Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-09-15 / 74. szám

z

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

1913 szeptember 15.

a becsületes munkásságot, hogy Szekszár- dot forgalmi központtá tegyük, ezzel a petyhüdt erekbe uj, friss vért eresszünk és a várost mai holtpontjáról felemelve ,a fejlődés, vagyonosodás útjára segítsük.

Kovács Sebestény Endre főispánságá- val reméljük uj aera köszönt be Szek- szárdra. A „megértés, a béke“ korszaka, mint a főispán beköszöntőjéből láttuk és a „bizalom“ korszaka, mint azt Szekszárd polgármesterének szavaiból megértettük. Értsük meg tehát egymást és bizalommal a jövő fejlemények iránt, békés együttérzéssel fogjunk kézbe-kezet és törekedjünk vállvetve a vármegye székvárosának: Szekszárdnak anyagi felvirágoztatására.

Mutassuk meg, hogy nem csak a disz- magyart tudjuk előkelőén hordani, nem csak egy fényes ünnepség keretében tudunk harmonikusan pompát kifejteni, hanem a hétköznapok nehéz munkájától se idegenkedünk és a közügyek előbbrevite- lében áldozatokra, verejtékező munkára is készek vagyunk és abból mindegyikünk becsületesen kiveszi a maga részét. F. M.

Tevel visszafejlődése.

— Kiegészítése a lapunk 68. számában megjelent cikknek. —

Régente, a múlt század elején, sőt egészen a 70-es évekig, amikor még az egész környéken nem voltak sem országutak, sem vasutak, ami a közlekedést megkönnyítette és meggyorsította volna, Tevel valóságos kis központ volt. Az egész vidék ipara és kereskedelme központosult Tevelen. Azért voltak itt már a múlt században nagy iparvállalatok : sörgyár, gőzmalom, 3 nagy olajmalom, melyben annak idején a Becs városának utcai világításához szükséges olajat verték, sajtolták.

Mindezeket csak azért sorolom fel, hogy vele egyrészt a községnek élénkségét és forgalmát illusztráljam, de másrészt azért is, hogy vele a község lakóinak törekvését és életrevalóságát dokumentáljam.

Mivel élénk forgalmú kereskedelmi hely volt, azért csendőrsége (még a német zsandárok) és pénzügyőrsége is volt a községnek.

De kezdett a helyzet változni. A községben lakó Döry család teljesen elszegényedve, részben elhurcolkodott, részben kihalt. A község patrónus, pártfogó, szószóló nélkül maradt. Tevel község egész környékén kezdték a gyorsabb közlekedési eszközöket éB utakat: vasutakat és országutakat építeni, de Tevel mindenből kimaradt. Hőgyész, Zomba, Kéty, Bonyhád, Lengyel kapott országutat, Tevel mindig kimaradt a forgalmi vonalból.

Vasutat köröskörül építettek, de Tevel ismét csak kiesett a forgalmi vonalból.

Mindazon kötelességek között, melyeknek teljesitésétől az állam jóléte függ, a legfontosabbak az egyeseknek családi kötelességei.

#

Ha azon emberek nagy számát tekintjük, kik felsőbb kormányhivatalok után vágyódnak, méltán bámulhatunk, hogy ennyi határtalanul nemes vagy alávaló ember találkozik a világon, ki magát egészen mások javának feláldozni, vagy ki nemzete sorsát saját nagyravágyásának eszközéül használni akarja.

*

Haladni csak úgy lehet, ha míg egyik Iá búnkkal előre lépünk, a másikat helyén hagyjuk. Ez első törvénye minden haladásnak, mely szintúgy áll, ha nagy államok s egész népek, mintha csak egyes emberek haladását tekintjük.

*

Csak kettőt nem pótolhatunk ki fáradság s tanulmányok által: az életben a finom erköjcsi érzetet | a művészetben az ízlést.

ifi

Jó iró csak az lehet, ki azért ir, hogy gondolatait kifejezze : ki azért gondolkozik, hogy írjon, jó mesterember lehet, de való művész nem lesz soha.

*

Minden művészetnek feladata kimondani a valót szép formában.

*

Mintha a papírsárkánynak, mellyel gyermekek játszanak, zsinege megszakad, körülbelül oly Látást gyakorol a szabadság hírlapirodalmunk nagy részére. — Mihelyt a fék megszakadt, a magasból, hol őket láttuk, a sárba hullnak.

Nem csoda tehát, hogy a forgalom, keres kedelem kezdett csökkenni. A gőzmalomtulajdo- nos tönkrement. A sörgyár, forgalom hiányán megszűnt. A gáz és petróleum megszüntette az olajsajtolókat.

A pénzügyőröket áthelyezték Hőgyészre, amely országutja és későbbi vasútja révén Tevel fölé emelkedett. Csendőrségét (a német zsandáro- kat) felváltották a pandúrok, akik csak a járás székhelyén laktak.

