Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-01-08 / 3. szám

2

A mai gazdasági beteges állapotot —- melyikei kapcsolatban a legnagyobb külső kórtünet a munkanélküliek nagy száma — három főokra lehet visszavezetni. Ez a három főok : az épít kezes terén 1908. óta mutatkozott tulspekuláció, a külföldi tőkének visszavonulása és vele kap csolatban a pénz megdrágulása és szűk volta —- és a Balkán háború és vele kapcsolatban a védelmi mozgósitás.

Az építkezés terén a törvény által 1908 ban biztosított 30 éves adómentesség a város bizönyos részeiben építendő uj házak számára, megadta a lökést arra, bogy az 1895. óta pangó épitkezés a fővárosban újra meginduljon. A bankok, nem okulva az 1896. előtti szédelgő vállalkozási korszakon, most is bőven kinálták az „épitkezesiu hiteleket é* épült uj palota mellett uj palota, romba döntettek egész utcasorok, mintha uj város építéséről volna szó. Az építkezések föllendülése mindenütt, de különösen nálunk nagy jelentőségű. Az építkezés a tulajdonképeni .építési iparon kívül az asztalos, lakatos, bádogos, mázoló, festő, szerelő es más nagy jelentőségű iparok munkáját éleszti és a nagyobb lendület az építkezés terén nagyobb lendületet ad az összes iparoknak. Ha ez a lendület oly nagy mértékű, amilyen az 1908. év óta mutatkozott, akkor a lázas tevékenység átterjed az egész ipari testbe, mindenütt nagy sürgés, nagy a rendkívüli munka. Mind ez a munkások tömeges alkalmazásával és ez ismét a munkabérek fokozásával jár. A lendület mámorában sem a vidékről tömegesen bevonuló munkásság szaporodása, sem a magasabb munkabérrel járó nagyobb termelési költség nem okoz gondot és csak előre törekszik mindenki. Ez a roham bajt mindaddig nem okoz, inig az „építkezési“ hitelek bő forrása rendelkezésre áll. Abban a pillanatban azonban, amikor ezt a forrást elzárták, beáll a túlzás és tulhajtás, természetes következménye : a pangás, a nyomor, a munkanélküliség.

Az építkezési hiteleknek ez a megszorítása bekövetkezett, talán hamarább, mint különben gondolták, mert nemzetközi viszonyok siettették. Európa egy idő óta folyton a „világháborúk“ sejtelmei közt nyög. A marokkói kérdés után Tripolisz és utána a Balkán-mozgalom és háború tartja az európai nemzeteket folyton fegyverkezés állapotában. A világháborútól való ezen félelem, mely a fegyveres béke milliárdjait veszi igénybe, áttereltetett a tőkepiac színhelyére. Franciaország kiadja a jelszót, hogy a francia tökének nincsen keresnivalója a külföldön. Megkezdődik a mozgósitás, haza a külföldön levő tőkekkei, illetőleg vissza a külföldi értékpapírokkal.

Ez a bazamozgósitása a francia tökének, mely azután más nemzeteknél is követésre talált, súlyosan éreztette hatását nálunk. A pénz szűkösebb lesz, pénzhiány mutatkozik, a bankkamatláb emelkedik és a bankok, melyek előbb oly tulbökezüen adták az épitési hiteleket, először is itt kezdték meg a korlátozást — megakadt az építkezés és vele együtt jött a pangás.

Mindezekhez járult most már a Balkán- háború, a politikai bizalom hiánya, a nagyhatalmak fegyveres készenléte, az ehhez szükséges töke kivonása a gazdasági életből. Ez természetesen fokozta a nemzetközi tőkepiacon a keresletet, megdrágította a pénzt, emelte a kamatlábat és igy nálunk is pénzdrágaság és pénzhiány uralkodik.

A válság okainak kimutatása után lássunk már most a gyógyítás módjaihoz. A válság egyik oka a Batkánháboru, megszűnt ; a miatta szükséges mozgósitás elmúlt. Ha sikerül a Balkánon békés viszonyokat teremteni, első és fő kötelességünk a békével az ottani vidékeken múlhatatlanul bekövetkezendő gazdasági fellendülést elő nyűnkre felhasználni. A szerbek, bulgárok és románok természet szerint a mi gazdasági viszo nyaiukból erősödni s igy a mi gazdasági állapo taink növelésére hatni. Ida politikai, vám és kereskedelmi törekvéseink ott az eddigi ellenséges hangulatot barátságossá teszik : a mai válságos helyzeten lényegesen javítani lehetne, mert odairányuló kereskedelmünk fejlődése gazdasági viszonyainkra minden tekintetben jótékonyan hatna. Itt elsősorban mi vagyunk a döntők ; kereskedő es üzleti köreink életrevalósága és kormányunk belátása, illetőleg a kormány intézkedéseire be -folyással biró közvélemény helyes állásfoglalása fögja lehetővé tenni azt, hogy a háború után múlhatatlanul beálló felleadiilés nekünk hasznunkra váljék.'

A válság második oka, a nemzetközi tőkepiac helyzete egyelőre nem igen bontakozik ki az elzárkózottság állapotából, sőt tekintettel arra, hogy a fegyveres beke újabb és újabb hadi felszerelésekre íz eddigieknél is nagyobb összegeket' követel és hogy az európai országok majdnem mindegyike uj államkölcsönök fblvételépe készül, jó ideig nehéz lesz magángazdasági célokra ide gén pénzt szerezni. Főkép zálogleveleink elhelye- épe fogja még, egy ideig ezt az állapotot érezni.

l'OLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

A hazai tőkével való kíméletes bánás, a hitel igénylők szigorú megbirálása és nagy takarékos ság: az az egyedüli orvosság, mely e részben szükséges, amely a bajból nétnikép kisegít. Ez fogja egyúttal útját egyengetni annak is, bogy a külföld — látva a saját erőnkben való bizalmat és józan gondolkodásunkat — pénzét ismét hozzánk juttatja és a megszakított összeköttetéseket megújítja.

Végül a válság harmadik oka, az épitke zések szünetelésé tényleg csak nehezen lesz elhárítható, még pedig azért, mert az építkezéseknek könnyelműen adott kölcsönök utján való felidézése hiba volt, melyet jövőre lehetőleg kerülni kell. Itt tényleg állami, községi és társadalmi tevékenység kell, mert a inagánépitkezés egyelőre „épitési hitel“ nélkül nem fog megindulni. Az állam és a főváros építkezéseit egy pár évvel előbb kezdhetné, annál is inkább, mert a mostani munkaszük időben az építkezés minden tekintetben olcsóbb. Az állam nyomása alatt főpapjaink, intézeteink és társaságaink buzdíthatok volnának rég tervezett építkezési szükségleteik megindítására s igy megadatnék a lökés uj építkezésekre, melyeket idővel a magánvállalkozás követne.

Ha túl leszünk a válság külső jelein, kivált ha a munkanélküliek rendkívüli munkálatoknál kapnak foglalkozást, a máris leszállított kamatláb folytán ismét pénz kínálkozik elhelyezésre és a Kelet felé megindul kivitelünk : akkor a válság idejében szerzett keserű tapasztalatokon okulva, újra neki foghatunk iparunk folytatásának.

HÍREK.

Uj valóságos belső titkos tanácsos.

A király Szűassy Aladárnak, a közigazgatási bíróság másod elnökének hosszú és ügybuzgó szolgálatai elismeréséül a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Az uj titkos tanácsos élete tisztes és értékes munkálkodásban telt el, egyik kitűnősége volt a magyar birói karnak s páratlan szorgalommal, nagy kötelességtudással teljesített hivatalos teendői mellett eléggé nem értékelhető működést fejtett ki társadalmi téren is s mint egyházának hü fia, a tolnamegyei ref. egyházmegye gondnoka, egyházkerületi, kon- venti tag, a vallás-erkölcsi nevelés lelkes előharcosa, az ifjúság nemeslelkü szellemi irányítója volt mindenkor. Páratlanul lelkes munkát végzett kiváltkép a budapesti ref. teológia uj palotájának- megteremtése körül, hűséges sáfárja, vezető lelke volt az egész épitési ügynek s ünneplés tárgya, a mikor a félmillió koronába került (de másfél milliónál is többet érő) uj palota elkészült s a legmodernebb igényeknek megfelelőleg felszereltetett. A nagyérdemű férfiút — mint nagybirtokost — szorosabb kötelék fűzi vármegyénkhez, igy magas kitüntetése általános örömet kelt minálunk is s azt hisszük, az általános hangulatot tolmácsoljuk, amikor a teljes munkabirás- sal s még ma sem lankadó tettvággyaí nyugalomba vonuló férfiút a legmelegebben üdvözöljük.

— Előléptetés. A király Heléniji Lajos takaréktári könyvelőt, a pécsi 19. honvéd gyalogezrednél 1914. évi január elsejei ranggal tartalékos hadnagygyá kinevezte.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kiszáll] Zoltán igaz8ágügyminiszteriumi dijnokot a gyönki kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki.

— Uj telepfelügyelönö. A in. kir. belügyminisztérium a pécsi áll. gyerinekmenhely madocsai telepére Réber Béla községi jegyző nejét, született Antal Máriát nevezte ki helyi telepfelügyelőnő nek, aki január l én átvette a telepet és megkezdte működését. A kinevezés a község lakosságánál megnyugvást és örömet keltett.

— Katonai kinevezés. Paulies Géza szekszárdi gazdasági szaktanító, aki a múlt évben szolgálta le önkéntesi évét, a hadvezetőség a 19. honvódgyalogezredtől a lugosi 8. gyalogezredhez helyezte át s gazdászati tiszthelyettessé nevezte ki a tartalékban.

— Cipész-tanfolyam Pakson. A m. kir.

Technológiai Iparmuzeum igazgatósága cipészipari szaktanfolyamot rendez e hó 2-ától 30 áig, melyen ottani Önálló mesterek és segédek lesznek hallgatók A tanfolyam tanításával a fenti igazgatóság által Bálint József odavaló ipvros bízatott meg.

1914 január 8.

—r Esküvő. Uj István, néhai Uj János vállalkozó és birtokos fia, jSzekszárdon f. hó 13-án déli fél 12 órakor vezeti oltár elé Simon-Takács Erzsikét.

—-- MéhéSZgyÜlés. A „Szekszárdvidéki Méhészeti Egyesület“ január hó 11-én d. e. Hérakor a polgármester hivatalos helyiségében köz gyűlést tart. A tárgysorozat pontjai : 1. Igazgató jelentése. 2. 1913. évi számadás. 3. 1914. évi költségvetés. 4. Esetleges indítványok. Felkéretnek a t. tagok, hogy 1913. évi tagsági dijaikat az egyesület pénztárnokánál befizetni szíveskedjenek.

— Változás a dunaföldvári kendergyár központi igazgatásában. A Wiener Bankverein tulajdonát képező Magyar Kender és Lenipar R. T.- nál, melynek legújabb áztatója tudvalevőleg Duna- füldváron épült, az ujesztendő jelentős változá-. sokat hozott. A központ kereskedelmi igazgatója, Morvay István, úgyszintén a szegedi központi kenderáztatási igazgató, Gerő Ármin megválnak állásuktól és helyöket az ujverbászi áztató eddigi igazgatója. Szász Ernő, egy szakkörökben nagyra értékelt, jeles szakember foglalja el ; ezentúl a dunaföldvári kendergyár is az ő felügyelete és irányítása mellett fog dolgozni.

— Községi ügyek. Paks község képviselőtestülete elhatározta, hogy a községi alkalmazottakat és családjaikat betegség esetén 20 hétig java dalmazza és ezen felül ingyen gyógykezelésben és gyógyszerben részesíti.

— Presbiterválasztás. A szekszárdi ref. egyház Gödé Lajos elnöklésével f. hó 6 án választotta meg presbitereit. A szavazást d. e. 11 óra* kor kezdték s az eredményt éjfél utáni 1 órakor hirdették ki. összesen 228 an szavaztak. Megválasztattak rendes presbiterekké: Majsai István Töttös, Domonyai Péter, Majsai György András, Mészáros Ádám Szászi, Balogh István, ifj Török József Csötönyi. Pótpresbiterségre megválasztattak : Tótli József Csath, Kocza József Dani, Kovács János Grunner, Nagy Ádám Majsai, id. Soós József Hess, Csanádi Mihály, Csötönyi Pál Tóth, Kovács Pál Töttös, Mészáros Pál Komáromi, Kovács Péter Csötönyi, Tóth János Dani, Grunner Pál Szászi (Sorshúzás történt közte és Szücsény József Héjjus közt.)

Nyomdászok a tüdőbetegek szanatóriumáért.

A szekszárdi könyvnyomdászok f. hó 6-án megtartott évi rendes közgyűlése Korelzktj Jáno$ indítványára kimondotta, hogy a szekszárdi munkásbiztositó pénztár 1907. ovi igazgatóságának kezdeményezéséből létesítendő munkás tüdő beteg szanatórium alapjának gyarapításához he tenkint minden nyomdai muukás 2 fillérrel járul hozzá állandóan. — Az indítványt a tolnamegyei összes munkásegyesületeknek megküldik s ha visszhangra talál, úgy a tüdőbeteg munkások szana.tóéiuraa egy hatalmas lépéssel közeledik a megvalósuláshoz.

— A pásztorjáték jövedelme. A Béri Balogh

Ádám-utcai rk. el. iskola növendékei által háromszor előadott pásztorjáték összes bevétele *volt 288 K 56 fillér, melyhez az I. előadás 154 K 60 fillér, a II. előadás 82 K 88 fillér és a III. előadás 51 K 08 fillér bevétele járult. Az összes kiadások 54 K 71 fillért tesznek ki. — A tiszta jövedelem tehát 233 korona 85 fillér volt.

— Adakozások a népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : id. Bartha Ede Szekszárd 5 K, Hess Lajos Kölesd 10 K, Lamm Mór Fürgéd 10 K, Hanzély János Bpest 20 K, Csapó Vilmos és Dániel Tengelic 20 K, Janosits Károly Szekszárd 2 K, Moudry Hugó Szekszárd 10 K, Mutschen- hacher Lipót Szekszárd 5 K, Adler N. János Szekszárd 10 K, Leopold Lajos Szilfamajor 20 K és 4 zsák burgonya, Salamon Testvérek Szekszárd 25 klg. sárga borsó, Tóth János Szekszárd 6 kenyér és 260 drb sütemény, Wolf Henrik Szekszárd 5 zsák burgonya és fél zsák bab, Müller Imre Szekszárd 18 liter zsir, mely kegyes adományokért számos szegényeink nevében ezúton is hálás köszönetéin fejezem ki. Bezerédj Pál.

— Vadászat. A nagyszokolyi vadásztársaság január hó 5 én hajtóvadászatot tartott. A 17 puskás közül vidékiek és vendégek voltak : Ketnéay Andor plébános, Somogyi Kálmán ref. h. lelkész (Felsőireg), Bándy Miklós ev. lelkész (Nagy hábony), Székely Sándor járási számvevő (Tamási) és László Ferenc gazdász (Darány). Teritekre került 53 nyúl és 3 róka. A nap championja. 11 drb nyállal, László Ferenc volt.

:— Táncmulatság. A dunaföldvári keresk. és ipari alkalmazottak köre 1914 január hó 18-án az Egyetilőségi körben, részben könyvtára és részben a dunafüídvái i Ipartestület javára kacagtató előadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Felülfizetéseket — tekintettel a jótékony célra köszönettel fogadnak. Színre kerül : A két igazgató. Kacagtató bohózat 2 felvonásban. Irta Gaston Belly, Továbbá : Box és Cox. Bohózat 1 felvonásban. Irta Morton Maddison János.