Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-05-25 / 42. szám
1914. május 25. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 leginkább ki vanak téve a fertőzés veszélyének j hogy tehát szőlőnket a peroüoszporátÓl tisztán tartsuk, ezt a védekezések ismétlésével érhetjük el. Védekező szer után az emberek, különösen a külföldön, igen sokáig kutattak ; végre Millardet francia tudós volt az, aki kimutatta, hogy valamelyik rézsónak, pl. a kékkő vagy más néven rézgálic, legparányibb részecskéje is elegendő arra, hogy a betegség fejlődését megakassza. — Millardet az általa föltalált réztartalmu anyagot először Bordó városában alkalmazta s innét neve zik ezen védőanyagot „Bordói keverék“ nek. — Bordói léből l°/o és 2% oldatot használunk, az l°/0 bordói lé úgy készül, hogy egy kádba 80 liter vizet töltünk s a rézgálicot benne feloldjuk, a rézgálicot egy sürü fűz vessző kosárba té e, a kádon keresztbe vetett rúdra akasztjuk e‘gy zsineggel s igy azután egy éjjelen át feloldódik. — Azután az oldott meszet — erre a célra legjobb, ha a permetezéshez a meszet már jó előre, 4—5 hónappal előbb megoltjuk s felhasználásig lehetőleg légmentesen tartjuk — egy másik faedényben 20 liter vízben szétkeverjük, hogy csomós ne maradjon s az igy nyert mésztejet egy sürü szitán keresztül a rézgálicos léhöz öntjük s kész a bordói lé. A jó bordói lé nem szabad, hogy megperzselje a szőlő levelét, hogy jól van-e elkészítve, arról meggyőződhetünk, ha a gyógy- tárba veszünk egy szelet piros-lakmusz papirost e ezt a keverékbe mártjuk, ha a lakmusz papír megkékül, akkor a folyadék közömbösítve van. Ha a permetlé elkészítésénél a mész helyett közönséges kristályos szódát használunk, az igy készült keveréket „burgundiai lé“-nek nevezzük. A burgundiai lé ugyanúgy készül, mint a bordói lé, azzal a külömbséggel, hogy itt az 1 klgramm meszet 1 klgr. kristályos szódával pótoljuk. — Ezt a levet nem szükséges úgy próbálgatni, könnyebb eltalálni s nem tömi el a permetező uyilását. A burgundiai lé a szőlőre kipermetezve, azon nem látszik meg úgy, mint a bordói lé. Az ismertetett keverékeken kívül ma már igen sok szert ajánlgatnak és árul gátnak a pero noszpora betegség ellen. — Az uj szerekkel úgy nálunk, mint a külföldön is, igen sok kísérletet tettek, bátran elmondhatjuk azonban, hogy e kísérletek a bordói lé javára ütöttek ki. Legjobb szer tehát mai is a peronoszpora betegség ellen a jól elkészített bordói lé. Hogy hányszor permetezzünk, azt pontosan kiszámítani nem lehet, az mindig attól függ, hogy milyen az időjárás. Ha kedvez a peronoszoorának az idő, úgy az egyes permetezések között 14—20 napnál több időnek nem szabad eltelni, mert a bordói lének a hatása körülbelül ennyi ideig tart. — Minél gyakrabban permetezünk, persze annál nagyobb kilátásunk lehet a termés megvédésére. Franciaországban pl. 8—lO-szer is permeteznek peronoszpora ellen. — Nálunk 4—5 jól beosztott permetezéssel legtöbbször el lehet érni azt, hogy elég jó középtermést nyerjünk. Az első permetezést minél előbb el kell végezni, hogy a fejlődő lombozat egészséges fejlődését oiztositsuk. Fekvések szerint tehát legkésőbb május derekától junius elejéig elvégezzük az első permetezést, mindenek előtt még a virágzás előtt. — Az első permetezéshez használjunk l°/0 bordói levet, mert ilyenkor a gyenge levelek egy része könnyen le- perzselődik. A 2-ik s a többi permetezéshez pedig használjunk 2°/0 levet, mert ilyenkor már az uj levelek is erősebbek, mint a tavaszi levelek. A második permetezés követi az elsőt 14—20 nappal később, hogy az uj hajtások, levelek azonnal permeteg alá kerüljenek. Az első porozás a virágzás előtt intézendő a fürtökre, a második porozás pedig mikor kötött a szőlő s a szemek serétnagyságuak. A harmadik, negyedik s esetleg az ötödik permetezés a szokásos időben végzendő, julius hónapban és augusztus elején a fekvések szerint. A porozást sok helyen a fürtök permetezésével helyettesítik, erre a célra azonban a permetező készüléket fürtpermetező csővel kell felszerelni, hogy a fürtök a bordói lével jól megper- meteztessenek. A porozásra használjunk jó réz kénport, rézgálic és kénpor keveréket, a porozást mindig szélmentes időben korán reggel harmatos szőlőn végezzük. Az elmondottak szerint tehát 4—5 permetezés és 2 porozás vagy pedig a fürtök megpermete.zése szükséges, hogy termésünket a peronoszpórától megvédj ük. Jégverés után semmiesetre sem szabad a szőlőt elhanyagolni, ellenkezőleg azonnal védekezni kell mihelyt a zivatar elmúlt, mert a jégütötte sebeket támadja meg legkönnyebben a peronoszpora. Hogy mennyi levet petmetezzünk ki, az a szőlő sor és tőketávolságától függ ; szabályszerű ültetést számítva (1 kát. holdon 5760 tőke) az első permetezéshez 3—4, a másodikhoz 6, a har madikhoz 7—8 hektolitert vehetünk a levekből. Kötöző anyagot raffiát stb. szintén célszerű használat előtt beáztatni bordói lébe, mert sokszor a kötések alatt húzódik meg egyik másik betegség, itt lappang innen tör elő. Végül még a szőlőkből mindenféle hulladéknak, zöld munka alkalmával levágott hajtásoknak, leveleknek, száradó lombozatnak gondos eltakarítását kell melegen lelkére kötni a gazdáknak, téves dolog ugyanis azt hinni, hogy az a földbe bekapálva jó zöldtrágya, mert rajta mindenféle betegségnek a csirája megmarad, ott kifejlődik s a jövő évben nyitáskor a felszínre kerülve csak újabb fertőzésnek lehetnek okozói. Az egrest vagy Mártonszőlőt szintén gondosan le kell szedni és megsemmisíteni mert az úgy a perenoszpórának mint a lisztharmatnak legkedvesebb telelőhelye, honnan azután a jövő évben újra vándor útra kél e két betegség. Tisztán kell tartani továbbá a szőlőt a gyomoktól is, mert a gyomok a földet nedvesen tartják s igy szintén elősegítik a földbe került, betegség csiráinak továbbfejlődését. Dunaföldvár, 1914 május 12. Kápolnai József gazd. isk. igazgató. Közgyűlési meghívó. A Tolna vármegyei Közművelődési Egyesület évi rendes közgyűlését Tolnavármegye székliázának közgyűlési termében 1914 junius 3-án délután 3 órakor tartja meg, melyre az Egyesület t. tagjait — közgyűlési határozat értelmében külön megbúvók mellőzésével — azzal hívjuk meg, hogy az alapszabályok 29. §-ának d) pontja értelmében a választmányi üléseken még nem tárgyalt indítványok a közgyűlés előtt 24 órával az elnökhöz adandók be. Tárgysorozat s 1. A közgyűlés megnyitása. 2. A tisztikar évi jelentése. 3. Az igazgató választmány előterjesztése : aj a zárszámadás s a felmentvény megadására, bJ a f. évi költségvetés megállapítására, ej az Egyesület jövő évi működésére vonatkozólag. 4. Indítványok. 5. Az igazgató választmány és tisztikar ujjáalakitása. A közgyűlési tárgyakat előkészítő igazgató választmányi ülés pedig a székház kis üléstermében, ugyancsak a fent jelzett nap délelőtti II Órájakor lesz, amelyre a választmány helyi és vidéki tagjait ezúton, szintén meghívjuk. Szekszárd, 1914 május 21. Bodnár István Forster Zoltán a TKE. főtitkára. a TKE, elnöke. HÍREK. — Személyi hír. Sztankovánszky Imre országgyűlési képviselő Davos-ból hosszabb távoliét után szombaton Budapestre érkezett. — Mint örömmel értesülünk, a képviselő ur igen jól érzi magát és nagyon jó színben van; legközelebb Gyönkre, a kerület székhelyére utazik, hogy választóit meglátogassa. — Ügyészi megbízott. Az igazságügyminiszter Abonyi Andor dombóvári ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. — Alapítvány. Goldstein Bernát bécsi gyáros, a paksi izraelita aggok házánál tett 10,000 koronás alapítványát újabb 5000 korona adományozása által 15,000 koronára emelte fel. — A kepviselöház aleinökének üdvözlése. Bölcske község képviselőtestülete dr. Stern Adolf és társai által kérelmezett rendkívüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Siniontsils Elemér képviselőházá alelnöknek — mint a község szülöttjének — távirati utón fejezi ki legszivélyesebb üdvözletét. — Végrehajtók változása. Az igazságügyminiszter Borsitzky Dezső tápiógyörgyei lakost a tamásii kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki, Laczkouics Miklós tamásii végrehajtót pedig a dombóvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Rendkívüli közgyűlés. A szekszárdi rk. Olvasókörben Sznliinan György és társai kérelmére rendkívüli közgyűlés volt vasárnap délután. A közgyűlésen dr. Fent Ferenc apát-plébános elnökölt, aki megnyitó beszédében ismertette a közgyűlés összehívásának okát. Előadta, hogy a választmány egyhangú határozata folytán Fekete Imrét a tagok sorából azért törölte, mert törvénytelen házasságban él. Majd pedig alapos okokkal támogatta a választmány határozatát. Szül imán György a határozat ellen foglalt állást, mig Kun Lajos ügyvezető elnök és Kovács Károly törvsz. biró a választmány egyhangú határozata mellett érveltek. Elnök ezután elrendelte a névszerinti szavazást, aminek eredménye az lett, hogy a választmány határozatát a közgyűlés nagy szótöbbséggel jóváhagyta. — Eljegyzés. Grün Mirjamot, Grün Jakab paksi nyug. igazgató-tanitó leányát eljegyezte Reisz Vilmos komáromi kereskedő. Abaffy Gyula budapesti jogszigorló, néhai Abafíy Gyula szekszárdi ügyvéd fia, Budapesten eljegyezte újhelyi Újhelyi Ilonkát. — Lelkószválaszíási mozgalmak Bölcskén. A megüresedett büicskei ref. lelkeszi állásra immár junius 1 záros határidővel ki van Írva a pályázat. A hívek kétségtelen többsége Gödé Lajos szekszárdi lelkészt szerette voka meghívni ez állásra, de az érdemes tisztelendő ur csak egyhangú meghívás esetében lett volna hajlandó elfogadni ezt, ami, tekintetbe véve, hogy a hosszú ideig itt működött néhai jeles esperes lelkésznek, Gerendái) Józsefnek Bölcskén meggyökeresedett és legnagyobb tisztelettel körülrajongott családjában papi sarj akadt Gerenday Endre zuglói segédlelkész személyében, ezúttal szinte lehetetlen volt. így tehát a reményében megcsalódott Gödé párt tekintélyes része, a bölcskei születésű Pápay István jelenleg Amerikában tanulmányainak befejezése végett időző lelkész jelölése körül cső portosul és erős harcra készülnek a Gerenday párttal szemben. A pártok elszántsága azonban nem teszi lehetetlenné, hogy : inter duos litigan— tes, tertius gaudet! — Jóváhagyott szabályrendelet. Szekszárd rt. városnak az éjjeli zenéről alkotott szabály- rendeletét a belügyminiszter jóváhagyta. — Tanulmányút. A szekszárdi polg. leányiskola és a vele kapcsolatban levő továbbképző növendékei a tantestület tagjainak vezetése mellett f. évi junius hó 24 éu egy 6 napra terjedő tanulmányútra indulnak a Magas Tátrába. Az utazási terv a következő: Junius 24 én utazás Budapesten, Miskolczon, Bánréven át Dobsinára. Innen kocsikon a Stracinai völgyön át a dobsinai jégbarlanghoz és Poprád-Felkán keresztül O-Tátra- füredre. A Tátrafüredek megtekintése után Tarajka, Tarpataki vízesés, Csorba és Poprád tó, majd Tátra Lomnicz, Poprád és a Tátra muzeum megtekintése után fél napot töltenek Kassán, ahol megnézik a város nevezetességeit, különösen a gyönyörű dómot, meglátogatják II. Rákóczy Ferenc és Zrínyi Ilona sirját és junius 29-én Budapesten át hazautaznak. — A sorozás a dombóvári járásban Éri Márton dr. tőjegyző elnöklésével L hó 18—20. napjain tartatott meg. Az állitáskötelesek száma volt 554: besoroztatott 122, egyévi önkéntes 4, póttartalékba soroztatott 13, visszahelyeztetett 221, fegyverképtelen 67, minden szolgálatra alkalmatlannak találtatott 3, téveseu felvétetett 8, megfigyelés végett kórházba küldetett 14, távolmaradt a sorozásról 107, teljesen ismeretlen 22. — A möcsényi közlegeíő feljavítása ügyében a földmivelési miniszter, méltányolva a közbirtokosságnak eddigi legelőjavitási törekvéseit, megengedte, hogy a közlegelőből eddig feltört 25 kát. hold területből 22 hold további 1 évre kapásnövények termesztésére bérbeadassék, a fen- maradó 3 hold begyepesitéséhez 350 K államsegélyt engedélyezett és megengedte, hogy a 22 holdnak legelővé történendő visszaállítása után újabb 25 kát. hold két évig bérbeadás utján hasznasittassék. — Kisegítő lelkész. A pécsi püspök a már hetek óta betegeskedő Szabó Dezső sióagárdi plébános mellé kisegítő lelkésszé Iselstöyer Lajos segédlelkészt küldötte. — Sziget vétel Dr. Dőry Jenő paksi szol- gabiró e hó 22 én nyilvános árverésen 18.200 koronáért megvette a paksi dunai szigetet az úgynevezett „Strand" fürdőt.“ — Á dunai monitorok gyakorlatai. A Maros és a Lajta nevű dunai monitorok gyakorlatozás közben Pakson e hó 22-én egy napi pihenőt tartottak és innen folytatták útjukat az aldunai gyakorlatra. — Meglopott építőmester. Náhm József tolnai építőmester házánál három-négy ízben vették észre, hogy valaki a kasszára rájár. Eltűnt összesen 535 korona. A cseudűrség a nyomozást megejtette és alapos gyanú alapján Náhtnék cselédjét a szekszárdi kir. ügyészségnél feljelentette.