Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-04-15 / 31. szám

2

A vámdijak a következük : A vasúti állomáson métermázsánként 2 fillér vámdijtétel alá esnek :

A költözési tárgyak. Asphalt. Agyagföld. Cement. Cserkéreg. Deszka. Épitőfa. Égetett tégla. Faragott kövek. Fatörzsek. Fedőpala. I ü részelt, vagy durván faragott faáruk. Füzfavesz- szők, göngyöletek. Használt hordók. Hulladékok (fa, papir, vas, fém, üveg, szövet, posztó). Ho mok. Korpa. Kövek. Léc. Műtrágya. Nád. Mész. Ócskavas. Répa. Rézgálie. Rongyok. Rönkök. Sás. Szén. Szalma. Széna. Szénkéneg. Szerszámfa. Takarmányfélék. Üres tartányok. Tetőcserép. Tűzifák (gömbölyű, metszett, vagy hasiiott fák).

Métermázsánként 4 fillér vámdijtétel alá esnek : Burgonya Bor hordóban. Borseprő. Nyers bőrök Cukor. Donga. Hárs és ipari faáruk. Földfestékek. Fagyapot. Gabona-félék. Gépek Gyapjú hulladékok. Gyümölcs. Uj hordók. Kenőolajok. Faragott; kövek. Magfélék (bab, borsó, lencse). Motorok Nyersolaj. Elő növények, Hasz- nált üres palackok. Petroleum. Sók. Sör. Törköly. Tej. Kerti termények. Vasrudak, lemezek. Vas- és fémöntvények.

Métermázsánként 8 fillér vámdijtétel alá esnek: Ásványvizek. Csomagoló papír. Denaturált szesz. Festő anyagok. Faggyú. Fősz. Nyers gyapjú. Kátrány. Kocsikenőcs. Kéregpapir. Liszt. Nyomdai papir. Őrlemények. Rizs. Szalonna (zsiradék, zsir.)

Darabonkénti vámdijtétel alá esnek: Állat seregleti kocsi megrakva 5 K. Bárány 2 f. Borjú 10 f. Bika 40 f. Butoi •szállitó üres kocsi 1 K. Butorsz dlitó kocsi megrakva 5 K. Használt bicikli 20 f. Uj bicikli 1 K. Csikó, ló 1 K. Harmonium 5 K. Juh 10 f. Üres jármüvek 2 K. Kecske 10 f Fakoporsó 1 K. Érckoporsó 2 K. Malac 2 f. Ökör 40 f. Őz 1 K. Sertés 10 f. Szelid szárnyas 2 f. Vad szárnyas 10 f Szarvas 1 K. Tehén 40 f. Nyúl 10 f. Vaddisznó 1 K. Zongora 6 K.

50 kgrammnyi vagy ezen alul levő suly- mennyiség után a díjtételek fele fizetendő. Az érkezett vasúti szállítmányért a kövezetvám min dig azt terheli, akinek címére a szállítmány érkezett, a feladott szállítmányért pedig a feladót.

A sorompóknál a vámdij : Kétfogatu szekér után 30 f. Egyfogatu szekér vagy motorkocsi után 20 f. Apró marha (egy éven alóli) után 2 f. Hajtott marha után darabonként 4 f. Fogathoz kötött üres jármű után 10 f. Kettőnél több igavonó által ont szekér és cséplő- vagy szántógép után 50 f.

A sorompóknál szedett vámdijak fizetése alól mentesek :

A mezőgazdasági célból közlekedő fogatok, vagy hajtott állat azon határon belől, melyhez tartozik.

A vámegedélyes által önként vámmenteseknek elfogadott állatok, fogatok járómüvek.

A városból kimenő fogatok és kihajtott állatok. A város legelőjére járó marhák, nemkülönben a városi határbeli termesztményeket és ásványokat szállitó fogatok és állatok. Mindazon állatok, fogatok és tárgyak, melyek a vasúti

tolja el utjából a kisebb jegeket, nyakig vízben, úgy tűnik, lábra állott; gázolni kezd kifelé, mindinkább nagyobb lesz és eléri a túlsó partot.

Még egyszer látjuk, a mint az erdő szélső fái között, rázza le magáról a csurgó vizet, aztán vad futásnak ered, végre eltűnik szemeink elől.

Mintegy sóbálványokká válva, állunk most már mindannyian, szótlanul, némán; a biró azon töri fejét, nem lehetne e ladikkal átkelni, de erre nem vállalkozott senki. Mi lesz ezzel a szegény emberrel? kérdi most felém fordulva, ugye megdermed valahol a nagy hidegben ? Nem tudhatom, felelem lehangollan, erős ember, ha odáig futni tud, mig valahol menedéket talál, úgy meg is maradhat még. Csak az alsósziget csősznél találhat menedéket, szól a biró, vagy a nagy Dunának megy neki ; de ugy-e tekintetes uram, meg kelleti ennek az embernek zavarodnia, ha ilyenre vetemedett ? ki is adja erre az igazolást, nehogy mink keveredjünk miatta bajba Ki adom biró ur, ne féljen, nem lesz baj, csak azt ismerje el, hogy nem csak a karcoláshoz jó a doktor. Jó, jó, de azért reggel korán mégis íeküldök várrévire, aki onnan átkiált a szigetcsősznek és megtudja, hogy oda menekült-e a szökevény. Reggel meg is hozták az izenetet, hogy tényleg a csőszhöz menekült, ahol öngyilkossági kísérlettel fenyegetőzött

De a csősz kérve kérte, hogy ne hozza őt >s esetleg bajba, inkább ellátja étellel, ruháznia! ; a mi meg is történt, az éjjelt ott töltötte, de korán hajnalba ladikját használva, átkelt a zajló Dunán, n ladikot a túlsó parton kikötötte és ott hagyta ; ő maga a lelkiismeretétől üldöz- tetve, rohant, futott a hóval boritott síkon keresztül 12 kim. távolra, ott valószínűleg testi és lelki kimerültségében, egy fűzfához érve, ön

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

állomáson egyszer már megvámoltattak, a sorompóknál újra meg nem vámolhatok.

A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám- tárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire, nem fordítható.

Ha a vámjövedelem több, mint amennyi az 1890. évi I. t c. 85. § a értelmében szükséges, a vám'dijtételek leszállithatók.

VÁRMEGYE.

— Tolnavármegye adófeíszólamlási bizottsága Tol navármegye adófelszólamlásj bizottságé nak elnökévé a pénzügyminiszter Orff'i] Lajost, rendes tagjaivá Szondi/ Istvánt és dr. Martin Józsefet, póttagokká Szeghy Sándort és Reicht Sándort nevezte ki, mig Tolnavármegye törvény- hatósága részéről rendes tagokul Török Béla és dr. Leopold Kornél, póttagokul pedig Leicht Lajos és Szabó Ferenc bizottsági tagok válasz tattak meg.

— A vármegye adói. A vármegye területén folyó évi március végéig befizetendő volt kincstári követelés 2743,815 korona és befizettetett 176,207 korona, a hátralék tehát 980,607 korona. Március hónapban befizettetett 470,490 korona, amely eredmény a tavalyinál kedvezőbb 54,067 koronával. A bevétel igen tetemesen emelkedett az összes ágakban (egyenes adó 18,961 koronával, bélyeg és jogilleték 30,629 koronával) csupán a bor, hús, cukor fogyasztás, a bélyegjövedék és dohány eladás csökkent lényegtelen, pár száz korona összeggel.

— Becslési bizottságok. A törvényhatósági bizottság az 1913 évi LX törvénycikk

6. szakasza értelmében a jegyzői és a segédjegyzői javadalmazás esetleges kiegészítő részét alkotó ingatlanok haszonélvezetének, úgyszintén a jegyző és segédjegyző részére a községtől járó termény járandóságoknak (életne- müek, fa, jószágtartás stb.) pénzbeli egyenérté- kének községenkinti megállapítása céljából esz- közlendő becslést foganatosítani hivatott bizottságba tagokul megválasztotta :

I. A központi járásban : Szeghy Sándort, dr. Martin Józsefet rendes tagnak, WdcseJc Sándort póttagnak ;

II. A völgységi járásban : Rózsay Elemért és Fleischmann Lipótot rendes tagnak, Schlicht- herle Lipótot póttagnak;

III. A simontornyai járásban: Sass Lászlót és Mechwart Ernőt rendes tagnak, Bévárdy Lajost póttagnak;

IV. A tamási járásban : Huber Lajost és id. Tóth Istvánt rendes tagnak, ifj. Gyenis Istvánt póttagnak ;

V. A dombóvári járásban : Döry Hugót és Bölönyi Ödönt rendes tagnak, Szállás Jánost póttagnak.

A dunaföldvári járásra vonatkozólag becslő bizottság megalakításai mellőzi, mert ezen járásban levő jegyzői és segédjegyzői fizetések mérve a becslő bizottság működését nem teszik szükségessé.

akasztással vetett véget életének. Harmadnapra találták meg ott a szomszéd község lakói, hirt adtak; hozzátartozói őt felismervén, hazahozták.

A dráma felvonásai igy lejátszódtak, azonban miként a szinházi közönség, ha nem jó a finálé, elégedetlenül távozik, akként háborog lappangva az érzékeny néplelkület, ha nem tartja méltónak a befejezést. Ez rendszerint megnyugszik, ha látja az igazságszolgáltatás beleavatkozó sújtó kezét, nem törődve a büntetés kiszabásának bármily csekély mérvével is, de ebben az esetben is, ahol a tettes maga-magának szolgáltatta ki az igazságot, kibújván a törvény szigora alól, ebbe a közhangulat nem tud egyhamar belenyugodni. Csodálatos, hogy sem X. gazda feleségét, sem a fiatal asszonyt nem- kárhoztatták, egyes töredék pártokra szakadtak, ahol az egyik a gazda feleségének tulfösvénységét akarta előtérbe tolni, a másik a fiatal asszony védelmére azt suttogta „jól tette, tudta miért teszi I“ — De egységes megállapodásra jutni nem voltak képesek.

Annál meglepőbb és megmagy u ázhatlan, hogy az úgynevezett furor vulgaris, a népdüh; minden áron bűnbakot keresvén, milyen egységessé tudott tömörülni abban, hogy azt megtalálja olyan alakban, akinek tulajdonképen az egész cselekmény lefolyásában nem volt szerepe, hanem a gondviselés által annak végcsucspont- jára helyeztetett. Vaktában és következetesség nélkül a papot érte a méreg fullánkja, egy elmondott és egy el nem mondott prédikáció miatt.

És érte, a legmagasabb erkölcsi piedesztálon álló olyan papot, aki pár nap múlva, egyhuzamban és megszakítás nélkül eltöltött, 4terhes 40 évi szolgálat után véglegesen a jól megérdemelt nyugalomba vonulni készül.

— A közegészségügy állapota vármegyénkben március hónapban eléggé kedvező volt. Hevenyfertőző betegség 56 községben 473 eset fordult elő, 31 halálozással. Nagyobb mértékben fordult elő a kanyaró Ozorán, Dombóváron és Pál fán 8 halálozással, a vörheny Győrén, Pakson, Páriban 13 halálozással. Törvényszéki boncolás volt 3, hullavizsgálat 6. Kistormáson bariumsul- fattal hamisított paprika mérgezést okozott, ami miatt a kiliágási eljárás folyamatba tétetett. Iskola vizsgálat volt 46 községben, mely alkalommal Mözsön, Sárpilisen és Kisszékelyen tapasztaltatott hiány. Lakás fertőtlenittetett 137 esetben. A Fe- rencz kórházban ápoltatott 656 beteg, kik közül meghalt 13 Dr. Éang Rezső gindliesaládi körorvos lemondván, helyébe Aczél Géza dr válasz tatott meg.

1914 április 15,

A munkanélküliségért.

A kereseti és munkásviszonyokat maga a társadalom, a gazdasági élet szabályozza rendszerint és senki sem kívánhatja normális állapotok közt, hogy a koimány a munka nélkül szü kölködők munkához juttalását magára vállalja. Ámde rendkívüli helyzetek rendkívüli feladatokat hoznak magukkal és az újabb idők gazdasági pangása folytán előállott tömeges munkanélküli ség arra indította a kormányt, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a baj orvoslására siessen.

Itt ismét meg kell jegyezni, hogy a baj gyökeres megszüntetését csupán a gazdasági viszonyok általános jobbrafordulásától lehet remélni s legnagyobb igazságtalanság mindent kizárólag a kormánytól várni, mindenért a kormányt tenni felelőssé, még az elemi csapások és európai okok nyomán keletkezeti munkanélküliségért is.

A kormány azonban lelkiismeretesen és késedelem nélkül teszi meg mindazt, amivel a munkanélküliség nyomorát enyhítheti. A belügyminiszter már a tél elején kétszázezer koronát osztott szét, két részletben a fővárosban tartózkodó munkanélküliek közt. — Ezzel ugyan csak pillanatnyi segélyt nyújtott, de egyúttal biztatást is, most pedig hozzáfogott ahhoz, hogy az e célra igénybe vehető hitelek fokozott és sürgős fel - használásával országszerte szaporítsa a munka- alkalmakat.

Ezt oly módon eszközli a kormány, hogy haladéktalanul foganatba véteti a már megkezdett és a még csak tervezett közmunkákat is. A belügyi, igazságügyi és kereskedelmi tárca keretében sok milliónyi kiadással járó állami munka indul meg legközelebbről s munkanélküliek tizezrei jutnak ezáltal keresethez. Ennek az akciónak az arányairól fogaimat nyerünk abból, hogy egyedül a kereskedelemügyi minisztérium közmunkáira Budapesten és a vidéken együtt- harminchat millió korona van előirányozva, még pedig túlnyomó részben a vidék javára. És csupán ezek a munkák mintegy tizenhétezer munkásnak adnak kenyeret.

A belügyminiszter kórházakat, gyermek- menhelyeket s csendőrlaktanyákat épittet és bővíttet, azonkívül kutforrásokra nyújt segélyt. Az

Boldog nyugalmat, annak a puritán életű, hivatását mindig a legpontosabban és legkomolyabban betöltő páratlan szelidségü jó papnak, akinek oldalán egy lelki jósággal telitett, eszményi hitvestárs által sikerült mindig újabb és újabb erőt nyerni arra, hogy ezen a hálátlan és sivár küzdőtéren elszenvedett méltatlanságok sorozata nagyobb elvérző sebbel le nem sújtotta. Érjék el a nyugalomban együttesen a földi legnagyobb boldogságot.

Ott vagyunk X. gazda temetésén. Kiteszik a holttestet az udvarra, egy pár méla bus zsoltár elhangzása után megcsendül a nagytiszteletü ur kenetteljes szép szónoki szava, esdve kéri az isteni segítséget a vigasztalás megadhatására ; megilletődéssel, feszült figyelemmel lessük, hogy egy szót is el ne szalasszunk, lassanként sorolódnak el a meghalt ismert bűnei, a textus tanítóvá, oktatóvá majd intővé válik, pattog a szavakból font lángostor és nagyot suhintva vele, mintha minden egyes résztvevő arcát érte volna csapása, mondván, Íme: „utolérte az Isten méltó büntetése lCi

Mint a méhkas nyugalmát zavaró köp panás után hallható zümmögés, úgy vonul végig a halotti gyülekezeten halk morajjal az elégületlenség hangja; csendes, majd hangosabb megjegyzések repülnek a levegőbe, durva kifa- kadások „no, ezért kár volt olyan jól megfizetni“ tompa zúgásba olvadnak össze, nincs többé csend, nem hallgatja már senki tovább a beszédet és azok, akik hallgatnák is, ne n érthetik, általánossá lett a tiltakozás.

Álmélkodni kezdek, gondolkodóba esem magam is, hát hogy ? hogy V itt mindenki találva bűnösnek érzi magát ? vagy a bűnös halottnak van akkora népszerűsége, hogy mindenki azzal