Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-12-15 / 100. szám

]013 december 15.

TOLN ’ VARMEGYE és a K OZEH I 'EK

3

mának, fényes és maradandó tanú: izonysága azon ko'csönös megértésnek és ragaszkodásnak, amely sziklaszilárdan megállotta helyét a féktelen pártos politikának országot rengető hullámai közepette is! Mert a küleuli kerületben nem a kicsinyes, önző, zugpolitika széthúzó, robbantó gyülölségei, hanem az igazi, közös, nagy célt szolgáló orszá gos politika összekötő kapcsai az irányadók ! Vajha az egész ország elé az én kerületemet állít hatnám oda mintaképül, hogy megszűnnének végre a hazánkat kinzó, áldatlan állapotok! Vajha az egymást rombolt) centrifugális erők felett végre a közös cél felé törekvő becsületes, önzetlen, józan hazafiság centripetal is ereje mihamarább győzedelmeskedhetnek !

De addig is, inig ez imaszerü fohászom teljesülni fog, addig is, inig hazánkra ,,jönni fog, mert jönni kell, egy jobb kor“, mely a pártérdekeken felül tudja majd helyezni Magyarország igazi közérdekét, mi, t. Pt., álljuk meg helyűn két férfiasait, becsülettel, bátorsággal, a még min dig háborgó föigetegben !

Engedjék meg, t. Barátaim, bogy hálás kö szünetemet kifejező soraimat azon reményteljes kérelemmel zárjam, hogy a „legszebb könyvem bői“, a kölesdi kerület választóitól kapott emlék album lapjairól, a jövőben is mindenkoron csak az én őszinte bizalmam, benső ragaszkodásom és hazafiui tiszteletem visszhangját olvashattam ki !

Amidőn még a ,,Tolnavármegye es a Köz érdek“ t. szerkesztőségének őszinte köszönetét mondok, amiért e levelemet kerületemmel közve titeni szíveskedik, Isten bő áldását kérem*Önökre, a közelgő szent ünnepek alkalmából.

Hazafias tisztelettel, hálával őszinte hivök

Davos-Platz, 191b december 10.

Sztankovánszky Imre,

. országgy. képviselő.

HÍREK.

— Uj titkár. A pécsi kereskedelmi és iparkamara érdemes titkára, dr. Záray Károly 34 évi buzgó szolgálat után, január hó 1-től kez- dődőleg nyugalomba vonul. Helyébe . egyhangúlag dr. Günther Mihály másodtitkár választatott meg.

— Doktor ráavatás. Özv. dr. Treer Józsefué, szül. Wosinsky Katalin fiát, . dr. Treer Józsefet a kolozsvári egyetemen orvosdoktorrá avatták.

— Állatorvos választás. Qenkovics Béla lengyeü körállatorvost Baranyabánba választották meg körillatorvossá.

Karácsonyfa ünnepély. A szekszárdi rom. kath ovoda és gyermenhelyet fentartó egyesület folyó hó 22 én (hétfőn) délután 3 órakor tartja helyiségében karácsonyfa ünnepélyét.

— Névmagyarosítás. Kisk. Schwarcz Manó szekszárdi lakos nevét Szász-ra, Friedmann Izsák pedig Vas-ra magyarosította.

— Eljegyzés. Id. Babay Sándor cecei ref. kántortani ó eljegyezte Zarubay Teréziát, Zciru- bay Ferenc szekszárdi nyug. postamester leányát.

Budapesti Közlöny (hivatalos lap), Magyar Újság, Nagyvárad, Kelet (Kolozsvár) stb. A mai lapok közül 1877-ben alapul a „Budapest“, 1879-ben a Pesti Hírlap, 1881-ben Budapesti Hírlap, 1884- ben „Magyarország“, ugyanakkor „Az Újság“ stb. Ezzel egyidőben kifejlődnek a vidéki orgánumok is, amelyek közül különösen jelentősek a nagyváradi, debreceni, kolozsvári pozsonyi, pécsi, kassai, temesvári és szegedi lapok.

Mig 1830 ban tiz magyar hírlap és folyóirat jelent meg, 1895. elején 906 ra rug a hir lapok száma. Ma a Nemzeti Múzeumban 2000-nól több Magyarországon megjelenő napi- és hetilapot kezelnek. A külföldi sajtó természetesen sokkal előbb kezdte meg fellendülését s a mai nagy világlapok : a Times, Standard, Daily Telegraph (angol lapok), Journal de Débats, Temps, Figaro, Petit Journal (párisi újságok), a Daily News, Herald, World (amerikai lapok) kifelé, befelé nagy tekintélyt képviselnek.

Ide igtatunk még egy néhány sort az orosz- országi sajtóállapotokról, mely szerint a mindenható atyuska birodalmában úgy a bel- és külföldi lapok előzetes cenzúra alatt állanak. Kivételt képeznek azon belföldi újságok, amelyek 3000 rubel biztosítékot tesznek, de háromszori megintés esetén -— ezek is cenzúra alá kerülnek. A vicclapoknak tiltva van politikát űzni. így is összesen 800 újság jelenik meg Oroszországban, melyek közül 238 újság orosz, a többi német, francia stb. nyelven jelenik meg. Oroszország legrégibb lapja a St. Petersburger Zeitung, amely 1726. * óta jelenik, külön orosz kiadással. (Peter- burgszkija Vjedomoszti). A két legnagyobb orosz napilap a Novoje Vremja (alapittatott 1868). amely az orosz nemzeti párt közlönye és a No- voszti (1870). Ezek a lapok előzetes cenzúrával jelennek meg.

— Megfelebbezett megyebizettsági választások. A szekszárdi első kerületben lefolyt meirye bizottsági választás megsemmisítése céljából fdeb bezést adott he Szuliman György. A megsemmisítés okául felhozza, hogy választási elnökül Ör/J'ij Gyula dr. küldetett ki és mégis Pirnitzer Béla dr, elnökölt, továbbá a választási elnök nem rendelt ki a szavazáshoz bizalmi férfiakat, hanem ezeket a polgármester jelölte ki, ezzel jogtalanul beleavatkozott a választásba és azt befolyásolta, de ezenkívül még korteskedett is egyes jelöltek érdekében és ezen célra még a várost személyzetét is felhasználta, mert egyes jelöltek érdekében leveleket és szavazócédulákat küldözgetett. — A szekszárdi II. kerület választását pedig Baka István Pollermann felebbezte meg, annak megsemmisítését kérve, ugyanazon alapon, mint az előző, föntebb ismertetett felebbezés, ezen kivid azért is, mert a szavazócéduíákaf, alighogy leszavazott valaki, mindjárt megnézték és nyilván tartották, hogy kire hány szavazat adatott lie es ezzel megsértették a titkosságot, továbbá a bizalmi férfiak között jelölt is volt, aki be is választatott, — E két felebbezésen kívül meg- felebbeztetett még a gyulaji, a faddi és a tolnai választás is. — Az igazoló választmány szombat délelőtt Öt ffy Lajos elnöklésével tartott ülésében a szekszárdi I. és a faddi kerületben megejtett választás ellen beadott felebbezést elutasította, — a gyulaji, Szekszárd II. kerületi és tolnai megye bizottsági tagválasztás ügyében pedig elrendeltetett a bizonyítás.

— Az iparosság nagygyűlése. Tegnap tartották az ország minden városában az Ipartesü- letek Országos Szövetségének felhívására demonstráló nagygyűlésüket az iparosok, mely alkalommal rámutatnak a munkásbiziositás hiányaira. Szekszárdon is szép számban jelentek meg az iparosok és kereskedők. André István, az ipartestü let elnöke nyitotta meg a gyűlést, megnyitó be szédjében rámutatva összejövetelük céljára. Majd pedig dr. Zsiqmond Ferenc ügyvéd, iparhatósági biztos ismertette a munkásbiztositás jelenlegi állapotát, rámutatott tételről tételre annak tarthatatlanságára, hiányaira és sérelmeire. A jelenvoltak élénk helyeslése mellett ezután a Szövetség által kiadott határozati javaslatot olvasta fel, amely szintén felöleli a törvény sérelmeit és, sürgeti az uj törvény mielőbbi tárgyalását, tekintettel az ország iparos és kereskedő világának felsorolt kívánalmaira. A munkásság részéről Koretzky János betűszedő tiltakozott a kilátásba helyezett államositás ellen, mert véleménye szerint ez nem fog könnyíteni az iparosság helyzetén, hanem még drágábbá teszi az adminisztrációt. Ezután Salamon Ármin a kereskedelmi egyesület nevében bejelentette a mozgalomhoz való készséges csatlakozást s a határozati javaslatnak változatlan elfogadását. A gyűlés is egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot s annak egy példányát felterjesztik a kereskedelmi miniszterhez, egy példányát pedig gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselő utján a kepviselőházhoz. Végül Andre István elnök köszönve a megjelentek meleg érdeklődését, a gyűlést bezárta. A rendőrhatóság részéről Rácz József rendőrkapitány volt jelen a nagygyűlésen.

— A Szekszárdi Népbank közgyűlése A

Szekszárdi Népbank folyó hó 14 én délelőtt 1/2Í1 órakor Forster Zoltán alispán elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésen 53 szövetkezeti tag volt jelen, 2350 üzletrészt képviselve. — A jegyzőkönyv hitelesítésére Dicenty Lajos és Braun Mór tagok választattak meg. A közgyűlés a Schneider János ügyvezető-igazgató által előterjesztett igazgatósugi javaslatokat egyhangúlag elfogadta, a Szekszárdi Népbanknak a Dunántúli Hitelszövetkezetek Kötelékébe való belépését elhatározta és az alapszabályok néhány pontját módosította.

— Kaszinó Bölcskón Folyó hó 11-én tar tóttá meg alakuló gyűlését a létesítendő bölcskei kaszinó. Elnökké egyhangúlag Kurz Béla főjegyző választatott meg nagy lelkesedéssel, háznagynak Dely Gyula ref. kántor és könyvtárnoknak Kreskay János állami isk. igazgató. Az alapszabályok jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz terjesztettek fel. Az alakuló gyűlés után Dálnoky Sándor vendéglőjében társas vacsora volt, amelyen pohárköszöntőkkel üdvözölték a megválasztott hivatalnoki kart; egyben a legszivélyesebben búcsúztak el a tagok a körükből távozó és Pakson megválasztott állatorvostól, Siklósi Aladártól.

— A kisdorogi rk. templom helyreállítási költségeinek tárgyában a vármegye közgyűlésének határozatát, mely e munkálatokra a községet kö telezte, a kultuszminiszter a beadott felebbezés elutasításával, jóváhagyta.

— Fizetésképtelenség. Az uj bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenséget jelenti: Berecz Lajos cipőkereskedő Duuaföldvár.

— Szójába lőtt. Farkas József 67 éves bogyiszlói lakos öngyilkossági szándékból f. hó 10-én a szájába lőtt. Ápolás végett behozták a szekszárdi Ferenc-közkórházba. Állapota válságos.

— A Sód-patak szabályozása, ami már a

városnak oly temérdek pénzébe került, ismét szőnyegre hozatott, pár évi szünetelés után, ami azóta állt be, hogy egy nagy felhőszakadás a szabályozási munkálatokat, amihez az állam is tekintélyes összeggel járult, elmosta. -—- Azóta a városnak alaposan elment a kedve a szabályozástól. A Séd azonban nem sokat törődik o kedvetlenséggel és ugyancsak nagy pu-zútást visz végbe a szakadozó partvidéken, több parti házat és telket alámosva, elnyelve, úgy, hogy a birtokosok menekülni kénytelenek az ősi, ingadozóvá vált portáról. A kulturmérnökség két tervet is készített a szabályozási munkálatokról, az egyik 223 ezer koronába a másik mintegy a felébe kerülne. A két terv megvitatása közben felmerült egy harmadik alternativa, bogy tudniillik kísérel tessék meg a Séd medrének feliszapolás i. Szent királyi Mihály dr. polgármester telterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy ké szittessé el a feliszapolási terveket is. — Ha az meglesz, majd hozzáláthatunk a kemény dió fel töréséhez, amely munkából a legnehezebb részt az érdekelt parti birtokosoknak kell kivenniük, na meg az államnak, államsegély alakjában, mert e költségeket a város egymaga nem viselheti.

— Hid- és útépítés Szekszárd város képviselőtestülete elhatározta, hogy a csatári közdűlő utón, a cinkai bejárónál, valamint a Csötonyi- völgyben levő rozzant fahidakat leroinboltatja és helyettük vasbeton lemezes hidakat épit, továbbá a szekszárd—bogyiszlói ut kezdő szakaszát a vágóhidig 1300 méter hosszúságban Makadám- burkolattal kiépiti, mert ez az ut igen nagy forgalmú és kiépítése szükséges.

— Halálozás. Párkányi József keszthelyi hercegi uradalmi levéltáros életének 74 ik évében hosszas szenvedés után elhunyt Keszthelyen. Az elhunytban Párkányi Szerafin, volt szekszárdi polg. iskolai tanitónő édesatyját gyászolja.

— A dohánybeváltási határidő megállapítása.

A magyar királyi dohányjövedék központ igazgatósága most tétté közzé az egyedáruság részére engedély mellett terjesztett dohány beváltására kiküldött bizottságok működési tartamáról szóló kimutatást, amely eszerint Tolnamegyébeu Fad- don december 9-től február 5-ig váltják be |az egyedáruság részére termelt dohányt.

— Figyelmeztetés a postai csomagok cél szerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja; különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. -- 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, tiszta köszönséges vászon vagy viaszos vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papir- burkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pccsétviasszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. — 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték és keresztnevének, vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb ) továbbá a címzett polgári állásának, vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére ; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzése stb. kiteendő. — A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye), s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható följegyzése különösen szükséges. — 4. A címet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papirlapokra irt cimeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, — továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldeményt bizottsági felbontás utján, a jelzett papírlap alapján mégis kézbesíteni lehessen. — Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. — 5. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tar talmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiirandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 klgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja.