Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-11-27 / 95. szám

2

1913 november 27,

nek termőrétege eddig csak sekélyen megszántva, de megforgatva még nincsen.

Hát nézzétek, ime a gyümölcse : a kartársi szeretet, az önmegismerés, a hü kötelességteljesi- tés, szellemi és erkölcsi mértékünk emelkedése, kivívása azon elismerésnek, hogy a köz- és társadalmi életben tényező vagyunk, olyan, mellyel számolni kell lent épp úgy, mint fent, a köztisztelet és közbecsülés, anyagi helyzetünknek — habár csekély mértékben!javítása, nyugdíjügyünk mintaszerű rendezettsége, árvaház-egyesületünk erősbödő életképessége, a közigazgatási reform előkészítése és annak az igazságnak térfoglalása, hogy rátermettségénél fogva csak a jegyző hi vatott és illetékes a község élére állitva, annak vezetésére.

Ez és még sok apróbb jelentőségű vívmány a gyümölcse egyletünk 30 éves működésének. Hogy van közöttünk sok olyan társunk, akik ezzel az eredménnyel nincsenek megelégedve, azt csak természetesnek és oly szükségnek tartom, mely alapfeltétele és tápláléka a további fejlődésnek.

De. viszont nem hiszem, hogy találkoznék soraink közt olyan társunk, aki a 30 éves munkának imént felsorolt eredményét lekicsinyelni merné, anélkül, hogy az igazság ellen vétene, sőt abban az erős hitben és meggyőződésben élek, hogy mindannyiunk kénytelenek vagyunk belátni azt, hogy ügyünk jó utón halad és a korszellem hatása alatt csak rövid idő kérdése lehet, hogy törekvéseink megvalósuljanak.

Kétségtelen, hogy jogosult örömmel tekinthetünk vissza egyletünk 30 éves, szép számú, közhasznú sikerekkel megáldott múltjára s midőn ezért az eredményért Istennek és mindazoknak, kik mint barátaink és pártfogóink a jelzett eredményt elérni segítették, hálát mondva, ezennel lezárjuk egyletünk történetének első 30 éves korszakát, nem e éreznünk kell azt, hogy történeti nevezetességű napokat élünk, mert oly forduló pont előtt állunk, mely korszakalkotó ígérkezik lenni, nemcsak a mi anyagi és erkölcsi életünk szempontjából, hanem átalakító hatással lesz a közigazgatás egész területére s igy az egész közéletre és a társadalom minden rétegére. Folyó hó 30-án lesz az a nap, amelyen a belügyminiszter ur jóindulatából a községi és körjegyzők országos központi egyesület választmányával és másnap az országos egyesület közgyűlésével is mertetve lesz a községi és körjegyzők s a segédjegyzők fizetése rendezéséről szóló törvényjavaslat abból a célból, hogy arra az országos központi jegyzői egyesület is megtegye a maga észrevételeit még mielőtt a törvényjavaslat a képviselőház elé terjesztetnék.

Számtalan jogos érdeket kielégíteni volna hivatása és feladata ennek a törvényjavaslatnak, hogy milyen mértékben fogja a fennálló számtalan bajokat kiegyenlíteni, illetve orvosolni, ez idő szerint még nem tudjuk, mi ok arra, hogy a végsőig feszitett kíváncsisággal várjuk folyó hó 30-át.

Az én nézetem szerint ez a szóban lévő törvényjavaslat nem fog alapos és végleges fizetésrendezést hozni, hanem általánosságban a fizetésnek mérsékelt arányú megjavítása mellett, a fősulyt a kiáltó bajok és panaszok orvoslására fogja helyezni. — Ez mindenesetre jelentékeny haladás és javitás lesz a jelenlegi állapottal szemben, de a végleges fizetésrendezés, véleményem szerint csak a közigazgatás általános reformjával kapcsolatban nyerhet elintézést.

Utóbbi időben úgy kormányférfiak, mint különösen a szaklapok, többszór szóba hozták a közigazgatás államosítását, illetve a közigazgatás reformját.