Zsidó lakossága — mely mintegy fokmérője a kereskedelemnek — elköltözött az ország minden tája felé, pedig a múlt században tekintélyes községet képezett itt, amennyiben Bonyhád után a legnépesebb hitközség volt a járásban és a környéken, amit az a körülmény is mutat, hogy még most is külön zsinagógája és temetője van.

De kénytelen volt elhagyni a községet, mert kereskedelme, forgalma megszűnt és igy nem tudott már megélni.

Vásárai — amelyek országos hirüek voltak már a múlt században — kezdtek lassan-lassan visszafelé fejlődni, mert rossz utaik, amelyek télen járhatatlanok, megnehezítették a közlekedést és igy a vevő inkább a könnyebben hozzáférhető vásárokra ment. Azért szűnt meg magától a nagy állatkereskedelem, amely itt volt. Csak 4 tehénkereskedő egyenként minden héten felhajtott Pestre 20—30 tehenet. Azonkívül igen élénk volt a kereskedelem ökrökkel is. Veszprémből majdnem állandóan volt itt 1—2 ökörkereskedelemmel foglalkozó magyar polgárember.

Amig tehát szomszéd községeink kapott ország útjaik és vasutjaik révén kezdtek emelkedni, szegény községünk, a lakosságnak rend. kívüli szorgalma, bámulatos kereskedelmi — hogy ne mondjam kalmár — szelleme dacára is kezdett visszafelé fejlődni, kezdett elszegényedni, sülyedni.

Ehhez járult még a 70-es évek általános gazdasági pangása, a 80-as években grasszáló tílloxera, mely két körülménynek országos hatását községünk kétszeresen megérzette.

Elhagyatva mindenkitől és megfosztva mindentől, egyedül, magára hagyatva állt szegény községünk az óriási válságok közepette.

De azért a lakosság józansága, végtelen szorgalma, intelligens életrevalósága egy percre sem hagyta el.

Panasz nélkül tűrt el mindent: elhagyatott- ságot és mellőzést.

Kereskedelmi, szelleme azért talált mindig egy kis foglalkozást. Bonyhád tájvidék fajtájú teheneket kezdett tenyészteni és azokkal kereskedni.

Egyesek vakmerő — talán ez a legmegfelelőbb kifejezés — iparvállalatokba bocsájtkoz- tak — mint pl. a mechanikai szövőgyár és téglaégető körkemence — amelyek értelmes vezetés mellett prosperálnak. Ezen körülmények mind amellett szólnak, hogy községünk lakóiban olyan anyag van, amely nemcsak a modern haladásnak minden hajlamát, de minden föltételét is magában egyesíti. És ha felsőbb hatóságunk megismeri ezen tulajdonokat, lehetetlen, hogy ezen tulajdonokat ne használja ki és ne támogassa, közlekedő utainak megjavításával, mert biztos vagyok, hogy községünk lakóinak élénk kereskedelmi szelleme, hazafias érzése és intelligenciája által a beléje fektetett tőkét nemcsak jól kamatoztatná, hamem az egész környékből egy virágzó és nagy jövedelmet hajtó ipari és kereskedelmi központot fejlesztene.

Adja az ég, hogy fölöttes hatóságunk ennek megismerésére jöjjön és községünket hathatós támogatásával segélyezze.

Kircz István.

VÁRMEGYE.

— Az igazoló választmány ülése. Tolnavármegye igazoló választmánya folyó hó 18-án d. e. 8 órakor Orffy Lajos elnöklésével ülést tart, melynek tárgya a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1914. évre érvényes névjegyzékének egybeállítása.

— Közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor tartja nyári rendes közgyűlését, Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével. Az állandó választmány ülése pedig 24-én délelőtt 9 órakor lesz.

— A közutak állapota augusztus hónapban kielégítő volt, bár a záporok újabb elöntéseket és iszapolásokat idéztek elő úgy, hogy az utfen- tartási átalánynak 4000 koronával való pótlásai iránt kellett előteijesztést tenni. A bonyhádi és hőgyészi vasúti állomások felé vezető útszakaszok hengerelési munkálataira egy lóhenger és egy gőzhenger kirendeltetett és igy a folyó évben még végzendő 12 kilométer hengerelés a tél beállta előtt befejezhető lesz. A szekszárd—vár- domhi és gyönk—hőgyészi beruházási útépítési

munkák szépen előre haladtak ; mindkét vonalon már csak 2-—3 km. üt lehengerelése, a partok és árkok szabályozása, a korlátok és kerékvetők felállítása van hátra; a bonyhád—zombai utón a még hátralevő 6 km. útszakasz kővel való heépitése most indul meg újra. A paks—német- németkéri útépítés befejezést nyert. A felsőireg- tabi ut kezdő szakaszának helyszíni bejárása augusztás 29-én kedvező eredménnyel megtartatott. Paks felett a dunai rézsű mentén 700 méter hosszúságban vasbeton korlát állíttatott fel.

— A közegészségügy állapota augusztus hónapban vármegyénkben jó volt. Vörheny volt 29 községben 56 eset 6 halálozással, hasi hagymáz 19 községben 44 eset 2 halállal, roncsoló toroklob 12 községben 24 eset 2 halállal. Kanyaró 6 községben 18eset 1 halállal, hökhurut 6 községben 18 esetben, halálozás nélkül. Rendőri hullavizsgálat volt 7, törvényszéki boncolás 4 esetben. Piacvizsgálat 11 községben 28, 2 ízben megsemmisítéssel, 1 ízben elkobzással és 3 ízben vegyvizsgálattal; vendéglők vizsgáltattak 26 községben 54 esetben, mészárszékek 22 községben 34 esetben, pékműhelyek 12 községben 18 esetben, szikvizgyárak 26 községben 37 esetben, tejcsarnokok 23 községben 36 esetben, szatócsüzletek 8 községben 22 esetben, vágóhidak 17 községben. Lakás fertőtlenít- tetett 36 esetben. A Ferenc közkórházban ápoltatott 490 beteg, ezek közül meghalt 9.

HÍREK.

— Szabadság. Rassovszky Julián paksi főszolgabíró e hó 10-től kezdve 6 heti szabadságra ment. Helyettesitésével az alispán Becht Ödön szolgabirót bizta meg.

— Tanitóválasztás. Váradi Jenő nagyszé- kelyi ref. tanító a takácsi ref. iskolához választatott meg.

— Egyházkerületi képviselők. A tolnai ref. egyházmegye a dunamelléki ref. egyházkerület Budapesten tartandó közgyűlésére képviselőkul lelkészi részről Molnár Sándor madocsai lelkészt, világi részről pedig Bodnár Istvánt küldte fel. Póttagok a lelkészek közül: Babay Béla, világi részről: Hagymássy Zoltán.

— Eljegyzés. Mácsik Lajos tabi kántortanitó eljegyezte Szekszárdról özv. Micsky Imréné leányát, Lenkét.

Fiirszt Béla nagyszombati szeszgyáros eljegyezte Weisz Margitkát, Weisz Gerzson paksi terménynagykereskedő leányát.

Günsberger Samu, a petrozsényi villamos részvénytársaság vezető hivatalnoka eljegyezte Goldschmied Erzsikét Dombovárott.

— A tolnai református egyházmegye közgyűlése. A tolnai református egyházmegye, mint már megírtuk, Kátai Endre esperes és Szilassy Aladár gondnok elnöklésével folyó hó 11-én tartotta rendes közgyűlését. A már ismertetetteken kívül a tárgysorozatból még kiemeljük a következőket : Az egyházmegye érdemekben gazdag, elhunyt ügyészének, néhai László Lajosnak helyére dr. Kiss Ernőt, Tolnavármegye tiszti főügyészét nyerte meg a közgyűlés, ki sokoldalú polgári elfoglaltsága mellett gondnoka a külsősomogyi egyházmegyének, a szekszárdi egyháznak pedig főgondnoka. Az egyházmegye uj tisztviselői: Babay Béla főjegyző, Szakács Imre tanács- biró, Molnár Sándor paksi lelkész, közpénztáros, a hivatalos esküt letették. A bonyhádi tanitói lakás és paksi építési ügyek jóváhagyattak. A bel- körü tűzbiztosítás gondolata idézett még elő hosz- szabb eszmecserét, amely iránt elég hidegséget tanúsítanak az egyházi hatóságok. A cecei ügyek, amelyek sorba következtek, képezték a gyűlés leg8zomorubb pontjait. A cecei presbitériumot, mivel nincs hivatása magaslatán, az esperes indítványára a közgyűlés egyhangúlag feloszlatta s uj választást rendelt el. Az alsóborsódi egyházmegyének a vasárnap megszentelésére vonatkozó átiratát illetőleg nagyon megoszlottak a vélemények. Az előadói javaslat e tárgyban nem a képviselőházhoz, hanem a konventhez leendő felírást javasolja. Okos Gyula lelkész a képviselőházhoz leendő felirat mellett tör lándzsát. A közgyűlés az előadói javaslatot fogadta el. A közgyűlés vége felé került a sor a tárgysorozatnak egyik legfontosabb tárgyára, az alsónyéki, őcsényi és szekszárdi lelkészek által folyó évi december hó 1. napján megindítandó egyháztársadalmi lap ügyére. Ökos Gyula őcsényi lelkész ismertette a

• gazdag programmot, melyet a lap föl fog ölelni. A közgyűlés a legmelegebb szeretettel fogadta a vállalkozást, biztosította a legmesszebbmenő erkölcsi támogatást s mivel a közpénztár költség- vetésében ilyen célra nagyobb összeg biztosítva nincs, csak száz példány megrendelését határozta j el a szórványok részére. Ifj. Hercegh Zsigmond, j édes anyjának sulzos betegségbői való felgyógyulásának emlékére, a duna'szentgyörgyi egyház fentartási alapjának növelésére 500 koronát adó-