Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-12-01 / 96. szám

2

a Duna mellett is; hol nevüket Felső- és Alsó- Bessenyő helynevek őrizték me".

Azonban nem csupán Fejérvármegyében települtek le, hanem jutott belőlük Tolnavármegyének is. Dr. Csánki Dezső : „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában“ cimű nagy müvének III-ik kötetében Tolnavármegyéről szólva, ezeket a helyneveket találjuk :

Nobiles Bisseni de Belch, Beulch, Bewlcz.

„ de Parthas Dorog.

„ „ de Kaptáros

„ „ de Kajdach

„ „ de Középfalu

„ de Tökösszeg

„ „ de Végfalu.

íme, hamarjában oklevéllel igazolt hét bes- senyő helycég neve vármegyénkben, melyek majd mindegyike a Sárvíz mentén feküdt ; legalább dr. Csánki Dezső Dorog és Kajdacs mellett a többit is a Sárvíz mellett keresi, kivéve Belch-et, mely szerinte a mai Belecska volna, mert a simontornyai várhoz tartozott.

De menjünk sorjába: legelőször is kezdjük magával Simontornyával.

Erre nézve Osánkinál ezeket találjuk a várak nevei közt: Castrum seu Turris sive possessio Simontliornya, 1397 és 1401ben az itteni várhoz vagyis Toronyhoz számították ,.. Simon tornya másként Monyod stb. helyneveket. A városok nevei közt : Medietas vilié Sgmonlhor- nya alio nomine Menend cum tributo (vagyis más néven Menyőd) A helységneveknél Menyőd helységnél : 1397 és 1401-ben azonosnak veszik a tolnavármegyei Simontornyá,val, hol a vám is volt, 1424 ben : Possessio Menewd juxta castrum Symonthornya (vagyis Menyőd a simontornyai vár mellett). Az egészből az tűnik ki, hogy Ott eredetileg egyszerű vártorony állott Simon- tomya vagyis a földbirtokos neve összekötve az általa épitetett toronnyal. Magának a falunak eredeti neve Menyőd volt. Ehhez a nem annyira várhoz, mint inkább vártoronyhoz, mely tulajdonkép végvár vagy végtorony volt, helyesebben ehhez a központhoz számos falu és arai nevezetes, bessenyő falu tartozott. így a fentebb Fejérvármegyénél elősoroltam bessenyő fészkek közül Igar, koponya, Hörcsök, Hatvan, Besenyő, Eg res, Tolnamegyéből pedig Dorog, Beles, Körbő stb. Tehát hadviselés esetén a bessenyő vitézek ide tartoztak összegyülekezni. Ez a Menyőd név pedig eredeti bessenyő név, Fejérmegyében is volt egy Menyed nevű hely — ma puszta -—- eredeti bessenyőtelep.

Ily képen Menyőd Simontornyá t mint bes senyő központot megállapítván, menjünk odább. A felsorolásban dr. Csánki Dezső fentebb jelzett müvében találhatókat idézem. Az idézetek után zárjelben levő számok az oklevelek évszámát jelentik.

Beles. Possessio olim Wegfolw nunc verő Belch nuncupata (1343. Zichy okin. tár) Nobiles Bisseni de Belch (1399. Körmendi levéltár és Possessio V'-gfatll et Bewlcz (1459) (Magyarul : Egykor Végfalu mezőváros most pedig Beles nek hívják. Belesi nemes bessenyők. Végfalu és Beles mezőváros.) Dr. Csánki még megjegyzi hozzá „Simontornyához tartozott, úgy látszik a mai Belecska nak felel meg Pincehelytől délre.“ Dr. Csánkinak ez a feltevése csakugyan helyes, mert Tolnavármegyének 1805-ben a hírneves Beszédes megyei mérnök által készített térképén Belecska neve ilyen formán van jelezve : Praed : Belecska I. Belez et Görbő, vagyis Belecska az az (I=id est=azaz) Belez és Görbő puszták. Tehát a mérnök pontosan feljegyezte Belecska ősi Beles vagy Belez bessenyő nevét, mert a még ősibb neve Végfalu volt. Tehát a bessenyő Menyőd Simontornyához közel volt a szintén bessenyő Beles. Nevezetes a térképen is, az oklevelekben is, de- még a legutóbbi időben is Görbüllek Belecskával említése. Erre alább bővebben kitérek. Nevezetes még az is, hogy Menyőd és Beles nem a Sárvíz, hanem a Kapos mentén feküsznek.

Dorog. Nobiles Bisseni de Parthas Dorog (1399. Körmendi lltr.) Possessio Parthas Dorog (1413. Dl.) E helység is a mai Nagydorogra utal. Nagh Dorog, Dorogh (1497 —1500). Részben Simontornyához tartozott. Tehat Nagy-Dorog vagy Partos Dorog. Van egy Dorog puszta Ozora mellett is, de valószínűleg Csánkinak van igaza, mert Nagydorog a Sárvízhez vau közel, a másik ellenben a Sióhoz.

Hódos. Johannes filius Stephani bisseni in Hudus (1344. Zichy okmt.) azaz István bessenyő fia János Hodoson, Possessio Hudus juxta fluvium Saar vagyis Hodos m. város a Sárvíz mellett. Ez nem más, mint a mai Hodos puszta Kölesd közelében.

Kajdach. Nobiles bisseni de Kaydach és Petrus dictus Bessenew de Kaydach (1399. Körmendi letr.) Tehát : A kajdacsi nemes bessenyők és úgynevezett Kajdacsi Bessenyő Péter. Itt nincs több magyarázni való.

Kaptár vagy Kaptáros. Nobiles bisseni de

Kaptafus (1399 ) Jacobus Kaptarus de Kaptár ,v= Kaptáid Kaptáros Jakab vagyis a bessenyő falu neve helyesen Kaptar. Dr. Csányi szerint Kölesd, Kajdacs és Dorog környékén keresendő.

Középfalu. Kuzepfaiu (1329—1393—1399. Zichy okmt.) Nobiles bisseni de Kwzepfalu (1399. Körmendi lltr.) Dr. Csánki szerint Kölesd vidékén a Sárvíz mentén feküdt.

Tökös szeg. Nobiles bisseni de Tliukus-zeg (1399. Körmendi lltr.) Dr. Csánki ezt is Kölesd tájékára helyezi.

Bármily bőségesnek tetszenek is azon korból a reánk maradt oklevél beli adatok, mégis igen gyérek arra, hogy a régmúlt idők tényleges állapotait megtalálhassuk bennük ; amik maradtak, csak kevés töredékei a sejthető sokaságnak ami volt. így azután más uton-módon kell kiku tatni azt, amiről oklevél nem szól, vagy amiről nincs, esetleg tán nem is volt oklevél.

Ezen cikkem elején jeleztem, hogy úgy a magyarság, mint a bessenyők törzsnevei fel találhatók a hazai helynevek közt. Tehát elfogyván a bessenyő-telepeket egyenesen megnevezők oklevelek száma Tolnavármegyére nézve, folyamodjunk a törzsnevekhez.

Biborbanszületett Constantinus görög császár „De administrando ímperio“ cimü nagy történeti müvének 37-ik fejezetében a bessenyő törzsek ne veit is megörökitette, azokét a bessenyőkét, akik a magyarságot utolsóelőtti hazájából, Etelközből, kiűzték s azok helyét foglalták el a Dnyeper és Dnyeszter vidékén, le az Aldunáig. Nyolc törzsből állott ez a bessenyőnép, melynek nevei ezek : Értem vagy Eriim, Tzur, Gyla, Kulpei, Cha roboi, Talmat, Chopon és Tzopon.

Éppen nem valószínű, hogy az összes bessenyők bejöttek volna hazánkba, de az sem valószínű, hogy az egyes törzsekből kiszakadt nemzetiségek, településük alka'mával, főkép az esetben, ha ugyanazon törzsből álló több nemzetség egymáshoz közel települt, törzsüknek nevét meg ne örökítették volna helynév adással. Amint a telepeseket Fejérmegyéveí kezdtem, úgy ezt is Fejérmegyével kezdem, mert minden bizonyossággal innen indult ki a település.

Csór egykori bessenyőtelep nevének egyenesen megfelel a Tzur—Czur törzsnév.

Soponya egykori bessenyőtelep nevének egyenesen megfelel a Chopon vagy Tzopon- iörzsnév.

Örs egykor Gyulaörs. Egy 1347. évben kelt oklevél szerint György, a bessenyők ispánja bizonyítja, hogy Fejérmegye szolgabirái osztályt tettek Gyulaörsün, mely szerint Orsi Miklósnak és fiainak, az ő ősük Gyula ülésének (vagyis településének) */3 ad része jutott, a Gyula halastóval a 2/3 ad rész pedig Bicskéié és Füle besse nyők fiainak. Tehát az őst Gyulának hívták, ez ülte meg s ez adott nevet Gyula Örs — ma egyszerűen Örs fejérmegyei falunak. A Gyula név ugyanaz a Gúla törzsnévvel. Ha már most Fejérmegyében, a mondhatni főfészekben, megtalálhatók egyes törzsnevek, úgy valószínű, hogy Tolnavármegyéből sem hiányoznak. íme mindjárt az első^ törzsnévvel kezdve :

Értény nyilvánvaló az Eriim, Értem törzsnévvel való azonosság.

Dalmand, mely az oklevelekben Dalmad alakban fordul elő és valamikor város volt, azonos a Talmat törzsnévvel.

Körbő. Ez a falu mindenkor Beles és Me- nyőddel együtt emlittetik, ezek pedig bessenyő- fészkek voltak. Minden valószínűség szerint Körbőt is bessenyők alapították s ez megfelel a Charoboi—Karoboi törzsnévnek. KöHő vagy Görbő oklevél írása Gurbew, Gerbow, Kwrbew, Kewrbcw, Kerbew.

Gljula-j oklevélírása Gulay, Gywlay, megfelel a Gyla törzsnévnek és a fejérmegyei Gyula- őrs nevében lévő első megszálló nevének.

íme tehát a bessenyő törzsnevek felhaszná lásával szintén megszaporodtak a tolüamegyei egykori besseii) ő telepek. Ámde még ezzel sem merítettük ki teljesen a valóságot. A törzsnevek után át lehet térni a nemzettség és egyes' emberek neveire, ha iiyeuek maradtak reánk, továbbá egyes oklevélbeli adatokra egybeveiés, következtetés utján.

Tengőd és Tengelicz. Egy 1344 ik évben kelt oklevél szerint Ladányi János fia Gergely bessenyőnek neje, tengelithí Ogh András fiával egyezkedett ottani, — t. i. tengelithi — részjószága felől. A bessenyőnek felesége nyilván szintén csak bessenyő származású lehetett és Tolna megyében Tengelith en birt részjószággal, ami részjószág szintén csak bessenyőbirtokból való volt. Tengőd neve az oklevelekben Timguldi (1138.) Thengeld, Tenguld, Tengellh. — Tengelicz neve Thengelgcz. Mindkét név ugyanazonos és mivel Tengődről már 1138. évbeli oklevél szól, nyilván ez volt az eredeti ősi, a Tengelicz- pusztákra pedig innen szakadtak ki egyes bessenyő családok. Tengelicz kicsinyítő alakja a Tengöld-nek.

Ági vagy Ok. — Ladányi Gergelyné

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

bessenyő asszonynak .tengeliczi Qgh-al való birtokügyéből nyilván következik az, hogy maga Ogh uram is bessenyő volt, — hisz a neve is mutatja — s igy egy kis telepje is lehetett valahol. Possessio Aghy (1359) vagy Ok rendszerint Űzd, Végfalu és Beles helységekkel merül fel — pedig ezek bessenyő fészkek voltak. Dr. Csánki szerint Kölesd táján keresendő. Nos igen, hiszen Tengelicz is ezen a tájon fekszik, igy aztán megértjük a bessenyő Ladányba férjhez ment asszony egyezkedését Ogh urammal

Úgy a fejérmegyei, mint a tolnamegyei bessenyőtelepek jó része az első települő családfőnek, nemzetségnek, törzsnek nevét viseli. Sajnos, ezenkivül igen kevés személynév maradt reánk az oklevelekben. Néhányat össze szedtem : Kaydan, Thudbeyg, Chutur, (Csötör) Bugar, (Bogár) Junno, Zul, Chete, (Csele) Ornpud, Nothyr, Tombó, Kanch, (Kancs) Cbato, (Csató) Bodon, Eched, (Ecsed.) Az ilyen személynevek alapján isdehet helységek nevét megállapítani. Például a tényleg bessenyő Czeczének a neve a régi oklevelekben mindig Chethe,— ami nem egyébb, mint a fentebbi Chethe bessenyő személynév — ilyen nevű bessenyő szállta meg először a családjával. Csak az ujabbi oklevelekben van Czeczének irva.

Hajdan Tolnamegyéhez, ma Baranyához tartozó Máié várának tartozéka volt Czöl, Csői oklevél szerint Chwl, Chyewl, Cyl, Chywl irva. Valamikor tolnamegyei falu volt. A neve igen szépen megegyez a bessenyő Zul személynévvel.

Ilyen megegyezések mellett egy csöppet sem lehetetlen, hogy a Menyőd, Simontornyá és Pálfa közt fekvő, egykor falu, most puszta Csetény, Csete nevű bessenyő szállása volt. Hasonlókép onnan Kölesd tájékáról alászállva a Sárviz mellett délre, az Agárd melletti Kajmád puszta, mely egykor falu volt, oklevélbeli írása Kagmach, Kaymath (tehát Kajmat v. ö. Talmat, Dalmad, aztán Kaydan bessenyő neveket,) sőt levéltárunkban egy régi oklevélben . Kajmaháza, szintén bessenyő nevét viseli. Ugyanott közelben Gench = Genes puszta. Ha.-onlókép a* Kanch Kancs névvel teljesen megegyez Kanacs puszta.

Sőt még ennél is alább mehetünk a Sárviz mentén. Ugyanis' ami Sárközünkben az őcsény-- decsi határban van egy Bessenyőhát dűlő név. Egy régi oklevélben pedig a szeremlei bessenyő kapitány a bátai apátot tilta,tja egy birtokrésztől. Tehát Sárközünkben is voltak bessenyők s bár oklevél nem szól felőle, de könnyen meglehet, hogy Őcsény, melynek régi oklevél neve : Huchen, Hulchen, Wichen, Echen, Ewchen (v. ö. Chete = Csetény) valamely Ecse, Öcsé, Ölese bessenyő nevét, Decs pedig egy ugyanazon nevű bessenyő nevét viseli. Öcsénynek neve már 1015- ben előfordult. Nevezetesen Szent Istvánnak, a pécsváradi apátság alapitása tárgyában kiadott oklevelében a határok is kivannak jelölve : secun dús Zumba, (Zomba) tertius [Sachsard, (Szekszárdi quartus : Ilsehai, ez az Ilsehai rejti magá ban Őcsény nevét. Fejér György codex diploraa- ticusában rettenetesen elrontott nevek vannak, amik az oklevelek hibás olvasásából erednek, azonban még igy is ebben az Ilsehai alakban is reá ismerhetünk a későbbi oklevelek Hulchen, Wichen = Hölcsen, Ölesen alakban irt helyneveire, minélfogva az Ilsehai tulajdonkép már 1015-ben Ilcse vagy Ölesének hangzott és valószínűen a fentebbi Wichen alakban Íródott. Tény azonban, hogy a Sárközben bessenyők is voltak, amit a fennmaradt dűlő név igazol.

Ezenkivül még néhány — ma puszta nevében sejthető az egykori bessenyőtelep. Nevezetesen Gyapa éppen a bessenyő-szállások tájára esik és a név a Japti-Ertem bessenyő tartomány nevében foglaltatik. Ugyanis ez annyit jelent, hogy körülárkolt várhelyes Értem nemzetség; a török nyelvben jap mák árokkal sáncczal körülvenni és japti múlt részesülő alak = árokkal körülvett. Japa vagy magyar hangzással Gyapa ^=: árkolással készitett földsánc és a magas hang- alakban megvan a magyar Gyepül szóban, arai tulajdonkép nem egyéb, mint magas földhányás, sánctöltés, a tetejére ültetett bokrokkal. Ilyen sáncokat vetettek az avarok gyűr v. győr névvel, az ugor-magyarság szék, cége, cseke névvel s a kun-bessenyők ggépii vagy gyapa névvel.

Hasonlókép Tornád és Kecsege pusztákban is sejthető a bessenyőtelep. Ezek ott vannak a Menyőd és Beles bessenyő szállások tőszomszédságában Kecsege neve az oklevelekben Keche-ke (a ke kicsinyítő szócska). Dr. Csánki Tárná nevű helységet említ egy oklevél alapján, melyben Belch alais Tárná fordul elő. Régi oklevél olvasásnál még a legnagyobb vigyázattal is fordulhatnak elő tévedések s T és F a régi írásmódban könnyen összetéveszthető ; valószinü, sőt bizonyosra vehető, hogy nem Tárná, hanem Farna vagy Torna a helyes olvasás. Mivel Beles nyilván bessenyő- fészek volt, Fornád-Kecsege pedig közvetlen közelségben feküsznek, teljesen helyes a feltevés, hogy ezek a puszták Farna vagy Forna és Kecse nevű besseuyüktől nyerték a nevüket.

1913 december 1,