Egyéni felfogásom szerint — hogy őszinte legyek — államosított községi jegyzőt, államosított községi közigazgatást nem tudok magamnak elképzelni olyan alakban, hogy a községi jegyző egyszerű kimért, rideg beamter, gép legyen, — megfosztva szivétől, leikétől, akaraterejétől, történeti hivatáskörétől, ebben az esetben a községekben megszűnnék minden fejlődés és haladás, a község életfája, éltető eleme hiányában, szomor- kodni, betegeskedni kezdene és idővel kiszáradna.

A közigazgatásnak olyan államosítását, mely a bürokratizmuson alapul, mert képtelen, kizárt dolognak tartok.

Miért is inkább olyan közigazgatási reformnak vagyok hive, melynek célja a község életforrásait megszabadítani minden akadálytól, megtisztítani minden piszoktól, hogy teljes erőből, önállóan, szabadon működhessenek és a községi jegyzőnek alkalom és mód adassék arra, hogy a tulajdon - képeni történeti hivatásának az eddigieknél szé lesebb körű és nagyobb, nehezebb feladatai meg oldásával is megbízható legyen.

Helyes közigazgatási reform csak az olyan lehet, mely a szakképzettségnek emelése mellett, a jegyzőt anyagi tekintetben függetlenné, erkölcsi szempontból szabaddá teszi, hogy teljes ambitió- jával önállóan élhessen történeti hivatásának.

Adja a jó Isten, hogy igy legyen, mert azt hiszem, hogy egy ilyen közigazgatási reform nemzeti haladás szempontjából is egy szebb és jobb jövőt nyitna meg előttünk.

Ezek után áttérve elnöki jelentésem szokott keretéhez tartozó időszaki tárgyaira, jelentem a következőket:

1. A jegyzői magánmunkálatokért szedhető dijakról szóló várm. szabályrendelet némely pontjának módosítása iránti kérvényünket Illés Gyula elnöktársammal együtt személyesen adtam be illetékes helyen, kérvén annak kedvező elintéző zését, mi kilátásba is helyeztetett.

2. A központi sajtóiroda tolnamegyei képviselőjéül a választmány egyleti elnököt bízta meg.

3. Az orsz. központi egyesület által kidolgozott egységes jegyzői magánmunkálati szabály- rendelet tervezetet a mi egyletünk által eszközölt módosításokkal ellátva az orsz. központi egyesület elnökségének megküldöttem.

4. Az egyesület képviselőtestületében a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatósághoz kérvényt adtam be az iránt, hogy az állami főkönyvek lerovási oldalának lezárására az év márcz. 31-ig halasztás adassék, mire arról értesített a m. kir. p. ü. igazgatóság, hogy a Nagyin, m. kir. Pénzügyminisztérium f. é, febr. 19-én 15.264 szám alatt kiadott renÜelete szerint azon javaslatomat, hogy az adófőkönyvek lerovási oldalai lezárásának határideje úgy a folyó évben, mint a jövőben március hó végéig egész általánosságban meghosszabbittassék, elfogadhatónak nem találta.

5. A völgységi járás jegyzői egyesületének azon megkeresése, hogy írjunk fel az orsz. jegyzői egyesülethez az iránt, hogy a jegyzők és Segédjegyzők elviselhetetlen anyagi helyzetének javítása iránt benyújtott kérvényének elintézése illetékes helyen szorgalmaztassék, az időközben történtek miatt és folytán tárgytalannak volna tekintendő.

6. Kérvényt intéztem alispán úrhoz az iránt, hogy Schultheisz Rezső keszőhidegkuti jegyző fiának, tolnavármegyei közigazgatási gyakornoknak a „Közigazgatásunk reformja“ cimü pálya díjnyertes munkáját a községeknek és jegyzőknek megvételre ajánlja, hogy legalább a mü meg vétele által az érdemes szerző iránt tartozó erkölcsi kötelességünknek eleget tegyünk. Nem tudom, milyen eredménye volt az alispáni felhívásnak, de ez alkalommal is felkérem kartársaim közül azokat, kik a szóban forgó munkát még nem szerezték meg, hogy azt vegyék meg.

7. Folyó évi junius havában egy kérdőivet bocsátottam ki, melyben a vármegyének minden jegyzőjét felhívtam az iránti nézetének ismertetésére, hogy a jövőben milyen módon kívánná a jegyzőnek alkalmaztatását. Érdekesnek tartom, hogy a beérkezett feleletek alapján összeállított statisztika adatait közöljem a t. közgyűléssel, hogy ez által megismerje a tolnavármegyei kartársak gondolkodását és nézetét.

Arra a kérdésre :

1. Hive vagy-e olyan kinevezési rendszernek, amely nem csak a jegyzői karra, hanem általában a közigazgatási tisztviselőkre vonatkozik? A beérkezett 106. válasz közül: 79. igen,

9. nem.

2. Ha igen, kinek a kezébe óhajtanád letenni a kinevezési jogot? a] A Belügyminiszter kezébe 81, bj a főispán kezébe 6, c) az alispán kezébe 5, d) a belügyminiszter vagy főispán kezébe 3, e) a kinevező bizottság kezébe 1, f] a főispán elnöklete alatt egy bizottság kezébe, melyben a jegyzői egylet is képviselve legyen 1, összesen 97.J

3. Ha nem vagy hive a kinevezési rendszernek, hive vagy-e a mostani választási rendszernek? Ha ennek nem vagy hive, hive vagy-e annak a nézetnek, hogy a mostani jegyzőkből a község élére állitott, kihelyezett községi tiszt viselőt a törvényhatósági közgyűlés válassza ? ű) a mostani választási rendszernek hive 6, b) a kijelölési jog eltörlését kívánja 1, c) a trvh. választás hive 3, összesen 9.

Ebből a statisztikából látszik, hogy a tolnamegyei jegyzőknek túlnyomó része, mint a kinevezési rendszernek hive, egy nézeten van, és csak egy elenyésző kisebbség ingadozik többféle nézet között.

De a megszavaztatás fenti eredményéből leszűröm magamnak azt a tanulságot is, hogy a tolnavármegyei kartársaink érzésében, gondolkodásában alig van eltérés, úgy, hogy abbau az egységes érzelemben és felfogásban látom a kulcsát és magyarázatát annak a már többször tapasztalt örvendetes, erőről és hatásról tanúskodó ténynek, hogy fontos és kényes természetű kérdésben egységes véleményt és nézetet tudtunk létrehozni, mely szerencsés körülmény úgyszólván forrása áldásos működésűnknek.

8. Fwlyó évi május hó 18 án halt meg Perczel Dezső, vármegyénknek és a magyar nemzetnek nagy fia, egyletünknek tb. tagja, karunkTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

nak őszinte barátja és pártfogója. Ravatalára az egyletnek nevében koszorút helyeztem és őszinte részvétünknek írásban és szóval is kifejezést adtam a megboldogult gyermekei előtt.

A béke és örök hálánk angyala őrködjenek porai felett.

9. Tisza István gróf, miniszterelnök ur

országos egyesületünk tb. tagja és Sándor János belügyminiszter ur elé országos egyesületünk elnöksége által vezetett üdvözlő küldöttségben Tolna vármegye jegyzői kara is tekintélyes számban vett részt. * *

A tisztelgés lefolyásáról nem szólok, mert egyrészt a személyes részvétel, másrészt annak idején a napilapok és a „Községi Közlöny“ bő kivonatu, illetve részletes tudósítása feleslegessé teszi, hogy én a tisztelgés mikéntjéről ismétlésekbe bocsájtkozó leirást adjak.

10. A Jász Nagykun Szolnok vármegyei jegyzők egyesülete arról értesít, hogy egyesületünk ama határozatát, mellyel az országos központi egyesület ellenzéki pártjának harcmodora ellen tiltakozott, magáévá teszi.

11. A múlt hó 9 én végbement főispáni beiktatás alkalmával karunk is testületileg tisztelgett Kovács Sebestény Endre Öméltósága, az uj főispán előtt. S azt hiszem, igazat mondok, midőn azt merem állítani, hogy Öméltóságának természetes közvetlensége, nem mesterkélt leereszkedése és nyájassága, valamint leplezetlen meggyőződését tolmácsolt kijelentései, mig egyrészt a legjobb benyomást tették ránk, másrészt reményt engednek meríteni és táplálni arra nézve, hogy a jegyzői kar értéke nem ismeretlen előtte, miből úgy magunkra nézve, mint a közre, csak a legjobbat várhatjuk.

12. Árvaház egyesületi alapítványi kamatokat és egyesületi segélyt kapott : Özv. Erdős Gáborné alap. kamat. 100 kor., Csukly Béláné alap. kamat. 100 kor. egyes, segély. 200 kor., Ozv. Fehér Imréné egyes, segély. 100 kor., Né- very Gizella alap. kamat. 100 kor. egyes, segély. 100 kor., Farkas Jozefa és Ferenc egyes, segély. 200 kor., özv. Farkas Ferencné egyes, segély. 200 kor., özv. Tóth Andorné alap. kamat. 100 kor. egyes, segély. 100 kor., Albrechtovics Imre egyes, segély. 100 kor., Öllé Mihály egyes, segély. 100 kor., Potyondy Gizella alap. kamat. 100 kor. egyes, segély. 100 kor.

13. A pénztárt a mai napon megvizsgáltam és rendben találtam.

14. Az egyesület tagjainak száma : 132. rendes és 5 tb. tag.

15. Folyó évi augusztus hó 3 án Hőgyészen Klimes Antal rendezősége alatt egy jegyző majális tartatott, amely 1041 kor. 41 fillér bevétel és 321 kor. 41 fillér kiadás mellett 720 korona tiszta jövedelmet hozott. A mulatságot jelenlétükkel megtisztelték Forster Zoltán várm. alispán ur és br. Jeszenszky György g> önki főszolgabíró ur is. Javaslom, hogy a mulatság tiszta jövedelme csatoltassék a milleniumi alaphoz és ezzel, valamint a mill, ösztöndijalap tőkekészletéből 2500 koronával egy 6 ik alapítvány létesittesék a jegyzői árvaháznál.

Elnöki jelentésem tudomásul vételét kérve, tisztelettel maradok a tisztelt közgyűlésnek,

Bátaszék, 1913 októüer hó 22.

kész szolgája :

Part Adolf, elnök.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— Személyi hir. Dr. Fent Ferenc apát-plébános hétfőn délután Bajára utazott, ahol részt vett a négy napig tartó papi lelkigyakorlaton.

— Kitüntetés A király, a vallás és köz- oktatásügyi miniszter előterjesztésére, Gúllik Kál mán közalapítványi főfelügyelőnek, if j. Gállik Kálmán szekszárdi közalapítványi segéd felügyelő édesapjának, nyugalomba vonulása alkalmával a közalapítványi igazgatói cimet adományozta.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Földes Márton bonyhádi járásbirósági betétszerkesztő szakdijnokot írnokká nevezte ki.

— Áthelyezés. A kultuszminiszter Horváth Emilia herendi áll. el. isk. tanítónőt a gindli- családszőlőhegyi áll. el. iskolához helyezte át.

— Megtagadott drágasági pótlek. A szekszárdi Ferenc Közkórház tisztviselői számára a vármegye közgyűlése által megszavazott 20 százalék drágasági pótlékot a belügyminiszter nem hagyta jóvá.-- Állami kezelésbe vett erdő. A Gyünk község tulajdonát Uepező 117 holdnyi legelőből 52 holdnyi befásitott erdő állami kezelésbe vétetett.

— Egyleti ügyek. A bonyhádi iparos és társaskör alapszabályait a belügyminiszter pótlás végett visszaküldötte.