Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-02-20 / 15. szám
TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 február 20. Széchenyi Sándor grq£s születettvf'^csben TámiLiminyaif SqpronbaiÁigezte —- ÁáSzé, : Németországot cs Németalföldet beutazva, Wbm: jött TolnaVárméíryébe, Alsó-Péíbe, hogy ott a gazdaság körül ^y'akör'lati ismereteket szerezzen magának. Pél akkor id. Zichy Lálszlo grófé volt, kinek peje, Széchenyi Mária grófon, nagynénje volt főispánunknak. — 61-ben Sztankovánszky Imre, Tolnavármegye főispánja tb. megyei aljegyzővé nevezte ki ; ugyanazon' ,év tavaszán a .dunaiéi elvár i járásnak tiszteletbeli szolgabirája let*. Szolgabirói működését élénken jellemzi, az, bogy neki volt legtöbb pőre és igy legtöbb dolga, niert a peres felektől járó törvényes dijakat elengedte, miért is a perlekedő felek ügyeik elintézése végett nagy számban fordultak hozzá. Esküdtje néhai Ellmann Miklós volt (később tekintélyes ügyvéd Szekszárdon), a, kivel együtt nagy buzgalommal járt el tisztében. Ugyancsak 1861-ben a megyei bizottságok szétoszlattatván, a vármegyei nagy konferencia egyhangú határozatából — nehogy a személy- és vagyonbiztonság fölött is cseh beamterek őrködjenek — csendbiztosi állás kreáltatott részére a dunaföldvári já rásban. Ezen állásáról Döry Gábornak főispánná történt kinevezfetésekor lemondott. A Schmerling korszak alatt visszavonult és hivatalt nem vállalt, honfitársaival együtt a passiv ellenállás politikájához csatlakozott. 1867-ben az alkotmány visz szaállitása után ismét a közigazgatási pályára lépett, amikor is a simontornyai járás főbírójává választották. 1872 ig fungált mint főhiró, járásának osztatlan bizalma közben. 1872 ben leköszönt főbírói állásáról és átvette atyjának nagydorogi urodalmát. Ezen idő alatatt is azonban, mint a törvényhatósági főbb bizottságoknak, az állandó választmánynak és közigazgatási bízott ságnak tagja, a megyei közélet egyik legbuzgóbb tagja és vezérférfia volt. 1884 ben barátja, Vizsoly i Gusztáv rábeszélésére a főispánságot fogadta el. 1884. október 14-én történt kinevezte- tése, beiktatása pedig december hó 10 én. Eőispáni méltóságát több, mint két évtizeden viselte s nagy tisztelet és szeretet környezte azután is, a mikor a változott politikai viszonyok miatt állásától megvált. Több magas kitüntetés érte. 1895-ben belső titkos tanácsos lett, 1906. május 21-én, valamint 1910. junius 18 án a főrendiház alelnökévé nevezte ki a király, amely tisztétől csak nem rég vált meg. — Tulajdonosa volt a vaskorona rend I. osztályának, legutóbb pedig a Ferenc József rend nagykeresztjét nyerte. 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezet szervezésekor ennek elnöke lett. — Ezenkívül a vidéken is több közgazdasági intézmén}^ alapításában van jelentős része. így a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknak alapítása is nevével kapcsolatos, amely ástól fogva elftere vö i t. — - A Nsaáy* csatorna társu^pak is évtizedek óta volt alelnöke, ufÉffi? pec el lilái Döry Nat 1 lábát, megyénk' egyik Ugtékiufé'; iyésebb családjaink sarjáék^. Boldog liizassá- gából négy gyermek született • ’Bertalan, a segesd i uradalómnak jelenlegi túíajdóUoáá, főrendiházi álelnök :- Lajos, kairói főkonzül“Domokos, a Tolfla- mégyei Gazdasági Egylet elnöke és Alice'grófkisasszony, nemes