Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-12-22 / 102-103. szám

19J 3 december 29 TOLNAVARJVlEGfYE és a KÖZÉRDEK 3 eok éven át nagy ügybuzgósággal és — mond­hatni — sok tekintetben a legszebb sikerrel vé gezte és gyakorolta, amiért is tőle az elismerés nem tagadható meg. Miután azonban az 1903 ik évben az egész ország nagy örömére, az állam vette át a gyermekvédelmet, sajnos, itt is ép úgy, mint minden állami intézménynél, előtérbe léptek azok a hibák, melyek már a dolog természetéből az ügy rovására a legnagyobb mértékben károsak. Gombamódra szaporodtak a hirtelen szaktudós férfiak, akik ezideig talán nem is hallottak a gyermekvédelemről, de most tér nyilván a stréber ségre és érvényesülésre, a legmerészebb légtor- nászszerü eszmeprodukciókkal csak újat alkotni, feltűnni és hírnévre szert tenni« iparkodtak és ennek következtében a zöld asztalnál megterem tett és keresztül hajtott alkotások, rendelkezések a gyakorlati életben csütörtököt mondanak, ami nagyon természetes is. Ezekre óhajtok a követ- közökben rámutatni. A gyermekvédelem gerincét képezi a gyerme­kek iránt érzett véghetetlen nagy szeretet. Az, akiben ez az érzelem nem vert gyökeret, az ezen ügynek nemhogy hasznára válhatnék, hanem annak egyenesen megrontója. Bordái a gyermek- védelemnek először, hogy a gyermeknek zsenge korában az életét megmentsük mindazon káros tényezőkkel szemben, melyek fenyegetik, másod­szor, hogy az elhagyott gyermeknek otthont te­remtsünk. Mindazon intézkedések tehát, melyek a fentiek útját egyengetik, azok keresztülvitelét segítik, üdvösek, mig azokat, melyek bár látszó lag a célt szolgálják, de alapjukban véve — ha­csak alig figyelemreméltóan is — az ügy ellen irányulnak, károsaknak kell nyilvánítanunk. A legújabb alkotások és intézkedések közül a gyer­mekvédelem terén — sajnos— az utóbbiak domi­nálnak s ezek közül is hármat találok különösen károsnak és az intézmény sír-megásójának. Ezek pedig: i. A telepfelügyelönői intézmény létesí­tése és meghonosítása. Szerencsétlen gondolat! A nevelőszülő zaklatására, a bizalom csökken­tésére és a gyermek iránt érzett szeretet teljes kiölésére nagyon alkalmas intézkedés. Rendszerint a nemes ügy iránt kevés érzékkel biró, a község lakóinak idegen, szerencsétlen leánv-ekzisztenciá- kat ruháznak fel ez állásokkal, alak részint túl­buzgóságból, részint tapintatlanságból a nevelő szülőket fölöslegesen háborgatják. Evek kellenek hozzá, amig a nevelőszülők egyéniségét csak meg­ismerik, egyébként erkölcseikben, jellemeikben sem mindig megbízhatók, szerény javadalmazá­suknál fogva elégedetlenek és igy a nemes ügy­nek egyenesen kárára vannak. Minek a nevelő szülőt hetenkénti látogatásokkal zaklatni, mikor bizalommal adjuk át neki a kisded csecsemőt, hogy nevelje sajátjaként, szeresse, miként a magáét? Es ha ezt az a nevelőszülő vállalta, akkor —- tapasztalatból és meggyőződésből merem áliitani — nagyobb bizalmam van iránta, mint a telep­felügyelőnő mit sem jelentő ellenőrző látogatásái­megvett a sápadt irigység, hogy az ő leányaikat mért nem érhette ez a hallatlan szerencse. * Edit tehát ünnepelt és irigyelt asszony lett. Autón járt. Vége volt e régi nyomorúságnak. Gyönyörűen festett esti öltözetében, amint a gazdagon megrakott karácsonyfa előtt állt, mellette férje, körülötte két kis csöppségük, akik tapsolva táncolták körül a karácsonyfát. ... És ebben a boldogságot sugárzó mi­liőben Edit lelkét vad, kaján gyülölség szállta meg ; szerette volna kilökni a gyermekeit, a fér­jét, ki a havas utcára, s a karácsonyfát s a drága ajándékokat izzé porrá törni . . . mert a 'elke el­szállt messze messze, egy nagy síkságra, amelyet fényes vassínek szelnek ketté, amelyeken éjszakán­ként tüzszemü vonatok robognak végig, ott van egy kis őrház, s abban egy kis gyermek, az ő gyermeke, annak a bűnös karácsony éjnek féltve titkolt gyümölcse, akiről hirt se hallhat, akit már nem is segíthet, hátha megtudnák itt s vége lenne mindennek. S mikor leikébe karmolt az a rette­netes kérdés, hogy még ő itt fényes karácsonyfa ban. Ott pedig, ahol a teleporvos vagy nem al­kalmas, vagy elfoglaltsága nem engedi, hogy a ritkán alkalmazandó ellenőrző látogatások követel­ményeinek eleget tegyen, inkább alkalmaznék egy helybeli szimpatikus nevelőszülőt vagy szülésznőt csekély tiszteletdij mellett; az adminisztratív dol­gokat pedig egy megbizható, községbeli egyénnel végeztetném. Mindezen, az előbbiekben részletesen ismertetett okoknál fogva előre megjósolhatom, hogy a telepfelügyelőnői intézmény soha a tőle várt esetleges eredményeket nem lesz képes fel mutatni, hanem igenis szülőoka lesz részben annak a kölcsönös bizalmatlanságnak és ellenszenvnek, mely helyére lép az eddig — nevelőszülők és az állami gyermekek közt — fennálló szeretetnek. 2. A gyermekek jövőjének biztosítása A legkegyetlenebb intézkedés, mely egyenesen megsemmisíti a gyermekvédelem legnemesebb lét alapját. A nevelőszülő, aki a gyermeket 12 éves koráig szeretettel és gonddal nevelte és ápolta, most olyan helyzetbejut, hogy tartozik a gyermek jövője biztosítása cimén havi 6 koronát fizetni. Mire jó ez ? ! Nem e a legnagyobb zaklatás ?! Sőt, miként a példák mutatják, szintén eszköz, hogy széjjeltépjék az összekötő kapcsot, a szere tetet, mely a .nevelőszülő és a gondozására bízott gyermek között addig lassan lassan fejlődött. A legtöbb nevelő szülő bár abban a pozícióban van, hogy ez összeget könnyedén megfizethetné, de — minthogy ez az ő egyszerű észjárásával össze­férhetetlen — merényletnek és bizalom megfősz tásnak tekinti, minélfogva csökönyesen megta gadja azt és valósággal elkeseredik az ügy iránt. S mi következik most? Karhatalommal, csendőr séggel vonszolják el a helyén megszokott szeren­csétlen gyermeket szerető nevelőszüleitől, gyárba, iparágra kényszerűik, otthonától megfosztják csak azért, hogy sehonnai bitanggá legyen és rend­szerint mint ilyen, züllötten é3 a dologtól elszo- kottan könyörögje vissza magát befogadásra régi nevelőszülediez. A kis lányokat 12 éves koruk­ban gyárakba helyezik a legújabb intézkedések s ime, az eredmény. A gyári kisasszonyok fel­nőnek s akik oly szerencsések, hogy a munkájuk közben szerzett t. b. c.-ben el nem pusztulnak, mit akárhány példával illusztrálni tudnék, epedve vágynak vissza a régi családi otthonba, de sajnos, mint idegenek és kiszakítottak, ott már többé fel nem lelnek. Hát miért, akarjuk mi különb módon biztosítani az állam gyermekeit, mint a nép saját gyermekét ? Hiszen a nép gyermeke is már to éves korában nálunk önálló keresetre indul és az otthonban szerzett komolyságánál fogva leg­több esetben takarékos, derék, jó munkássá válik, még ha idegenben van is, de megmaradt otthona, hova baj, betegség esetén mindig szeretettel térhet vissza. Ezt a jövőt kell biztosítanunk az állami gyermekek résziére is és ez a valódi biztosítása a gyermek jövőjének, nem pedig az, amely nehány fillér összehalmozása által legtöbbször megfosztja kedves otthonától. Elvégre is nem lehet célja az államnak, hogy a saját gyermekei különbség tövében áll, gyújtottak e ott messze az ő fiának karácsonfát ? — szemeit elborította a könny. — Nini ! — anyuska sir — csacsogta az egyik kis csöppség. — Semmi J -— csak az egyik gyertyácská- nak a füstje csapódott a szemembe. * S ott a nagy pusztaság közepén, ahol tüzes- szemü vonatok robognak végig az éjszakában, nagy a lárma az egyik őrházikóban. A család­apa jól beszeszelt a rumos teától, hangosan nótá- zik, s üti öklével az asztalt. A gyerekek az ara­nyos dión, almán osztozkodnak nagy zsivajjal. Csak a sarokban pityereg egy kis fiúcska, őneki nem adtak semmit belőle. — Mit bőgsz ? — formed rá a gazda, örülj, hogy enni adunk, ha el nem hallgatsz, úgy kilöklek az éccakába, hogy elmehetsz az anyád keservébe, aki már régóta nem küldött egy huncut vörös krajcárt se a tartásodra, te fattyú! ... A hópelyhek pedig csendesen hullanak erre a bűnös világra. nélkül iparos proletárokká fajuljanak, hanem hogy a gyermekek nagy tömege a közönságes nép rété­géivé azonosuljon s igy nem is szükséges any- nyira a nevelő szülők megválogatása a gyermek jövőjét illetőleg, mert elsősorban -a gyermek élete és egészsége, ennek megóvása az intézmény főkö­vetelménye s amikor ez biztosítva van azzal, hogy állandó oithona van akármilyen állású ne velő szülőnél is, már a jövő célját szolgáljuk, mert hasznos polgárokat nevelüuk az államnak. Mert az, aki akkor, mikor a csecsemő gyermek életéről és életben tartásáról van szó, már a nevelő szülők keresésekor a majdan felnőtt gyermek jövőjét akarja biztosítani, úgy jár, mint aki a csillagokat vizsgálva, messze a magasba néz, alant pedig egy vakondtúrásban is felbukik. Ne legyen tehát más a legszentebb cél egyelőre, mint a gyer­mek anyag megtartása az életre, edzett embe­rekké való nevelése és azt, amit az állam nem adhat, szeretetet, el se vegye s akkor minden gyermek jövője biztosítva van. Ezzel nem mon­dom azt, hogy egyes kiválóbb tehetségű vagy valamire hajlandóságot mutató gyermekek ennek megfelelően nem volnának kiképezhetek esetenkint. 3. Az állami gyermekek szükségleteinek kielégítése. Mennyi pannacea ? ! Mekkora munka­halmaz?! Milyen zűrzavar?! a gyermekek nyári és téli ruházatának összeírása egy telepen? — Azoknak kiosztása ! A ruházat sem minőségileg, sem nagyság szerint nem megfelelő ! — Itt-ott visszaélés ! S mindez miért ? Csak azért, hogy az állami gyermekek ruházatban is feltűnően elkülö­nítettek legyenek a nép gyermekeitől ? ! Csak azért, hogy az államnak drága pén- zen, gyárilag beszerzett ruházata mellett, az ál­lami gyermekek örökösen toprongyosan járjanak. Csak azért, hogy a teleporvos, elöljáróság, fel­ügyelő és a menhely igazgatósága folyton pana­szokat hallgathasson?! Ehhtz aztán hozzájárul még az iskolás gyermekek tankönyvekkel és tanszerekkel való ellátásának nehézsége ! Nem volna-e tehát célszerűbb, ha a nevelőszülők a gyer­mekek korához mérten, 2—3 koronával több tartásdijat kapnának és ennek fejében tartozná­nak a gyermeket minden szükségletével ellátni, amikor az állami gyermek ruházat tekintetében sem volna elkülönített és megvetett a nép többi gyermekétől ? ! És mondhatom, hogy amennyiben az államra nézve igy gazdaságosabb volna, sok haszontalan fáradságtól és felesleges munkától szabadítaná meg az összes faktorok működését. Ezek volnának tehát észleleteim és tapasz­talatom szerint azok a fogyatékosságok és hiányok, amelyek az állami gyermekvédelem mai rend­szere mellett, a legnagyobbak arra nézve, hogy a gyermekvédelem nemes intézményét elsorvasszák. Ezekből böngésszék ki az ügyesek és életrevalók a jót és célszerűt; — használják fel a nemes cél érdekében és annak javára ! Nekem megnyug­vásom, hogy tapasztalataim szerint az igazat iparkodtam megmondani. Szeretet vezérelje cselekedeteinket, a szere­tet ápoltassák tovább is a nevelőszülők és az ál­lami gyermekek között. Dixi et solve animam meam ! Bölcske, 1913 december 20. Benevolus. Ruházzuk fel a szegény gyermekeket. A tél még nem lépett fel teljes szigorával, még nem is uralkodnak a szelek és viharok, de az előjelei már itt vannak. S napról-napra látjuk a lrdegtő! összegémberedett, kopott és rongyos ruhás kis apróságokat, amint az utcán bandu­kolnak. Elszorul az ember szive, mikor ezen fogya­tékos ruházatú kis emberkéket meglátja, mint csurog végig bágyadt kis arcukon a hidegtől kiszorított köny és mint dugdossák apró kis ke­zeiket a rongyos ruházat alá ! Pedig a ruházatuk sem igen melegít. El van az már kopva nyüve és a testet is csak alig takarja. Csoda e, ha az ilyen ruhátlan kis apróságok hamar megfáznak, meghűlnek és a különféle ra­gályos betegségek terjesztői lesznek ? Bizony nem SIROLIN „R0CHE“-t használjunk légzőszerveink védelmére: Mi a Sirolin „Roche"? A SlroUn »Koche« oly gyógyszer, amely tudományos alapon jól emészthető, nem Izgató Guajacolcsapadékból állittatik elő és a Guajacolnak csak Jótékony hatása alkat­részeit tartalmazza. Czélszerü összetétele és kitűnő melléktulajdonsága mellett, ki tünó izü és étvágygerjesztő Is lévén, az összes orvosok rokonszenvét megnyerte. Ki használja a Sirolin„Roche-t“? Mi a Sirolin „Roche1“ hatása ? j Mindenki mint óvatossági karát a légző­szervek megbetegedése ellen. Kohogcfsek és olyanok, akik krónikus tüdóhurutban szenvednek. Tüdőbafosok és asthmatikusok megfcöny- nyebbülésül és étvágygerjesztésül. influenzások javulás és erősödés czéljából Skrofulások, mirigydaganatos gyermekek szem- és orrhurutusok, hörghurutosok si­kerrel használhatják. A Sirolin »Roche« megrövidíti a gyógyulást z elősegíti a váladékeltávozást, megszüntet köhögésingert, éjjeli izadást és lázt, a légző- z szerveknek ellenálló erőt ad. Fenti tulaj­donságai folytán óvatossági kúrákra van predestinálva. A Sirolin »Roche« elősegíti az emésztést és ezzel javítja az erőállapotot, gyarapítja a testsúlyt és a jó közérzést­gyógytárban határozottan Sirolin „Roche“-t kérjünk és gondunk legyen arra, hogy házigyógytárunkból sohasem hiányozzék egy üveg Sirolin ,,Roche“. mmmimnimnnmiHn minimum nmiimm mm mu uhuim m inni i

Next

/
Thumbnails
Contents