Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-11-13 / 91. szám

91. szám Szekszárd. £913 november 13 XXIII. IX. évfolyam. TOUIAVARMEGyE ES 1 MIIEK Előfizetési ár : Egész évre . . Fél évre ... Negyed évre . Egy szám ára . . 16 korona . 8 > . 4 » . 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílt­téri garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyészfési felügyelőség hivatalos lapja. Nesielenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. t _______ Sze rkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: S8—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁR! MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Közös érintkezési pontok. Különös időket élünk. Az egész világ forr, mint az erjedő must. Népek, nemze­tek, társadalom uj alakulások előestéjén, vagy a reggelén. Itt-ott mintha már meg­találták volna ama bizonyos fix pontot, mely a jegecesedés törvényénél fogva a kristályosodás alapja. Mi most vagyunk benn a legizzóbb forradalomban. Na, ne úgy tessék érteni, mint nagy revoliciók idejében szokásos. Vér nem folyik, de megkezdődött az erjedési processzus, az evolúció, ez a nagy átalakulási folyamat. Nem tudjuk szerencse, vagy szeren­csétlenség-e reánk, hogy úgyszólván, min­den téren most van forrásban a nemzeti művelődés, modern konszolidáció nagy kádja, amelynek tartalmából lehet a legpompá­sabb nektár, de lehet belőle *— ecet is. Nálunk az evolúció társadalmi, po­litikai, gazdasági, irodalmi, sőt vallási téren is mostanában egyszerre indult meg, né­hol talán már utóerjedésként, itt-ott még kezdő forrásban. Megfigyelő ember érdekes tapaszta­latokat szűrhet le csendes szemlélődései közepeit. Vessünk például egy-két tekintetet a most lezajlott kath. nagygyűlésre. Nem bí­rálat céljából, de hogy a tanulság magját kihámozzuk. Ma mindenik vallásfelekezet körében bizonyos szervezkedő mozgalom észlel­hető. Támadó, pláne hóditó hadjáratra kö­zülök egy is aligha készül. Bástyákat emel legfeljebb mindenik, hogy védje azt, ami még védhető. A pozitív alapon álló vallá­A kiewi pár után. Irta dr. Rubinstein Mátyás. A kiewi vérvád sötét foltként feketéllik a kultúra századának verőfényes egén. Az igazság fényében ragyogó Ítélet nem tüntetheti el ezt a foltot, csak még kirívóbbá teszi. Szörnyű iróniája a sorsnak : azt a népet vádolják az embervér vallási célokra használásá­nak rettenetes vádjával, melyfiek vallási alap- könyve ezt a meghagyást tartalmazza : „Ha valaki Izráel házából vagy a köztük tartózkodó jövevé­nyek közül valamiféle vért megeszik: kiontom haragomat az ellen, aki a vért megette és ki­irtom azt az ő népei közül.“ (Móz. III. k. 17., 20.) Rituális vérvádat, más alakban, mint a zsidók ellen emelt vérvád, emeltek már az ókor­ban, a II. században a pogányok a keresztények ellen. Azzal vádolták őket, hogy minden az uj vallás kötelékébe magát fölvétetni akaró egy áldozati lisztben elrejtett gyermeket átdöf tőrrel, a megölt gyermeknek vérét és húsát isszák s eszik aztán közös lakomám Végtelenül sokat is szenvedett emiatt az ifjú kereszténység. Azonban ez az ókorban volt. De hogy napjainkban, a túl- finomultság korszakában, azt a nemcsak kegyet­len, de undortkeltő vádat is emelik a zsidók ellen, hogy embervért esznek vallási célból, mint­ha ők alsóbbrendű, esztétikai érzékkel nem biró lények volnának : az már csak a sötét s el­maradott Oroszországban történhetik meg. De azt mondják a vérvád támogatói s lel­kes hívei : Igen, a Biblia tiltja a vér élvezetét, de a zsidóság letért a Bibliáról, számára a Tal­mud irányadó. Ezt csak tájékozatlanság s tudatlanság állítja. sok védő ütközetre készülnek a materialisz- tikus, atheisztikus s amint Zichy János gróf, a kath. nagygyűlés elnöke megnyitó beszédében kifejezte : az erkölcsi szem­pontból nihilista világ-nézetet vallók ellen. Hogy mit végeztek az impozáns fény­nyel megtartott kath. nagygyűlésen, az nem tartozik e cikk keretébe, mi most csak egy igazságot akarunk leszögezni, azt, hogy a legellentétesebb, legszélsőbb irányzatok követői is találhatnak, ha keres­nek közös érintkezési pontot, amelyen ha­ladva, törhetnek nagy, egyetemes cél felé. Hajdan az e fajta összejöveteleken sokkal nagyobb volt a vallási elzárkózottság, ki­rívóbb az egyoldalú felekezeti szempont, ma a vallásfelekezetek mintha keresnék egymás kezét, hogy a hitetlenség elleni nagy harcot egyesült erővel vivják meg. Egy évtizeddel ezelőtt katholikus vezető ember nem mondhatott volna olyan meg­nyitó beszédet, mint Zichy János gróf, ki egyenesen közös akcióra hívta fel a protes­tánsokat a destructiv irányzatok ellen, mert a mint mondta : „mi katholikusok vagyunk az idősebbek, mi vagyunk a hatalmasab­bak, rajtunk áll, hogy megadjuk az ini- ciativát . . . íme az egyik példa és most jön a másik. Itt van a kiewi vér.vád ostoba meséje, amely megmozgatta nemcsak a világ ösz- szes zsidóságát, de nagy emóciót keltett az összes keresztény vagy keresztyének közt is. A budapesti zsidó tiltakozó gyűlésnek azonban nem csak abban volt a nagy er­kölcsi ereje, hogy hatszáztiz zsidó hitköz­Sok ámítás s félrevezetés történt már a Talmuddal. Nálunk is előbb egy Kereszt, most meg egy Aster nevezetű vállalat terjeszt a Roh- ling-féle hírhedt talmudforditáson alapuló hamis, igazi értelméből teljesen kiforgatott, ferdítések­kel, torzításokkal teli talmudforditást, mely igen alkalmasnak kínálkozik a járatlan, hiszékeny lelkek megtévesztésére, a zsidók iránti gyü'ö et nek s megvetésnek a jámbor lelkekben való e1- hintésére. A Talmud voltaképpen a Bibliának inter­pretálása, minélfogva szabadabb szellemet visz a bibliai törvény betűjébe. Éneikül a szabad éríel- mezés nélkül rég megkövesedett volna a bibliai törvény, mint mutatja a . szadduceus-pártnak a példája, mely ragaszkodott a Biblia betűjéhez, nem engedett hozzáközeliteni semmiféle magya­rázatot s nyomtalanul eltűnt. Ilyen évezredekre terjedő törvénymagyarázati s értelmezési szellemi munkának a gyűjteménye a Talmud. Azonban tudni kell, bogy a zsidó vallási felfogás : theo- kratikus, azaz a vallás átöleli az egész életet, a vallás gondolatának át kell vonulnia az élet minden nyilvánulásán. A vallás körébe tartozik a jog, az egészségügy is. így tehát ezekre vonatkozó magyarázatok is, a Biblia kapcsán, fölvétettek a a Talmud gyűjteményébe. S minthogy a Talmud a zsidóságnak olyan enciklopédia féléje volt, föl­vett az abba általános ismereteket is, elbeszéléseket, történeteket, astrológiai elemeket, illemszabályo­kat, a bibliáikon kivül még más magasztos erkölcstanokat, egyes kiváló emberek nyilatko­zatait. Hogy a Talmud türelmetlen volna a más- vallásuakkal szemben ? Elsőben meg kell jegyezni, hogy keresz­tényekről a Talmud egyáltalán nem szól. A Tal­ség képviselője ment oda el tiltakozni, de hogy mások is ott voltak. Hogy ott voltak a különféle, párt és vallási árnyalatokhoz tartozó Héderváry, Károlyi Mihály gróf, Vázsonyi, Kozma Andor és még sok mások, akik elütök a gondolkozásban, vallási meg­győződésben, de az elválasztó vonalak mel­lett közös érintkezési pontban összetalál­kozva, képviselték egy ország egyetemének hatalmas nemzeti erejét. íme tehát lehet és kell is közös érint­kezési pontokat keresni és találni ott, ahol nagy, egyetemes érdekek forognak kockán. S ha megtalálják ezeket egyes emberek legkényesebb pozíciókban, a lelkiismereti dolgokban, exklusiv vallásos összejövete­leken, csak egy téren, a politikában nem lehet megtalálni ? Ott is meg lehet, csak akarni kell. Úgy olvassuk, hogy most már az ellenzéki képviselő urak is megjelennek a képviselőház közös folyosóján s paroláznak is. S azzal, hogy a ,,kérlelhetlen kegyetlen­ségüknek hirdetett Tisza némileg hono­rálta Apponyi Albertnek aggályait s előzé­kenyen beleegyezett a sajtóreform tárgya­lásának pár napos ölhalasztásába, minden­esetre adva van egy fix pontocska, amely körül a béke kristályosodása végbe me­hetne. A pártok kifáradtak. A nagy ellenzéki haragot is enyhítette az idő s tán a köz­vélemény expansiv nyomása. Itt volna tehát a kölcsönös engedékenység, az egy­máshoz közeledés legfőbb ideje. Lám a cukor jegecesitéséhez sem kell vastag hajó kötél, csak egy vékonyka cérnaszál. műd keletkezése idejében a kereszténység még nem volt kialakulva, kijegec *sedve A Talmud csak pogányokról szói s csak az avatatlan állít­hatja, hogy velük szemben türelmetlen. A Tal­mud azt tanítja, hogy az a legmagasabb emberi értékelés, miszerint Isten a saját képmására teremtette az embert, vonatkozik minden emberre. (Talmud jerusalmi Nfdarim traktatusa 4., 9.) Továbbá : „A másvailásu szegények élelmezéséről éppúgy kel! gondoskodni, mint a zsidó vallásuak- ról, a másvailásu betegeket éppúgy kell látogatni, mint a zsidó vallásuakat, a másvailásu halottak­nak éppúgy kell megadni a végső tisztességet, mint a zsidó vallásunknak.“ (Talmud babli Gittin traktatusa 61a.) Hogy foglaltatnak a Talmudban pogány- ellenes nyilatkozatok is, az magyarázandó abból a milijöből, melyben az a nyilatkozat támadt, abból a korból, abból az eseményből, abból az alkalomból, mely azt létrehozta. Egy sokat vitatott pontja volt a kiewi tár­gyalásnak az a talmudi kijelentés, mely úgy szól: „A legjobb gójt (pogányt, gój a lalmud- ban mindig pogángt jelent) háború idején öld meg. (Szoferirn trakt 9.) A hamisító Rohlingof mesterének valló tudatlan, elfogult P'’anaitis itt el akarta sikkasztani azt a kitételt, melyet alá is huztunk, hogy: bábom idején, amidőn így hang­zott volna a passzus : „A legjobb gójt öld meg“ s rettenetes embergyülöletet akart volna kiol­vasni a Talmudnak e helyéből. Ebből is lát­hatjuk, hogy miképpen gyártják Pranaitis, Roh­ling s ezeknek méltó társai : a Kereszt s az Aster hamisítványaikat. Az igazság azon­ban az, hogy itt háborús alkalomról van szó, mint mutatja világosan a kitétel: háború idején, egy háborús alkalom szülte ez a mondást, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents