Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-22 / 102-103. szám
19J 3 december 29 TOLNAVARJVlEGfYE és a KÖZÉRDEK 3 eok éven át nagy ügybuzgósággal és — mondhatni — sok tekintetben a legszebb sikerrel vé gezte és gyakorolta, amiért is tőle az elismerés nem tagadható meg. Miután azonban az 1903 ik évben az egész ország nagy örömére, az állam vette át a gyermekvédelmet, sajnos, itt is ép úgy, mint minden állami intézménynél, előtérbe léptek azok a hibák, melyek már a dolog természetéből az ügy rovására a legnagyobb mértékben károsak. Gombamódra szaporodtak a hirtelen szaktudós férfiak, akik ezideig talán nem is hallottak a gyermekvédelemről, de most tér nyilván a stréber ségre és érvényesülésre, a legmerészebb légtor- nászszerü eszmeprodukciókkal csak újat alkotni, feltűnni és hírnévre szert tenni« iparkodtak és ennek következtében a zöld asztalnál megterem tett és keresztül hajtott alkotások, rendelkezések a gyakorlati életben csütörtököt mondanak, ami nagyon természetes is. Ezekre óhajtok a követ- közökben rámutatni. A gyermekvédelem gerincét képezi a gyermekek iránt érzett véghetetlen nagy szeretet. Az, akiben ez az érzelem nem vert gyökeret, az ezen ügynek nemhogy hasznára válhatnék, hanem annak egyenesen megrontója. Bordái a gyermek- védelemnek először, hogy a gyermeknek zsenge korában az életét megmentsük mindazon káros tényezőkkel szemben, melyek fenyegetik, másodszor, hogy az elhagyott gyermeknek otthont teremtsünk. Mindazon intézkedések tehát, melyek a fentiek útját egyengetik, azok keresztülvitelét segítik, üdvösek, mig azokat, melyek bár látszó lag a célt szolgálják, de alapjukban véve — hacsak alig figyelemreméltóan is — az ügy ellen irányulnak, károsaknak kell nyilvánítanunk. A legújabb alkotások és intézkedések közül a gyermekvédelem terén — sajnos— az utóbbiak dominálnak s ezek közül is hármat találok különösen károsnak és az intézmény sír-megásójának. Ezek pedig: i. A telepfelügyelönői intézmény létesítése és meghonosítása. Szerencsétlen gondolat! A nevelőszülő zaklatására, a bizalom csökkentésére és a gyermek iránt érzett szeretet teljes kiölésére nagyon alkalmas intézkedés. Rendszerint a nemes ügy iránt kevés érzékkel biró, a község lakóinak idegen, szerencsétlen leánv-ekzisztenciá- kat ruháznak fel ez állásokkal, alak részint túlbuzgóságból, részint tapintatlanságból a nevelő szülőket fölöslegesen háborgatják. Evek kellenek hozzá, amig a nevelőszülők egyéniségét csak megismerik, egyébként erkölcseikben, jellemeikben sem mindig megbízhatók, szerény javadalmazásuknál fogva elégedetlenek és igy a nemes ügynek egyenesen kárára vannak. Minek a nevelő szülőt hetenkénti látogatásokkal zaklatni, mikor bizalommal adjuk át neki a kisded csecsemőt, hogy nevelje sajátjaként, szeresse, miként a magáét? Es ha ezt az a nevelőszülő vállalta, akkor —- tapasztalatból és meggyőződésből merem áliitani — nagyobb bizalmam van iránta, mint a telepfelügyelőnő mit sem jelentő ellenőrző látogatásáimegvett a sápadt irigység, hogy az ő leányaikat mért nem érhette ez a hallatlan szerencse. * Edit tehát ünnepelt és irigyelt asszony lett. Autón járt. Vége volt e régi nyomorúságnak. Gyönyörűen festett esti öltözetében, amint a gazdagon megrakott karácsonyfa előtt állt, mellette férje, körülötte két kis csöppségük, akik tapsolva táncolták körül a karácsonyfát. ... És ebben a boldogságot sugárzó miliőben Edit lelkét vad, kaján gyülölség szállta meg ; szerette volna kilökni a gyermekeit, a férjét, ki a havas utcára, s a karácsonyfát s a drága ajándékokat izzé porrá törni . . . mert a 'elke elszállt messze messze, egy nagy síkságra, amelyet fényes vassínek szelnek ketté, amelyeken éjszakánként tüzszemü vonatok robognak végig, ott van egy kis őrház, s abban egy kis gyermek, az ő gyermeke, annak a bűnös karácsony éjnek féltve titkolt gyümölcse, akiről hirt se hallhat, akit már nem is segíthet, hátha megtudnák itt s vége lenne mindennek. S mikor leikébe karmolt az a rettenetes kérdés, hogy még ő itt fényes karácsonyfa ban. Ott pedig, ahol a teleporvos vagy nem alkalmas, vagy elfoglaltsága nem engedi, hogy a ritkán alkalmazandó ellenőrző látogatások követelményeinek eleget tegyen, inkább alkalmaznék egy helybeli szimpatikus nevelőszülőt vagy szülésznőt csekély tiszteletdij mellett; az adminisztratív dolgokat pedig egy megbizható, községbeli egyénnel végeztetném. Mindezen, az előbbiekben részletesen ismertetett okoknál fogva előre megjósolhatom, hogy a telepfelügyelőnői intézmény soha a tőle várt esetleges eredményeket nem lesz képes fel mutatni, hanem igenis szülőoka lesz részben annak a kölcsönös bizalmatlanságnak és ellenszenvnek, mely helyére lép az eddig — nevelőszülők és az állami gyermekek közt — fennálló szeretetnek. 2. A gyermekek jövőjének biztosítása A legkegyetlenebb intézkedés, mely egyenesen megsemmisíti a gyermekvédelem legnemesebb lét alapját. A nevelőszülő, aki a gyermeket 12 éves koráig szeretettel és gonddal nevelte és ápolta, most olyan helyzetbejut, hogy tartozik a gyermek jövője biztosítása cimén havi 6 koronát fizetni. Mire jó ez ? ! Nem e a legnagyobb zaklatás ?! Sőt, miként a példák mutatják, szintén eszköz, hogy széjjeltépjék az összekötő kapcsot, a szere tetet, mely a .nevelőszülő és a gondozására bízott gyermek között addig lassan lassan fejlődött. A legtöbb nevelő szülő bár abban a pozícióban van, hogy ez összeget könnyedén megfizethetné, de — minthogy ez az ő egyszerű észjárásával összeférhetetlen — merényletnek és bizalom megfősz tásnak tekinti, minélfogva csökönyesen megta gadja azt és valósággal elkeseredik az ügy iránt. S mi következik most? Karhatalommal, csendőr séggel vonszolják el a helyén megszokott szerencsétlen gyermeket szerető nevelőszüleitől, gyárba, iparágra kényszerűik, otthonától megfosztják csak azért, hogy sehonnai bitanggá legyen és rendszerint mint ilyen, züllötten é3 a dologtól elszo- kottan könyörögje vissza magát befogadásra régi nevelőszülediez. A kis lányokat 12 éves korukban gyárakba helyezik a legújabb intézkedések s ime, az eredmény. A gyári kisasszonyok felnőnek s akik oly szerencsések, hogy a munkájuk közben szerzett t. b. c.-ben el nem pusztulnak, mit akárhány példával illusztrálni tudnék, epedve vágynak vissza a régi családi otthonba, de sajnos, mint idegenek és kiszakítottak, ott már többé fel nem lelnek. Hát miért, akarjuk mi különb módon biztosítani az állam gyermekeit, mint a nép saját gyermekét ? Hiszen a nép gyermeke is már to éves korában nálunk önálló keresetre indul és az otthonban szerzett komolyságánál fogva legtöbb esetben takarékos, derék, jó munkássá válik, még ha idegenben van is, de megmaradt otthona, hova baj, betegség esetén mindig szeretettel térhet vissza. Ezt a jövőt kell biztosítanunk az állami gyermekek résziére is és ez a valódi biztosítása a gyermek jövőjének, nem pedig az, amely nehány fillér összehalmozása által legtöbbször megfosztja kedves otthonától. Elvégre is nem lehet célja az államnak, hogy a saját gyermekei különbség tövében áll, gyújtottak e ott messze az ő fiának karácsonfát ? — szemeit elborította a könny. — Nini ! — anyuska sir — csacsogta az egyik kis csöppség. — Semmi J -— csak az egyik gyertyácská- nak a füstje csapódott a szemembe. * S ott a nagy pusztaság közepén, ahol tüzes- szemü vonatok robognak végig az éjszakában, nagy a lárma az egyik őrházikóban. A családapa jól beszeszelt a rumos teától, hangosan nótá- zik, s üti öklével az asztalt. A gyerekek az aranyos dión, almán osztozkodnak nagy zsivajjal. Csak a sarokban pityereg egy kis fiúcska, őneki nem adtak semmit belőle. — Mit bőgsz ? — formed rá a gazda, örülj, hogy enni adunk, ha el nem hallgatsz, úgy kilöklek az éccakába, hogy elmehetsz az anyád keservébe, aki már régóta nem küldött egy huncut vörös krajcárt se a tartásodra, te fattyú! ... A hópelyhek pedig csendesen hullanak erre a bűnös világra. nélkül iparos proletárokká fajuljanak, hanem hogy a gyermekek nagy tömege a közönságes nép rétégéivé azonosuljon s igy nem is szükséges any- nyira a nevelő szülők megválogatása a gyermek jövőjét illetőleg, mert elsősorban -a gyermek élete és egészsége, ennek megóvása az intézmény főkövetelménye s amikor ez biztosítva van azzal, hogy állandó oithona van akármilyen állású ne velő szülőnél is, már a jövő célját szolgáljuk, mert hasznos polgárokat nevelüuk az államnak. Mert az, aki akkor, mikor a csecsemő gyermek életéről és életben tartásáról van szó, már a nevelő szülők keresésekor a majdan felnőtt gyermek jövőjét akarja biztosítani, úgy jár, mint aki a csillagokat vizsgálva, messze a magasba néz, alant pedig egy vakondtúrásban is felbukik. Ne legyen tehát más a legszentebb cél egyelőre, mint a gyermek anyag megtartása az életre, edzett emberekké való nevelése és azt, amit az állam nem adhat, szeretetet, el se vegye s akkor minden gyermek jövője biztosítva van. Ezzel nem mondom azt, hogy egyes kiválóbb tehetségű vagy valamire hajlandóságot mutató gyermekek ennek megfelelően nem volnának kiképezhetek esetenkint. 3. Az állami gyermekek szükségleteinek kielégítése. Mennyi pannacea ? ! Mekkora munkahalmaz?! Milyen zűrzavar?! a gyermekek nyári és téli ruházatának összeírása egy telepen? — Azoknak kiosztása ! A ruházat sem minőségileg, sem nagyság szerint nem megfelelő ! — Itt-ott visszaélés ! S mindez miért ? Csak azért, hogy az állami gyermekek ruházatban is feltűnően elkülönítettek legyenek a nép gyermekeitől ? ! Csak azért, hogy az államnak drága pén- zen, gyárilag beszerzett ruházata mellett, az állami gyermekek örökösen toprongyosan járjanak. Csak azért, hogy a teleporvos, elöljáróság, felügyelő és a menhely igazgatósága folyton panaszokat hallgathasson?! Ehhtz aztán hozzájárul még az iskolás gyermekek tankönyvekkel és tanszerekkel való ellátásának nehézsége ! Nem volna-e tehát célszerűbb, ha a nevelőszülők a gyermekek korához mérten, 2—3 koronával több tartásdijat kapnának és ennek fejében tartoznának a gyermeket minden szükségletével ellátni, amikor az állami gyermek ruházat tekintetében sem volna elkülönített és megvetett a nép többi gyermekétől ? ! És mondhatom, hogy amennyiben az államra nézve igy gazdaságosabb volna, sok haszontalan fáradságtól és felesleges munkától szabadítaná meg az összes faktorok működését. Ezek volnának tehát észleleteim és tapasztalatom szerint azok a fogyatékosságok és hiányok, amelyek az állami gyermekvédelem mai rendszere mellett, a legnagyobbak arra nézve, hogy a gyermekvédelem nemes intézményét elsorvasszák. Ezekből böngésszék ki az ügyesek és életrevalók a jót és célszerűt; — használják fel a nemes cél érdekében és annak javára ! Nekem megnyugvásom, hogy tapasztalataim szerint az igazat iparkodtam megmondani. Szeretet vezérelje cselekedeteinket, a szeretet ápoltassák tovább is a nevelőszülők és az állami gyermekek között. Dixi et solve animam meam ! Bölcske, 1913 december 20. Benevolus. Ruházzuk fel a szegény gyermekeket. A tél még nem lépett fel teljes szigorával, még nem is uralkodnak a szelek és viharok, de az előjelei már itt vannak. S napról-napra látjuk a lrdegtő! összegémberedett, kopott és rongyos ruhás kis apróságokat, amint az utcán bandukolnak. Elszorul az ember szive, mikor ezen fogyatékos ruházatú kis emberkéket meglátja, mint csurog végig bágyadt kis arcukon a hidegtől kiszorított köny és mint dugdossák apró kis kezeiket a rongyos ruházat alá ! Pedig a ruházatuk sem igen melegít. El van az már kopva nyüve és a testet is csak alig takarja. Csoda e, ha az ilyen ruhátlan kis apróságok hamar megfáznak, meghűlnek és a különféle ragályos betegségek terjesztői lesznek ? Bizony nem SIROLIN „R0CHE“-t használjunk légzőszerveink védelmére: Mi a Sirolin „Roche"? A SlroUn »Koche« oly gyógyszer, amely tudományos alapon jól emészthető, nem Izgató Guajacolcsapadékból állittatik elő és a Guajacolnak csak Jótékony hatása alkatrészeit tartalmazza. Czélszerü összetétele és kitűnő melléktulajdonsága mellett, ki tünó izü és étvágygerjesztő Is lévén, az összes orvosok rokonszenvét megnyerte. Ki használja a Sirolin„Roche-t“? Mi a Sirolin „Roche1“ hatása ? j Mindenki mint óvatossági karát a légzőszervek megbetegedése ellen. Kohogcfsek és olyanok, akik krónikus tüdóhurutban szenvednek. Tüdőbafosok és asthmatikusok megfcöny- nyebbülésül és étvágygerjesztésül. influenzások javulás és erősödés czéljából Skrofulások, mirigydaganatos gyermekek szem- és orrhurutusok, hörghurutosok sikerrel használhatják. A Sirolin »Roche« megrövidíti a gyógyulást z elősegíti a váladékeltávozást, megszüntet köhögésingert, éjjeli izadást és lázt, a légző- z szerveknek ellenálló erőt ad. Fenti tulajdonságai folytán óvatossági kúrákra van predestinálva. A Sirolin »Roche« elősegíti az emésztést és ezzel javítja az erőállapotot, gyarapítja a testsúlyt és a jó közérzéstgyógytárban határozottan Sirolin „Roche“-t kérjünk és gondunk legyen arra, hogy házigyógytárunkból sohasem hiányozzék egy üveg Sirolin ,,Roche“. mmmimnimnnmiHn minimum nmiimm mm mu uhuim m inni i
