Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-09-11 / 72-73. szám

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 7 pl. 1912-ben azévi borkivitel (hordóban) 1.296,409 lil. volt, melyből Ausztria elvitt 1.263,936 hl.-t. Az egész vámkülföldi exportunk tehát nem több, mint 37,473 bl. (ebből még Bosznia kap 15,555 q-t) ami körülbelül 2 millió koronának felel meg értek­ben, holott az ausztriai kivitel érteke 59 és fél millióra tehető a központi statisztikai hivatal ada­tai szerint. Ez minden esetre magas értékelés, de a lényegen mit se va'ltoztat. Percentuális vám­külföldi kivitelünk az egész kivitel 2 5 százalékát teszi tehát ki. Mit tehetnénk, ha ; z önálló vámterület létre­jötte után feleslegünk 97 5 százaléka a nyakun­kon marad? Ausztria? az segít, magán és a szin­tén szomszédos olasz bőit fogja kedvelni. Szőlőművelése is nagyot lendül majd és az osztrák sikságok szőlőskertté alakulnak át. Nekünk pedig meg kell fu!nunk a saját borunkbin vagy a legminimálisabb áron elkótya­vetyélni termésünket. Külföldön nincsen semmi összeköttetésünk, hírnevünk és lehet-e majd 59 millió koronáig megadóztatnunk a külföldet egyik évről a másikra ? Helyzetünk azonban nem sokkal jobb a közös vámterület mellett sem. Agrárállamiságunk abban kulminál, hogy az osztrák piac diktál ára­kat. Á „Borászati Lapoké ban már hirt adtak arról, hogy alig virágzott el a szőlő az idén és már is megszólalt az osztrák kereskedelem és nagy kegyesen békinál 24—25 koronás árakat egy hektoliter borért. A szőlősgazdáknak tehát alig van egy kevés reményük, már is az év felén tönkreteszi azt az osztrák merkantil spekuláció. És hol marad a gazda termelési költsége ? Az osztrák piac látja, hogy feleslegünk csakis neki szól, hogy ő monopolizálja exportun­kat, nyugodtan kínál annyit, hogy majdan az ő 100 százalék haszna biztosítva legyen. Ilyen a magyar szőlősgazdák és a magyar bortermelés helyzete, melyen nem segít a vám­terület önállósága avagy közössége. Előbb meg kell teremtenünk a vámkülföldi exportot, ami egyúttal annyit jelent, hogy szőlő­művelésünket függetlenítjük az osztrák piactól. Megnövelni ezt a 32,500 hl. vámkülföldi ex­portot legalább is fél millióra, evvel bázist építeni a továbbiakra, hogy parírozhassuk ,az osztrák befolyást. Az egyéneknek külön külön kell a vámkül­földet meghódítani vagy összefogva szövetkezze­nek. Az állam pedig addig, amig állami léte meg­engedi, a borpincék révén mozdítsa elő a vám­külföldi exportot. Baross Endre. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szer­dán tartotta szeptember havi ülését Kovács Se bestény Endre főispán elnöklésével. Jelen voltak Eri Márton dr. alispán helyettes főjegyző, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Fekete Ágoston, Schell József báró, őrffy Lajos, Török Béla, Kurz Vil­mos árvaszéki elnök kir. tanácsos, dr. Drágíts Imre tiszti főorvos, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Pnly Iván gazdasági felügyelő, dr. Simon Rudolf ügyész. Elmaradását igazolta Bernrieder József. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, fel­kéri a bizottság tagjait, hogy eddig tanúsított buzgó és odaadó közreműködésüket a jövőben is folytassák. Fekete Ágoston prépost-plébános örömét fe­jezte ki a felett, hogy a bizottság elnöki székébe a király épen Kovács Sebestény Endrét ültette, aki ezen bizottságnak hosszú éveken át tevékeny tagja volt és őt ez első alkalommal a bizottság tagjai nevében a legmelegebb szeretettel és a legnagyobb tisztelettel üdvözli. Ä főbb határozatok a következők : A budapest—eszéki állami közút kavics fedőanyagának átvételéhez Török Béla külde­tett ki. A belügyminiszter rendelete a hagyatéki tárgyalás során a kiskorúakat és gondnokoltakat érdeklőén tett nyilatkozatok gyámhatósági elbí­rálása tárgyában tudomásul vétetett. A hivatal- főnökök szokásos havi jelentései tudomásul vé­tettek. — A vármegye adói. A pénzügyigazgatóság területén befolyt augusztus végéig egyenes adó 1.873,728 K, haddij 9,296 K, szeszfogyasztási italadó 412,864 K, bor, hús, cukor fogyasztási és italadó 314,479 K, ellenőrzési illeték 1,246 K, dijjövedék 1,627 K, bélyegjövedék 554 K, bélyeg- és jogilleték 81,774 K, dohányeladás 1.361,029 K, összesen 4.056,598 K 33 f. Külön az augusztus havi bevétel e címeken 893,849 K, kevesebb, mint áz előző évben 144,666 koronával. — A fogház lakói. A szekszárdi törvény- széki fogházban augusztus hónapban le volt tar­tóztatva 129 egyén, ebből fegyházra volt ítélve 2, börtönre 28 ; vizsgálati fogságban volt 46. Ezek közül beteg volt 5. 1913. szeptember 11. HÍREK. — Személyi hir. Szévald Oszkár vm. tb. főjegyző négy heti szabadságra távozott. — Kinevezés- A vallás- és közoktatásügyi miniszter Párkányi Szerafin polg. leányiskolái helyettes tanítónőt a magyaróvári polgári leány­iskolához segédtanitónővé, Lengyel Rezső taddi rk. tanítót pedig a puji áll. el. iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Pollák Gizella nosztányi rk. tanítónő a nyir- völgyi állami iskolához neveztetett ki. — Helyettesítés. Özvegy Rosenbergné Miss ner Róza doml óvári izr. tanítónőnek 6 havi sza­badságidő engedélyeztetett. Helyettesítésével az iskolaszék Bállá Olga oki. tanítónőt bízta meg. — Iskolatársi találkozó. A múlt héten Újlaki K. Dezső darázsi plébános vendégszerető házánál iskolatársi találkozó volt, melyen megjelentek: Iíoffmeiszter Ferenc szentszéki ülnök, lakócsai plébános, dr. Fent Ferenc szekszárdi apát-plébá­nos, Fekete Ágoston tolnai prépost plébános, Koch Ede villányi esperes-plébános, Svetics Gábor szajki esperes-plébános, Kozári Gyula hadapród­iskolái plébános, tanár, a Ferencz József-rend lovagja, Liebelt Ferenc ráckevei plébános, Plank Kamii szentszéki ülnök, németbólyi plébános, Kir schanek Ödön kiskőszegi plébános, kér. iskola- látogató és a szives házigazda, aki most tartotta ezüstmiséjét. Kimaradásukat kimentették Hradek Károly kurdi, Csizmadia Alajos kárászi plébáno­sok, Gál Sándor dárdai esperes plébános, Mán- doky Sándor hadapródiskolái tanár. — KörorvOS választás. A nagyszékelyi kör­orvosi állásra dr. Bokor J. Imre választatott meg, ki a helybeli kórház alorvosa volt. — Tanitóválasztás. Az alsónánai ujonan szervezett ág. hitv. ev. harmadik sorszámú taní­tói állomásra Csonka Rozália old. tanítónő vá­lasztatott meg. — A tolnai ref. egyházmegye közgyűlése. A tolnai ref. egyházmegye ma délelőtt tartotta szokásos évi rendes közgyűlését Kátai Endre es peres és Szilassy Aladár egyházmegyei gondnok elnöklésével. Kátai Endre esperes a közgyűlést buzgó imával nyitotta meg. A közgyűlés a már előzőleg kinyomatott esperesi jelentést helyeslés­sel vette tudomásul. Ennek kiegészitésekép Szilassy Aladár gondnok felemlitette, hogy időközben a királyi kegy egy olyan férfiút tüntetett ki, aki ennek az egyházmegyének mindenkor hű, lelkes, munkás tagja volt s akit diszes polcára saját érdeme emelt. A hűség, önzetlenség, a sok egyéni jeles tulajdon azonban nemcsak a politikában, de más téren, az egyházi ügyekben való működésé­ben is mindenkor megnyilvánult úgy, hogy lelki jeles tulajdonainak mintegy kiegészítője az egy­háza iránt való buzgalom, indítványozza azért, hogy az egyházmegyei közgyűlés adjon kifeje­zést igaz tiszteletének és szeretetének s üdvözölje Kovács Sebestény Endre tanácsbirót, Tolnavár­megye uj főispánját. A közgyűlés Babay Sándor indítványára, lelkesen tette magáévá az indít­ványt. Kovács Sebestény Endre utalt reá, hogy a mit tett, azt csak kötelességérzetből tette s ha a reá bízottaknak megfelelt, annak az a magya­rázata, mert szép példa állott előtte s ez sarkalta a kötelességtudásra. Hálásan köszöni a szívélyes üdvözletei. Az egyházmegyei közgyűlés örömmel vette tudomásul a lelkészi korpótlék kiutalását. Kegyelettel emlékezett Tantó János kajdacsi lel­kész dr. Nagy Dezső egyházkerületi és László Lajos egyházmegyei ügyész elhunytéról. A gyűlés többi tárgyáról jövő számunkban referálunk. — Főispánunk atyja. A beiktatás alkalmá- ból többször emlegették főispánunk hirneves édes­atyját. így alkalomszerűnek találjuk életrajzi adatainak felelevenítését. Főispánunk fia a hires Kovács Sebestény Endre műtőorvosnak, ki Garam- Vezekényben 1814. szept. 27 én született s 1878 május 17 én halt meg Budapesten. A hirneves professzor a selmeci, pápai s komáromi gimná­ziumokban tanult. Atyja kívánságára előbb jogász volt, de később az orvosi pályára lépett, saját erejéből tartván fenn magát a budapesti egyete­men, hol 1841-ben avatták doktorrá. — Innen Bécsbe ment, majd hazatérve, a híres Balassának lett első tanszéki segédje. — 1843-ban sebész­doktorrá avatták, mint ilyen sorba látogatta a leghíresebb külföldi egyetemeket s 1849 ben Budapest székesfőváros a Rókus kórház egyik sebészeti osztálya főorvosává választotta. Egyike lett a legkeresettebb orvosoknak s mint ilyen ritka nagy szeretetnek örvendett. O gyógykezelte a haza bölcsét, Deák Ferencet is s ezen ön- feláldozásig menő buzgalmáért, hűségéért az 1874-iki országgyűlés tagjai s Budapest főváros törvényhatósága hálanyilatkozatot intéztek hozzá s Deák halála után mindkét ház meleg hangon irt nyilatkozatokban fejezte ki neki az ország köszönetét. 1875-ben miniszteri tanácsosi címet nyert s vaskorona rendjéhez, a király a Szent István rend kiskeresztjével tüntette ki, amelyet orvosi működésért eddig még senki sem kapott a monarkiában. Különben mindenkor legfőbb örö­mét és büszkeségét helyezte abba, hogy a ma­gyar hazafias költők, irók, művészek és színészek önzetlen gyógyítója legyen. — Fiatal orvosok ki­képzésére 12 ezer forintos alapítványt tett. 100 arany jutalmat tűzött ki a hazai gyógyfürdőket és ásványvizeket legjobban ismertető pálya­munkára. Alelnöke, majd elnöke volt az Országos Orvosegyesületnek, tagja az Akadémiának s ki­vált fiatalabb éveiben nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. A „Gyakorlati Sebészet“ cimü mun­kája, melyet Balassa tanár előadásai után irt, még ma is elsőrendű forrásmüve a magyar sebészetnek. — Az iparostanonc iskolai tanóv magnyitás. A szekszárdi iparostanonc iskola tantestülete Kovács Dávid igazgató elnöklése mellett tartott ülésen elhatározta, hogy a beiratásokat 11 én délután 3—5 óráig és 14-én délelőtt fogja eszkö­zölni, mig a rendes tanítást 16 án délután ke Mi meg. Ez alkalommal tantestületi jegyzőül Fránek János választatott meg. — Az időjárás augusztus havában nem volt kedvező, a hónap első felében a sok esőzés igen hátráltatta a gazdasági munkákat; a hónap második fele már száraz, meleg volt; elemi csa­pás nem fordult elő. A szántás folyamatban van, a munka jól és könnyen megy. A sarju nagy részben lekaszáltatott ; — a burgonya szedése is megkezdetett. A tengeri jól fejlődik, várható át­lag termés 12 q. A burgonyában sok a rohadt, tehát alig lesz eltartható. Várható átlag termés 50 q. A cukorrépa nagyon szép, várható átlag termés 180 q., de szükséges még úgy ennek, mint a takarmányrépának a meleg. A szőlőben a peronoszpora és lisztharraat nagy károkat oko­zott; augusztus második felében az időjárás ked­vezőbb lett a szőlőre, ha az időjárás igy kitart, a minőség még elég jó lehet; várható átlag ter­més katasztrális holdanként 5 hektoliter. — Megszüntetett vizsgálati fogság. A szek­szárdi kir. törvéeyszék illetve vizsgálóbirája a paksi takarékpénztárnál előfordult sikkasztásból kifolyólag letartóztatott Bún Lajos igazgatót és Fetter könyvelőt szabadlábra helyezte, mivel már 5 hónapig vizsgálati fogságban voltak s a könyv- szakértők szerint még legalább 6 hónap kell a szakértői vélemény benyújtására. — Színházi Ólet. Kis földink, Grünfeld Lily, ki a „Szekszárdi Sport Egylet“ múlt havi kabaré estélyén csengő hangjával és csodálatos színpadi képességével egy csapásra hódította meg közön­ségünket, Rákosi Szidi sziniiskolájáha — az elő­irt felvételi vizsga fényes sikerű letétele után — szininüvendékül felvétetett. Grünfeld Lilynek ki­váló színpadi képességei magát Rákosi Szidit is annyira elragadták, hogy még ez évben egy fővá­rosi színházban fogja uj tanítványát vendégszere­peltetni. — A községi- és körorvosok nyngdijintézete. E hó 7 én jelent meg a Belügyi Közlöny rend­kívüli száma, mely végre-valahára életbe lépteti a községi orvosok rég óhajtott s teljesen jogos s humánus intézményét, a községi- és körorvo3ok nyugdijintézetét. A szabályrendelet a fent említett orvosok, ezek özvegyei és árvái ellátásáról szól. — Az intézetnek mindazon községi és körorvos tagja, aki állását a szabályrendelet életbeléptetése előtt törvényszerű módon nyerte, vagy akit ké­sőbb az 1908. évi XXXVIII. t.-c. 6. § a értel­mében választanak meg. Nem tagja azon községi orvos, kinek törzsfizetését nem az államkincstár viseli, valamint azon helyettes községi- vagy körorvosok, kik a szabályrendelet életbeléptekor ily minőségben állanak szolgálatban. — A nyug­díjba a törzsfizetést, a személyi pótlékot és kor pótlékot számítják be. — Házsártos süteménykihordó. Plézer Fe­renc 22 éves szekszárdi lakos, aki Erdős Nándor üzletében volt alkalmazva mint süteménykihordó, kedden reggel a nagy parádé láttára annyira fel­buzdult, és úgy bepálinkázott, hogy alig tudott hazavánszorogni. Ott aztán nagy káromkodással leszurással fenyegette gazdáját, aki azonnal jelen­tést tett a rendőrkapitányságnál. A részeg legényt lecsukták s csak másnap, mire kijózanodott, bocsátották szabadon. — Az idő hűvösre fordult és ilyenkor fon­tos, hogy ruházkodásunkban alkalmazkodjunk az időjáráshoz. Akinek ruhára szüksége van, kitűnő bevásárlási forrásra talál Bondi Lipótnak „Az angol szabó“-hoz cimzett áruházában, melynek bámulatos gazdagsága méltán kelt feltűnést. A legszebb gyermek öltönyök, valamint felnőttek számára való kész ruhák, átmeneti kabátok, fel­öltők, esőköpenyek, nagykabátok szépen kiállítva, a legolcsóbb árakon szerezhetők itt be. Ezen kívül gazdag választék a legfinomabb gyártmányú kalapokban, melyekben e nagy áruház igazán, versenyképes. Mai számunkban foglalt hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents