Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-03-23 / 24. szám

1914. március 23. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK már a régi rómaiaknál is az öt évenkinti cenzus- sal kapcsolatus „lustrum “ a magábaszállás ünnepe, egy engesztelési áldozati ünnepség volt; engedjék meg tehát, hogy röviden felemlítsem azt a kis vonatkozást, amit Kaszinónk és az ötös szám között látok. Termeink sora — igen t. uraim ! — ez a helyiség, ahol most tanyázunk, a kaszinónak — fennállása óta — az ötödik hajléka ! Az Apát- utca egy szerényebb háza, majd a régi Ferdinád és Babos-féle házak s legutóbb a régi takarék- pénztári épület után, ezen házba költözött, amely később tulajdonává is vált. Ha az előző évek hason alkalmaikor a hagyományainkról, fejlődési energiánkról, haladá­sunkról s tavaly a társadalmi erők érvényesülési módjáról beszéltem, legyen szabad ma — midőn ezen szerepkörben utoljára emelek szót — össze­fog! alólag keresnem a kaszinónak azon vezérlő motivumait, mely ötödik otthonunkig, a társasélet ezen mai diszes templomáig emelt fel bennünket; legyen szabad keresnem azt a kicsinyke magot, amelyből a mai terebélyes fa fejlődött. M. t. Uraim ! Nemcsak az előbb jelzett vezéralakok, hanem az emberi intézmények is szimbólumai a mai kornak, amelyben és amelyből születtek. A múlt század első felében a társadal­mat széttagoló jéghegyek — enyhe, nyugati fu- valmakra — olvadozni kezdtek. A történelmi március — anélkül, hogy e fényes napokat ki­csinyíteni merészelhetném — nem megindítója, nem megteremtője, — hanem már csak a liizi- játékos zárójelenete volt a folyamatnak. Minden, ami ezen korban történt, minden törvény, minden intézmény, ami létesült, egy forrásból, egy ^érzésből, egy alapgondolatból fa­kadt ; e kornak minden mozgalma, minden jelszava — ha behatóan analizáljuk —- védered- ményben egyetlen kis magocskáira vezethető vissza és ez: az ember megbecsülése! Ez az igazi, helyesen felfogott demokráciá­nak az ősanyja és ennek öléből született a mi kaszinónk is! Ez a magocska annak a fényes kornak az egyetlen, igazi és maradandó vívmánya, minden egyébb ebből ered ! Azt a nemes, tisztult felfogású, felvilágoso­dott, lelkes kort egy egyptomi szent ápisként—- helyesebben : egy szent ápis-tehénként tiszteljük ma mindannyian, mert annak éltető teje — az ember megbecsülése — ma is egyetlen táplálója, egyetlen fenntartója, egyetlen irányitója minden — legmodernebb — alkotásunkak ! — Az érvé­nyesülési formák változhatnak, módosulhatnak, a folyton fejlődő és komplikálódó viszonyok szerint tökéletesedhetnek, de a lényeg ‘"mindig ugyanaz marad: megbecsülni és felemelni az embert, megbecsülni embertársainkat! Ez a szent ápis-tehén egyformán áraszt el mindnyájunkat áldásos tejével ! S mégis vannak, akik ezzel beérni nem akarják ! ? Ügy tűnnek feloezek nekem, mint a régimódi, babonás pa­rasztasszonyok, akik keveselvén fajtehenök bőven csurgó tejét, erőszakosan csutakolják azt, hogy még több tejet adjon le részökre. Én igen t. uraim valósággal sacstilegiumndk tartom, ha valaki az aktuális napipolitika durva szalma- csutakjával merészeli érinteni e szent ápis-tehén oldalát, hogy abból egy kis külön hasznot erő­szakoljon ki magának ! M. t. Uraim ! A negyvenes évek ezen emberbecsülő, demokrata szabadelvüsége terem­tette meg ezt a Kaszinót ; ebből kisugárzó, min den széthúzó áramlaton, minden egységbontó agyarkodáson felülemelkedő, független szelleme tartotta fenn azt ; ez tette erőssé és vezette dia­dalra viharos, válságos időkben ; a müveit egyen­lőség és kifogástalanság nemes 'fémével egybe­forrasztott összetartás növelte nagyra ; ez fogja fenntartani és fejleszteni a jövőben is ! És ezen, igaz hittel vallott, igaz meggyőződéssel hirdetett evangéliumunknak visszatérő ünnepe ez a hagyo­mányos vacsoránk. A társadalom széles medrében rohanva höm­pölyög a közélet folyama, elég gyakran magasra dagadó hullámokkal fenyegetve a mélyebben fekvő, az alacsonyabb pontokat; a mi kis szi­getünk szilárdan, biztosan áll, színvonala magasabb, innét még mentőköteleket is dobha­tunk s mindig nyugodtan várhatjuk, nobilis tü­relemmel szemlélhetjük a zavaros áradat elvonu­lását, amidőn ismét az egymást megértő ember- becsülés tisztább, csendesebb vizei-folynak körü­löttünk. A Kaszinónak e hagyományos értelemben vett további virágzására emelem poharamat! Éljen! A magas szárnyalásu szép beszéd nagy tet­szést aratott és számos reflexiót váltott ki az asztaltársaságból. Pesthy Pál dr. igen szép beszéd­ben azon óhajtásának adott kifejezés, hogy a demokrácia elvei és a kultúra eszméje tartsanak össze bennünket a közös nagy cél érdekében, mely végeredményében egy a hazának érdekével. Wigand János, Kramolin Gyula dr.-t élteti, aki­ben a demokrácia eszméi oly ritka szép összhang­ban olvadtak össze. Kramolin Gyula dr. Leicht Lajost és Czobor Miklós dr., majd Szeghy Sán­dort, mint a választmány uj tagját köszöntötte fel. Papp Gyula Kramolin dr.-t éltette, óhajtva, hogy még sokáig maradjon a Kaszinó élén. — Máyer Lajos igen szép, a pártpolitikai eltéréseken felülemelkedő, igen magas szempontnak hódoló, a hazafias összetartást, a kölcsönös megbecsülést magasztaló és a nemzet erőit megbénító gyűlöl­ködést elitélő beszédben a Kaszinóra, mint a köl­csönös megbecsülés szép elvének tisztelőjére és terjesztőjére emelte a poharát; felköszöntője köz­helyeslést keltett és általános, mély tetszéssel fogadtatott. -— Rubinstein Mátyás dr. nagy el­ismerésszel szólt Kramolin Gyula dr. demokratikus szellemű beszédéről, óhajtva, hogy ezt a szellemet az igazgató még sokáig terjesze közöttünk a Kaszinó javára. Felköszöntötte még Pesthy Pál dr. Bodnár István jelenlegi helyettes igazgatót, Steiner Lajos dr. Simontsits Elemér volt igazgatót és Wigand János Tóth Henrik helyettes igazgatót, majd Wigand János dr. Pesthy Pált éltette. A sikerült vacsora éjfél után ért véget. 3 HÍREK. — Személyi hir. Forster Zoltán alispán hétfőn délben érkezett vissza Budapestről, ahol Fiálh Elemér báró, tb. főszolgabíró temetési szertartásán vett részt. — A bíróság köréből. Az igazságügymi­niszter dr. Jozgits Béla devecseri járásbirósági albirót — saját kérelmére — a paksi kir. járás- bírósághoz helyezte át. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Maaay Fe­renc jogszigorlót a pécsi Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. — Jegyzőválasztás. Alsónyéken Kenézig László szolgabiró elnöklése mellett megtartott képviselőtestületi ülésen segédjegyzővé Helyéssy Lajos tolnai segédjegyző választatott meg. — Egyházkerüieti ülés. A tolna-bárány a- megyei tizedik izr. községkerület folyó hó 24-én Szekszárdon tartja évi rendes közgyűlését. — Iparostanonciskolai államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szekszárdi községi iparostanonciskolának 1700 korona államsegélyt utalványozott. — Elhalasztott közgyűlés. A szekszárdi ált. Ipartestület tegnapra összehívott közgyűlésén a tagok nem jelentek meg határozatképes számban, miért is a közgyűlés folyó hó 29-én fog meg­tartatni, tekintet nélkül a megjelentek számára. A szerdai felolvasás. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a „Katii. Olvasókörében Keményffy Dániel esztergomi plébános, a kath. gyermekvédelem orsz. titkára tart előadást a gyermekvédelemről, amelyre a város főleg intelli­gens közönségét lapunk utján liivja meg az elnökség. — A dunamelléki ref. egyházkerület gyűlése. A dunamelléki ref. egyházkerület tavaszi rend­kívüli közgyűlését április hó 21 én tartja meg Budapesten Baksay Sándor püspök és Daráinyi Ignác főgondnok elnöklésével. — Felolvasások. Tegnap délután folytatta Padányi Andor kir. tanfelügyelő a Katholikus Olvasókörben két héttel ezelőtt megkezdett tar­talmas értekezését: „Az ember a társadalomnak és magának“ címmel. Mindkét alkalommal zsú­folva volt a nagyterem hallgatósággal, amely lelkes