Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-20 / 15. szám
1913. február 20. TOLNAVÁRMEGYE é* a KÖZÉRDEK 5 Uj főrend. Budapest, (Éik. d u. 2 óra 45 perc.) A miniszterelnök ma értesítette Hellag Ferenc Budapest főváros főpolgármesterét, hogy a király őt a főrendiház tagjává kinevezte. A honvédelmi miniszter útja. Budapest, (Érk. d. u. 2 ó. 45 p.) Hazai Samu báró honvédelmi miniszter ma Karlsbadba utazott. Károlyi a negyedik. Paris, érk. d. u. 2 óra 50 p. Károlyi Mihály gróf táviratilag értesítette az ,,Est“ szerkesztőségét, hogy Désg Zoltán vádját Lukács miniszterelnök ellen átvállalja. Az analfabéták mehetnek Amerikába. Washington, (Érk. d. u. 2 ó. 50 p.) A Szenátus az analfabéták bevándo lását tiltó uj törvényt, amely ellen az amerikai magyarok is felszólaltak, elvetette. Kitiltott újságok. Budapest, (érk. d. u. 2 óra 50 p.) Lukács belügyminiszter a „Neues Wiener Journal“ és az „Arbeiterzeitung“ bécsi újságoktól, malyek Magyarország belügyeivel ellenséges és gyűlöletes irányban foglalkoztak, a postai szállítás jogát megvonta. A ház ülése. Budapest, (Érk. d. u. 2 ó. 55 p.) A képviselőház hétfői ülésére vonatkozólag az ellenzék magatartását ma este áilapítja meg az intéző bizottság. A hétfői ülésen a Ház előtt kordon nem lesz ; ha karhatalom válik szükségessé, azt a rendőrség fogja szolgáltatni. TÖRVÉNYSZÉK. ____ Esk üdtszéki tárgyalások. Hetedik nap — febr. 17. Elnök: Kövessy Ödön kir. táblabiró, sza- vazóbirák : Salamon Iván és Kovács Károly kir. törvsz. birák; jegyző: dr. Seffer László. Vádló: dr. Csillag József ügyvédjelölt, dr. Beöthy Károly és dr. Zaigmond Ferenc ügyvédek. Kétszer lőtt haragosára. Orbán István 37 éves szekszárdi mező- gazdasági napszámos még 1911. évi szeptember hó 8-án este összetalálkozott az országút menti csárdánál Búzás Mártonnal, akit megállított s s megkinált borral Bnzás, aki régóta rossz viszonyban van Orbánnal, nem fogadta tőle el a bort, hanem szemrehányásokkal illette őt. Ennek természetesen verekedés lett a vége, aminek hevében Orbán fegyverét előhúzta a tarisznyából s azt kétszer Bnzásra sütötte. — Az egyik lövés nem talált, a másiknak serétjei mellébe fúródtak, de halált nem okoztak. — Ugyanekkor Reisinger György hegypásztor is fegyvert emelt Orbánra, hogy ez által az a lövést ne merészelje megtenni, de ekkor Orbán öccse : Orbán György fokosával Reisinger felé ütött s igy elősegítette István bátyjának lövési szándékát. — Ezután Reisinger nekiesett Orbán Istvánnak s azt jól elverte. Az elsőrendű vádlott, Orbán István tagadott, a tanuk ellenben vallomásukkal megerősítették a vádat, amiért aztán az esküdtek őt szándékos emberölés bűntettének kísérletében, öccsét Orbán Györgyöt bünrészességben mondták ki bűnösnek, Reisingert pedig nem bűnösnek nyilvánították. A bíróság erre Orbán Istvánt 3 évi feggházra, öccsét 1 évi börtönbüntetésre ítélte, ellenben Reisingert fölmentette. Nyolcadik nap — febr. 18. Elnök : Hazslinszky Géza kir. törvsz. elnök, szavazóbirák : dr. Végess Ferenc és Wagner Andor kir. törvsz. birák, jegyző : dr. Gózony Aladár. Vádló: dr. Simon Rudolf kir. ügyész, védő: dr. Mayer Gyula ügyvéd. Agyonverte és fölakasztotta az urát. Herbst Konrád bátaszéki lakos ismeretes volt ari'ól, hogy durva, kegyetlen ember és hogy mily embertelenül bánik családjával. Felesége a szenvedések egész kálváriáját járta végig mellette, mig végre nagy dologra határozta el magát. — Múlt év november 17 én éjjel megvárta, mig a goromba ember elaludt s az előre elkészített bal táual agyba-főbe verte addiy, mig életet sej tett benne. Mikor már mozdulni sem tudott, fölkeltette menyecske leányát, elmondta neki a történteket és segítségül lnvta; azért, hogy a hullát ! fölakaszthassa. Ami aztán meg is történt. — Az asszony a főtárgyaláson beismerte tettét s azzal védekezett, hogy a goromba ember mellett már nem birta tovább s igy akart megmenekülni szenvedéseitől. — Herbst Konrádnét az esküdtek bűnösnek mondták ki erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében, amiért a kir. törvényszék öt évi Jeggbáz büntetéssel sújtotta. KÖZGAZDASÁG. A szőlő tavaszi munkái. A szép napos idő és száraz szelek gyorsan szárítják szőlőink talaját és igy nemsokára már hozzáláthatunk a tavaszi munkálatokhoz. Időszerű tehát, hogy írjunk és gondolkozzunk a felett, miként volna ezen munkálatokat a legcélszerűbb teljesíteni. A tavaszi munkálatokkal vetjük meg a szőlő egész évi művelésének és tenyészetének alapját s ezek döntő befolyással vannak a termés mennyi- és milyenségére. Ha a helyes művelés által csak 2 hl. több termést tudunk előállítani katasztrális holdanként, az Szekszárd város szőlősgazdáinak 308.400 korona s Tolnavármegye’szőlős gazdáinak 2,667.000 korona bevételi többletet jelentene. Mihelyst a föld annyira megszikkadt, hogy a művelő eszközökhöz nem ragad, azonnal kezdjünk a nyitáshoz. A tőke mellől jó mélyen húzzuk el a földet. Közvetlen a tőkenyak körül úgy 10 cm. mélyen kis kézi kaparókkal szedjük el a földet, a tőke felső részéből előtört gyökereket jó éles késsel levágjuk s aztán a földet a tőke- nyakig visszakaparjuk. Ezen művelet által lehetővé tesszük azt, hogy a levegő és meleg a tőké hez jobban hozzáférjen és a tőkét gyors és ei’ő- teljes tenyészetbe hozza s a talaj érését és tápláló erejét is fokozza. A kis kézi kaparóval való munka egy kissé pepecselő ugyan s talán drága is, de csakis igy munkálhatjuk meg kellően a tőke közvetlen közelében levő földet s csakis ezáltal kerülhetjük el az úgynevezett kapavágá sokat, amiből 1—2 elég ahhoz, hogy a legszebb tőkéinket kipusztitsa. A felső gyökerek eltávolítása által kényszerűjük a tőkét arra, bogy gyökereit a talaj mélyebb rétegeiben fejlessze ki ; igy aztán szárazságok idején ezek a mélyebben fekvő gyökerek minden fennakadás nélkül táplálják a tőkét és fejlesztik a fürtöt és bogyót Az oltvány tőkéknél még azért is igen szükséges ezen felső gyökerek eltávolítása, hogy az oltvány európai fajtájú része ne gyökerezhessen le. Hogy az európai rész legyökerezése az oltványszőlő teljes pusztulását vonja maga után, az már általánosan ismert dolog. Megjegyzem, hogy ha ezek a felső gyökerek már igen megerősödtek, akkor azokat csak több éven keresztül fokozatosan szabad eltávolítani. Homoki és szénkéneges szőlőnél a tőkehiányok pótlása döntés és bujtás által rendesen ősszel történik. Oltvány szőlőnél a hiányzó tőke helyére ősszel csak egy jó nagy gödröt ásunk, amelybe aztán tavasszal egy jó erős oltványt, vagy gyökeres alan\ t ültetünk. Az ültetésnél