyi minisztérium államtitkára érdekes nyilatkozatot tett gazdaságpolitikánkban a közeljövőben beálló nagyarányú változásokról. A szenzációs nyilatkozatból a következő részleteket közöljük : Amint ismeretes, a ma fennálló nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások : nevezetesen az Ausztriával és a külföldi államokkal kötött kereskedelmi szerződések u b j irtukra, illetve felmondásukra vonatkozó intézkedéseik folytán egyre jobban közelednek ahhoz az időponthoz, a melyet egy német államfériiu kereskedelem-üstökös esztendőnek (das liandels politische Kometenjahr) nevezett el. Megujitandók lesznek első sor ban a monarchia másik államával fennálló meg állapo.dások, amelyek viszont alapját fogják ké pezni a távolabbi külföldi államokkal való kereskedelmi és gazdasági politikai megegyezéseknek. A ma érvényben levő, röviden kiegyezési törvénynek nevezett megállapodás elő írja a kormánynak azt, hogy az Ausztriával való gazdasági politikai viszonyunk rendezésére vonatkozó tárgyalások legkésőbb 1915 ben meginditandók és pedig azért, mert önként értetően legelsősorban Ausztriával való viszonyunkat kell rendezni, hogy', ezen rendezés mikéntje alapján fogjunk a külföldi államokkal való gazdasági politikai vi szunyunk rendezésére vonatkozó megállapodások tárgyalásához. Hogy pedig 1915-ben ezek a tárgyalások megindíthatok legyenek, első sorban itthon kell a gazdasági politikánk irányelvei felöl tisztában lennünk. Az illetékes kormánytényezők máris behatóan foglalkoznak ennek a kérdésnek előkészítésével és a földmivelésügyi miniszter ennek a munkálatnak az előkészítése végeit egy külön 'szervezetp.t is létesített, az úgynevezett külfor- galmi tanácsot, amelybe a szolgálati alkalmazásuknál fogva arra hivatott szakreferenseken kivül az ország összes fontosabb mezőgazdasági szervezetei megtelelő delegátusokkal vannak képviselve. Ennek a szervezetnek elsősorban hivatása tanulmányozni és tanulmánya alapján a miniszternek javaslatot tenni a küszöbön levő gazdaság- politikai Campagne során megoldásra váró fontos kérdésekről. Amint már említettem, a jövő gazdasági politikánknak alapját képezi az Ausztriával való gazdasági viszonyunk miként való megoldása. — Tehát ennek a szakszervezetnek, valamint a kormánynak is első sorban foglalkozni kell ama kérdés tanulmányozásával és a vonatkozó javaslatok kidolgozásával, bog}' a jövő ciklusra miként rendezzük Ausztriával való gazdasági viszonyunkat. Ennek a rendezésnek egyik kiválóan fontos feladata lesz a külkereskedelmi politikának alapját képező uj autonom vámtarifa kidolgozása, esetleg a ma érvényben levő vámtarifának a változolI viszonyok és szerzett tapasztalatokhoz képest való revíziója. Annak a kérdésnek mérlegelésébe bocsájtkozni. hogy a revízió a ma fennálló vámvédelem enyhítése vagy fokozása irányában fog-e eldőlni, ma idöelőtti dolog volna annál inkább, mert gazdasági politikai pozíciónknál és földrajzi helyzetünknél fogva is e tekintetben nem rendelkezhetünk teljes önállósággal, mert tovább is alkalmazkodnunk kell Európa többi országaihoz, első sorban pedig a ránk nézve gazdasági viszonyunknál fogva első sorban irányadó német birodalom gazdasági politikájához Haakormány kebelében létrejöttek a megállapodások a fent jelzett fontos kérdésekre nézve, aminek még a jövő év tó jóig kell megtörténni, tekintettel a törvény fent hivatkozott rendelkezésére, akkor meg fognak indulni Ausztriával az úgynevezett kiegyezési tárgyalások abból a célból, bogy a jövő ciklusra a monarchia másik ál lámával való viszonyunk mikénti szabályozása lehetőleg már az 1916 ik év kezdetéig a kormányok között végérvényes megállapodás utján fixiroztassék. Csak ha e kérdés tisztázva lesz, láthatjuk tisztán azt, hogy miként és milyen iránj'han keilend a távolabbi külföldi államokkal való gazdasági politikai viszonyunk rendezésének munkájához fogni önként értetően ennek a ren dezésnek íényegesen eltérő módon kell létrejönni akkor, ha Ausztriával az eddig fenállott korlátlan, szabad forgalom alapján fogjuk a következő ciklusra vonatkozó kiegyezésünkeálétrehozni és viszont lényegesen más alakulást nyer a külföldi államokkal való viszonyunk rendezése akkor, ha ez a korlátlan szabad forgalom Magyarország és Ausztria között többé nem tartatnék fenn. Bármint jöjjön is létre a két állam között való gazdasági politikai rendezkedés, minden esetre 1916 ban meg fognak indulni a' távolabbi külföldi államokkal való és 1917 végén lejáró kereskedelmi szerződések megújítására vonatkozó tárgyalások. Önként értetően ezeknek mikénti irányításáról ma nyilatkozni még inkább lehetetlen volna, mint az Ausztriával kötendő szerződésről, mert hiszen, miként említettem, a távolabb külfölddel való kereskedelmi szerződéseink iránya lényegesen eltérő lesz ahoz képest, amilyen megállapodások jönnek létre Ausztriával való politikai viszonyunk rendezésére vonatkozólag. Ami Ausztriával való viszonyunk rendezését illeti, nem kívánom titkolni azt az egyéni meggyőződésemet, hogy amennyiben sikerül adott és méltányos elv alapján oly megegyezést létesíteni, amely mindkét fél gazdasági érdekeit helyesen szolgálja nemcsak politikai, hanem egyetemlegesen az összes gazdasági érdekeink szempontjából is: úgy én miod a két félre legelőnyösebbnek tartom a mai szabad forgalom további biztosítását, mert a szabad forgalmat nyújtó gazdasági területeknek elaprózása általános gazdasági erőcsökkenést jelentene. Ebből a szempontból egyenesen kívánatosnak tartom azt, hogy a forgalom béklyói minél lazábbak legyenek, ha lehet, egy lényegesen nagyobb területen is, mint a monarchia két államának mai területe. Értem ez alatt azt, hogy nagyon előnyösnek tartom azt, ha lehetséges volna egy középeurópai vámuniót létesíteni, melynek tagjai egymás forgalmával szemben kedvezőbb eljárást biztosítanánk, mint a vámunión kivül álló országok forgalmával szemben. Hogy milyen nagy szükség volna egy ilyen hatalmas gazdasági egyesülésre, azt legjobban tapasztaljuk akkor, amikör az egyes európai államoknak az egy világrészre kiterjedő Amerikai Egyesült-Államokkal szemben való állásfoglalásáról van szó. Ezzel a hatalmas amerikai gazdasági területtel szemben a gazdasági erő kívánatos egyensúlya csak akkor volna elérhető, ha az Egy tolnamegyei körorvos 25 éves naplójából. — Igaz történet az életből. — Első év. Fiatal orvosok, akik arra .szánjátok magatokat, hogy körorvosoknak menjetek a vidékre, a tud. egyetem magas kiképeztetésén kívül, a mely csak halvány mécses a rengeteg sötétben, vigyetek magatokkal férfias bátorságot, lelki edzettséget, leleményességet, világi tapintatosságot, lélektani tudást és legyetek mégis elkészülve, hogy mindezen felszerelés mellett is gyakran kerültök olyan helyzetbe, hogy az ész és a szív működése dacára is lehetetlenek lesztek, szóval érezni fogja’ok_ az ember végtelen gyarlóságát ! ,J5gy azonban bizonyos, éppen a fentiekből kifolyólag, hogy sohasem kell tartanotok attól, miszerint az orvosnők ez állásokat elhalasszák előletek, tmert a körorvosi állást vidéken orvosnő hpliasem töltheti be es nem is fogja betölteni, t uVidékre menve látjátok csak be magatok is,, hogy; mennyire nem helyes a képzettségtek ahhoz,i sünit eÁ állás, az élet kíván tőletek és mennyi ambícióra, mennyi utántanulásra yá$ szükségétek,-mig pótolni tudjátok a hiá^.]yékfi,t. -így ..volt, ez áz én időmben is. A- törvényszéki,,oryqs: tan akkor még csak disztáfgy.vyqj Itíjaga^tutJ-. egyetemen, pedig az, élettaj^jí^ülyé.. úiiiypn 'alapos 'tudást igényel különösenb.sgy 'MöroEyosjiál, hogy az - csak némi leg.- isi;helyfk .níegá'llhassa.. ’Fii »zen a Vidéki / vi^galób-iik) lukjd'ohképpyu a-boncoló orvostól várjti á :bÜQ-téby.kídéfitésére: á .,uyó- mozószálat .d’sf iS.fjptággal ihdignálódik,, ha erre nem kap* kehő..;,:ta,nipbtytot. Tudnia kell tehát a '«bbkéb "V ., kd: körorvosnak a bűntények psychologiáját, tudnia kell, hogy bűntények rugói legtöbb esetben a szerelemre vezethetők vissza, erre a költők által annyira megénekelt isteni érzelemre. A szerelem, mely orvosilag még elemezve nincs, — ámbár most kezdenek már e téren is foglalkozni vele — a szerelem, amely két különböző nemű egyed sympathiáján alapuló megmagyarázliatlan vonzalom ; a szerelem, amely sokszor már gyermekeknél is megnyilvánul és sokszor az aggokat is hatalmába keríti, szóval ez a még miodig ismeretlen lelki tényező az, ami akár közvetve, akár közvetlenül, de az esetek háromnegyed részében okozója a legkegyetlenebb bűntetteknek. Sötét novemberi est van. Zuhogva, sűrű, apró eseppekben hull alá az eső. —- A vidéken ilyenkor mindenki odújába Vonul vissza. Tiz órakor már halotti csend a községben, csak az időjárás félelmetes zümmögése hallik át az ablakokon. Zörgetnek ! ' Csendes megilletődés fogja el valómat,,mikor mogorva hangon szólnak be az ablakon;: „Tessék p . tekintetes urnák azonnal a szomszéd M . . . . községbe jönni, mert 'megszur- (tjak qgy embert, talán bele is halt már.“ Nincs mit gopfjföikoznom-. Lehető gyorsan rakom össze ^sebészi, táskám műszereit és kötszereket; felköl- töm házinépem, hogy a szükséges ruházatot szed .jék, el,ü.. majd elkészülve, nem minden aggodalom nélkül, de a fiatalság bátor önérzetével szállók fel uz egyszerű parasztszekérre. Öreg házigazdám hálálkodva, sopánkodva igazgatja ruháimat s nem állja meg szó nélkül, mondván : „.Ejnye-ejnve teli. uram, ejh de rossz mestersége van ! Ilyen időben még a kutyát se verik ki ; már én csak el ppm mennék ; az Isten áldja, az Isten vezérelje !“ Elindulunk. — A kocsis szótlanul, némán tereli lovait, mig az öt ölnyi magas töltésre nemérünk. A ködszerü, sürü, hideg esőben a szemem sem vagyok képes nyitva tartani s az esőköpenyem alá is odaférkőző összegyülemlett levet hideg sugárban érzem lábszáraimon végigömleni. Lehetetlen ilyen idő ellen ruházattal védekezni. így az esőtől verve, már az ut elején bőrig ázva baktatunk, mikor a kocsis hirtelen megállítja a lovakat. — Előbb fohászkodva sóhajt fel : „Uram, Jézus segíts bennünket!“ majd gyufák gyujtogátásával próbál tájékozódni, amikor rémültén látja, hogy a baloldali kerekek már a magas töltés szélén járnak. Szitkozódva igazítja meg a kocsi rudját, újra felszáll a kocsira, majd arra a kérésemre, hogy csak vigyázattal hajtson, átkozódva tör ki, hogy csak egyszer teljen le előfogatos szerződése, ő többé soha el nem vállalja, de még az unokájának is meghagyja, hogy rá ne merészeljen vállalkozni. „Uram ! néni látom a lovam farkát ! — tör ki belőle minden elkeseredése — hogyan hajtsak hát?“, majd nekiereszti a .gyeplőszárat a jámbor állatoknak s lépésről-lépésre baktatva, e|- ázottan, bágyadtan, kimerültén, amikor éppen éjfélt üt a toronyóra, érkezünk meg. Egy utcasarkon, parti dombház mellett áll meg a szekér. „Itt vagyunk, tessék leszabni a tek. urnák“, morogja fogai közül a kocsis és a, még mindig egyre zuhogó esőben azon tétovázó kérdésemre, hogyan jutok vissza, hetykén feleli : én még az Istennek magának se .viszem vissza a tek. urat ilyen időben, elég ha élhoztam, majd csak meg lesz valahol egy éjszaka.9 Mialatt bér félé indulok a házba, még hallom , a mogorva k® csis örömkifakadását: „Hál’ Istennek csakhogy épségben hazaértem: jó’cakát tek. uram!“ s mi - gam is megkönnyebbülten lélegzetű fél, h -V' végre födél alá kerülök. Kissé megütköztem r-j , ■’‘ií.liílt Ut
