Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-15 / 100. szám
XXIII. IX. évfolyam. 100. szám. Szekszárd. 1913 december 15. UM« ES 1KIZE1 Előfizetési ár Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy szám ára . 16 korona . 8 » . 4 » . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor,, további sor 30 f. — Nyílttéri garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. BátaszéK - Mohács-Pélmonostor. Tolnavármegye alispánja, Szekszárd város polgármestere e napokban kapták meg Horváth István pécsi mérnöknek, mint a bátaszék—pélmonostori vasút előmunkálati engedélyesének kérvényét, melyben az általa tervezett vasút támogátását kéri Tolnavármegye közönségétől és Szekszárd város polgáraitól. A kérelem már nem csak vitám et sangvinem, hanem : séd avenam. A vasút létesítéséhez az érdekeltség törzsrészvény jegyzései szükségesek. E lapokban körülbelül egy hónap előtt olvasható volt, hogy a kereskedelemügyi miniszter Tolnavármegyét feliratára értesítő már, hogy a győr—Veszprém—dombóvári vasút elsőrangusitása nem lehetséges, a bátaszék—pélmonostori vasútnak állami költségen kiépítése kizárt dolog és létesithetősége céljából az előmunkálati engedélyt már kiadta. Ezen rendelet, leirat azt hiszem a legvérmesebb reménykedőket is meggyőzte már arról, hogy Tolnavármegye és Szekszárd ama vágya, hogy államköltségen kapja meg ezen kiváló fontos és fejlődésükre oly messze kiható vasútvonalat, nem fog teljesülni, ha teljesül is, bizonytalan távol időben lesz lehetséges. Ezen rendeletet kiegészíti még az is, hogy időközben a budapest—szabadkai vonal jelöltetett ki a Bosznia felé vezető fővonalnak és egyidejűleg ezen vonalnak kettős vágányuvá építése, a vinkovce— samaci vonal kiépítése elrendeltetett. Éppen e napokban adatott ki már jövő évre a budapest—kunszentmiklósi vonalszakasznak kettős vágányra átépítése. Midőn tehát a most meghatározott fővonal is részletesen lesz kiépítve, akkor vájjon mikor lehet remélni a fővonalat Szekszárdon keresztül, midőn 54 km. hosszban még uj vasutat kell átépíteni, nem is számítva a szlavóniai- vonalakat. Azt hiszem igen helyes és célirányos dolog lesz, ha már most helyiérdekű alapon kiépítik ezen vonalat, de úgy, hogy annak bármikor átépítése fővonallá lehetséges legyen. E sorok írójának tudomása van arról, engedményes kérelmében is bejelenti, hogy a tervezett vasútvonal nyomjelzése, emelkedési és kanyarulati viszonylatai a kereskedelemügyi minisztérium utasítására már fővonalként terveztetted meg, a vonal alépítménye már II. osztályú fővonali jelleggel építendő. A jelen kivitel előtt álló terv tehát már nem közönséges kanyargó, hegyet mászó vicinális, hanem egy fővonali tragé, melyet megépítve, az állam bármikor köny- nyen, midőn anyagi eszközei megengedik, fővonallá átalakíthat. A most tervbe vett vasútépítés tehát sokkal többet nyújt, mint az 1907. évi Pallós-féle tervezet, a mai viszonyok mellett létrehozva azon alapot, melyen már a kívánt jövőt íelépiteni lehet. Ha a vasút a fenti alapon létesül, könnyebb lesz a kormányt szorítani a fővonal létesítésére, nem lesz kibúvó, nem lesz kibeszélés, mert ime egy fővonali jelleggel épített vonal készen áll és kevés beruházással elsőrangusitható. Szekszárd város közönsége már 1907. évben a Pallós által tervezett vicinális részére 50.000 koronát szavazott meg. Szekszárd város ma még jobban érzi a helyzet tarthatatlanságát, mint 6 év előtt. Jól tudjuk, hogy 6 év előtt Szekszárd forgalma csaknem jobb volt, mint jelenleg. A baja—bátaszéki áthidaláshoz fűzött nagy remények csalódást hoztak Szekszárdnak. A csalódás azonban elmarad, ha a bátaszék—pélmonostori vasút megépül és az alsó vidék forgalma Szekszárd felé terelődik, mint legrövidebb ut. Budapest felé. Szekszárd érdeke, hogy a bátaszék— pélmonostori vasút mielőbb kiépüljön, mert e nélkül visszafejlődik. Érezte ezt Szekszárd 1907. évben, ma, midőn már kézzel fogható Szekszárd visszás helyzete, akkor ma jobban kell éreznie ezt. Szekszárd képviselőtestülete tehát helyesen és közérdeknek, város fejlődésnek, szebb jövőjének megfelelően cselekszik, ha a 6 év előtt megszavazott hozzájárulást az uj tervnek is megadja. Tolnavármegye a vasutterv örök mozgatója, harcosa és küzdője. Oly kiváló elmék, egyének, tekintélyes nagy súlyú egyének propagálták a dolgot, de sikerre nem vezetett a fáradtság, tehát a jót elérni nem tudtuk. Most itt van egy terv, mely ugyan nem egészen az, melyet kívántunk, de ha ennél rosszabb is, vagy kevésbé jó, mint amaz, mégis a tervezet egy olyan alap, melyen építeni lehet, olyan alap, melyen a remélt legjobbat elérni lehet. íme eljött annak ideje, hogy Tolnavármegye erejéhez, a vasút fontosságához mérten támogatást nyújtson. Épp, mint Baranyavármegye és községei nem riadhat TÁRCA Az újságírás története. Irta : Téglás Ödön. A sajtó szabadságát a múlt század forradalmi mozgalmai teremtették meg. A nagy fran cia forradalomban a francia lapokat, mint a szabadság, testvériség és egyenlőség szimbólumait lengették Páris'utcáin.' Ebben az időben (1848) szabadul fel a magyar sajtó is, amelynek fejlődését ugyan megakadályozza az abszolutizmus, a kiegyezés után azonban mint mindenütt, úgy a magyar újságírás is nagy lendülettel tör a nyu gáti kultúrák ormai felé. Büszkén mondhatjuk, hogy a mai magyar sajtó megállhatja helyét a világlapok versenyében. Elszigetelt voltunk, speciális nyelvünk az oka annak, bogy a magyar újságokat- nem olvassák úgy a külföldi metropolisokban, mint nálunk a világlapokat. — Az uj sajtótörvény közelsége alkalmával talán nem lesz érdektelen röviden vázolni az újságírás történetét. A sajtó története visszanyulik a római időkbe, amikor a rómaiak diariumja a tények száraz felsorolásával a mai hivatalos lapot pótolta. A következő primitiv sajtódokumentum Amerika felfedezésének idejére esik, amely, mint az egész világot foglalkoztató esemény felkelté az ál tál á— nos érdeklődést, 1493-ban Kolombus egy levelet ir, amelyet az európai államokban mindenféle nyelven terjesztenek. Ilyen értelemben aztán a reformáció s a török háborúk alatt kifejlődik a mai sajtó ősatyja, az egyes nagyobb eseményekről, különösen ütközetekről, várostromokról szóló közlemény, igy például a mohácsi ütközetről (1523) külföldön többféle tudósítást közöltek. A legelső kirlap Itáliában jelenik meg 1563-ban, amikor háború folyt Velence köztársaság és II. Szálimán török szultán között s amidőn a nép fejenkint egy darab pénzt, úgynevezett gazettát fizetett, hogy a hadi tudósításokat meghallgathassa, amelyeket írott lapokról olvastak fel. Eme velencei újság később hatvan esztendeig terjesztődik s annak vastag kötetei még ma is jmeg vannak Flo- renzben a Magliabecchi könyvtárban. A Gazetta (ez volt a cime a lapnak) annak idejében csak a pletykát és a kíváncsiságot szolgálta, a hirlap- irás magasabb és nemesebb céljai még ösmeret- lenek voltak akkor. Az első nyomatott újság (előbbiek természetesen kézzel voltak Írva) 1612 ben jelenik meg Németországban „Avisio“ ,,Relacion“ „oder Zeitung was sich begeben“ címmel. 1615 ben alapitja Emmel könyvárus Franckfurtban a ma is megjelenő (és tekintélyes világlappá fejlődött) „Frankfurter Zeitungot“. Angliában az első újság 1622-ben jelenik meg hetenkint, az első napilap 1702 ben látott napvilágot: „Daily Courant“ címmel. Az első oldalon két hasábon nyomva, a hátsó oldalon üres volt. — Franciaországban 1631 ben Renauet Theophrast párisi orvos Írja az első hírlapot betegei mulattatására, tartalmát adomák és apró történetek képezték. Ez ujság- alapitás annál is inkább fontos, mert ez volt a ma is megjelenő „Gazette de France“ kezdete. Amerikában 1718-ig csak egy újság volt, a XIX. század elején azoban már 74. A sajtó eme kezdetleges nyomait Magyar- országon is végigkísérhetjük. Eltekintve egyes időszaki tudósításoktól, az első hazai rendes hir- lap a „Mercurius Veridicus ex Hungária“ címen jelent mea; három helyen, Bártfán, Kassán és Lőcsén. Eme kuruc hírlapot Eszterházy Antal tábornagy szerkesztette és az Í705—1710-ig íródott. (Az egyes lappéldányokból, sajnos, csak az 1705 augusztus 1 és egy májusi szám maradt fenn.) A második hazai hírlap Pozsonyban jelenik meg Bél Mátyás szerkesztésében 1721-ben, szintén latin „Nova Posoniensa“ cint alatt, hetenkint egyszer. E lap azonban a következő évben a jezsuiták kezébe kerül és csakhamar megszűnik, eddig 63 számot sikerült felfedezni. Budán keletkezik az első német hírlap „Ofnerischer Merku- rius“ címmel. A másik német hírlapot Pozsonyban adják ki 1764 ben, cime „Pressburger Zeitung“ s az a mai napig is fennáll. Az első magyar hírlapot Rát Mátyás szerkesztette és Patzkó nyomdász adta ki Pozsonyban 1780-ban, melyet azonban nyolc esztendei szerződés után a kiadó a gyakori szerkesztő változás s a cenzúrával való sok baj miatt megszüntetni volt kénytelen. 1788 ban Esztelneky Szacsvay Sándor Becsben indítja meg a „Magyar Kurírt“ amely 1804-ben szűnik meg. Ugyancsak Becsben 1789-ben egy másik magyar hírlap indul meg „Hadi és más egyéb nevezetes Történetek“ címen, 1789-ben „Mindenes Gyüjieraény“ címen. Pesten az első hosszabb lélegzetű lapot Kultsár Itsván alapította „Hazai és Külföldi Tudósítások“ címmel. Mindezen lapok a mai politikai lapoknak felelnek meg, de a cenzúra mondhatatlanul nyomasztólag hatott működésükre. — Az engedély egyik sarkalatos elve az volt, hogy a lapokhoz az anyagokat a Wiener Zeitungból meritsék, külföldi híreket szabadon, tetszés szerint közölhettek. így a hazai lapok csupán az időjárásról,