legfontosabb dolog az, hogy a földet jó erősen a vesszőhöz szorítsuk, mert uj gyökér csak ott képződhet, ahol a vessző a földdel szorosan érintkezik. Az összes tavaszi munkák között legfontosabb a metszés. Ez veti meg alapját évekre ki- hatólag a tőke egész fejlődésének s ez által hozzuk létre a helyes arányt a vessző és fürt képzés között s a fürt termés mennyi és minősége között. Általánosságban ismert dolog az, hogy rövid metszés erős hajtás képzést és kevés fürtöt, hosszú metszés sok fürtöt és gyenge hajtásképzést eredményez. Ha sok fürtöt hagyunk meg a tőkén, akkor azok nem fejlődhetnek ki o'yan tökéletesen, mintha aránylag csak kevesebbet hagyunk s igy túlságosan fokozott mennyiség gyengébb minőségű must termést eredményez. Minél több évi képződmény áll a tőke alapja és a termőhajtás között, annál bővebb és tökéletesebb lesz a fürt termés. Szükséges a tőke alapot alacsonyan tartani, hogy az könnyen és tökéletesen elfedhető legyen. Ä tőke részeit jó szétállóan kell nevelni, hogy a levegő és napsugár a tőke belső részeibe is jól he tudjon hatolni s a belső részek kifejlődését és kiérését a lehető legtökéletesebben eszközölhesse. A legelső és legfontosabb szabálya pedig a metszésnek az, hogy minden tőkét a maga erejéhez képest metszünk. Ugyanis, ha azt látjuk, hogy jó erős hajtások jöttek ki a tőkéből : akkor metszünk hosszabbra, ha pedig azt látjuk, hogy a venyigék gyengék : akkor rövidre és rövidebbre metszünk. Nagyon sokféle metszési mód van s ezek között van jó is, rossz is. Nagyon messze vezetne a különböző metszési rendszerek tárgyalása s ezért itt csak azt az egyet irom le, amelyet én az összes metszési rendszerek között a legjobbnak tartok és ez a csercsapos metszés. Ezen rendszer ' szerint a következőleg fejlesztjük ki a szőlőtőkét: Elültetéskor visszavágjuk a hajtást 1 szemre, ezen szemből elő fog jönni egy hajtás s ha elég erős volt az elültetett vessző, akkor ezen hajtással egyidejűleg még fog kijönni a tőkéből több hajtás is, amelyek közül azonban csak egyet hagyunk meg. így aztán a tenyészeti idő befejeztével lesz a tőkén egy hajtás, amely már cseren áll és lesz még egy másik hajtás is, amely a tőkealapból jött. Gyengébb vesszőknél csuk a csapból jött hajtást neveljük fel, ezt a következő évben megint 1 szemre vágjuk s csak a második évben hagyunk a csapból kijövő hajtáson kívül még egy második hajtást is a tőkealapból jövő hajtások közül. így aztán gyengébb vesszőknél egy évvel későbben érjük el azt az alakot, amelyet erős vesszőknél már az első évben elérhetünk. A következő év kora tavaszán a cseren álló vesszőt 2 szemre és a tőke alapból jött vesszőt 1 szemre vágjuk vissza, ezen 3 szemből fejlődő 3 hajtáson kívül még a tőke alapból kijött hajtások közül is meghagyunk egyet. így aztán őszire lesz a tőkénkén 2 vessző, amely alatt már két évi cser képződmény van : 1 vessző, amely alatt egy évi cser képződmény van és egy vessző, amely közvetlenül a tőke alapból jött ki. A következő év kora tavaszán a két éves cseren álló 2 vesszőt — a tőke erősségéhez mérten — 2—4 szemre vágjuk vissza (ezek a csercsapok), az egy éves cseren álló vesszőt 2 szemre metszük (ez a tartalék vagy ugar csap), a tőke alapból közvetlenül jött hajtást visszametszük 1 szemre (biztositó csap). így aztán a csercsapokon lesz 4—8 termőhajtásunk, a tartalék és biztosító csapból kapunk 3 jó erős anyafát és ezen hajtásokon kívül a tőke alapból jövők közül is meghagyunk egyet. A következő év kora tavaszán a kitermett cseresapot levágjuk és helyébe az ugar csapból fejlődött 2 vesszőt metszük 2—4 szemre és igy ezek lesznek a csercsapok és ezeken lesznek aztán a termőhajtások ; a biztositó csapból jött vesszőből lesz a tartalék és a töke alapból jött vesszőből a biztositó csap. így előállott megint az előző évi tőke alak, azonban minden része egy évvel megfiatalítva. Ezt aztán évről-évre igy isu ételjük. Ha az itt felsorolt tőkerészekből valamelyik hiányozna, akkor a kitennett csercsapot nem távolitjuk el, hanem még egy évig meghagy juk s kellően visszavágva, a termő hajtásokat ezen neveljük ismét s a többi részek megfelelő metszése altul a hiányzó részt pótoljuk. Ha a tőke igen erős, akkor a csercsapok helyett szálvesszőt vagy szálvesszőket hagyunk. Ezen csercsapos metszésnek nagy előnye az, hogy a csercsap több év alatti fejlesztésével a tőke belsejében lévő edényeket is kifejlesztjük s igy a tőke nedvei akadálytalanul és bőven áramlanak a termőhajtásokhoz ; mi kor a kitermett csert levágjuk, akkor a tartalék csap alatt már készen van egy másik jól kifejlett edényrendszer s ez az előbbi, csercsaphoz vezető edények nedvét és szerepét átveszi és így a tőke nedvkeringésében zavarok nem allanak elő. További nagy előnye ezen metszésnek az, hogy a termőcsapokat minden nehézség nélkül lehet a tőke erejéhez képest hosszabbra vagy rövidebbre hagyni. Végül megemlítem előnyei közül azt, hogy a tőke alapot mindég ugyanazon magasságban lehet tartani, miáltal lehetővé válik a tőke rendes elfedése. A metszést aztán kiegésziti a zöldmetszés (válogatás, gyomlálás), ami abban áll, hogy azon hajtásokat, amelyekre nincs szükség, a tőkéről a lehető fiatal korban letördeljük, bogy aztán a meghagyott hajtások annál erőteljesebben fejlődjenek. — r —d. — Gazdákat érdeklő tűz- és jégkárbiztositás körül, a „Gazdák Biztositó Szövetkezetéivel felmerülő vitás esetek elintézésére, a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéinek elnöke, az 1913. évre szakbizottsági elnökül az alább felsoroltakat nevezte ki : I. Tűzkár ügyekben. (Mezőgazdasági károkhoz) : Czobor Béla földbirtokos, Sarlókajsza up. Üzbég, Nyitramegye. Elek Henrik földbirtokos, Puszta-Keresztur up Tótmegyer és Budapest V., Lipót-körut 5. Farkas Ferenc földbirtokos, Anyala puszta up. Érsekújvár, Gross Hugó jószágigazgató, Komját Nyitraiuegye. Hensch Árpád ny. gazd. akad. igazgató, Budapest I. Fehér- vári-ut 19. Kenessey Miklós földbirtokos, Szent- raártonkáta Pestmegye. Krolopp Alfréd gazd. akad. igazgató, Budapest V. Lipót-körut 3. Krick Aladár ny. állami jószágigazgató, Péva. Mak- íálvay Géza fötdb. főispán, ny. államtitkár, Kiskorpád Somogymegye. Marton Andor gazd. egy. titkár, Nagy becskerek. Mészáros Sándor földbirt. Kisherkály -puszta Komárom megye. Nick Ed« udv. tan., nyug, állami jószágigazgató, Gödöllő. Ocskay László földbirt., Budapest, Üllői ut 55. Recsey Miklós jószágigazgató, Ötvenes, u. posta iíofrouya. Teleky László földbirt., Kántorjánosi Szabolcsmegye. — (Műszaki , épüle‘-, kereske-
