Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-09 / 98. szám
TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 december 9, az ország, ha ellenzéki honatyáink nagy kegyesen elfogadják a reájuk jutó porciót. Mert hogy szavamat ne felejtsem, az állami közkenyérből nekik is jut egy jókora adag . . . Jut ... S én nem is sajnálom. Egy azonban egészen bizonyos: Hogy ha van annak a most sebtében letárgyalt költség- vetésnek szépséghibája, igy elsősorban ez a— nem is olyan kis karaj kenyér az. A pénzügyminiszternek ez a legnehezebben megokolható, irreális költségvetési tétele... B. HÍREK. — Lapunk mai száma a közbejött kettős ünnep miatt, egy nappal későbben jelent meg. — Személyi hir. Kovács Sebestény Endre főispán tegnap nejével együtt Szekszárdra érkezett s pár napig itt tartózkodik. Sim outsits Elemér volt főispán, országgyűlési képviselő vasárnap Szekszárdon időzött s innen hétfőn reggel kerületébe, Bonyhádra utazott. — Kitüntetett számtanácsos. A király Konkoly Ágoston pénzügyi számtanácsost, a pécsi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökét, akit Szekszárdon is sokan ismernek, nyugalomba vonulása alkalmából, a Ferenc József rend lovag keresztjével tüntette ki. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Horváth Ferenc gazdasági szaktanítót a dunaföldvári gazd. ismétlő iskolához nevezte ki gazd. szaktanítóvá. — Szemleut. Az elmúlt héten újból inspekciót tartottak Justh Ferenc miniszteri tanácsos és Dietzl Lajos kir. közalap, igazgató, a Szekszárd- bátai Dunavédgát-Társulat elnöke a cserenc-bogra - oldali lecsapolási munkálatokon. A szépen sikerült ármentesités eredményeképen a Ganz gyár két gőzekéje immár hetek óta dolgozik az őstelevé- nyek feltörésén. — Névmagyarosítás. Pastrovits József dombóvári lakos nevet „Petőu-re magyarosította. — A bíróság köréből. A pécsi ítélőtábla elnöke dr. Gaál Dezső váralmási lakost a pécsi ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Tolnai Bertalan regölyi káplánt Pecsbelvárosba, Frost Péter koppányszántói káplánt pedig Regölybe küldte segédlelkészi minőségben. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Prékopp Ferenc áll. gazd. szaktanítót hasonminőségben Szekszárdról Érsekújvárra helyezte az önálló gazdasági népiskotához. — A felsöbaranyai ref. egyházmegye tiszt- ujitása. Baranyában a f. év végén lejáró egyház- megyei mandátumokra a 63 egyház december hó 1-ig volt köteles beküldeni szavazatát zárt levélben, amely szavazatokat a múlt héten, pénteken bontotta föl Sámodon a Sógor Endre tanácsbiró elnöklete mellett az e célra kiküldött bizottság. A szavazás eredménye nem hozott meglepetést, mert hisz a nagy többségnek a főbb tisztségekre nézve meg volt a határozott és közismert álláspontja. így esperessé Nagy Imre kórósi lelkészt, gondnokká Benkő Gyula ügyvéd, kir. tanácsost választották meg. Tanácsbirák Fejes János dr. ügyvéd és Szőlősy Antal lelkész kivételével a régiek lettek. A világi főjegyzői állásnál — mert arról Hardy Sándor tanácsbiró lemondott -— a jelöltek közül senki sem kapott többséget. Pót választás lett elrendelve Hardy Sándor kir. kúriai biró és ifj. Morvay Ferenc között. Egy lelkészi tanácsbirói tisztségnél pótválasztás lesz a tőlünk távozott Szabó Károly nagyharsányi, Józan Sándor katádfai és Morvay Ferenc uagyvátyi lelkészek között, ami Szabó Károlynál? uj