Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-24 / 16. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZEROEK 1913 február 24.-------— — r—-—---------------------------------: ; : !> * :— * :—i * .... ■ Ke zdetleges épületek Tolnavármegyében. Irta: Kovách Aladár. körülbelül két méternyire esik, ez lesz a lakótér hossza. Ebbe a vonalba a hosszabb ágasfákat ültetik a földbe/ úgy, hogy a villás ágaik jobbra és balra oldalt állanak. Ezután a négy rövidebb ágasfát ültetik le, úgy, hogy kettő ezek közül elől, az első hosszú ágasfától jobbra és balra egy-egy méternyire esik; kettő pedig a hátsó hosszú ágasfától oldalt, úgyszintén egy-egy méternyire, de valamivel, körülbelül 40—50 cm-re előrefelé beljebb esik, amint ezt az alaprajz is mutatja. Ezeket a rövidebb ágasfákat azonban úgy ültetik be, hogy villájuk ágai, szemben nézve, nem jobbra és balra, hanem előre és hátra állanak, vagyis a kunyhó hosszirányában; Ezután a középső ágasfák villáin végig fektetik a középső tetőfát (az építészetben szelemen) s aztán a szélső ágasfák villáin át egyik végükkel a tetőfára fektetve, összesen négy szarufát raknak fel ; csak ezután rakják fel a többi szarufát tartó szélső két tetőfát a gunyhó hosszában és hátul szintén kettőt, melyek a hátsó közép ágasfát a két hátsíi rövidebb ágasfával kötik össze. Mikor ez megvan, akkor rakják fel a szélső és középső tetőfát végeikkel érintő fadorongokat (a rendes tetőszerkezetben szarufák), még pedig elég sűrűén egymás mellé, . végül az egész tetőszerkezetet befedik mindenféle 22. á. Cigánykunyhók ugyanott. vágásnak és a fütőlyuknak állása egymásnak körülbelül megfelelnek. Ezután a kis kemencét sárral betapasztják, a kemence nyílása és a fütőlyuk közti hézagot is kisározzák, vagyis a kettőt a széleiken körül összetapasztják ; gyenge tűzzel befütenek s ekkor a felkent sár kiszárad ; azután bekenik vastagabb sárréteggel s befütenek újra, a belső vesszővázat kiégetik, de egyúttal tüzállóan kiég a belső sárréteg is. Ez a parányi, csonka kúp alakú, felül alig 10—15 cm. átmérőjű, alul legfeljebb 30 cm. átmérőjű kis kemence, pompás meleget áraszt a leghidegebb télben is a 8—10 köbméter űrtartalom gunyhóban. Sem a fütőlyuknak, sem a kemencének padkája nincs, mind a kettő közvetlen a talajon áll (lásd a 19. á.). 20. á. Teknővájó cigányok íaluinyliójának váza a duna-szekcsői szigetről. tanulmányozásuk nem éppen háládatlan feladat lenne. Ugyanezen szempontokból fontos a kunyhók és azok berendezésének tanulmányozása is. A kunyhó készitésmódja a következő : A tckenőkészitésre való fatörzsekről levagdalt vastagabb ágakból |készitenek hét ágasfát, melynek egyik vége villa alakra ketté ágazik. A hét közül három hosszabb, körülbelül 2 méter, de ennél semmiesetre sem hosszabb. A többi négy pedig rövidebb, körülbelül U5—1 *7 méter hosszú. Ezeket leállítják a földbe, villás ágaikkal fölfelé, körületüket jól letömködik. A leállítás a következő mód szerint történik (lásd a 18. á.). ■> , Egyenes vonalban kijelölnek körülbelül három méter hosszat s ezt beosztják úgy, hogy az első ágasfától a második körülbelül egy méternyire esik, ez lesz a konyha szélessége ; a másodiktól a harmadik, a vagyis hátulsó 21. á. Teknővájó cigányok kunyhója a szekszárdi »Bárányfoká«-rólösszeszedhető giz-gazzal, falombbal, hogy a föléjök kerülő földet fönntartsák. A kunyhó oldalát kétfélekép is készítik. Az egyik mód az, hogy megfelelő hosszú fatörzset fejszével deszkaszerü hasábokra hasogatnak s ezeket a mindkét felől lapos hasábokat állogatják oldalt egymásmellé, felső végüket a szélső tetőfához támogatva. Vagy pedig a hasábok helyett a fatörzsekről levágott vastagabb és apróbb ágaitól megfosztott faágakat állagainak sűrűén egymásmellé. Hasonlókép zárják el elől és belül is a közép ágasfáktól jobbra eső részt. Mikor már ezzel is készen varinak, következik a föhlhányás. Körül - földelik az egész gunyhóvázat, az ajtótól fogva a tetején kéresátül át, sőt még elől a bejáratnál jobbfelől is, még pedig elég vastag földréteggel. Az igy beföldelt gunyhó távolról, különösen hátulról nézve úgy tűnik fel, mint egy, a sik földből hirtelen kinőtt magas, kerek dombhát, főkép midőn már az egész be is gyöpösödött. . ' A külsővel igy elkészülvén, következik a gunyhó belseje ; ez már az asszonyok dolga egészen és semmi más ez, mint hogy a gunyhó belsejét polyvás sárral teljesen betapasztják, alul, fölül, oldalt, szóval mindenütt. A gunyhóba azonban egy kis fülőkémencécske is kerül. Ezt a következőkép helyezik el : Amint fentebb említettem, a belső középágasfától jobb kézre eső részt is felállogatott fahasábokkal vagy ágfákkal elzárják s kivül-belül sárral betapasztják. Ez a belső fal, mely a konyhát a lakótértől olválasztja, a nyitva hagyott balfelőli részek, mindig a guuyhóval szemben állva, a bejárók a konyhába és a lakótérbe (lásd a 19. á.). Az igy elkészített belső falon, alul, közvetlen a talajnál, kissé ovális alakú félkörives nyilast hagynak, ez lesz a kis kemence szája, fütőlyuka, kívül a konyhából. Azután vesszőből csonka kupalaku 30—50 cm, magas kosáralakot fonnak, még pedig úgy, hogy az alsó szélesebb feléü, a szélét is beleértve, ugyanakkora és ugyanolyan alakú beöblözést, kivágást hagynak, mint a milyen a falaljában hagyott fütőlyuk s ekkor ezt a kosáralakok belül, a lakótérben, kes- kenyedő felével fölfelé odahelyézik a földre a fütőlyuk elé, úgy hogy a kiÉpuletek a falun kívül a határban. Itt bemutatok két ilyen csőszkunyhót a szekszárdi határból (I. 16. és 17. á.) Az ilyen kunyhó a csősznek majdnem állandó lakása, mert nagy határrészt őriz, melyen különféle, éjjel úgy mint nappal megóvandó termények lévén, kora tavasztól kezdve a tél beálltáig kell vigyáznia a reá bízott területre. Földhazak. Sajnos, hogy a földházakról csak mint voltakról szólhatok. Hogy voltak ilyenfélék, azt az őcsényi „földházak göröndje“ nevet viselő határrész tanúsítja. Két évvel ezelőtt a megye nyugoti felén jártomban, Simontornyán egy ismerősöm nagy örömmel újságolta, hogy még van a határban néhány földház. Rögtön útnak indultunk, de bizony csak hifit helyükre leltünk.. — Némediben hasoiilókép jártam. Előző években még Felsőnyéken emlegették a földházakat 8 állításuk szerint a nemesi világban olyan elszegényedett boeskoros, kurta nemesek húzódtak meg bennük, a kiknek a tulajdonról ßyt<y?tTt;.a a b iäc c-t t’xx d 19. á. Kis kályhakemence vesszőfonata: a) kivágás, a) bejárat, b) konyha belső fala, c) kályhanyitás, a) honyha- felőli fal, b) kis kályhe, c) bejárat a lakótérbe, d) a lakótér tartja. különös fogalmaik voltak ; szereztek, de nem pénzen. Szóval még eddig nem bírtam kinyomozni, hogy merre volna csak egy is, habár romjaiban feltalálható. Végre is az a gondolat érlelődött meg bennem, hogy ezek a letűnt földházak tulajdonkép aligha voltak mások, mint a tekenővájó oláhok kunyhói, mert ezekre csakugyan reáiIlik a földház elnevezés. Tekenőoájó oláhok gunyhőja. A fentebbi okok késztettek arra, hogy a tekenővájó oláhok gunyhói- nak szerkezetére terjeszszem ki figyelmemet. Ezek a román faj- és nemzetiségbeli honfitársaink, bár müveit környezet közt vannak,- mégis igen kezdetleges éle et élnek. Többi fajrokonaiktól, még a hazaiaktól is különböznek igen sok tekintetben. Nyelvük a legrégibb román nyelvjárás ; foglalkozásuk tisztán tekenő- készítés ; vallásuk róm. katholikus, hajlamaik szelídek, csendesek ; lopás, rablás, gyilkosságok nem fordulnak elő, a hatóságoknak soha semmiféle dolguk sincs velük ; a maguk mesterségében igen szorgalmasak ; kunyhóikba bárki bármikor beléphet, ott tisztaságot lát; öltözetük alig hasonlít fajrokonaikéhoz. Ezek a megkülönböztető jellemvonások arra utalnak, hogy bennük a románságfól már régidőben kiszakadt külön néptörzset lássunk, mely apróbb, törzsekre szakadozva, bár folyton az erdőségekben élve, de hosözu évszázadokon át főkép a magyar pásztorokkal való érintkezés alatt állott, mesterségénél fogva pedig a falubeli magyarsággal és az uradalmak népeivel való állandó összeköttetésben. Nem lehetetlen, hogy régebben sokan közülük a magyarságba be is olvadtak. Hogy egykor átadók voltak, azt teljes határozo.ttsággal meg lehet állapítani hajviseletükről. Ezen szakfolyóirat legutóbbi számában Garay Ákos festőművész rajzával és ismertetésével néhány olyan régi magyar hajviseletet közöl, melyek egyenesen, határozottan a tekenővájó oláhok hajviseletei. Ez a hajviselet itt van köztünk. Garay maga is hivatkozik reá : élő hajviselet. Már, ez az egy kétségbevonhatatlan néprajzi adat is, kapcsolatosan a fentebb elmondottakkal arra utal, hogy tekenővájóink figyelemre tnéltók s
