Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-03-23 / 24. szám

4

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

— Eljegyzés. Wolf József szekszárdi p. ü. szemlész f. hó 21-én eljegyezte Almássy Mariskát, Almássy Lajos vendéglős leányát.

— Esküvő. Mautner Gyula szekszárdi fogtechnikus folyó hó 29-én déli 12 órakor tartja esküvőjét Seiner Juliskával, Seiner Lipót szekszárdi nagykereskedő ^leányával.

— Március 15-ika Pakson. Paks község hazafias közünsége a nagy naphoz méltóan ünnepelte meg a szabadság ünnepnapját. A köz- és magánházakon nemzeti zászlók lengtek. A polgári fiúiskolában lezajlott ünnepély műsora: Himnusz. Énekelte az intézet énekkara. Alkalmi beszéd. Tartotta Kun Kálmán tanár. Petőfi élete és költészete. Ismertette Balassa Sándor igazgató. Költemény-szemelvényeket szavaltak : Jantner József

III, , Schwarcz Ignác I , Jantner Pál I., Péger József I., Fischer Oszkár IV., Hum Ferenc IV., ! Schoor Ernő II., Németh István III. osztálybeli i tanulók. Magyar ábrándok, a) Cserebogár, sárga j cserebogár; b) Befordultam a konyhába. Zongo- j rán előadta Wallcntiny Vilma urleány. Petőfi ! dalok. Énekelte és zongorán kiséiie Kantz Jenő kir. járásbirósági joggyakornok. Egy gondolat bánt engemet (Melodrama.) Szavalta Kein Géza

IV. oszt. tan., zongorán kisérte Geyer József karvezető. Talpra magyar! Énekelte az intézeti énekkar. Az ifjúsági zászlóhoz tartozó (időközben beküldött) emlékszegek elhelyezése. Induló. Énekelte az énekkar. Az intézet díszterme kicsinynek bizonymit az érdeklődő közönség befogadására. Este az iparos olvasókörben volt társas halvacsora, melyben az ünnepi szónoklatot Balassa Sándor polgári iskolai igazgató tartotta. A társasvacsora a legjobb kedélyhangulat mellet csak a reggeli órákban ért véget.

— Fiáth Elemér báró halála. Nagy megdöbbenést, általános részvétet keltett városunkban s az egész vármegyében Fiáth Elemér báró tb. főszolgabírónak most szombaton elterjedt halálhíre. A hatalmas, atléta termetű férfiúról hiób hírek szárnyaltak ugyan, tudtuk, hogy nagybeteg, de senki sem hitte, hogy ritkaerős szervezete le nem küzdi a bajt. 5—6 héttel ezelőtt betegedett meg, de 2 hétig még igy is fenjárt, azután 3 hétig ágyban feküdt. Hozzátartozói Budapestre szállították a Vöröskereszt-kórházba, hűi egész a legutolsó időig úgy látszott, hogy kiheveri súlyos betegségét. Orvosai gyomorfekélyt konstatáltak, de szakemberek azt is állítják, hogy tífusza volt s abból kifolyólag kapott bélátí'uródást, amely azután halálát okozta. Rokonszenves, egyenes jellemű férfiú volt, szorgalommal élt hivatásának, igazi veszteség Tölnavármegye tisztikarára nézve. Felesége, született jobaházi Dőry Margit s két kis gyermeke, valamint szülei • Fiáth Pál báró titkos tanácsos, nyugalmazott főisp n és felesége, született Jankovich Bésán 111 da csillagkeresztes hölgy, továbbá testvérei: Fiáth Tibor és Fiáth Miklósné báróné, valamint kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. A holttestet vasárnap délután 5 órakor a Vöröskereszt-kórház kápolnájában beszentelték, azután Álcára szállították, ahol ma, hétfőn délután 3 órakor helyezik a családi sírboltban örök nyugalomra. Halála hírére a vár- megyeházára zászlót tűztek ki s Forster Zoltán alispán azonnal elutazott a teme>é.-ére, a vármegye és tisztikar nevűben szép koszorút helyezett ravatalára. A család gyászjelentése a következő : Özvegy eörményesi és karánseb -fi báró Fiáth Elemérné szül. jobaházi Döiy Margit a saját, valamint gyermekei: Erzsébet és Pál, továbbá az elhunytnak szülei: eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Pál, eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Pálné született pribérdi, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bcsán Ilda, — anyósa: özv. jobaházi Döry Jenőné születet jobaházi Döry Mathilde, — testvérei : eörményesi és káránsebesi báró Fiáth Tibor és ennek neje eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Tiborné szül. Sizzo Noris Constance grófnő, eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Miklósné szül. eöiményesi és karánsebesi Fiáth Illy bárónő és ennek férje eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Miklós, valamint az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelenti hőn szeretett férje, illetve a legjobb apa, fiú, testvér, vő és rokon eörményesi és karánsebesi Fiáth Elemér báró Tolnavármegye tiszteletbeli főszolga- birájának folyó hó 21 én délelőtt fél 11 órakor, életének 35-iic, boldog házasságának 7-ilc évében, hosszú, nehéz szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után boldogan az Urban történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradvá nyai folyó hó 22-én délután 5 órakor fognak a Vöröskereszt kórház kápolnájában, a római lcath. Anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltni és folyó hó 23-án az Álcán, délután 3 órakor történendő újólagos beszentelés után az álcái családi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 24 én délelőtt 10 órakor az álcái házikápolnában fog a Mindenhatónak bemutatattni. Budapest, 1914. évi március hó 21-én. Áldás és béke drága poraira! — A

beszerelésen megjelent Kovács Sebestyén Endre főispán, Simontsits Elemér országgyűlési képviselő, Perczel Dezső, Fördős Mihály vármegyei jegyzők, Jeszenszky Gyula báró gyönki, Nagy István dombóvári, Rassovszky Julián dunaföldvári, Perczel Béla bonyhádi járási főszolgabirálc és a rokonok, jóbarátok egész serege.

— Az uj polgári perrendtartás ismertetése.

Vettük és közreadjuk a következő ismertetést : Az országos bírói és ügyészi . egyesület szekszárdi osztályától. Az országos bírói és ügyészi egyesület szekszárdi osztálya folyó évi március hó 7 ilc napján tartott élésében elhatározta, hogy a mostani peres eljárást hatályon kívül helyező és 1914. évi szeptember hó lén életbe lépő uj polgári perrendtartás ismertetése céljából előadásokat rendez. Az előadások folyó évi április hó 15 ilcén délután 6 órakor a szekszárdi kir. törvényszék első emeletén levő esküdtszéki teremben kezdődnek és minden hét szerdai és szom háti napján a fentebb megjelölt időpontban és helyen fo’ytatódnak. Az uj polgári perrendtartás egyes részeit Áldor Ödön, Joób Imre, dr. Végess Ferenc kir. törvényszéki bírák és dr. Pesthg Pál kir. járásbiró, valamint drl Horuáth Jenő, dr. Gulyás József, dr. Mayer Gyula, dr. Müller Ferenc és dr. Orjfy Gyula ügyvédek fogják ismertetni. Tekintettel arra a körülményre, hogy az uj polgári perrendtartás korszakot alkotó változásokat fog előidézni a mostani jogszolgáltatás- tással szemben, az osztály nevében ez utón is felkérjük az ügy iránt érdeklődő jogász közönséget, hogy az előadásokra a fent kitett helyen és időben megjelenni szíveskedjenek. Bzekszárd, 1914 március 18. Az osztály nevében: elnök távollétében: Kövessy Ödön, az osztály helyettes elnöke, dr. Végess Ferenc, az osztály titkára.

— Botos Imre műasztalos Szek- szártl, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett.

— A szekszárdi ref. Olvasókörben március 15 én tartott mulatságon felülfizetielc : Gödé Lajos F—, dr. Török Ottó L—, Domonyai Péteri1—, Csötönyi János Szabó —40, Debreczeni József —’40, ifj. Kocza Ferenc —’40, Nemes József —‘40 és ifj. Sörös Sándor —40 fillért.

— A selyemfonóbeli leány szerencséje. Hogy az 1913-ilc évben nálunk életbeléptetett gyermekvédelem úgyszólván az egész világon páratlanul áll, azt a külföldi lapok is elismerik. Ennek a humánus intézménynek keletkezése Széli Kálmán volt miniszter nevéhez fűződik és azóta ez az intézmény folyton újabb és újabb — az elhagyott gyermekek gondozását áldásosán fel karoló — intézkedésekkel lesz kibővítve. Ilyen humánus intézkedésnek tekintendő az is, hogy a kormány a selyemfonók mellett a gyermekmen- helyelcből odakerülő leányok számára munkás- otthont létesített, melyben a leányok kifogástalan ellátásban és nevelésben részesülnek. Munkájukért dijazva lesznek. Ebből a dijból vonják le az eltartásukért járó csekély ősszeget, a maradványt pedig nevükre a postatakarékpénztárba helyezik el. Ez a megtakarított összeg a bent töltött idő tartamához képest 600—1200 koronáig szaporod- hatik fel. íme egy példa : Oláh Mária veszprémi leány mint állami gondozásba vett gyermek a pécsi menhelyből került a tolnai selyemfonó munkásotthonába, hol két és fél évet töltött s miután a múlt év augusztus havában 18-iic életévét betöltötte, onnét kilépett. Elekor a selyemfonó felügyelősége egy kimutatásban közölte az árva- székkel, hogy Égréczi Oláh Mária ezen idő alatt 1202 korona 12 fillért keresett. Ebből élelmezésére 494 korona 60 fillér, egyéb személyes kiadásaira pedig 81 korona 70 fillér vonatott le. A városi gyámpénztárba belcüldetett egy 625 korona 81 fillérről szóló postatakarékpénztári könyv, melynek beváltása után a gyámpénztárba 653 korona 05 fillér vétetett be Egrési Oláh Mária javára, mely összeg kamatozni fog, házasságra lépés esetén pedig mint jelentős hozomány, nagy segítségére válik. A leány-gyermekek'néme- lyilce eleintén nem a legjobban érzi magát az otthonban, mert ott szigorú fegyelem alatt, munkásságra, rendre és tisztaságra szoktatják őket ; de ha abba beleszoknak, akkor jókedvvel végzik dolgaikat. A katonaujoncok is idegenkednek eleinte a gyöngyélettől hasonló okból, de még a szegényh íz lakóinak némelyike is meglép a megkövetelt rend és tisztálkodás miatt, bár az az egészség előfeltétele. Esen esetet legkivált azért ismertetjük, hogy azok a szülők,,, kiknek gyermekei a selyemfonóba kerülnek, ne higyjenek a mende-mondáknak, hogy ott gyermekeiket éhez- tetilc stb., mert ott még egy sem halt éhen ; hanem ha onnét kikerül, szép összeget hoz magával lciházasitásra ; azonfelül tisztaság szerető, szorgalmas nő válik belőle. Mig ha itthon maradnak, cselédként szolgálatba állnak, legtöbb- nyire elzüller.elc s csakhamar ők is szaporítják a menhelyek gyermekállományát. Ugyanazért figyelmeztetjük azokat a szülőket, kiknek a se1914. március 23.

lyemfonó otthonban gyermekük van, hogy azokat hagyják ott és ne futkározzanak kiadatásuk végett az árvasáékhez.

— Apa ÓS fiú. Megrázó családi dráma játszódott le pénteken este Decsen, a Sárköz szivében, melynek jómódú népe a szerelem, a vagyon, a divat utáni sóvárgás tobzódásaiból ugyancsak kiveszi a részét. A dráma előzményei a következők : Ifjabb Majsai Sándor vagyonos decsi gazda még java férfikorában van és egy portán lakik 87 éves beteg apjával. Ifjabb Masainak volt egy szerelmi regénye, melyből egy törvénytelen fiú született: Döme Sándor. Döme Sándor a sárközi szokásnak hódolva, szintén eljátszotta ifjú korában a maga szerelmi regényét és összeállt egy vagyonos decsi széppel, akitől égy gyermeke is született, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy később házasságra lépjen egy teljesen szegény leánynyal. A házasság igájában Döme egyre nyomasztóbban érezte a szegénység terhét, ami annál inkább keserítette, mert apja : Majsai Sándor igen vagyonos volt és mert tudta, hogy apja szereti őt. Többször fordult hozzá támogatásért és apja, hogy sorsán segítsen, házat, kertet, földeket engedett át neki haszonélvezetül. Ez azonban mind kevés volt Dömének és midőn újból földet, vagyont kunyorált apjától, ez erre késznek nyilatkozott, de csak azzal a feltétellel, hä törvényes feleségéiül elválik és nőül veszi azt a vagyonos asszonyt, akivel előzőleg már együtt élt. Döme e feltételről, mely a legnagyobb mértékben erkölcstelen és embertelen volt, hal'ani sem akart. Az apa és fia tehát, bár szerették egymást, mégis meghasonlottak. Döme, minthogy kérelmei eredménytelenek maradtak, elkeseredésében bosszút forralt a Majsay-család ellen. Pénteken este 8 óra után bezörgetett nagyapja házának utcai ablakán, bebocsáttatást kérve. Minthogy nem bocsátották be és a kapu zárva volt, bemászott a két és fél méteres vasrács kerítésen és bement betegen fekvő öregapja lakásába, ahol fenyegetődzve nagy hangon követelte, hogy neki birtokot adjanak, mert ha nem, akkor végez azegész Majsai-családdal, előbb az apjával, azután pedig „a vén kutyával“, mint nagyapját szidalmazva nevezte. Ezután a lakosztályból távozva, benyitott atyja lakosztályába, aki már lefeküdt ugyan, de a nagy lármára felébredi, A fenyegetések hallatára elővette revolverét és midőn fia az ajtón belépett, 4 lövést tett rá, majd felkapott egy baltát és azzal fia fejét szétverte, úgy, hogy azonnal meghalt. Ezután Majsai pőrén, ahogy volt, önként jelentkezett a községi elöljáróságnál. A vizsgálóbíró és az ügyészség szombaton mejelen- telc a helyszínén, a boncolás megtörtént és a vizsgálat folyamatba tétetett. Döme Sándor ruhazsebében töltött revolvert találtak. A vizsgálóbiró Majsai Sándort szabadlábon hagyta.

— Mautner Gyula fogtechnikai műtermét áthelyezte a Mehrwerth Ferenc-féle házba, Széchenyi-utca 1077. szám. Postától 5-ik ház. Polgári leányiskolával szemben.

— Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete szekszárdi tagjai a folyó hó 22-én délután 3 órakor tartották meg a vármegyeháza kis ta nácstermében értekezletüket Csiszár Zsigmond m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő elnöklésével. Az értekezleten mint vendég jelen volt Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, továbbá a kir. járásbíróság részéről Wächter Károly kir. járásbiró, az ügyészség részéről dr. Ko- zacsek József kir. ügyész s a polgári iskolai tanári kar »észéről Mikllla Dezső polgári fiúiskolái tanár s ezeken kívül az országos egyesület helyi tagjai. Az egyesületi tagok tuiajdonképeni értekezletét hosszasabb eszmecsere előzte meg, melyen Major Lajos kir. tanácsos egy a központi egyesülettől fiiggetieu, tágabb működési körű és önálló szervezettel - biró vármegyei tiszt viselői egyesület eszméjét vetette fel, amit a jelenvoltak a maguk részéről általános helyesléssel fogadtak, azonban a megvalósulás nagyobb előmunkálatokat igényel. Wächter Károly járásbiró és dr. Kozacsek kir. ügyész kijelentik, hogy egyes már fennálló és szépen fungáló saját szakegyesületeknek igen sok tisztviselő tagja már s igy az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete helyi alakulatába csak az esetre vehetnek részt, ha a saját szakegyesületek vezetősége és az Országos állami tisztviselő egyesület megállapodást létesítenek a tagsági viszonylatokra vonatkozólag. Ezen előzetes eszmecsere következménye lett, hogy az Országos Egyesület szekszárdi tagjai a szakegyesületek és az Országos Egyesület között a tagsági viszonyt rendező kölcsönös alapszabály- módosítás elkövetkeztéig vidéki kört nem alakítanak, hanem ehelyett egyelőre az alapszabályok ban megjelölt kisebb fokú helyi szervet, az u. n. helyi bizottságot alakítják meg. A helyi bizottság elnökéül egyhangúlag Padányi Andor kir. tanfelügyelőt, a végrehajtó bizottságba pedig Pllly Iván kir. gazdasági felügyelőt, Jakab László pénzügyi titkárt, Csiszár Zsigmond szőlészeti és