hazájában való megbecsülését mutatja. Hardy Sándor kir. kúriai bírót, amint halljuk, az egyházmegyei főjegyzői tisztségre egyhangú bizalommal fogják visszahívni. Főjegyzője és tanácsbirája volt ő az egyházmegyének, de egészségi okokból mindkét tisztségről lemondott. De miután a főjegyzőséget egészsége miatt betöltheti s miután a főjegyző- ségre mindig valamely kiválóságot szoktak megválasztani : az egyházmegye vezetőségének is az az óhaja, hogy olyan egyhangú bizalom nyilvánuljon meg mellette, amely előtt ő mindenesetre meghajoljon. — Pályázat plébániára Zichy Gyula gróf megyéspüspök most megjelent körlevelében december 20-iki határidővel pályázatot hirdet a nyugdíjazás folytán megüresedett tengődi plébániára. — Jóváhagyott szabályrendelet. A tanítóknak a vármegyei általános tanítói egyesület ülésein való részvétel alkalmával felmerü ő költségeinek a községek által leendő megtérítése tárgyában alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta, — Visszautasított felebbezés. Udvari köz ség a jegyző és segédjegyző részére személyi pótlékot szavazott meg, amit a vármegye közgyűlése is jóváhagyott. E határozat ellen Schäfer Mátyás több társával felebbezett, amit azonban a belügyminiszter visszautasított, mert elkésve adatott be. — Állatorvosválasztás A paksi községi állatorvosi állásra egyhangúlag Siklósi Aladár bölcskei körállatorvos lett megválasztva. — Nyugalomba vonuló pócsegyházmegyei plébános. Zichy Gyula gróf pécsi püspök Kovács József tengődi plébánost a pécsegyházmegyei papság szavazása és a pécsi székeskáptalan hozzájárulása alapján, 1914. január 1 tői snyug díjazta. — Pályázat papi nyugdíjas helyre. Teppert József nyug. cikói plébános halála következtében újra üresedésbe jutott egy papi nyugdíjas hely. Zichy Gyula gróf megyéspüspök most megjelent körlevelében arra1 hívja fel a pécsi egyházmegyei papságot, hogy december 20-ig a kerületi esperesek utján adja be a nyugdíjazásra vonatkozó szavazatát vagy Csonka Nándor keszüi plébá nosra, vagy Biscán Vitus volt bári plébánosra, akik legutóbb nyugdijat kértek ugyan, de a megejtett szavazás alapján nem kaptak.-- Ajándék a múzeumnak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége utján a Révai Lexikonnak eddig megjelent 9 kötetét, — Borbély István kajdacsi lakos egy kelta, 2 darab római és egy újkori régi pénzt, — Ludwig Józse nagyszékelyi főjegyző a már előzőleg adományozott kelta korbeli bronz tárgyak kiegészítéséül az ugyanezen tárgyakkal együtt kiásott kelta korbeli női koponyát és vastárgyakat is odaajándékozta. — Ez a lelet annyival inkább értékes , mivel egy kelta korbeli nővel eltemettetni szokott ékszerek és eszközökből áll. — Ezen lelet nyomán Nagyszékelyben Kovách Aladár múzeumi igazgató őr nagyobbszabásu ásatást fog tenni. — Az iparosság szervezkedése. A szekszárdi ált. Ipartestület csütörtökön tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy az Ipar testületek Országos szövetsége felhívásának lelkesedéssel tesz eleget s csatlakozik mindenben a Szövetség programújához. Eszerint f. hó 14-én d. e. fél 11 órakor a Szekszárd Szálló nagytermében demonstráló gyűlést tart, amelyre meghívja a helybeli kereskedelmi egyesületet, a város polgármesterét és országgyűlési képviselőjét. Ekkor foglalják Írásba a megalkotandó munkásbiztositó törvénynyel kapcsolatosan felmerülő kívánságaikat, amit aztán a miniszter, illetve kormány elé fognak tér jeszteni. — Rendőrtiszti tanfolyam. Rácz József szekszárdi rendőrkapitány kitűnő minősítéssel elvégezte Budapesten a rendőrtisztek részére rendezett hathetes tanfolyamot s újból átvette a szekszárdi rendőrkapitányi hivatal vezetését dr. Török Ottó tiszti ügyész, helyettes rendőrkapitánytól. — Képviselőtestületi ülés. Szekszárd város képviselőtestülete folyó hó 11-én d. u. 3 órakor a városház közgyűlési termében, dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével, rendes kép viselőtestületi közgyűlést tart. — Tárgysorozat : A husvágásról és kimérésről szóló törvényjavaslat. — Egy Önkéntes balesete. Sajnálatos baleset érte Tutsni Pál szekszárdi pénzügyi számgyakornokot, aki most önkéntesi évét szolgálja. Ugyanis a jó modorú, szimpatikus önkéntes gyakorlat közben oly szerencsétlenül forgatta fegyverét, hogy a szuronnyal jobb szemébe szili t. Ä szerencsétlenül járt fiatalember valószinüleg elveszti szeme- világát. Úgy bajtársai, mint szekszárdi ismerősei és barátai körében általános a részvét a szeren csétlenül járt önkéntes iránt. — Marianne, a szemed nagy kankalinhoz hasonlít, bőröd halvány, mintha a vér ereidben aranyból volna. Hajad illatos, mint a nedves moha, járásod könnyű és ravasz, mint a rablóé . . . mit akasz még ? A lány megértette a gúnyt és a szivébe szúrt a fájdalom, menekülni szeretett volna. De a férfi azt hitte, hogy a hódit ás nagyon könnyű lesz. Magához húzta a lányt és ránézett szemeivel, amelyek ép oly nedvesek voltak, mint az övéi és a szerepét szerető szines meggyőződésével beszélt hozzá. Nem hiányzottak emlékek, melyeket segítségül vehetett s épp úgy beszélt a lányhoz, ahogy sok másnak beszélt. A lány csöndesen megnyugodva sirt, mint egy kis gyermek, aki már túl van a félelmén. A férfinak kedve támadt, hogy a lány arcába nevessen, mert el akarta űzni ezt a neki kínos hangulatot. Hirtelen azonban magához tért a lány, abbahagyta a sírást, és örvendő pajkos sággal mondta : — Tudod, ki volt nálam, mikor énekel lem — azért feszítettem ki a töviságakat — Öve Palsgaard ! Az ostoba már másodszor kérte meg a kezemet és én gondolkodási időt kértem holnapig, csak holnapig. Es La ma te nem ven nél el, holnap az övé lennék. Hög nagyon jól tudta, hogy a lány hazudik, mikor azt mondta, hogy Palsgaard mellette ült az éneklés kösben, de hogy megkérte a kezét, az lehetséges, az igaz. Mikor hazaértek, a ház üres volt, az ajtók ki voltak zárva és mindenütt égtek a lámpák. Az apa már valószinüleg lefeküdt, miután hiába várta a leányt vacsorára. Magányosan ettek, anélkül, hogy a szolgának csengettek volna. Azután a zongorához álltak, mind a ketten. — Hol is ült hát Palsgaard ? A lány elvörösödött és zavartan mutatott egy székre a pálmák mellett. — Hallgass rám, Marianne — szólt a férfi — nincs egy szavam, egy Ígéretem, amelyre te támaszkodhatnál. És ha most azt kérném tőled, vagy könyörgök érte, hogy maradj velem a mai éjszakán. Akarnád, mernéd, gondolkozás nélkül, fel tételek i nélkül ? Marianne féloldalról nézett rá. — Akarnám. —- Es ha Palsgaard, a jegyesed, kérte volna ezt, mit feleltél volna neki ? — Arculütöttem volna.-— És ehhez az emberhez férjhez mentél volna, Marianne ? — Ha te nem lettél volna az enyém, igen. Hög eloltotta a lámpát és teljes sötétségben álltak egymás mellett. „ — Marianne ! A leány hozzásimult és együtt mentek ki a szobából. Mikor másnap reggel a türelmetlen Pals gaard Marianue válaszáért jött, feltűnően hosszú ideig kellett várakoznia. Mikor a leány végre megjelent, felindultnak és a sírástól fáradtnak látszott. Egy csokor kankalin volt az övébe tűzve, lassan szótfosztotta őket, mialatt Palsgaard beszélt. A reggelinél, miután Marianne apja a jegyeseket felköszöntötte, azt mondta Palsgaard : — Találkoztam az utón Höggel, úgy vágtatott, mint egy őrült, valami baja lehetett. Azt hiszem, féltékeny volt valakire vagy részeg. Gondold el, megállított és tudod, miért ? Elbeszélte nekem, hogy Velencében egyszer egy vázát akart megvenni, amely oly drága volt, hogy minden értéktárgyát pénzzé tette, hogy megvehesse. Nem nyugodott sem éjjel, sem nappal, mindaddig, inig nem volt elég pénze a vázára. Es mikor végre az öve volt és kezeiben tartotta, földhöz vágta, úgy, hogy darabokra tört. Azt mondtam, hogy ez bolondság, de ő azt felelte: Soha nem volt ná gyobb örömem, mint mikor azt a vázát összetörtem. Hiszen az enyém volt egészen, a cserepek pedig nem érdekelnek. Tudod, Marianne, kínos dolog lehetett neked, három hónapot vele tölteni. Mikor elváltunk, sok szerencsét kívánt. Valamit sejthetett, te elárultad magad, édesem. Marianne nem felelt, felemelte poharát és 1 Öve Palsgaardnak intve, kiitta. Harc a tüdövész ellen. Ritka ma már az olyan család, melynek egyik-másik tagját ne a tüdővész vitte volna sírba. A milyen régi az emberiség, aenyi idő óta folytat ádáz harcot ezzel az alattomos ellenségével, anélkül, hogy sikerült volna az embernek a döntő csatát elnyernie. Előrehaladott tüdövésznek nincs orvossága. Mégis voltak már esetek az ellenkezőjére ; de csakis abban az esetben, mikor még a betegség kifejlőben volt. A tüdővész könnyen elárulja magát és ha valamely hurulos bántalom nem csökken, illetve köhögés nem szűnik, ilyenkor nagyon elővigyázatosaknak kell lennünk. Ne várjunk ölbe tett kézzel addig, mig a baj magától megszűnik és ez a jobbik eset, hanem folyamodjunk egy oly szer használatához, melynek sikere kétségtelen. Ilyen szer a Sirolin „Roche", ezt a legelőkelőbb orvosok rendelik nap-nap után. Ezzel a készítménnyel következetesen használt kúra mindig a kívánt eredménnyel jár. Megszűnik a köhögés, a légzés szabaddá válik, a lelki levertség helyei ad az életörömnek. Aki eléggé óvatos és okos tud lenni, már a legkönnyebb természetű meghűlésnél a Sirolin „Roche“ használatához fordul, kellemes ize miatt is igen kedvelik. Étvágygerjesztő hatása kiváló tulajdonságú, mert az elgyengüli szervezetet közvetve erősiti. Az étvágy és táplálkozás fokozása különösen a luberkulotikusoknál rendkívül fontos. Már rövid használat után ellenállóképességet ad fa szervezetnek és ezt a légzőszervek sokáig meg is őrzik. Tehát bizonyos mértékben a Sirolin „Roche“ tartós hatású. Hogy milyen értéke van a Sirolin ,,Roché“-nak, az tényekkel bizonyítható, nem kevesebb, mint 300 utánzata van forgalomban és ezek nagyrészt hasonló hangzású nevet viselnek, de összetételüknek milyensége messze elmarad az eredeti mögött. Vásárlásnál éppen azért hangsúlyozva kérjünk Sirolin ,,Roche“-t és ne engedjük magunk más készítmény vásárlására rávenni, mert a Sirolin „Roche“ a tudomány mai álláspontja szerint a leghatásosabb szer a tüdőbajok és tuberkulózis ellen,|
