Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-05-28 / 43. szám
5 1914 május 28. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK ____TÖRVÉNYSZÉK._____ Es küdtszéki tárgyalások. A szekszárdi kir. törvényszék esküdtbiró- sága hétfőn kezdte meg első tárgyalásait az esküdtszéki eljárásról szóló 1914. évi XIII. törvény alapján. . A tárgyalás megkezdése előtt Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök behatóan ismertette az nj törvény rendelkezéseit, amiket az esküdteknek immáron szem előtt kell tartaniok Beszédében különösen kiemelte az uj törvény azon rendelkezését, amelynél fogva az elnök a jegyzővel együtt jelen lesz az esküdtek tanácskozásainál s ezzel szemben pedig, hogy az esküdtek két választott tagot delegálnak a büntetés kiszabása alkalmával, akik ép oly jogokkal lösznek felruházva, mint a szakbirák. Egy másik fontos újítás az. hogy ezentúl az elnöki rezümé a nyilvánosság kizárásával tartatik meg. Ezután az esküdtek kétféle kérdést kapnak, úgymint ténykérdést és jogi kérdést. Az esküdtek déleiéi az elnök hirdeti ki. Az elnök rokonszenves ismertető előadását az esküdtek és a hallgatóság éljenzéssel fogadta. Az első napi tárgyalás alkalmával tiazs- linszky Géza kir. törvényszéki elnök elnökölt. Szakbirák • Kövessij Ödön táblabiró és Salamon Iván kir. törvényszéki bi ró, az esküdtek két delegáltja: dr. Csapó Vilmos és dr. Marxreiter Alajos voltak. Jegyző: Mányoky Ödön. Vádló: dr. Czobor Miklós kir. ügyész és védő : dr. Szászy Endre ügyvéd volt. Vérengző péklegény. Mészáron Antal faddi péksegéd szándékos emberölés bűntettének kísérletével volt vádolva azért, mert folyó évi február hó 18 án a kora reggeli órákban az utcán egy nagy konyhakéssel megleste Petkó Lőrinc kollégáját, akit 5—6 késszurással meg akart ölni. Szerencsére azonban a szúrások nem voltak halálosak. Mészáros tettének okát úgy magyarázza ki, hogy ő mesterének feleségébe szerelmes volt, de kenyéradójával nem tudott kijönni. Ezért otthagyta helyét, amit aztán Petkóval töltöttek be. Mészáros pár hónapot távol töltött Faddtól, de — mint mondá — szive ismét csak visszavitte Faddra. Itt azonban nem alkalmazta volt gazdája, mert Petkóval meg volt elégedve. Ekkor félté keny^ lett utódjára az elcsapott Mészáros s eltökélte magában, hogy megöli Petkót is, az asszonyt is, meg önmagát is. — Az esküdtek Mészáros Antalt bűnösnek mondták ki, amit az uj törvény értelmében az elnök hirdetett ki, mire a vádlottat 1 évi börtönre Ítélte a kir. törvényszék. A vizsgálati fogságot, 3 hónapot, az elítélt javára számították be. Második nap. Elnök: Kövessy Ödön kir. táblabiró, birák: Fejős Imre és Wagner Andor kir. törvényszéki birák, jegyző: dr. László Sándor. Vádló ; dr. Kozacsek József kir. ügyész és védő : dr. Gulyás József ügyvéd. Egymásra lőttek. Kiskajdacson január hó 22 én vadászaton érte Baranyai Mihály mezőőr Dahmer Henrik lesipuskást, akire aztán rálőtt és lábszárán meg- serétezett. Ekkor Dahmer is megfordult és kétszer rálőtt a mezőőrre, akinek a kabátja fogta fel a gyenge lövéseket, úgy, hogy az ijedtségen kívül semmi baja sem történt. — Az esküdtek Dáhmer Henriket nem bűnösnek mondták ki, mire a törvényszék felmentette őt. Harmadik nap. Elnök: Hazs’inszky Géza kir. törvényszéki elnök, szavazóbirák: Salamon Iván és Fejős Imre kir. törvényszéki birák, jegyző : Ernszt Béla. Az esküdtek delegáltjai : Wéber János és Csik József. Vádló: dr. Simon Rudolf kir. ügyész és védő: Wendl István ügyvédjelölt. Agyonverte a nászasszonyát. Özv. Oláh Józsefné szül. Markó Zsuzsanna Hangos pusztai lakos volt a vádlott. Szándékos emberöléssel volt vádolva, amiért 1913 évi május hó 29 én reggel 7 óra tájban nászasszonyát, a tehetetlen beteg özv. Kaján Józsefné szül. Hencz Zsuzsannát, hogy láb alól eltegye, baltával többször fejbe vágta, minek folytán az rövid idő alatt meghalt. A vád és védelem meghallgatása után az esküdtek erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésben mondták ki bűnösnek a vádlottat, mire a bíróság a súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelésével özu Oláh Józsefnél 7 éui feguházra ítélte el. Az ítéletben vádló és vádlott megnyugodtak. Tehát az Ítélet jogerős. Legnagyobb választék szalmakalapokban ® (férfiak fiuk és gyermekek részére).® Legolcsóbban beszerezhetők BONDI LIPÓT az »Angol szabóhoz« címzett ruhaáruházában Szekszárdon. Tolna vármegyei községi és körjegyzők egyletének elnökétől. A pályázni szándékozók által leendő tudomásvétel végett közlöm a „Jegyző-árvaházi Közlöny“ f. é. 7 számában megjelent alábbi pályázati hirdetményt egész terjedelmében. Bátaszék, 1914 május hó 25. Purt Adolf, egyl. elnök. Jegyzők Árvaház Egyesülete. 800. szám. jző. árvali. 1914. Pályázati hirdetmény. A községi és körjegyzők Erzsébet királyné ról nevezett országos árvaháza és segítő egyesülete ezennel pályázatot hirdet: Abaujtornavm. cserháti járás jzői karának 1 alapitv. Alsófehérvm. jegyzőegyletének 2 „ Aradvm. „ 2 „ Bács Bodrogvm. „ 3 „ Baranyavm. „ 2 „ Barsvm. „ 1 „ Békésvm. „ 1 „ Békésvm. törvényhatósági bizottságának 1 „ Beregvm. jegyzőegyletének 1 „ Biharvm. „ 4 „ Borsodvm. „ 2 „ Csanádvm. „ 2 „ Esztergomvm. „ 2 „ Fejérvm. „ 1 „ Gömörkishontvm. „ 1 „ Győrvm. 1 „ Hevesvm. „ 1 „ Hontvm. „ 1 „ Ilunyadvm. „ 1 „ J.-N.-K. 8zolnokvm „ 2 „ Komáromvm. „ 2 „ Krassó Szörényvm. „ 2 „ Mosonvm. „ 1 „ Nagyküküllővm. „ 1 ,, Nyitravm. „ 1 „ • Pestvm. „ 4 „ Pozsonyvm galántai járásának 1 • > Somogyvm. jegyzőegyletének 2 „ Sopron vm. „ 2 „ Sopronv. csornai járásának 1 „ Hg. Eszterházy M. urnák Kismartonban 1 ,, Szabolcsvm. jegyzőegyletének Szatmárvm. „ Szeptsvm. „ Szilágyvm „ Szolnok-Dobokavm.,, Temesvm „ Tolnavm. „ Torda Aranyosvm. „ Torontói vm. ,, Trencsénvm. k Ugocsavm. „ Veszprémvm. „ Zalavm. „ Zemplénvm. „ Zólyomvm. „ Az országos központi jegyzőegyletnek összesen 76 alapitv. egyenkint 100 koronát kitevő kamatára = 7600 K; úgy az egyesület szabad rendelkezésére álló tőkéinek kamatából adandó 2500 drb. egyenkint 100 koronában megállapított segélydijra = 25.000 korona, mindösszesen tehát 32.600 koronát kitevő alapítványi kamatra és egyesületi segélydijakra. Úgy az alapítványi kamatok, mint a segélydijak két egyenlő részletben és pedig felerészben folyó 1914. ev szeptember 1-én, másik felerészben pedig 1914 év december 15-én fognak az egyesület pénztárából kiutaltatni. Az alapítványok kamatáért, nemkülönben a segélydijakért községi, kör-, al- és segédjegyzők árvái, félárvái és gyermekei, illetve azok gondviselői folyamodhatnak. Az alapítványok kamatának adományozási joga az egyes alapítvány tulajdonosokat illeti, kik ha több alapítvány birtokában vannak, azok öszszes kamatát akár egy összegben egy, akár 100 koronával osztható részletekben több folyamodónak adományozhatják. Egy alapítvány kamatát azonban megosztani nem lehet. Az egyesület segélydijait, ugyanezen elvek szem előtt tartásával, az egyesület igazgató-tanácsa fogja odaítélni. Az alapitványok kamata iránti kérvények az alapítvány tulajdonosok nevére címezve, a segélydijak iránti kérelmek pedig egyesületünk igazgató tanácsához cimezve, kellően felszerelve, két példányban kiállítva, 1914. év augusztus hó 15-ig egye-illetünk alulírott ügyvezető-igazgatójához (lakik:. Budapest, VII., Alsó erdősor-utca 1. sz. I. em. 6.) nyújtandók be, mert az elkésve vagy közvetlenül az alapitóhoz beküldött, úgy a kellően fel nem szerelt kérelmek figyelembe nem vétetnek. Az alapítványi kamatokért beérkezett kérelmek döntés végett az illető alapítóknak lesznek bemutatva, az egyesületi segélyekről pedig az igazgató-tanács fog határozni. Ha az alapítók az adományozási jogukkal 1914. év augusztus hó 15 ig nem élnek, ezen jogot helyettük egyesületünk igazgató-tanácsa fogja gyakorolni. A kérvényekhez csatolandó az elöljáróság által hitelesített másolatban, de csak egy példányban : 1. a gyermek születési bizonyítványa; 2 a gyermek utolsó iskolai bizonyítványa ; 3. egy a hatóság (főszolgabíró) által is lát- tamozott bizonyítvány arról, hogy a) a családfő mennyi fizetést, vagy ha nyugdíjas vagy özvegy, mennyi nyugdijat élvez, b) van e vagyona vagy más jövedelmi forrása, c) név, kor és foglalkozás szerint felsorolva, hány gyermeke van, d) kap e gyermekeire máshonnan is nevelési pótlékot, segélyt, ösztöndijat. Figyelmeztetjük mindazokat, kik múlt évben egyesületi segélyben vagy alapítványaink kamataiban részesültek, hogy azok csak egy évre adattak, és igy, ha azokból újból részesülni akarnak, uj kérelmet kell beadniok. Felkérjük ezenkívül a kartársakat, hogy a községük területén lakó jegyző-árvákat és özvegyeket nemcsak ezen hirdetményről, hanem a közel jövőben pályázat alá kerülő a Magyar gazdasszonyok Czinkotai leánynevelő intézetében megüresedő néhány állami alapítványi hely, nemkülönben a kassai állami jegyző internátusnál, úgy a közigazgatási tanfolyamot hallgató, mint a középiskolákba járó jegyzői árvák és gyermekek részére létesített állami alapítványi helyekre vonatkozó pályázati hirdetményről is értesíteni és nekik a kérvények helyes megszerkesztésében segédkezet nyújtani szíveskedjenek. Budapest, 1914 május 16. Ligethy Béla, Klimes Antal, egyesületi főjegyző. ügyvezető-igazgató. 443. sz.|végrh. 1914. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bírósági végrehajtó az 1908. évi XLI. t.-c. 19. §-a értelmében ezennel közhírré [teszi, hogy a paksi kir. járásbíróság 1912. Sp. 1102/42. és 1913. f-V. 329/3. számú végzései következtében, dr. Szabó Imre paksi ügyvéd által képviselt Fritz Ferenc hegyespusztai lakos, végrehajtató javára, 248 korona 78 fillér s járulékai erejéig, 1913. évi április hó 24-én foganatositott kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és ugyancsak fenti követelés erejéig 1914. évi április 30-án lefoglalt- és 1087 korona 30 fillérre becsült következő ingóságok, u. m.: Pakson, a Kápolna-utca 5 számú házában: Singer-féle eredet családi varrógép, vöröstarka szőrű üsző- borjú, egy szecskavágó, 70 kéve nád, 15 soros vetőgép, öntöttvas alapzaton nyugvó 3 hl ürtartalmu kosár szőlőprés, 420, 424, 442, 415, 426, 452, 415, 427 és 420, valamint 20 literes üres hordó, két fertályos, egy disznóforrázó teknő, egy szőlődaráló, 11 és 20 hl.-es keményfa szüretelő kád két kocsioldal, egy szánkótalp,, egy tragacs, öt drb 4—5 méter hosszú ákácta törzs és 8 darab 1 m. hosszú tölgyfa törzs ; Hegyespusztán, a szérüskertben : 11 m. hosszú, 5 5 m. széles, 4 méter magas buzaszalma baglya; 13 m. hosszú, 5-5 méter széles, 4 m. magas rozszsalma baglya; 600 darab vegyes égetett tégla és 60 kéve nád: a Csárdahegyen 1 drb 2-5 m. hosszú, 50 cm. vastag szilfa törzs, 1 drb 2 m. hosszú, 50 cm. szilfa törzs és 2 öl szil tűzifa nyilvánosárverésen eladatnak. Az árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1913. V. 329/10 számú végzése folytán, 248 K 78 fillér tőke, ennek 1913. évi március hó 31-től járó 5%-os kamatai és eddig összesen 119 korona 44 fillérben biróilag már megállapított, valamint a még felmerülendő költségek erejéig, Paks községben, a Kápolnautca 5. számú házában és Hegyes-pusztán és a pusztához tartozó Csárdahegyen leendő megtartására határidőül 1914. évi junius hó 9 ik napjának d. u. I órája kitüzetik és . hhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni Hegyes-pusztán, a szérüskertnél az árverés 1914. évi junius hó 9-én délután fél 4 órakor veszi kezdetét, azután a Csárdahegynél lesz folytatva. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. t-c. 20. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban
