Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-11-13 / 91. szám
91. szám Szekszárd. £913 november 13 XXIII. IX. évfolyam. TOUIAVARMEGyE ES 1 MIIEK Előfizetési ár : Egész évre . . Fél évre ... Negyed évre . Egy szám ára . . 16 korona . 8 > . 4 » . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílttéri garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyészfési felügyelőség hivatalos lapja. Nesielenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. t _______ Sze rkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: S8—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁR! MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Közös érintkezési pontok. Különös időket élünk. Az egész világ forr, mint az erjedő must. Népek, nemzetek, társadalom uj alakulások előestéjén, vagy a reggelén. Itt-ott mintha már megtalálták volna ama bizonyos fix pontot, mely a jegecesedés törvényénél fogva a kristályosodás alapja. Mi most vagyunk benn a legizzóbb forradalomban. Na, ne úgy tessék érteni, mint nagy revoliciók idejében szokásos. Vér nem folyik, de megkezdődött az erjedési processzus, az evolúció, ez a nagy átalakulási folyamat. Nem tudjuk szerencse, vagy szerencsétlenség-e reánk, hogy úgyszólván, minden téren most van forrásban a nemzeti művelődés, modern konszolidáció nagy kádja, amelynek tartalmából lehet a legpompásabb nektár, de lehet belőle *— ecet is. Nálunk az evolúció társadalmi, politikai, gazdasági, irodalmi, sőt vallási téren is mostanában egyszerre indult meg, néhol talán már utóerjedésként, itt-ott még kezdő forrásban. Megfigyelő ember érdekes tapasztalatokat szűrhet le csendes szemlélődései közepeit. Vessünk például egy-két tekintetet a most lezajlott kath. nagygyűlésre. Nem bírálat céljából, de hogy a tanulság magját kihámozzuk. Ma mindenik vallásfelekezet körében bizonyos szervezkedő mozgalom észlelhető. Támadó, pláne hóditó hadjáratra közülök egy is aligha készül. Bástyákat emel legfeljebb mindenik, hogy védje azt, ami még védhető. A pozitív alapon álló valláA kiewi pár után. Irta dr. Rubinstein Mátyás. A kiewi vérvád sötét foltként feketéllik a kultúra századának verőfényes egén. Az igazság fényében ragyogó Ítélet nem tüntetheti el ezt a foltot, csak még kirívóbbá teszi. Szörnyű iróniája a sorsnak : azt a népet vádolják az embervér vallási célokra használásának rettenetes vádjával, melyfiek vallási alap- könyve ezt a meghagyást tartalmazza : „Ha valaki Izráel házából vagy a köztük tartózkodó jövevények közül valamiféle vért megeszik: kiontom haragomat az ellen, aki a vért megette és kiirtom azt az ő népei közül.“ (Móz. III. k. 17., 20.) Rituális vérvádat, más alakban, mint a zsidók ellen emelt vérvád, emeltek már az ókorban, a II. században a pogányok a keresztények ellen. Azzal vádolták őket, hogy minden az uj vallás kötelékébe magát fölvétetni akaró egy áldozati lisztben elrejtett gyermeket átdöf tőrrel, a megölt gyermeknek vérét és húsát isszák s eszik aztán közös lakomám Végtelenül sokat is szenvedett emiatt az ifjú kereszténység. Azonban ez az ókorban volt. De hogy napjainkban, a túl- finomultság korszakában, azt a nemcsak kegyetlen, de undortkeltő vádat is emelik a zsidók ellen, hogy embervért esznek vallási célból, mintha ők alsóbbrendű, esztétikai érzékkel nem biró lények volnának : az már csak a sötét s elmaradott Oroszországban történhetik meg. De azt mondják a vérvád támogatói s lelkes hívei : Igen, a Biblia tiltja a vér élvezetét, de a zsidóság letért a Bibliáról, számára a Talmud irányadó. Ezt csak tájékozatlanság s tudatlanság állítja. sok védő ütközetre készülnek a materialisz- tikus, atheisztikus s amint Zichy János gróf, a kath. nagygyűlés elnöke megnyitó beszédében kifejezte : az erkölcsi szempontból nihilista világ-nézetet vallók ellen. Hogy mit végeztek az impozáns fénynyel megtartott kath. nagygyűlésen, az nem tartozik e cikk keretébe, mi most csak egy igazságot akarunk leszögezni, azt, hogy a legellentétesebb, legszélsőbb irányzatok követői is találhatnak, ha keresnek közös érintkezési pontot, amelyen haladva, törhetnek nagy, egyetemes cél felé. Hajdan az e fajta összejöveteleken sokkal nagyobb volt a vallási elzárkózottság, kirívóbb az egyoldalú felekezeti szempont, ma a vallásfelekezetek mintha keresnék egymás kezét, hogy a hitetlenség elleni nagy harcot egyesült erővel vivják meg. Egy évtizeddel ezelőtt katholikus vezető ember nem mondhatott volna olyan megnyitó beszédet, mint Zichy János gróf, ki egyenesen közös akcióra hívta fel a protestánsokat a destructiv irányzatok ellen, mert a mint mondta : „mi katholikusok vagyunk az idősebbek, mi vagyunk a hatalmasabbak, rajtunk áll, hogy megadjuk az ini- ciativát . . . íme az egyik példa és most jön a másik. Itt van a kiewi vér.vád ostoba meséje, amely megmozgatta nemcsak a világ ösz- szes zsidóságát, de nagy emóciót keltett az összes keresztény vagy keresztyének közt is. A budapesti zsidó tiltakozó gyűlésnek azonban nem csak abban volt a nagy erkölcsi ereje, hogy hatszáztiz zsidó hitközSok ámítás s félrevezetés történt már a Talmuddal. Nálunk is előbb egy Kereszt, most meg egy Aster nevezetű vállalat terjeszt a Roh- ling-féle hírhedt talmudforditáson alapuló hamis, igazi értelméből teljesen kiforgatott, ferdítésekkel, torzításokkal teli talmudforditást, mely igen alkalmasnak kínálkozik a járatlan, hiszékeny lelkek megtévesztésére, a zsidók iránti gyü'ö et nek s megvetésnek a jámbor lelkekben való e1- hintésére. A Talmud voltaképpen a Bibliának interpretálása, minélfogva szabadabb szellemet visz a bibliai törvény betűjébe. Éneikül a szabad éríel- mezés nélkül rég megkövesedett volna a bibliai törvény, mint mutatja a . szadduceus-pártnak a példája, mely ragaszkodott a Biblia betűjéhez, nem engedett hozzáközeliteni semmiféle magyarázatot s nyomtalanul eltűnt. Ilyen évezredekre terjedő törvénymagyarázati s értelmezési szellemi munkának a gyűjteménye a Talmud. Azonban tudni kell, bogy a zsidó vallási felfogás : theo- kratikus, azaz a vallás átöleli az egész életet, a vallás gondolatának át kell vonulnia az élet minden nyilvánulásán. A vallás körébe tartozik a jog, az egészségügy is. így tehát ezekre vonatkozó magyarázatok is, a Biblia kapcsán, fölvétettek a a Talmud gyűjteményébe. S minthogy a Talmud a zsidóságnak olyan enciklopédia féléje volt, fölvett az abba általános ismereteket is, elbeszéléseket, történeteket, astrológiai elemeket, illemszabályokat, a bibliáikon kivül még más magasztos erkölcstanokat, egyes kiváló emberek nyilatkozatait. Hogy a Talmud türelmetlen volna a más- vallásuakkal szemben ? Elsőben meg kell jegyezni, hogy keresztényekről a Talmud egyáltalán nem szól. A Talség képviselője ment oda el tiltakozni, de hogy mások is ott voltak. Hogy ott voltak a különféle, párt és vallási árnyalatokhoz tartozó Héderváry, Károlyi Mihály gróf, Vázsonyi, Kozma Andor és még sok mások, akik elütök a gondolkozásban, vallási meggyőződésben, de az elválasztó vonalak mellett közös érintkezési pontban összetalálkozva, képviselték egy ország egyetemének hatalmas nemzeti erejét. íme tehát lehet és kell is közös érintkezési pontokat keresni és találni ott, ahol nagy, egyetemes érdekek forognak kockán. S ha megtalálják ezeket egyes emberek legkényesebb pozíciókban, a lelkiismereti dolgokban, exklusiv vallásos összejöveteleken, csak egy téren, a politikában nem lehet megtalálni ? Ott is meg lehet, csak akarni kell. Úgy olvassuk, hogy most már az ellenzéki képviselő urak is megjelennek a képviselőház közös folyosóján s paroláznak is. S azzal, hogy a ,,kérlelhetlen kegyetlenségüknek hirdetett Tisza némileg honorálta Apponyi Albertnek aggályait s előzékenyen beleegyezett a sajtóreform tárgyalásának pár napos ölhalasztásába, mindenesetre adva van egy fix pontocska, amely körül a béke kristályosodása végbe mehetne. A pártok kifáradtak. A nagy ellenzéki haragot is enyhítette az idő s tán a közvélemény expansiv nyomása. Itt volna tehát a kölcsönös engedékenység, az egymáshoz közeledés legfőbb ideje. Lám a cukor jegecesitéséhez sem kell vastag hajó kötél, csak egy vékonyka cérnaszál. műd keletkezése idejében a kereszténység még nem volt kialakulva, kijegec *sedve A Talmud csak pogányokról szói s csak az avatatlan állíthatja, hogy velük szemben türelmetlen. A Talmud azt tanítja, hogy az a legmagasabb emberi értékelés, miszerint Isten a saját képmására teremtette az embert, vonatkozik minden emberre. (Talmud jerusalmi Nfdarim traktatusa 4., 9.) Továbbá : „A másvailásu szegények élelmezéséről éppúgy kel! gondoskodni, mint a zsidó vallásuak- ról, a másvailásu betegeket éppúgy kell látogatni, mint a zsidó vallásuakat, a másvailásu halottaknak éppúgy kell megadni a végső tisztességet, mint a zsidó vallásunknak.“ (Talmud babli Gittin traktatusa 61a.) Hogy foglaltatnak a Talmudban pogány- ellenes nyilatkozatok is, az magyarázandó abból a milijöből, melyben az a nyilatkozat támadt, abból a korból, abból az eseményből, abból az alkalomból, mely azt létrehozta. Egy sokat vitatott pontja volt a kiewi tárgyalásnak az a talmudi kijelentés, mely úgy szól: „A legjobb gójt (pogányt, gój a lalmud- ban mindig pogángt jelent) háború idején öld meg. (Szoferirn trakt 9.) A hamisító Rohlingof mesterének valló tudatlan, elfogult P'’anaitis itt el akarta sikkasztani azt a kitételt, melyet alá is huztunk, hogy: bábom idején, amidőn így hangzott volna a passzus : „A legjobb gójt öld meg“ s rettenetes embergyülöletet akart volna kiolvasni a Talmudnak e helyéből. Ebből is láthatjuk, hogy miképpen gyártják Pranaitis, Rohling s ezeknek méltó társai : a Kereszt s az Aster hamisítványaikat. Az igazság azonban az, hogy itt háborús alkalomról van szó, mint mutatja világosan a kitétel: háború idején, egy háborús alkalom szülte ez a mondást, ami-