Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-10-30 / 87. szám
hány jelentéktelen formalitáshoz köti és a pénzintézetek ma már a legt-ö-V. .<vs>ih'*n rmm á köz- érdek, hanem a legszorosabban .wct űiagarierde- kek istápofására alakulnak. Törvényhozási utón kell szabályozni a pénzintézetek üzleti tevékenységének korlátáit is, hogy a pénzintézetek üzleti köre bizonyos határok közé szőrittassék, A pénzintézetek ügyvitelének szakszerű ellenőrzése szintén sokáig el nem odázható kérdés, valamint, hogy összhangba kell illeszteni a pénzintézetek saját vagyona és a gondozásukra bízott idegen vagyon között szükséges arányokat. Amennyire azonban szükséges az állami ellenőrzés és beavatkozás, ami ellen a szak- avatottsággal vezetett, szolid pénzintézetek semmi kifogást nem emelhetnek, ép úgy szükséges a pénzintézetek autonómiájának teljes tiszteidben tartása és egészséges, szabad fejlődésének intézményes biztosítása. A reformakció küszöbén szükség van tehát egy központi szervre, amely a pénzintézetek és a kormány, illetve a törvényhozás között, közvetítő szerepre van hivatva, hogy a reform a gyakorlati szükségletek figyelembe vételével al kottassék meg, hogy ez a nagy kérdés ne egy- oldaluíag, ne a merev bürokratikus sémák szerint, hanem a mindennapi élet és a modern igények követelményeinek megfelelőleg, a közérdek szem előtt tartásával, szakszerű és praktikus módon oldassék meg. A Pénzintézetek Országos Egyesülete egy országos Pénzintézeti Kamara szerepét van hivatva betölteni. Ezen hivatásának az Egyesülés eddig is iparkodott megfelelni és úgy az adókérdésnél, mint számos illetéki ügyben és a pénz intézetek egyetemes érdekeit érintő egyéb kérdésekben az illetékes tényezőknél számos alkalommal sikeresen járt közbe. Minden akciónak az erők egyesítése, a tömörülés ad súlyt, éppen azért szükséges, hogy a pénzintézetek az < h-szágos Egyesülésbe minél nagyobb számban lépjenek be tagokul, bogy a mögötte csoportosuló tagok jelentékeny táborára való hivatkozással kívánságainak és törekvéseinek minél nagyobb súlyt és tekintélyt tudjon adni. A vidéki körzetek a Központtal való érintkezést közvetítik, másrészről pedig az intézetek jogos lokális érdekeit képviselik, az esetleges tisztességtelen verseny ellen megvédi a pénzintézetek nagy erkölcsi és anyagi érdekeit. Az országos Egyesülés elnöke : Széli Kálmán vbt. tanácsos, aleinökei : Hantos Elemér orsz. képviselő, Eber Antal vezérigazgató és Székeli/ Ferenc udv. tanácsos. Az Egyesülésnek jelenleg közel 1000 pénzintézet a tagja. A megjelentek Leopold Kornél dr. fejtegetéseit helyesléssel kísérték és elhatározták a Pénzintézetek Országos Egyesülésébe való belépést és ezzel kapcsolatban a pénzintézetek tolnamegyei körzetének megalakítását. Az alakuló közgyűlés határidejét a Központtal egyetértőleg később fogják megállapítani. Végül dr. Nyáry Pál főtitkár az ügyviteli szabályokat ismertette. 1913. október 30. ________________ Me gyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága ma tartotta őszi rendes közgyűlését Kovács Sebestéin/ Endre főispán elnöklésével, a bizottsági tagok meglehetős közepes részvételével. A főispán a közgyűlést megnyitván, meleg szavakkal emlékezett meg jobaliázi Döl'l) József megyebizottsági tag elhunytáról. Kiemelte érdemeit, melyeket, mint a dombóvári járás volt fő- szolgabirája és több cikluson át országgyűlési képviselő, majd, mint a lótenyésztési bizottság elnöke és több bizottság tagja, a vármegye és a megyei közélet szolgálatában szerzett. Különösen sokat tett a lótenyésztés emelésére, mely téren szakértelmének és buzgóságának sikerült a hazai és a a megyei lótenyésztést, kivált pedig a megyei népies lótenyésztést a legmagasabb fokra fejleszteni és annak jó hírét a messze külföldön is el ismertetni. Elhunyta felett a vármegye közönségének mélyen érzett fájdalmát fejezi ki és indítványozza, hogy emléke jegyzőkönyvben örökittes- sék meg, a családhoz pedig részvétirat intéztessék, amit a közgyűlés helyeslőleg elfogadott. E kegyeletes kötelesség teljesítése után a főispán elismeréssel emlékezett meg Ktircz Vilmos kir. tanácsos, az árvaszék érdemekben gazdag elnökének 25 éves jubileumáról. Az árvaszéki elnök érdemeinek elismeréséül a vármegye közön- sógénekköszönetét fejezi ki, kívánva, hogy eddig kifejtett buzgósága, mellyel felelősséggel terhes állásának eleget tett, maradjon meg továbbra is, óhajtva, hogy Isten adjon neki erőt, hogy a vármegye közügyeinek javára még sokáig szolgálhasson. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta a főispán méltató szavait, melyek után Kurcz Vilmos árva- széki elnök meghatottan mondott köszönetét az TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK isteni gondviselésnek, hogy ez időt megérhette és a megyei közgyűlésnek, hogy az ő igyekezetét elismerésre méltatta. Köszönetét mond tiszttársai- nak a tapasztalt támogatásért. Kéri a vármegye közönségét, hogy őrizze meg iránta az eddig tanúsított jóakaratot, a maga részéről ígéri, hogy minden Istenadta erejével azon lesz, hogy ezt a jóakaratot meghálálhassa. Ezután rátértek a tárgysorozotra, melynek pontjai vita nélkül intézteitek el. A költségvetés fedezésére a 2 % pótadó névszerinti szavazással 71 igen szavazattal meg szavaztatott, úgyszintén 1 nem szavazat ellenében 79 igennel a megyei pénzkészletek elhelye zése, az eddigi pénzintézeteknél és pedig az országos központi hitelszövetkezetnél, a Szekszárdi Takarékpénztárnál és a Tolnamegyei Hitelbanknál. A kilépő, valamint elhalálozott, vagy lemondott megvebizottsági tagsági helyek betöltésére a választás f. évi nov 2U-ikára tűzetett ki és a választási elnökök megválasztattak, a megyei bizottságok pedig újra megalakittattak, köztük a közigazgatási bizottság és a központi választmány titkos szavazás utján két küldöttség előtt. Az egyiknek elnöke, volt Sztankovánszky János, tagjai Leopold Kornél és Forster István, jegyző Jasek Sándor; a másiknak elnöke Sass László, tagjai Fiáth Tibor báró és Rudnyánszky Dezső báró, jegyző Perczel Dező. A tiszti ügyész helyettesítésével újból Török Béla bízatott meg, A katonabeszállási 1 százalékos pótadó megszavaztatott. A közúti alap zárszámadására vonatkozólag felterjesztés intéztetik a kereskedelmi miniszterhez. A vármegyei utmesterekre, a tisztviselői nyugdijra vonatkozó szabályrendeletek módosítása elfogadtatott. A inunkásbiztositásról szóló törvény módo sitása érdekében felirat intéztetik a kereskedelmi miniszterhez. A völgységi járási főszolgabírói hivatal részére uj épüket emelése 21000 korona költséggel megszavaztatott, úgyszintén az alispáni hivatalban egy irodatiszti állás szervezése a X. fizetési osztályban. Tamásii kérelme hórdojelző hivatal létesítése iránt elutasittatott. Bedeg, Magyarkér, és Kánya községek kérelmére megyebizottsági tagválasztó kerületük székhelye Tengődről Kányára helyeztetett át. Cliolnoky Lajos ozorai és Kiss Pál gyulaji jegyzők felebbezésének nyugdijjáruléki ügyükben, hely adatott. A tiszti ügyészi vélemények községi ügyekben kivétel nélkül elfogadtattak. A jegyzőkönyv hitelesítésére november 4-ike tűzetett ki és arra Eri Márton dr. főjegyző, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, Kurcz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök és Bodnár István küldettek ki. A temető csendje. A temető mindig csendes. Díszes síremlékek, pazar árkádok között is béke ho - nol csakúgy, mint a korhadt fakeresztek alatt besüppedt sírok körül. Akit a temetőbe visznek, annak elnémult beszédes ajka; s mikor temetés van, az ima, az ének szava csendes komolysággal hangzik fel; akit meg gondja, bánata visz a temetőbe, némán zokog fel ott annak leikéből a szenvedés. Aki nagyon is anyagias szemmel nézi a mindenséget, akinek leikéből kiveszett az igazi tartalom, a hit, az sem mer hozzányúlni erőszakkal a temető csendjéhez. Hatalmas csontház neki a temető, sírkövek múzeuma, fakeresztek lomtára, virágos, illatos sétahely, meghatottan hallgatja mégis a temető csendjét, mert ott az elmúlás, az enyészet szellője • érezhetőig fúdogál. Mintha azonban most, halottak estéjén, ez a csend díszesebb, ünnepies'volna ; mintha hangosabbá válnék a temető némasága, mintha békéje nyilvánvalóbb lenne. Sok ember tolong a temető utain ; ki- gyúlnak a sírokon az emlékezés, az örök világosság jelképei, a mécsesek; a meg nem szűnő kegyeletnek, szeretetnek zöld leveles, virágos koszorúi ékesítik a kereszteket ; a sírokat meg emberek, családok állják, térdelik körül. Aki beszél, annak is suttogó a hangja ; aki imádkozik, halk fohásszal könyörög ; akinek a szive fáj, annak is némán hull könye cseppje. Pedig mennyi élő járt itt a holtak birodalmában s hajlamuk békés, érzelmök szelíd! Minő vegyes érzelmek, tüzes szenvedélyek, vad indulat, izzó gyűlölet lángja égetheti, perzselheti, pusztíthatja a temetőben békében járó emberek szivét egyébkor ! S a sárguló levél egyformán zizeg lábuk alatt, a hideg szél egyformán zörgeti a száraz ágakat s reszkette ti meg a fázékony embert ; s a temető csendjét semmi sem zavarja meg. Hát nem ugyanazok az emberek járnak-e itt, kiknek lelkét végig szántotta a nehéz élet ekevasa, elvetvén benne a küzdelmek jajának, az elégedetlenségnek, önzésnek, irigységnek magvát ? Nem ugyanazok az emberek kulcsolják-e össze itt imára kezöket, akiket meg nem értett, hangzatos jelszavak becsületes hitökben is megingattak ? Nem ugyanazon emberek arcán ömlik-e itt a béke, a szelídség, akik gonosz izgatok szavára halált kiáltanak embertársaik életére, pusztulást vagyonára ? Itt, a földi élet múlandóságának útjelzői alatt, a vagyon, pompa, dicsőség hivságának nyitott könyvében, a halottak birodalmában, a földöntúli élet első küszöbén, csend, béke, megértés honol. Az emberek kölcsönös megértésének munkáját ott lehet kezdeni, békés együtt- élésökön ott lehet dolgozni, ahol anyag, érdek, önzés megszűnik, ahol az emberele lelki világa kezdődik : lelkök megmentésén. Hangosan beszéli ezt a temető csendje. _______________________________3___ Dr . M. — Kinevezés. Az igazságügy miniszter Vi- kolinszky Károly trencséni járásbirósági joggya- .kornokot a tamásii kir. járásbirósághoz jegyzővé nevezte ki. Kovács Sebestem! Endre főispán, Madí Kovács Dénesi, a völgységi járási főszolgabíró mellé, közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügymiuiszter dr. Gémesi István tamásii járásbirósági jegyzőt az ipolysági kir törvényszékhez helyezte át. — Eskütétel. A fiatalkorúak pécsi felügyelő hatóságának tagjai : özv. Ágoston Istvánná, dr. Leopold Körnélné (Szekszárd), Máté Károly (Tolna), Máté József (Bátaszek) és Wikkert János (Bonyhád) tegnap délben tették le Szek- szárdon a kir. törvényszéki épületben Nyáry Pál ref. lelkész, a felügyelő hatóság h. elnökének kezébe az esküt. — Hivatalszolgai kinevezés. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke Gehrinyer Ignác tamásii kir. járásbirósági napibéres szolgát ugyanoda III. osztályú hivatalszolgává nevezte ki. — Pályázat lelkészt állásra. Kátai Endre esperes, a múlt kedden Hús Lajos lelkész és Tóth károly világi tanácsbirákkal Nagydorogon a letkészi állás betöltése tárgyában helyszíni tárgyalást tartott s mivel a vitás díj levél-ügyet sikerült békés utón elintézni, az esperes a meg üresedett lelkész! állásra a pályázatot folyó évi december hó 1-re kiírta. — Jegyzőválasztás. Mucsi községben az üresedésbe jött segédjegyzői állásra Horváth János okleveles jegyző választatott meg. — Áz uj központi választmány. Tolnavármegye központi választmánya a f. hó 30-án tartott közgyűlésen ujjáalakittatott. A titkos szavazás eredménye szerint az újjáalakított központi választmány tagjai lettek az 1914—1915. évekre szóló érvénnyel: Bernrieder János, ifj. Bernrieder József, Dőry Hugó, dr. Fent Ferenc, dr. Eri Márton, Fürdős Dezső, dr. Frühwirth J^nő, Hanzély János, dr. Orffy Gyula, Kurz Vilmos, dr. Kramoíin Gyula, Simontsits Elemér, dr. Csapó Dániel, ifj. Leopold Lajos, dr. Leopold Kornél, Orffy- Lajos, Sass László, dr. Scbwetz Antal, Bölény Ödön, dr. Szentkirályi Mihály, dr. Gőzsy Tibor, Szévald Oszkár, Sztankovánszky János, Tóth Károly, Török Béla, Vizsolyi Ákos, Forster István, dr. Kiss Ernő, Szabó Lajoä, Madi Kovács István. — Halottak napja. Érdekes különlegessége a naptáraknak, hogy az idén halottak napja nem november 2-án, hanem 3-án lesz. Ugyanis nov, másodika vasárnapra esvén, a kath. vallás dogmája szerint pedig vasárnap gyászistentisztelet nem tartható, a halottak napja hétfőre tétetett át.