alapítványi bölgy. Tíz éves főispánt jubileumát 1894 december 10-én nagy fénnyel és meleg ragaszkodással ünnepelte meg Tolnavármegye, ez alkalomból lapunk Jdiszkiadásban jelent meg, melybe közéletünk vezéralakjai Írtak emléksorokat; ez emléksorok ékesszóló bizonyítékai annak az igaz, rajongó tiszteletnek, mellyel vármegyénk közönsége Széchenyi Sándor gróf kiváló egyénisége és közéleti tevékenysége iránt viseltetett. Betegsége, halála. Széchenyi Sándor gróf már régebben betegeskedett. . Délceg, daliás alakja egy kissé összeesett. Tavaly súlyosabb nyelvoperációt is álltjki. Ennek dacára sem szűnt meg tevékeny működése a közéletben. Résztvett a vármegye tanácskozásaiban, a közigazgatási bizottság havi ülésein s a közgyűléseken. Legutóbb az 1912. aug. 13-án tartott közgyűlésen szólalt fel, a kormányt támogatva. Gyönge, sokszor suttogó szavát figyelő csenddel honorálták a törvényhatósági bizottság tagjai pártkülönbség nélkül s a mikor mégis elhangzott egy közbeszólás, hangja mintha visszanyerte volna elkopott ércét, klasszikus szép arcát elöntötte a tűz bíbora s úgy folytatta beszédét. Reszt vett a főispáni beiktatási ünnepségen is, de már bizonyos rezignációs legyintéssel intette le azokat, akik jó egészségi állapotára tettek célzásokat. — Láthatóan bántotta különösen, hogy utóbbi időben nagyon meggyengült a hallása. Még február 2-án, szokása szerint, ott volt a Nemzeti Kaszinó Széchenyi lakomáján is. Innen Becsbe utazott, ahova már betegen ért fel. — A megbivótt orvostanárok influenzás tüdőgyula- dást konstatáltak nála s elejétől kezdve komolynak, de egész a legutóbbi időig nem reménytelennek találták helyzetét Betegágyához sietett családja a leggondosabb ápolásban részesítette, az orvosi tudomány is minden lehetőt megtett megmentésére, de ez már lehetetlen volt. A sok lelki nemességgel megáldott four hétfőn délután 3 órakor lehunyta fáradt szemeit. A halál híre. Hétfői lapunk megjelenése illán, melyben még a beteg állapotában beállt javulásról adtunk örömmel hirt, a késő délutáni órákban jött Simontsits Elemér főispánhoz a távirati értesítés, hogy Széchenyi Sándor gróf Béesben meghalt. Szerkesztőségünk este Vs 9 órakor kapta az elhalálozásról szóló távirati értesitést, amely szerint az agg főur állapota a hétfőre virradó éjjel válságosraj^feáí^S^i^Jfc h rrigFáittöT^iöi tóttá ^ - A ^ászh itó^t|zk^^^rj Széchenyi Sándor grófnak 4émp6ak'^á^sunkháti. •4iallem ifiegyesferj^ sőt vpÁágésí? ocsak ; őszi-riSb tisztéi ői Voltak;, U -ü Ló ^ , ■" '-A á gf ,nyitottság légnél, g,#el nyilatkozott meg a megyeházán,' ahol* az. #íiuu^t- nak fényes közéleti szereplése ós működése kitörölhetetlen nyomokat hagyott a megyéi tisztikar lelkében. A tisztikar a koporsóra koszorú helyezését határozna - el' és népes küldöttség alakult,- amely a Becsben, a Szt. István templomban tartandó beszentelési szertartáson, majd a Czenken végbe menendő temetésen a vármegyét, képviselje. A küldöttség névsorát másutt közöljük. A vármegyeházán kívül, gyászlobogók leng nek a középületeken, a selyemgyáron, pénzintézeteken s a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatóséga a következő gyászjelentést adta ki : A Tolnameojyei Takarék és Hitelbank igazgatósága, felügyelő bizottsága, igazgató-tanácsa és tisztikara fájdalmas inegilietődéssel jelenti, hogy az intézetnek egyik alapitója és alakulását tói a mai napig elnöke; Nagy méltóságú sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Sándor, valóságos belső titkos tanácsos, az I. oszt. Vaskorona rend és a Ferenc József rend nagykeresztjének tulaj donosa, a főrendiház tagja és volt alelnöke stb*. hazafias és emberi erényekben gazdag életének 76-ik évében, f. hó 17 én, Becsben elhunyt. Inté- zetünk alapítása és felvirágoztatása körül szerzett, hervadhatatlan érdemek fűződnek a Megdicsőült- nek fényes nevéhez. Solia nem maló hálánk éi legmélyebb kegyeletünk tapad az ő glóriái, a közélet nemes és odaadó szolgálata által megszentelt emlékezetéhez. Szekszárd, 1913 február hó 18-án. Temetése. — Távirati értesítés. — Becs, íebr. 19. d. u. 5 óra 40 p. Vármegyénk nagy halottjának beszentelése a Szent István templomban zenés misével, fényes segédlettel szerdán délután ment végbe. Az óriás, méretű templomot egészen megtöltötte a résztvevő közönség. A beszentelést Rossmüller Lipót egyházi tanácsos végezte. A padsorokban a család tagjain kívül ott voltak a magyar és osztrák arisztokrata családok igen nagy számmal, köztük Berchtold gróf külügyminiszter neje, Héderuáry, Ahrenthal grófnék. Zichy Ágost főudvarmester vezetésével a főrendiház nagyobb küldöttségé.. Továbbá : Vértessy Géza államtitkár, Schönl ürg herceg, az osztrák urakháza alelnöke nejével, Auersperg herceg, Kinsky Ferenc gróf főistálló- mester nejével, Thun József gróf volt helytartó, Pallavicini Sándor őrgróf, Clam Gallas gróf, Tliun Félix gróf és az arisztokrácia számos más tagja. Tolnavármegyéből Simontsits Elemér főispán és Forster Zoltán alispánon kívül: Apponyi Géza gróf valóságos belső titkos tanácsos, volt főispán, Apponyi Rudolf és Károly grófok, Apponyi Gizella grófnő, Szlankouánszkij János, TÁRCA. A Széchenyi nemzetség. A sárvári és felsővédiki praedicátummal biró gróf Széchenyi család a történeti adatok tanúsága szerint egyike a legrégibb magyar mágnás csalá dóknak. Jóllehet, hiányos adataink csak a XVII. századig deritik föl közszereplésük mozzanatait, azonban, mint a nyomok mutatják, már az előtt is fontos szerepet játszottak a közélet mezején. Általános és legigazoltabb vélemény szerint a család bölcsője — Nógrádmegye. Ebben a megyében az Ipoly balpartján fekszik Szécbeny mező városa, melytől a törzs nevét kölcsönzé ; ezen mezővárosról egy másik, a XVI. században nyo maveszett család, alkalmasint a mostaninak gyökere, mint ősi fészkéről és birtokáról vette föl a Széchenyi nevet, mely név azon korszak írása szerint a latin okmányokban ,,de Zechen“ alak bari fordul elő. A mostani Széchenyi család megalapítójának Széchenyi Lőrinc és testvére, Széchenyi György hercegprirnás tartható. György 1592. évben született Széchenyben ; atyja Széchenyi Márton, anyja Bán Sára volt. György primás egyik alapítványi levelében megemlékezik szüleiről — s ebben tudható meg az ő születési éve is — de szüleinek nevét sehol sem említi. Ebből az alapítványi levélből tudjuk meg, hogy atyja Szécbeny városában vitéz katonatiszt volt s a harc mezején hősi halált szenvedett. Anyja a törökök dulásai következtében a bujdosás keservei után Gyöngyösre menekült és ott telepedett le, hol egyúttal nagyreményű fiát, Györgyöt nélkülözések és hazafiui bánat közepette családjához méltó nevelésben részesítette. A másik fia Lőrinc volt, akit György 1652-ben kelt végrendeletében örökösévé nevezett ki s Lőrinc lett a család mostani hírnevének megalapítója és terjesztője. Állandóan Gyöngyösön lakott s magas műveltségéért „lit- terátus“-nak neveztetett. Azonban a családnak kimagasló alakja és tekintélyének terjesztője a már említett György, a későbbi hercegprímás lett. 1628-ban, mint a szépmüvészetek és bölcsészet tudora Nagy-Szombatban a metaphysical tanitá s aztán a papi pá lyára lépvén, 1631-ben fölszenteltetett. Fényes tehetségei a papi pályán a legmagasabb állásra emelték. Már 1644 ben pécsi, 1653-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök, majd 1678-ban kalocsai érsek és 92 éves korában esztergomi érsek és Magyarország prímása lett ; e méltóságát tiz évig viselte s mathuzsalemi kor érve, 1695-ben február 18-án, 103 éves korában halt meg. Müveit, magyar hazafi volt, ki hazája szel lerai és anyagi jólétének előmozdítására fordította magas állásának jövedelmét; igy Budán teljes akadémiát alapitott, ezenkívül számos más helyen virágzó nevelőintézeteket, hol a hazának szellemi előrehaladását biztosította. Alapítványának tőkéi az intézetek megszűntével ösztöndíjakra fordittat- tak és fordittatnak még manapság is. De emellett családjáról sem feledkezett meg s ágén nagy vagyont hagyott bátra testvérére, Lőrinc gyermekeinek, akikben ennélfogva a nemzetség jövőjét biztosítva láthatta. Hogy, a Szécfienyi családban a szabadelvű, humánus gondolkozás májr századokról a rpai napig öröklődött, annak fényes bizonyságát adta már a család nagyemlékű megalapitójaf György hercegprímás, ki már abban a korban, a legélesebb vallási türelmetlenség korszakában is nagyon könnyen meg tudott barátkozni azzal a körülménnyel, hogy testvére, Lőrinc a református családból származó Gellén Judithnak esküdött örök hűséget. Épp oly testvéri szeretettel övezte körül ezután is Lőrincet és annak nagyszámú családját. Lőrincnek nyolc fia közül az egyik, Pál, a kalocsai érseki székre emelkedett és mint ilyen, a magyar hazafias főpapoknak tündöklő mintaképe gyanánt emhttetik a történelemben. Másik fia, György a Széchenyi család fényét az eddiginél még magasabbra emelte. Ő a hadi pályára lépett, hol oroszlán bátorsága és hadi talentumai méltányolná nélkül nem maradhattak. Vitézi érdemei elismeréséül 1687. évben Szent György, Egervár és Pölöske várak kapitányává neveztetett ki. — Ehhez járult rendkívüli nagy vagyona, melyet nagybátyjától örökölt és mindezek betetőzéséül a hadi téren szerzett érdemek elismeréséül a grófi ráng elismerése. Tehát a grófi ház megalapítójává György lett, kit I. Lipót király emelt erre a méltóságra nejével, Moróci Ilonával és minden élő és születendő utódjaival együtt. A grófi család ugyanekkor nyert címere a magyar mágnás családok egyik legizlésesebb és legjellemzőbb címerei között foglalhat díszes helyet, A család ősi címere a grófi rangra emelése alkalmával nemcsak megerősítést nyert, hanem egyúttal ki is bővíttetett ; s igy lön a ebner négyfelé oszlott tojásdád alakú hadi paizs. Az első és negyedik mezőben, mely vörös alapszinezettel bir, hármas zöld halom tetejében kettős ezüstfehér kereszt.emelkedik, Magyarország nemzeti címeréből meritve ; a második ós barma'' dik égszinU mező alján zöld dombén drágaköve»