Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-03-12 / 21. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK ________ 1914 március 12, zetün k nagy anyagi megterheltetésével, szükségleteinek keserves megszorításával járt, de — megérte és megéri az áldozatot. Nincs oly botor ember e hazában, aki Oroszországgal a háborúit kívánná. De ha meg kell lenni, ha Oroszország háborút provokál, meg kell azt vívnunk annál is inkább, mert Oroszország sokkal jobb ellenségnek, mint barátnak. — Ha ez az óriás birodalom kardot ránt, megindíthatja katonáinak millióit, de egyúttal megindítja sötét rejtekéből a Nemezist is, mely őt, annyi nemzet és nép gyilkosát el fogja érni. A Nemezis munkáját nekünk is támogatnunk kell, hogy miben és mivel : megmutatja a lengyel alkirályság eszméje. Ha kitör az orosz háború: vissza kell állítani Lengyelországot. — Ez igazi magyar külpolitika és érvényesítése nem csak eldönti a háborút, de a hármas szövetség erejét meghatványozza és a katholikus szláv Lengyelország létesítésével nemcsak kiveszi a pánszlávizmus méregíogát, hanem az európai államok koncertjében is kiegyenlítő és egyensúlyozó üdvös hatással lesz. Az orosz pánszlávizmus ellen más sikeres magyar politika nincs, mint Lengyel- ország visszaállítása, de ez a politika egyúttal jó osztrák politika is, mert vele jár Ausztria német jellegének kidomborodása és megerősödése, ami viszont jól felfogott magyar érdek is. Ennek a politikának közel százados pihentetése után is előbb-utóbb érvényesülnie kell. • F. NI. Az uj hajózási szerződések. E héten tárgyalta a Ház azt az öt hajózási szerződést, amelyek Magyarország külkereskedelmi forgalmát a folyam- és tengerhajózás igénybevételével hosszabb időre rendezni, egyúttal külkereskedelmi forgalmunkat, folyam- és tengerhajózásunkat fejleszteni, elősegiteni és azzal egész gazdasági életünket uj erővel gyarapítani vannak hivatva. A folyam- és tengerhajózás je- jentőségét külkereskedelmi forgalmunk lebonyolításában élénken .illusztrálják azok a számok, amelyek külkereskedelmi forgalmunk megoszlását a szálIitás módjai, vagyis a közlekedési eszközök szerint feltüntetik. Az 1912. évi külkereskedelmi forgalomban a kivitelből 1.4 milliárd korona értékű áru a vasúti forgalom, 263 millió korona áru a tengeri forgalom utján szállíttatott a külföldi rendeltetési helyekre, mig az importforgalomban 1.3 milliárd korona áru a vasúti forgalom, 335 millió korona áru a folyam és 180 millió korona áru a tengerhajózás igénybevételével hozatott be az országba. Vagyis az 1912. évi forgalomban úgy a kivitel, mint a behozatal szempontjából jelentős helyet foglal el már a természetesen nálunk tulerős vasúti forgalom mellett a folyam- és tengerhajózás a külkereskedelmi forgalom terén. Jellemző azonban már e számokból kitüDŐleg is az, hogy a két másik forgalommal' szemben a folyamhajózás, vagyis a dunai forgalom mérlege-passzív, ameny- nyiben főleg az .1912. évben a behozatal a kivi telt ezen az útirányon való forgalomban meghaladja. Ebben, az 1912. évi kukoricabehozataltól eltekintve, jelentékeny része van annak, hogy a Nyugatról jövő, főleg osztrák iparcikkek, a pa műt- és gyapjuáruk folyton növekedő mértékben veszik igénybe a dunai útvonalat. A kivitelben ezen az útirányon a liszt dominál, amely túlnyomó részben a Dunán megy Ausztriába, mig a fennmaradó rész gabonakivitelünknek jut. A tengeri forgalomban viszont úgy a behozatal, mint a kivitel jelentékeny emelkedést mutat, főleg az utóbbi 1912. óta a rendkívül emelkedett cukorkivitel következtében, amely az egész tengeri forgalomnak a kivitelben csaknem a felét teszi. Ezek a számok egészen jól illusztrálják folyam és tengerhajózásunk szerepét külkereskedelmi forgalmunkban, amelynek jelentősége folyton növekedik. A folyamhajózás érdekeit a Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés szolgálja, amely egyfelől gondoskodik arról, hogy Nyugatról jövő vámipart a bécs—budapesti relációban az eddiginél előnyösebben legyen lebonyolítható, másrészről úgy az aldunai, mint a nyugati útirányban a kivitel céljait szolgáló hajójáratok fejlesztéséről is gondoskodik. A tengerhajózás terén az uj szerződések szintén határozott és igen nagy haladást jelentenek az eddigi állapottal szemben, úgy a keleti, mint a nyugati relációk tekintetében. Ebben a tekintetben különösen ki kell emelnünk az uj Adria-szerződés gyakorlati érzékről és az üzleti viszonyok alapos ismeretéről tanúskodó megállapodásait, mert a szerződésnek igen ügyesen sikerült megoldania a határvonalat a szubvencionált vonalak és a szabadhajózás között úgy a magyar gazdasági érdekek, mint a hazai tengerhájózás helyes fejlesztése szempontjából. Egyrészt a hajózási vállalatokat akadályozzák a szabad fejlődésben és a hajózási konjunktúra kihasználásában, másfelől a lekötött vonalak túlságos kiterjesztésével a hazai közgazdaságnak nem tesznek a szubvencióval arányban álló szolgálatot. Ezekből a szempontokból az uj szerződések, főleg az Adria-szerződés, rendkívül sikerült alkotásoknak mondhatók ; ez utóbbi a szabad hajózásnak jóval nagyobb teret biztosit annak dacára, bogy a hazai közgazdaságra jelentős vonalak tekintetében az Adria társaságot jóval erősebben köti, mint az eddigi szerződés. Ugyanerről a praktikus érzékről tesznek tanúságot a kormány jogainak biztosítása :a. tarifaképzés tekintetében, ami természetesen jelentékeny áldozatokat, is jelentett a társaság részéről. Az utóbbi időben rendkívül megváltozott viszonyokra való tekintettel figyelmet érdemlő az Unsraro- Groatá nak a parti hajózás, valamint, általában az adriai és görög kikötőkkel való forgalma érdekében létrejött megállapodás, amelynek hatásait már az eddi A - járatok révén volt alkalmunk tapasztalni. Fiume forgalma és összeköttetése a parti hajózásban már eddig is óriási mértékben föllendült és a déladriai és görög kikötőkkel való hajózásnak köszönheti az argumen- forgalomban szerzett fölényét és a Dalmáciával való közvetítő kereskedésnek mind erősebb mértékben való megszerzését is. Végül a Magyar Keleti tengerhajózási társasággal kötött szerződésünknek köszönh 'tjük a keleti, főleg a távol keleti relációknak a saját hajózásunk révén való ápolását és elismerés illeti mindazokat, akik ezt az álomnak tartott vágyakozást tudásukkal és tehetségükkel előmozdítani igyekeztek. Az uj szerződésnek a régi, de bevált relációkat intenzív módon fejlesztik, gyakorlatilag kifogástalan uj forgalmi útvonalakat nyitnak meg és a hajózási társulatokat a forgalmi eszközök jelentékeny és a célnak megfelelő szaporítására kötelezik. Es ezzel megadják a széles perspektívát folyam- és tengerhajózásunk, külkereske delmi forgalmunk és egéaz gazdasági életünk egészséges irányban való továbbfejlesztésére VÁRMEGYE. — Az állandó választmány csütörtökön délben Kovács tíebestény Endre főispán elnöklésével rövid ülést tartott, amelyen megalakították az állandó választmány tagjaiból a két szakosztályt és pedig a pénzügyi és a közigazgatási szakosztályt. A pénzügyi szakosztály elnökévé gróf Széchenyi Domonkos, a közigazgatási szakosztály elnökévé pedig 0"f]y Lajost választották meg. — A vármegyei állandó bíráló választmány március hó 13 án délelőtt 3/j42 órakor a vár- megyeháza kistermében Kovács SebestényEndre főispáu elnöklésével ülést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Am. kir. közig, biróság Ítélete Betnár Béla lapszerkesztő, bonyhádi lakosnak a törvényhatósági bizottság 1914. évi legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékéből történt kihagyása miatt benyújtott felebbezésére vonatkozólag. 2. Szabó Péter gyulaji m. bizottsági tagnak felebbezése a bizottsági tagok névjegyzékéből történt törlése miatt. 3. Mácsik András faddi lakos felebbezése — a faddi m. bizottsági tagválasztás ellen. 4. Stern Árpád és társai tolnai lakósok felebbezése — a tolnai m. bizottsági tagválasztás ellen. diszlő gránátalmafákat, gyönyörű sárga barackokat, kéklő hamvas szőlőfürtöket, hogy mindezek nem nekik virítanak és teremnek ; elmerengve nézegettek nyugat felé s a lemenő nap hazájukhoz vitte gondolataikat: vájjon megláthatják-e még a kies „hegyalját“, a gyorsan folyó Bodrog vizét, vagy pedig itt keil bevégezni magukra hagyatottan, idegenben a jobb sorsra méltó életet! ? „Sok nyomorusági vágynak az igaznak, de. Lsíen mindabból kiszabadítja őket“ — mondja a zsoltáriró. íme, az egyik szép őszi napon már kora reggel egybehivatá Achmed Taktai murza az összes nála levő foglyokat, férfit és nőt együtt véve ; ennek megtörténte után egy szerecsen éles sippal jelt ad s a murza egy teszkerét olvastat föl, melyben meg van hagyva, bogy a dicsőséges padisah parancsára szabadon kell bocsátani minden foglyot, még pedig váltságdij nélkül; egy csapat fegyveres tatár lovas fogja őket kísérni Brassóig s onnét kiki mehet tovább szabad akaratából, ahova tetszik ! . . . No hiszen lett erre a nem várt hírre nagy örvendezés ; vig énekszóval ajkukon hagyták el a sanyaruság helyét. Pál ur azonnal melléje férkőzött Anna asszonynak, készséggel felajánlotta szolgálatát; a menyecske nem is utasította vissza, szivesen fogadá az önzetlen ajánlatot s midőn Brassónál elváltak, biztatólag kérte: ha haza kerül, keresse fel, Ígérvén, hogy nem lesz hálá- datlan a tapasztalt jóindulatért . . . Úgy karácsony táján, a pataki vásáron ta- lálkozának ; ekkorra mindketten kézhez vették és rendbe hozták kis birtokaikat s Pál ur menten ki is nyilatkoztatá szive szándékát, amely abban talált érthető kifejezést, hogy „ha már az Isten egybehozta őket a rabságban, hát-folytassák ez ismeretséget még közelebbről, itthon a békesség idején is egy boldognak ígérkező házasságban“. A uienyecske épen nem ellenkezett, mosolyogva kezet nyújtott a beleegyezés jeléül s az egyházi engedély is megadattatván, mint hü férj és szerető feleség éltek huszonnégy éven át boldogan a tolcsvai portán ... így forditá a Mindenható a szomorúságot örömre; igy lett a tatár rabságból magyar házasság. Hogy pedig mindez nem mese : méltán bizonyítja nagytiszteletü Miskolczi Csulak István uram esperesi diáriumjának egykorú följegyzése, mely is ilyeténképpen szól: „Pataki" Tatár Pál Váradi Farkas Anna asszonyt még rab állapotában es- mérte Tatárországban. Isten mindakettőt kiszabadítván a fogságból, szerencsére egymásra találkozván, Tatár Pál megkérette az asszonyt; mível mindeniknek olyan állapotja volt, hogy egymáshoz adhatták magokat: deliberátumként az szent Ecclésia admittálta őket a házasságra, az Urnák 1663 ik esztendejében.“ írolin’Roche r biztos, hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut és asthmánál. Influenza és tiidögyuladások után a jóízű Siroíin "Roche - a] való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. 5/ROUN„Roche"oldólag és fertőtlenítő leg hat; elősegíti az étvágya t^ és emésztést. ^ Sziveskejék a gyógy tárak ban határozottan Sirolin ’Roche”" f kérni.
