Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-05-21 / 41. szám
4 , A P.®csi papnevelő intézet igazgatósága közhírre teszi, hogy a pécsi szeminárium növendékei közé felvétetni kívánó tanulók felvételi vizsgálata ez évben július 1 ső napján fog megtartatni. Azon gimnáziumi tanulók, kik a IV., V., VI. és VII. osztályt jó sikerrel elvégezték, vagy az érettségi vizsgálatot sikeresen letették és a kisszemináriumba, illetve a VIII. osztályból a bittudományi tanfolyamra fölvétetni akarnak, keresztlevéllel és iskolai bizonyítvánnyal ellátva, junius 30 án, lehetőleg a délelőtti órákban a sze mináriumi vicerektornál jelentkezzenek, ahol a további teendők felöl értesítést nyernek. A felvételi vizsgálat idejére a vidéki folyamodók a papnevelő intézetben ingyenes teljes ellátást nyelhetnek, ha szándékukat néhány nappal előbb az intézet vicerektoránál bejelentik. — Verekedések. Rácz Antal decsi lakos, zenész, Sárközi István sárpilisi kollegáját a ve szekedés hevében egy kapával vágta fejbe Ősz-, vald István decsi lakós pedig Andics Petrócz Mihály ugyancsak decsi lakóst verte meg any- nyira, hogy 14 napig gyógyuló sérüléseket ejtett rajta. A verekedők feljelentettek a szekszárdi kir. járásbíróságnál. — Tilos üzleti hirdetmény. Az ,,ezcn üzlet feloszlik, berendezés eladó, az áru minden áron eladó, 40%-kal leszállított^-féle hirdetmény törne ges és gyors vételre ingerlő módon való elárusi - tás által elkövetett kihágás tényálladékát meg állapítja, így mondotta ki a kereskedelemügy minisztere egy hozzá fölebbezett konkrét ügyben. (1024|1914. sz.) — Néhány szó a Világmozgóban tartott kabaré előadásról. Ez nem kritika akar lenni, hisz kabaréba az ember nem azért megy, hogy kritizáljon, hanem azért, hogy mulasson. Az egybegyült közönségnek ebben bőven része volt, a szereplők ügyesek, frisek, elevenek voltak, közben egy-egy művészi alakítást is nyújtva, e téren különösen kiemelendő L. Farkas Pál, kinek művészi tökéllyel előadott szereplése „A gyújtogató“ ban, már egymagában megérte a csekély belépő dijat. A közönség tapsolt és mulatott s egy jól sikerült est hatása alatt távozott. Ez alkalommal e helyen egy egészen más sikerről kívánunk szólani : a mozgóképszínházról, mint színházról. Ez volt az első alkalom, hogy e kis palotában színházi előadás volt, színpaddal, a helyek uj elrendezésével 's a hatás meglepő volt. A közönség egyhangúlag élvezte a szép és kényelmes színházat s kivánta, hogy szininlőadások céljaira teljesen berendeztessék, annál is inkább, mert a vendéglői nagyterem alaki és kényelmi szempontokból már idejét múlta, veszélyes voltánál fogva hatóságilag bezáratott s csak kényszerből, más -alkalmas helyiség hiányában esetről- esetre volt felelősség nélkül megnyitható. E hiány e pompás kis mozgószinház által teljesen meg szűnt, hatósági követelmények, kényelem, ele- gáncia^, tisztaság tekintetében a legelső helyen áll, igy a közönség óhaja teljesen jogosult, annál is inkább, mert jó társulat csak arra alkalmas helyen tarthat a kor igényeinek megfelelő elő adást, azért nem ajánlhatjuk eléggé az irányadó körök figyelmébe, hogy ez ügyet a magukévá téve, jó előre rendezzék, hogy ezen alkalmas szép helyen közönségünknek városunkat meg illető színházi saisont teremtsenek. — Vásári statisztika. A hétfői szekszárdi országos vásár elég népes és forgalmas volt, sőt jónak lehetett volna minősíteni, ha kora délután az eső szét nem kergette volna a vevőket és árusokat. Az állatfelhajtás és eladás a következő arányban történt. Felhajtatott 1500 drb. szarvas marha, 1000 drb. ló és 80 drb. sertés. Ezekből eladatott 885 drb. szarvasmarha, 397 drb. ló és 45 di’b. sertés. Nyomatékot kell helyezni a Scott“ szóra. Az az elismerés, amellyel az orvosvilág a Scott féle csukamájolaj emulsiónak adózik, okott adott és ad naponként „állítólag“ ép oly jó emulsiók becsempészésére és felmagasztalására. — Ón azonban saját érdekében cselekszik, ha kitart az eredeti Scott féle emulsió készítmény mellett, mert egyedül ez a Scott féle eljárás szerint előállított, majdnem 4 évtized óta világ hírnévnek örvendő csukamájolaj emulsió. Ezért csak Scott-féle emulsiót kérjen és fogadjon el. Egy eredeti üveg ára 2 korona 50 fillér. Minden gyógytár- ban kapható. — Ha ezen lapra hivatkozva 50 fillér értékű bélyeget küld SCOTT & BOWNE Ges. m. b. H. cimére Wien VII., egy gyógytár utján próbaadagot küldünk. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1914. május 22. — Elütötte a gyorsvonat. Tamásiból jelen tik: Katona Jánosné 77 éves kisszékelyi asszony gyalogosan Belecskára akart menni és hogy az utat megrövidítse, a vasúti pályatesten folytatta útját. Mikor a Pincehely állomás közelében levő Kapos hidra lépett, az éppen arra robogó buda pesti gyorsvonat oly erővel ütötte a bid korlát jáboz, bogy súlyosan megsebesült. A gyorsvonat megállott és az öreg asszonyt felvitte Budapestre, ahol a Rókus-kórházban meghalt. — Állatbetegségek. Bátaszóken a sertésvész fellépett, Decsen a lórühkór megái lapittatott, Sióagárdon és Tolnán a lépfenne fellépett. — Botos Imre mííasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készit arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement és email-töméseket. Arany, platina és por cellán koronákat és hidakat. Kautschuk ét arany lemezre műfogakat és szájpadlás néJ küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. Fürdő életünk. Irta : Szánthó Károly jegyző. Beállott a meleg idő s alig pár hét múlva a családok ezrei fognak útra kelni s a különböző fürdőkbe tódulni. Ki gyógyulni, ki szórakozni, üdülni, ki pedig divatból megyen — fürdőbe. A fürdőzés költséges mulatság' s igy manapság csakis a tehetősebb családok élhetnek vele. Akár az orvosi rendelet kényszerűsége, akár pedig üdülés, szórakozás céljából megyünk fürdőzni, mindig felmerül (a sok többi mellett) az a kérdés, hogy : hová. 9 Ennek a kovának az eldöntése — sajnos — olyan felületesen és meggondolatlanul történi , hogy csak akkor vesszük észre, amikor jól megtömött pénztárcánkkal idegen ország határát lépjük át. A magyar társadalom egyik nehezen ki küszöbölhető betegsége, hogy csak a külföld fürdőit látogatja sziveseii. A statisztika szomorú adatokat közöl erre nézve. Milliók és milliók vándorolnak a külföld zsebébe csupán azért, mert a magyar nemtörődömség és divat a hazai fürdőket nem frekventálja. Gyógyvizeink világszerte híresek, természeti szépségekben gazdag ország vagyunk, meglevő fürdőink sokja ma már európai színvonalon áll s mi mégis a külföld fürdőit látogatjuk. Az osztrák s más fürdőkben csak úgy hemzseg a sok magyar, inig itthon nagyon sok jól berendezett és a modern kor igényeinek teljesen megfelelő fürdő-vállalat kénytelen a rész vétlenség miatt vegetálni. Most, az úti elhatározások előtt újólag felhívjuk a magyar közönség figyelmét a hazai fürdőkre s kérjük, hogy úgy nemzetgazdasági szempontból, mint hazafiságból vegye igénybe és használja a magyar fürdőket. Iparunk, kereskedelmünk s földmivelésünk óriási kárára visszük külföldre pénzünket s mig itthon a kivándorlás ijesztő méveket ölt, vigan költjük el idegenben a hazai földön keservesen szerzett filléreinket. Ha mi magunk nem megyünk hazai fürdőbe, hogy kivánjuk meg, hogy idegenek keressék fel azokat ? A hazai fürdők javulását, fejlődését első sorban önmagunktól várjuk. Természetesen itthon is csak a szolid és tisztességes árakkal dolgozó s modernül berendezett fürdőket keressük fel. Van ilyen elég. A magyar orvosi karnak e téren nagyon fontos szerep jut. Az utóbbi években tényleg ők is hathatósan felkarolták a magyar fürdő ügyöt s hisszük, hogy ezután is azon lesznek, hogy betegeiket gyógyvizekben gazdag országunk fürdőibe utalják. A fürdővállalatok pedig igyekezzenek a magyar közönséget magukhoz édesgetni s a fürdővendégben nem fejős tehenet látni, hanem egy állandó üzletfelet, aki pénzéért ellenértéket : figyel met és megbecsülést kiván. A hazai fürdőügynek nagy szolgálatot ten nőnek a középiskolák tanárai, akik az érettebb ifjúságnak külön előadások keretében e kérdés fontosságát hathatósan tudnák méltatni. A vizs gák után hazamenő ifjúság az eszmét a családokban bizonyára elhintené és terjesztené. A fürdőző magyar családok;pedig szakítsanak az ősi szokással s kérjék be a magyar fürdők prospektusait s maradjanak itthon, költsék el pénzüket a hazában, juttassanak ez által sok dolgos és munkáskezet kenyérhez. Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem fellendülésének egyik hathatós szere leDne, ha a magyar társadalom -—az egész vonalon — magáévá tenné ezt az annyiszor felvetett eszmét. A kivándorlás csökkentéséhez pedig nagyon is hozzáárulnánk, ha a hazai fürdők pártolását nemcsak szóval, hanem tettekkel is teljes erőnkkel előmozdít juk. TÖRVÉNYSZÉK. Bűnügyi fötárgyalás. Kedden és szerdán volt Szekszárdon Betnár Béla ügyében a bűnügyi főtárgyalás. A bíróság elnöke volt dr. Kövessy Ödön táblabiró, birák : Salamon Iván és Fejős Imre dr.; ügyész : Simon Rudolf, jegyző: Seffer László dr. törvényszéki jegyző. Védő volt Kepes Bernát dr. budapesti ügyvéd. Szakértők voltak : Cservény Lukács és Molnár István pénzintézeti főkönyvelők. Betnár Béla az ügyészség részéről hűtlen kezeléssel, 61 rendbeli sikkasztással és vétkes bukással vádoltatott. A tárgyalás két teljes napot vett igénybe és annak során 67 tanú hallgattatott ki, leginkább német ajkú földmivesek a Szepességből, Horvátországból, Vasvármegyéből, Tolnavármegyéből és az ország egyéb részeiből, köztük volt Gotschalk Frigyes is,, aki Betnár ellen röpirato- kát adott ki és feljelentést is tett. A tanúvallomások természetesen számos terhelő és mentő kö rülményt tartalmaztak és a bíróság Betnár Bélát az ellene emelt vádak alól felmenlelte A felmentő ítélet ellen a királyi ügyész felebbezett. NYILT-TÉR. E rovat alatt kőzöltekért nem vállal felelősséget a szerk. Legnagyobb választék szalmakalapokban ® (férfiak fiuk és gyermekek részére).® Legolcsóbban beszerezhetők BONDI UPÓT az »Angol szabóhoz« címzett ruhaáruházában Szekszárdon. 3620. tlkvi 1914. szám. ZEürcietmény. Gindlicsalád községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. törvénycikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal, a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886; XXIX. t.-c. 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. § aiban és az 1891: XVI. t. cikk 15 §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §, b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét ki- mu áthatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-c. 15-ik §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből kereseíüket hat hónap alatt, vagyis 1914. évi december hó 5 ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6- §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1914. évi december hó 5-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a be'étek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t.-c. 16. §a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásaikat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1914. évi decem- ber^hó 5-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a fele' a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak kát adtak át, hogy amennyiben azokhoz egysze. ü másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pó inak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál á A szekszárdi kir. törvényszék, i i hatóság, 1914. évi május hó 4-én. •enc, * biró.
