Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-05-25 / 42. szám
Előfizetési ár: Egész évre ..... 16 korona Fél évre ......................8 > Neg yed évre .... 4 » Egy" szám ára . . . . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide'küldendők a lapot érdeklő ősszel közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Fomunkatars : FÖLDVÁRI MIHÁLY. j Laptulajdonosok a szerkesztők. Külpolitika és beliigy. A nagy Andrássy keleti politikájának alfája és ómegája Bosznia és Hercegovina visszaszerzése, külpolitikájának alapja pedig az Ausztria és Németország között fenforgott gyűlölködés megszüntetésével az osztrák-magyar-német szövetség volt. Andrássy keleti politikája heves ellenzésre talált úgy az akkori magyar, mint az akkori osztrák ellenzéknél. A magyar ellenzék felfogását és magatartását leginkább a nemzetünkben általánosan élő török-szimpátiák irányították és nem akarták, hogy az orosszal harcoló „beteg-ember“ birtok-állományából nekünk is jusson. Tovább azonban nem mentek és az okkupá- ció után igen hamar belenyugodtak abba, amit megváltoztatni úgy sem lehetett, sőt bizonyos tekintetben örültek is a Balkánon szerzett erős pozíciónknak, legfeljebb az azzal járó költségeket sokallották, pedig e költségek az időben még csakugyan szerény keretek között mozogtak. De ha ellenezték is az okkupációs politikát, eszökbe se jutott azt vizsgálni, hogy mit szólnak e politikához a szerbek, románok, mon- tenegróiak, görögök és hogy nem vesztjük-e el az okkupáció miatt a szerbek, montenegróiak és a többi Balkán-országok „szeretetét“ és „barátságát“, mert hiszen mindenki tudta, hogy az okkupációt nem azért hajtottuk végre, hogy a Balkán-országok kedvét és tetszését keressük, hanem, hogy legéletbevágóbb hadászati és közgazdasági érdekeinket egyszer s mindenkorra biztosítsuk. A magyar ellenzéki felfogás óriási fordulatát mutatja, hogy midőn az okkupáció után 30 évre az annektálás bekövetkezett és ennek folyományaként, valamint a legújabb Balkán-háborúban keleti politikánk a Balkánországok túlzott aspirációi ellenében legelemibb érdekeinket érvényesíteni igyekezett, a magyar ellenzék a legkonokabb kitartással azért támadta keleti politikánkat, mert ezzel magunkra bőszitettük a Balkánországok népét, elvesztettük szimpátiájukat, megrontottuk a velők való gazdasági viszonyt, holott köztudomású, hogy ezek az országok hihetetlen elvakultságuk- ban, területszerzés céljából, támadó harcra készültek ellenünk és közgazdasági téren is károsításunkra törekedtek. Szerencsére azonban : a magyar ellenzék, amint az okkupáció idején nem győzött, az annexió után sem ért célt és heves ellenzésének más eredménye nem lett, mint néhány szép, de tárgyi igazságokban szűkölködő delegációs nagy beszéd, melyek a pártközi helyzetet, mely a nélkül is elég puskaporos volt, még jobban el- mérgesitették. Egész más következményei lettek Andrássy keleti politikájának Ausztriában, a hol e politikának a többségben levő osztrák-németek voltak leghevesebb ellenzői. Ez az elhibázott ellenzékieskedés rettenetesen megboszuta magát, mert ennek következtében az osztrák-németek elvesztették többségüket és azóta Ausztriában folytonosak és állandók a parlamenti zavarok, íme tehát: a külpolitika befolyása a bel- ügyekre eltagadhatatlan. De csak közvetve. A tanító ur. Most, hogy e levelet irom nektek, nemcsak házitanitó, nevelő s instruktor vagyok, de házőrző is. Rám bizták Mözlerék az egész első emeletet. Nyolc szobában laknak. Úgy látszik, a szap- pangyárosság elég jó foglalkozás, telik belőle az úri módra. Különben itt Pesten sok szegény ember él nagy lábon és soha se lehet tudni, miből telik és meddig tart ez uraskodás. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy a Mözlerék viszo nyai nem rendezettek. A házitanitó, ha még olyan éles is a szeme, ilyen dologba nem lát bele. Ámbátor van nekünk erre is egy vizsgálóintézetünk az egyetemen. Az instruktorok elmondják egymásnak, hogy mit jövedelmez a nevelősködés, miféle háznál tanítanak, miképen bánnak velük s ismertető jelekből boszorkányos találékonysággal állapítjuk meg aztán a kenyeretadó család természetrajzát. Az öregebb házitanitók valósággal remekelnek a családfa kitalálásában s legendákat tudnak a nevelői életből. Mikor én megmondtam, hogy egy szappangyárosnál tanitok, azt jósolták, hogy nehéz sorom lesz. — Ha valaki szappangyáros — ezt mondta egy tapasztalt filozopter — akkor biztosan többet ért Pestalozzinál is a paedagógiához. Jó lesz hát vigyázni, mert az ilyen paedagógiai szakférfiú nehezen elégíthető ki. Jó szerencse, hogy a gyáros Dagy ritkán van itthon. A jóslat ugyanis csaknem beütött. Néhányszor végighallgatta Mözler ur, hogyan tanitok s ekkor különféle tanácsokkal látott el. így a lelkemre kötötte, hogy a gyereket az igeragozással ne, kinozzam meg. Megnyugtattam, hogy messze van még az igeragozás, de bizony ő nem vigasztalódott, hanem szörnyen lehordta az uj módszert, amely meg se közelíti szolidságban a régit. És én helyeseltem erre. ' Végre is, minden hónapban tiz forintot kapok az ebéden és vacsorán kívül és nem lehet tanügyi vitákkal kockáztatni a jövedelmet. A nézeteimet, véleményeimet s meggyőződéseimet majd akkor veszem elő, ha a diplomám és a tanári kinevezésem a zsebemben lesz. Egyelőre mindig Mözler urnák van igaza. Az ő és a felesége megfelebbez- betetlen igazsága révén lettem ma házőrzővé is. A család szüretre ment egy szomszédos kültelki gyáros szőlőjébe. Tiz nap óta roppant izgalom van e szüret miatt. A Bandi gyereket folyton ezzel fenyegették és biztatták. Miután aztán teljesen biztos volt már, hogy elmegy Bandi is a szüretre, végre ma délután itthon hagyták. Persze, volt nagy sirás, de ez nem nagyon izgatta Mözler urat. Tapasztalt neveléselvei ezúttal is kisegítették: — Majd elhallgat, ha a tanító ur magyaráz neki. No, ilyen vai’ázserővel még aligha ruházta föl valaki a leckék megmagyarázasának pillanatát. A magyarázat természetesen nem segített. A szegény fiú sirt mindaddig, amig ki nem fáradt s most végre elaludt. Bizonyára a szüretről álmodik. Az igazat megvallva, nem nagyon nyugodt a lelkiismeretem. Nem lehetetlen ugyanis, hogy én vagyok a Bandi szüreti mulatságának a meg- rontója. Az itthonmarasztalásban van tudniillik valamelyes részem akaratlanul is. Úgy történt a dolog, hogy az elindulás előtt a Bandi követelőzni kezdett. Mikor már utra- készen állt a család, valahogy megérezte a fiú, hogy nagy a különbség az ő s kis húgai ruházkodásai között. A leányok, akárcsak az anyjuk, gyönyörű ruhában voltak, neki meg a kopott, kinőtt felöltőjét adta oda a szobaleány. Mert Andrássy keleti politikája Ausztria szempontjából is jó, kívánatos, sőt szükséges volt. Az osztrák-németek hibája, hogy e politikát nem jól ítélték meg és igy végeredményben az osztrák belpolitika egészségtelen viszonyait nem a külpolitika befolyása okozta, hanem az osztrák-németek csökönyös magatartása. Újabban a magyar ellenzék nemcsak hibáztatja és gáncsolja külpolitikánkat és pedig úgy a Balkánországokhoz, mint az entente-hatalmakhoz való viszonyban, úgy az Albán-kérdésben, mint a hármas szövetségen belül, tehát az egész vonalon, hanem egy egészen uj elméletet hirdet, azt tudniillik, hogy neki a belpolitikai kérdések miatt való elégedetlenségből joga és kötelessége ellenezni a külpolitikát. Ez pedig nagy tévedés. Mert a külpolitika és speciálisan az osztrák-magyar külpolitika nem függ a belügyektől, azokkal, lehet mondani, semmi viszonylatban nincs. Tegyük fel, hogy az ellenzéki nagy sérelem: a parlamenti őrség megszűnik, vagy átalakul polgári szervezetű őrséggé és ezzel az ellenzék álláspontja érvényesül, amit kizártnak nem tarthatunk, — vajon ezzel jó lesz a mai hivatalos külpolitika? Vagy tegyük fel, hogy az ellenzék a jövő évi választásokon többségre jut, ami szintén nem lehetetlen, — hát ezzel megvalósítható lesz az osztrák-magyar monarchiának az entente-hatalmakhoz való csatlakozása és a hármas szövetségből való kiválása? És igy tovább feltehetjük az összes belügyi és az összes külügyi kérdéseket és a válasz mindegyikre csak az lehet, hogy — Az aranygombos felöltőmet akarom ! — szólt erélyesen Bandi. A szobalány leintette : — Hát máskor tud ebben menni a tanitó úrral ? Most már aztán én is belekerültem az ügy forgatagába. — Mikor a tanitó úrral sétálok, akkor ezt kell fölvenni, — érvelt a gyerek —- de most az édesanyával megyek. És tegnap is, mikor a korzón voltam édesanyával, az aranygombos felöltőmet adták rám. Még néztek is utánam a korzón. Az édesanya azt mondta, hogy az aranygombos felöltő nagyon- tetszik azoknak az uraknak, akik olyan nagyon megnéznek bennünket . . . A szobalány meg nem állhatta s nevetni kezdett. A Bandi azt hitte, hogy a nevetéssel őt akarta bosszantani s most már toporzékolni kezdett. — Nem kell ez a pocokruha ! Fogta a régi felöltőt s ledobta a földre. — Hát ne jöjjön el a tanitó ur és akkor odaadhatják az aranygombos felöltőt . . . Ezzel az elmés megoldással akarta kettévágni á csomót a fiú. Közben #bejött a gyerekszobába a nagyságos asszony is és előtte megismételte a tervét.-- Veled megyek anyuska, hát nem mehetek a csúnya ruhámban .... Azért holnap majd újra fölveszem, mikor a tanitó úrral megyek sétálni . . . A nagyságos asszony elvörösödött. Igen kellemetlenül érezte magát. Nagyon rosszul esett neki, hogy a fiú leleplezte ezt a két felöltős rendszert. Rákiáltott a gyerekre : — A szüreten elpiszkitod az uj felöltőt! De Bandi nem tágított. Megint arra hivatkozott, hogy amikor az anyussal megy, akkor más ruha dukál neki, mint a tanitó úrral való