tapssal és éljenzéssel honorálta az illusztris előadót, igazán értékes felolvasásáért. Ugyancsak szép számú közönség jelenlétében tartottak dél­után 3, 6 és 9 órakor előadást, illetve felolvasá­sokat a múzeumban Pigniczky Ferenc gazdasági ismétlő iskolai igazgató, Vidacs Aladár kir. s. tanfelügyelő és dr. Bodor Aladár főgimn. tanár. — Az uj sajtótörvény életbeléptetése. A képviselőházban és főrendiházban letárgyalt és elfogadott törvényjavaslatok, köztük az esküdt­szék és a sajtó reformja, már megjárták a kir. kabinetirodát és — mint értesülünk — a jövő hét első napjaiban királyi szentesítéssel meg­jelennek a hivatalos lapban. Az uj törvényeket természetesen kihirdetik az Országos Törvény­tárban is. kölyök-kutyára lépett rá és ettől úgy megijedt, hogy rosszulléte onnét kezdődött, haza ment lefeküdt, de másnapra sem lett jobban, igy hát jónak látták a javasasszonyhoz küldeni orvos­ságért, azt az orvosságot szedte mai napig, de mindig rosszabbul lett. •—■ Az éjjeli szekrényen kétféle orvosságot láttam ; megtudná mondani, hogy melyikből ivott bátyja? Habozba mondja, hogy ő arra nem is vigyázott, de* azt hiszi, hogy az a barna orvosság a javasasszonytól való. — No még eggyet. — Szerette-e ez az asszony a férjét? Ha az igazat kell megvalla- nom, mondja emberem, „sohasem szerette az urát“, hogy kit szeret, azt nem tudom, lehet, hogy sokat, lehet, hogy senkit sem. Ezen elég ravasz válasz után a szobát elhagyja és kértem, hogy sógornőjét küldje be hozzám egy szóra. Maga szerencsétlen asszony ! szólok a be­lépőhöz, nézze, itt súlyos bűnesetről van szó, a maga férje meg van mérgezve és a mint látja, menthetetlen ! mondja meg tehát őszintén, miért adták neki az orvosságot ?! — Sógorával meg­egyezőig mondja most el az előzményeket, de azon kérdésemre, hogy kétféle orvosság van a poharakban, melyik a javasasszonyé ? zavartan adja elő, hogy a barna orvosság a javas- asszonytól való, a [fehéret nem is látta, mind­járt meg is nézi, lehet, hogy ezt a sógora adta férjének, mert az maradt mellette, mig ő ma benn járt a városban, a heti piacon. De miért adta volna bátyjának az ártalmas orvosságot ? Tudna maga okot erre ? Én nem tudok, ha csak azért nem, hogy a múlt héten számoltak el a testvérek, a férjemnek 800 frt. járt volna ki készpénzben, az én unszolásomra ezt követelte öccsétől. De az nem akart neki fizetni, hanem arra csábította, hogy mulassa le nála. — Nem kívántam többet tudni! — Hal­kan elköszönök, a cseléd, a ki úgy látszik észrevette érdeklődésemet, utánam settenkedik, az utcaajtón kikisér, ott csendesen megrángatja a kabátomat, azt suttogja a fülembe : «Tekin­tetes Uram ! mindakettő nagy imposztor ám !» Az asszonyom nem szerette az urát, ez a só­gora meg szeretni akarta az asszonyomat ! Labirinttá kuszálódott most már össze előttem a sötét bűneset titka és be kellett lát­nom, hogy a nyomozásra sem hivatott nem vagyok, sem rátermettségem nincsen ; tetőzése- képen rémületesen hangzik felém az udvarnál, amint a hires szép asszony jajveszékelve, im­már zokogásba tör ki, rémületes azt onnan hallani, a hol eddig csak vig muzsika és vegyes énekszó hallatszott. Kullogva baktatok leverten hazafelé, képzeletemet még rémesebbé [teszi a szomszéd háztetőről elmaradhatlanul hallatszó bagoly huhogása: »kuvik, kuvik» ! hallucináció volt-e vagy valóság, azt ma már megállapítani nem tudom, de hogy hallottam, az bizonyos. (Folyt, köv.) _ ..ml Sirolin "Roche" biztos gyógyhatást nyújt ka tarrhu soknál hörghurutnál,asthmanál,influenza után. SÍroIÍn"Roche" kezdődő tüdőbetegséget csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvá­gyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin "Roché'-al való hosszabb kúrákat! A légzési szervek meghűléseit legbiztosabbana Siroíin "Roche '_ al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban határozottan Sirolin‘"Rodie- t kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents