Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-11-03 / 88. szám

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 november 3. 2 hanem elsősorban a lappangó, bujkáló, erő­szakos és kegyetlen Faraó-ivadékokat. Már pedig szeretném tudni, hány kóborcigány lett Tolnamegye területén a törvény életbelépte óta letelt két és tél hó­nap alatt fogházra Ítélve, mint köveszélyes munkakerülő ? Hacsak három esetet tudok meg, visszavonom azt az állításomat, hogy a törvény a vidékre nézve Írott malaszt. Ha minden kóborcigányt átadnának is a bíróságoknak, nem lenne azért sok dolguk, hamar kimenekülne a fekete had más bal­káni államba, ahol még mindig kedélyesen, közigazgatási utón üldözik, illetve nem ül­dözik őket. Addig azonban még egy pár Dánost fognak ők rendezni! 1913 november 1. a közs. és körorvosok életében fontos történelmi dátumot jelent, mert. e napon lépett életbe nyugalomdij intézményük. Évtizedeken keresztül harcolt az orvosi kar, hogy azok részére, kik az orvosi szolgálat legterhesebb részét végzik, öreg napjaikra legalább a minden­napi kenyér meglegyen ; özvegyeik,árváik ne le­gyenek a társadalom könyörületére szorulva. Már Andrássy Gyula gróf megalkotta az 1908./XXXVIII. t.-cikket, mely elrendelte a közs. és körorvosok nyugalomdíj intézményének felálli tását, azonban, sajnos, a koaiiciós kormány bukása után egyik obstrukció a másikat érte ; a politikai villongásoknak se vége, se hossza nem volt ; mi orvosok már-már a kétségbeesés, reménytelenség, az elkeseredés folytán csaknem összeroskadva küzdöttünk törvényes jogaink elnyeréséért. Végre a jelenlegi kormány belügyminisztere f. évi nov. 1-re eső hatállyal az intézményt életbe léptette. E mai napon elmondhatja minden közs. és körorvos, hogy, amit az 1876 i törvény agyon- nyomoritott, azt az idézett rendelet életbelépteté­sével, ha nem is teljes megnyugvásra, de mégis a háborgó kedélyek le csillapítására, a belügymi­niszter megjavította. Köszönet érte elsősorban Tisza István mi­niszterelnöknek, ki hnár első miniszterelnöksége alatt hangoztatta, hogy „a közs. és kürorvosok fizetésrendezését és nyugdíjintézményét megcsiná­lom ; ez lesz munkámnak koronája.“ Sándor János belügyminiszter már mint fő­ispán is Küküllő megyében megalkotta a közs. és körorvosok nyugdíjintézményét, fényes tanú jelét adván nemesszivüségének, nem engedvén meg, hogy azon agyonzaklatott, a munkától agyongyötört körorvos aggkorára minden támasz nélkül maradjon ; megalkotta a nyugdíjintézményt, hogy öreg napjait gondoktól menten töhhesse a körorvos és nehány évig kipihenhesse a jól vég­zett munka után az élet fáradalmait. S midőn a belügyminisztériumba belépett, rögtön elővette a közs. és körorvosok nyugdíj- intézményének tervezetét, abból ami rossz volt, elimináita, a drága hozzájárulási cjuótát leszállí­totta, s atyai jó szívvel arra törekedett, hogy minden közs. és körorvos kapjon némi kárpótlást azért, mivel annyi éven át, sok keserűséget el­szenvedve, tűrt és bízva bízott. Az orvostörténelem annaleseiben korszak- alkotó dátum lesz e mai nap, a küzdést, a szen­vedést, a fáradságot türhetőbbé, a munkakedvet nagyobbá, az orvosi hivatást kedvesebbé teendi. S ha meglészen az, amivel a belügyminisz­ter a legkomolyabban foglalkozik, a közegész­ségügy államosítása, akkor szívesen megy az orvos, egy nyomorult kis faluba is, mert tudja, hogy nem lesz ott örökké eltemetve, onnan néhány év múlva más helyre, nagyobb helyre, városba is juhat; olyan helyre, ahol van civilizatió, van társadalmi élet, van iskola, hova gyermekeit eljá­ratja, van fül, mely egészségügyi propositióit meghallgatja. Akkor nem lesz 160 orvosi kör be­töltetlen, akkor nem lesznek egész járások orvos nélkül, lesz orvos mindenütt, csökkenni fog a gyermekhalandóság, a járványok nem fognak ez­reket elpusztítani, mert nem kell mértföldekre orvos után járni. Az orvos pedig szeretettel, örömmel fog megfelelni hivatásának, mert tudja hogy a rabláncok elszakadnak s a falu doktora odajut ahova szive, lelke vágyik. Az a terve a belügyminiszternek, ha már megadja a nyugdijat, csekély költséggel az egész közegészségügyi szolgálatot államosíthatja; és nem kételkedhetünk benne, hogy amit Tisza István Sándor Jánossal tervbe vett, azt rövid időn belül meg is valósítja. Isten áldását kérjük munkájukra ! Dr. Kardos Sándor. — Táblabirói kinevezés. A király dr. Deb- reczeni József tamásii gyakorló ügyvédet, a te­mesvári kir. táblához bíróvá nevezte ki. A bírói kar egy nagytudásu, uj állásának is csak diszére váló bírót ny rt a kinevezettben, akinek kinevez- tetését általános rokonszenv kiséri. — Helyettesítés. Peslhy Ferenc paksi pénz­tári jegyző egészségi szempontból 3 havi szabad ságra ment, helyettesitésével Simon Ferenc duna kömlődi segédjegyző bizatott meg. — Kirendelés. A mórágyi segédjegyzői ál­lás betöltésére kiirt pályázat már másodízben eredménytelen maradván, kisegítő munkaerőül Perczel Béla dr. járási főszolgabíró Link Péter mórágyi lakost rendelte ki. — Személyi pótlék. Fadd község kép­viselete dr. lírányi Kálmán községi orvos részére 1000 korona évi személyi pótlékot szavazott meg. — Ügyvédi vizsga. Dr. Kapp Ernő gyönki ügyvédjelölt, dr. Kapp Viktor zombai körorvos fivére, Budapesten sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát. Az uj ügyvéd irodáját Gyünkön nyitja meg. — Jubiláló tanító. Vida Ferenc gerjeni ref. tanitó, ma ünnepelte 30 éves tanítóságának év­fordulóját. Vida Ferenc nemcsak a tanügyi téren állta meg derekasan helyét, hanem igen elisme­résre méltó társadalmi működést is fejtett ki; igy igen nagy része volt a gerjeni önsegélyző szövet­kezet megalakításában és az ő buzgólkodásának köszönhető a gerjeni templomban ékeskedő szép orgona. —- A község apraja nagyja megérdemelt tisztelettel vészi körül a népnevelés e derék baj­nokát, akit jubileuma alkalmából elhalmoztak szerencsekiváuataikkai. A közvélemény nevében mi is őszinte elismerésünket fejezzük ki iránta, a megyei tanügynek sok oly derék harcost kí­vánva, mint aminő Vida Ferenc. — Eljegyzés. Paulies Géza szekszárdi gaz­dasági szaktanító eljegyezte Orbán Julia szek- szárd újvárosi tanítónőt. — Plébánosi vizsgák. Szeptember 24-én és 25-én folytak te Pécsett az évente szokásos zsinati vizsgálatok. Ebben az évben Bődy István, Folnegovic György, Gestettner Konrád, Horto­bágyi József, Kalauz Elemér, Koch Alajos, Mű­fajt Antal, Tihanyi János és Tóth Lajos pécs- egyházmegyei papok tették le a vizsgálat teljes anyagából a plébánosi vizsgálatot. Közülük Tihanyi János elnyerte a Král féle alapítvány 160 koronás kamatait. — Uj orvos. Dr. Treer Józsefné szül. VFo- sinsku Katalin fiát, Treer Józsefet a kolozsvári egyetemen szombaton avatják orvosdoktorrá. — Rendörkapiíányhelyettes. Megírtuk, hogy llácz József rendőrkapitány 6 heti rendőrtiszti tanfolyamra rendeltetett be. Kovács Sebesiény Endre főispán a rendőrkapitányság vezetésével ez idő alatt dr. Török Ottó városi tiszti főügyészt bízta meg. — Hlisvizsgálat Pakson. Pakson az állat­orvosi állás pályázat alatt állván, betöltésig a husvizsgálatot a dunakömlődi husvizsgáló teljesíti. A Pécsett tartandó legközelebbi husvizsgálati tanfolyamra Paksról Hirsch István jelentetett be. — A szekszárd — bátaszéki helyiérdekű vasút igazgatóságában egy tagsági hely Szabó Károly lemondása következtében megüresedett. A vasút részvénytársaság az igazgatósági tagságra leg­közelebbi közgyűlésén F< rster Zoltán alispánt fogja megválasztani. — Házasság. Dr. Sas István, a Spitzer Sándor és fia cég beltagja folyó hó 4 én tartja egybekelési ünnepélyét Sulzberger Ebzkével Győrben. — Uj dijnokok. A paksi kir. járásbíróság­nál üresedésben lévő 3 dijnoki állásra Németh Sárika, Peti ich Giziké és Szamossy Margit ne­veztetett ki. — Életmentési jutalom. A belügyminiszter a dunaföldván gyermek menhely7 gondozásában levő kiskorú Fialkovies Lajos részére életmentési jutalomdijul 52 korona 50 fillért engedélyezett amelyen a gyermek kívánságának megfelelőleg ruhanemüek fognak beszereztetni. — Fizetésképtelenség. A bécsi hitelezői véd- egydet Burger Ödön dombóvári kereskedő ellen fizetésképtelenséget jelentett be. ritkán szokott kitüntetni közönséges halandókat háromoldalas magánlevéllel: gróf Tisza István. A miniszterelnök megírta Schlanger Rózá­nak, hogy ismeri az ügyét és melegen fogja tá­mogatni, de egyben kéri ő is, fogadja el a fele sége meghívását. ,,Tudja meg kisasszony’ — írja levelében —- hogy mi egész életünkben sohasem tekintettünk faji vagy felekezeti különbségekre. Mindig csak az embert nézzük és hisszük, hogy kedves vendégünk lesz“. így került az árva Schlanger Róza egy hó­nappal ezelőtt a budavári miniszterelnökségi ‘pa lotába, a kis K. Ilonka mellé, akit Gesztről hoz tak magukkal Tiszáéit. És most, reggelenként nagy könyvcsomókkal kezében, hagyja el az ódon palotát két vidám, egészséges, fiatal leány, a miniszterelnök feleségének pártfogoltjai. Szőke az egyik, barna a másik és üde kacajuk gyakran megbolygatja a Szent Gjrörgy-tér reggeli csend­jét, amikor frissen lépdelnek, kart karba öltve, a ködbe burkolt Pest, a tudomány felé.-—- Nagyon boldog vagyok — mondta Schlanger Róza munkatársunknak. A kegyelmes urék jósága nagyon meghatott, nem lett volna illő tovább is haboznom. Most járhatok az isko­lába is, tanulhatok és megszűnt minden gondom, gyötrődésem. A palotában mindegyikünknek külön szobája van, egymás mellett, az intézetben ebé­delünk, reggelit és vacsorát a kegyelmes uréknál kapunk. Rendesen kettesben étkezünk, de gyak­ran hívnak meg jótevőink az ő asztalukhoz is, sokszor akkor is, amikor vendégeik vannak. A gróf urék meglepő egyszerűen élnek a palotában. A kapuson kívül csak inas, komorna, szobalány és szakácmé áll a szolgálatukban. — Bennünket a szobaleány szolgál ki. Eleinte ma­gam akartam a szobámat naponként rendbehozni, de a kegyelmes asszony megtiltotta, azt mondta, hogy nekem Csak a tanulásra legyen gondom. Vasárnaponként vagy a rokonaimat látogatom meg, vagy otthon olvasok, tanulok a barátnőmmel együtt. — Kérem, ne ii ja meg ezeket az intimitá­sokat. A kegyelmes asszony nem a nyilvánosság számára jótékonykodik és talán rossz néven venné, hí zajt ütnének a dolog körül. Megnyugtattuk a kisasszonyt és most meg­nyugtathatjuk újból : gróf Tisza Istvánná nem nehezte'het meg, amikor . leleplezzük jótékonyko­dását- Minden politikától menten, minden párt­állástól eltekintve irtuk m ;g ezt a kedves kis történetet, amelyből rokonszenvesen, eddig telje­sen ismeretlen megvilágításban formálódik ki a miniszterelnök feleségének : Tisza Ilona grófnő­nek alakja. tanítók véleménye a S1R0L1H „Rockéiról A légzőszervek megbetegedéseinél, K. S. udvari operaénekes. Erősen köhögtem és Dr. S. ur rendelőre Sirolin „U oeh e“-t használtam. — A siker fényes volt. L. Sch. tanitó, C.-L.-ben. Gyakori és makacs gégebajban szenvedtem. A Sirolin „Roche“ enyhített szeenvedése- met. A szernek étvágygerjesztő hatása Is van. R.Sp. plébános W-ben(Elszász). Tüdöhurntomat a S i r o 1 in „Roche“ Igen gyorsan enyhítette és a gyógyulás rövid Idő alatt állott b«. H. B. énekművész Z.-ben. A Sirolin „Roche“ több mint 1 év óta nagy­szerű szolgálatokat tesz. A nagyközönség Ügyeimét a kitűnő szerre egy szaklapban fel logom hívni. Influenzánál, asthmánál, tüdőbajoknál a Sirolin „Roche“ nélkülözhetetlen háziszer, hatása erősitő a tüdőre és az egész szervezetre, A Sirolin „Roche“- nak pompás ize van és különösen alkalmas óvatossági kúrákra. Sirolin ,,Roclie“-t minden .gyógyszertárban kapni. lIIIIIIIkdillllllMÜllll] ii,iiiiii Liillli ill Le

Next

/
Thumbnails
Contents