Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-09-11 / 72-73. szám
5 1913. szeptember 11.___________________TOLNAVÁRMEGYE éa a KÖZÉRDEK Méltóságod Főispán Ur ! A kath. klérus nevében jelentünk meg Méltóságod előtt, hogy legmélyebb tisztelettel üdvö zöljük Méltóságodat, midőn Tolnavánnegye díszes főispáni székét elfoglalja. Azon kiváló tulaj donságok, melyek Méltóságodat ékesítik, a vármegye érdekében eddig kifejtett buzgó és eredményes működése, tapasztalt lebilincselő előzékenysége teljes biztosítékul szolgálnak nekünk arra, hogy Tolnavármegye kormányrudja Méltóságod kezeiben igen jó kezekbe került és, hogy Méltóságod ma elfoglalt magas állásában is rokonszenves érdeklődéssel fogja kisérni és hathatós pártfogásában fogja részesíteni azon kultur- munkát, melynek mi szerény szolgái vagyunk s melyet legjobb igyekezetünkkel iparkodunk Egyházunk és Hazánk javára teljesíteni. Midőn arra bátorkodunk kérni méltóságodat, hogy ebbeli reményünket jóakaró figyelmére méltatni kegyeskedjék, még egyszer hódolattal üdvözöljük Méltóságodat és Isten bőséges áldását kívánjuk jövendő működésére. A főispán hálásan köszönte meg, hogy a klérus tagjai hozzá elfáradtak. A mai áldástalan viszonyok között különösen nagyra értékeli ezt, mert ebben a békéden, mindenképpen kiélezett társadalmi együttélésben azt is természetesnek találná, ha aggodalmak merültek volna fel az ő más felekezethez tartozandósága miatt. Örömmel látja, hogy ez nem így van. Különben is szerinte a közélet előretörő munkájában vallási tekintetekről szó sem lehet, igaz meggyőződése azonban az, hogy a hit szárnya az emberi léleknek s mint a hal viz nélkül, a madár levegő nélkül, az ember sem lehet el hit nélkül, ő minden fe- lekezetet egyformán tisztel, különösen nagyra becsüli a lelkészi kart, amely embertársainkat közelebb viszi az Isten fogalomhoz s tápláló erőt ad a léleknek. A legnagyobb készséggel Ígéri meg a ró ín. kath. egyház támogatását, ha valami szüksége leszen. A tolnai, külső somogyi ref. egyházmegye s a szekszárdi ref. egyház Kátai Endre vezetésével együttesen tisztelgett. A küldöttségben resztvettek : Bus Lajos, Szakács Imre lelkészi, Tóth Károly, Hagymássy Károly világi tanácsbirák, Gödé Lajos, Szappanos Gyula, Molnár Sándor, Fejes György lelkészek, Bodnár István világi főjegyző, Bajó János, dr. Hagymássy Zoltán aljegyzők, a szekszárdi ref. egyház gondnoka és tanítói kara. Külső Somogy részéről pedig dr. Kiss Ernő egyházmegyei gondnok, Vizsolyi Ákos, Csery István tanácsbirák. Kátai Endre esperes a következő beszédet intézte a főispánhoz : Méltóságos Főispán Ur ! A tolnai és külső somogyi reform, egyházmegyék, úgyszintén a szekszárdi reform, egyház- község nevében jelentünk meg Méltóságod előtt ez ünnepi órában, hogy kifejezzük Méltóságod személye iránt érzett őszinte tiszteletünket és kérjük Méltóságodnak a mi munkásságunk és törek véseink iránt szives jóindulatát és hathatós támogatását. Adja Isten, hogy azok a magasztos érdekek és szent célok, amelyeknek Méltóságod szolgála tára, védelmére, hathatós támogatására vállalkozott, a legszebb bizonyságot szolgáltassák Méltóságod hazafias és Istenfélő munkássága felől. Tartsa meg a Mindenható Méltóságodat hosszú hosszú éveken át jó egészségben és teljes munka erőben, hogy sokáig és sokat használhasson hazájának és egyházának ! A főispán hálásan köszönte meg a tisztelgést, biztosította a küldöttséget, hogy ha valami, úgy azoknak a megjelenése esik neki jól, akikkel egyházi téren eddig is együtt dolgozott s a kikhez vallási meggyőződése is csatolja, Uj állásában felekezeti érdeket természetesen nem képviselhet, egyről azonban biztosítja a megjelenteket, hogy egyháza iránt tartozó kötelességét mint eddig, a jövőben is éppen úgy teljesiti, Az ágostai egyház részéről Horváth Sándor főesperes gyönyörű szép beszéddel üdvözölte a főispánt, ki úgymond, zavarban van és szavakat sem tud találni, hogy a reá halmozott, meg nem érdemelt dicsérő szavakat megköszönje. A mit tett, kötelességérzetből, lelkiismerete szerint, igaz vallási meggyőződésből tette. A vallásos nevelés hozzájárul a társadalom boldogulásához, Ebben a szellemben fog jövőben is működni. A szekszárdi izr. egyház nevében Rubinstein Mátyás dr. főrabbi, Leopold Kornél dr. hitközségi elnök és Wolf Henrik alelnök vezetésével nagyobb küldöttség tisztelgett a főispánnál, és a főrabbi a következő beszédet intézte^ a főispánhoz : * Méltóságos Főispán ur ! Mint a szekszárdi s környékbeli zsidó hitközségek küldöttei, megjelentünk mély tisztelettel méltóságod előtt, hogy magas hivatalába való be- igtatása ünnepén üdvözletét tolmácsoljuk. Szivünk igaz meleg érzésével köszöntjük méltóságos urunkat e kiváló ünnepélyes alkalom ból. Hálát adunk az isteni Gondviselésnek, hojry egy kiváló előd után vármegyénk élére oly férfiút állított, kiben a lélek s a szív, a szellem s a jellem kiválósága oly fölemelő egységbe olvad, kiben az, ami az elfogulatlan, tiszta emberszeretet, a nemes emberbecsülés, oly kiváló mértékben van képviselve. Gyülekezetünket mély tisztelettel méltóságod kegyes jóindulatába ajánljuk s kérjük a Mindenhatót, hogy adjon erőt s kitartást méltóságos urunknak magas tisztségéhez, hogy sokáig legyen dísze s ékessége vármegyénk főispáni székének !u A főispán hálásan köszönte meg a megjelenést s egyet kér az izr. egyház tagjaitól, azt, hogy soha ne felejtsék el nagy vezéralakjukat, Leopold Sándoit, ki nemcsak egyházáért, de a magyar haza érdekében is annyi sokat tett. A nagy ember emléke és szelleme éljen itt közöttük. A barsi egyházmegyének, ahol az uj főispán az egyházmegyei gondnoki tisztet tölti be, küldötteit Patay Károly esperes vezette s tagjai voltak : Biliary Kálmán egyházul, lelkészi főjegyző, Birtha József lelkész, Kersák János lévai egyh. gondnok és Konkolyi Thege Sándor egyházul, tanácsbiró. A szónok hangsúlyozta, hogy az ő puritán egyszerűségűk talán nem is illik a fényes ünneplés keretébe, de szivük elhozta mégis, mert tudják, hogy az uj főispán sokszor visszagondol arra a Garam melletti kis falura, ahol édes atyjának bölcsője ringott. A jó Isten áldását kérték működésére. Főispánunk meghatottan köszönte meg a szives figyelmet s abból, hogy a hosszú, fáradságos utat megtették, nem meri ugyan feltenni, de talán mégis úgy van, hogy Barsbau megértik és szeretik őt. * A tolnai tisztikart Horthy alezredes, főispánunk gyerekkori barátja vezette. A főispán válasza szerint nagy súlyt helyez a polgári elem és a katonaság közötti testvéri viszonyra, ennek ápolására törekszik. Ä szomszéd törvényhatóságok nevében Széchenyi Viktor gróf fehérmegyei főispán mondott igen talpraesett beszédet. Azt hangsúlyozva, hogy a vármegyék is tegyenek úgy, mint a jó falusi szomszédok, kiknél egy a harangszó, egy a vihar, egy a nap, egy a jó barátság, ápolják a jó baráti viszonyt. A főispán örömmel konstatálta a jó szomszédi viszony fennállását, annak még szorosabbá fűzésére s erősbitésére fog törekedni. Pest vármegye üdvözlését Madarász Ador- i ján főszolgabíró tolmácsolta Szapáry Lajos gróffal. A vármegyei tisztikar nevében Eri Márton főjegyző a következő beszéddel üdvözölte a fő ispánt. Méltóságos Főispán Ur ! Ó felsége legkegyelmesebb királyunk által vármegyénk főispánjává történt kineveztetése különösen a vármegyei tisztikart érintette igen kel lemesen, mert hosszú évtizedek alatt számtalan szór volt alkalma Méltóságodnak tettekben megnyilvánult jóakaratát tapasztalnia. Arra kérjük tehát Méltóságodat, hogy jóindulatát a jövőben is kegyeskedjék számunkra fenntartani, s amidőn legmesszebbmenő támogatásunkat és szolgálatkészségünket tiszteletteljesen felajánljuk, szivünk mé lyéből kívánjuk, hogy a főispáni működéséhez fűzött remények megvalósuljanak és bölcs kormányzatára bizott szeretett vármegyénk javára sokáig eredményesen munkálkodhasson. Isten éltesse. A főispán teljes bizalmáról biztosította a tisztikart. Az iránta való szeretetét még gróf Széchényi Sándortól örökölte, aki mindig megbecsülte tisztviselőit. A kir. törvényszéket Hazslinszky Géza elnök vezette, hangsúlyozva, hogy a jogfejlődés kényszere bár elválasztotta a törvényszéket a vármegyétől, szívesen jelentek meg a vármegye mai ünnepén s nemcsak az ■ ősi hagyomány, de a személy iránti tisztelet is hozta ide el a bírói kart és jegyzői kart. A főispán mindent elkövet, hogy ez a baráti szellem a jövőben is fentartassék és ápoltassék. A kir. ügyészséget Simon Rudolf vezető ügyész, a járásbíróságot Pesthy Pál vezető járás- biró, a pénzügyigazgatóságot Major Lajos pénz- ügyigazgató, a főgimnázium tanári karát Wigand János igazgató, a kir. tanfelügyelőséget Padányi Andor kir. tanfelügyelő, a városi tisztikart dr. Szentkirályi Mihály polgármester, a kir. állam- épitészeti hivatalt Tóth Henrik műszaki tanácsos, a m. kir. posta- és távírda tisztviselőket Horváth Ferenc postafelügyelő* a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget Ángyéi György számvevőségi főnök, a kir. adóhivatalt Marosi Lipót adótárnok, az osztálymérnökséget és vasúti tisztviselőket Perlaky József, a polgári leányiskola tantestületét Kovácsné Nagy Lujza, a szekszárdi és paksi polgári fiúiskola tantestületét Holub János, a vármegyei tűzoltó szövetséget a távollevő elnök, Sztankovánszky Imre dr. elnök helyett Simontsits E'eraér diszelnök, a m. kir. gazdasági felügyelőséget Puly Iván, a közalapítványi felügyelőséget, a in. kir. erdőgondnokságot, a borászati és gazdasági felügyelőséget Hoffmann Sándor, Halász Géza, Csiszár Zsigraond, Antal Pál, a paksi és szekszárdi ármentesitő társulatot Madi Kovács István, a tolnamegyei gyógyszerész egyletet Szondy István, a magy. kir. állatorvosokat Sigora Antal, a szekszárdi munkásbiztositó pénztárt Stockinger János, a dombóvári kath. főgimnáziumot Nessl Alajos igazgató vezette. — Az uj főispán minden egyes küldöttséget kitüntető figyelemmel fogadott, mindegyiket biztosítva jóakaratáról. A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület nevében Sztankovánszky János kir. kamarás kérte az uj főispánnak jóakaratu támogatását, amit az készséggel megigért. A szekszárdi Ferenc kórház részéről dr. Tanárky Árpád igazgató főorvos vezette a tisztelgőket, talpraesett, szép beszédben emlékezve meg főispánunk nagynevű atyjáról, ki az orvosi kar büszkesége volt. A főispán szívesen vette az arról való megemlékezést, aki neki a legkedvesebb s készséggel ígérte meg az egyre fejlődő szép intézmény ügyeinek felkarolását. Nagyon kedvesen lepte meg a főispánt az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nőegylet nagyszámú küldöttsége, amelyet özv. Sass Istvánná diszelnök, Kovácsné Nagy Lujza és özv. Nits Istvánná alelnökök vezettek. Kovácsné Nagy Lujza a következő szép beszédet mondta : Méltóságos Uram ! Minket ide nem a köteles udvariasság hozott, hanem tisztán és kizárólag az az igaz tisztelet, amellyel Méltóságod iránt egyrészt, mint vármegyénkben a kormányhatalom első képviselője iránt, másrészt Méltóságod személye iránt mindnyájan viseltetünk. Engedje meg Méltóságod, hogy ez alkalommal egyesületünket, mely az emberbaráti szeretet jegyében működik s a melynek szent célja az, hogy szenvedő embertársainknak segítséget nyújtson, a nyomort enyhítse, a gyámoltalant támogassa s a segítségre szorulónak nemcsak han gosan kiáltó jajszavát hallgassa meg, hanem vegye észre és tőle telhetőén igyekezzék felszáritani azokat a titokban hullatott könnyeket is, amelyeket az elrejteni, eltakarni akaró nyomor fakaszt a szemekből, ezen egyesületet, amely ilyen céllal működik, Méltóságod kegyes jóindulatába ajánljuk azon igaz óhajtásunkkal, hogy Méltóságod Tolnavármegye élén a legjobb egészségben nagyon soká működjék. A rom. kath. óvoda szintén tisztelgett dr. Fent Ferenc vezetésével, ki a következő szép beszéddel kérte ki a főispán jóindulatát. Méltóságos Főispán Ur ! A szekszárdi róm. kath. ovodaegyesület örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Méltóságod mai székfoglaló ünnepén legmélyebb hódolatát bemutassa s Méltóságod magas pártfogását a maga részére kikérje. Ezen egyesület, Méltóságos Uram, igen nemes célt szolgál. Részben tagjainak áldozatkészségéből, részben állami és városi segitségből óvodát tart fenn,# hol a szegény munkások kis gyermekei, inig szüleik munkájuk után látnak, gondos ápolás és felügyelet alatt töltik el idejöket s ez által lehetővé válik, hogy a szülők gond és aggodalom nélkül viselhessék a nap terhét dolgaik végzésében. Az egyesület ezen nemes célja bátorit fel bennünket, hogy arra kérjük Méltóságod, kegyeskedjék egyesületünket pártfogásába venni s magas befolyásával oda hatni, hogy feladatainknak minél jobban megfelelhessünk. El bennünk a remény, hogy kérésünk nem a pusztában kiáltónak szava s e reményünkben ismételve legmélyebb tisztelettel üdvözöljük Méltóságodat s azt kívánjuk, adjon a jó Isten Méltóságodnak erőt és egészséget, hogy fontos és ne- nehéz tisztségének minés áldásosabban megfelelhessen. A főispán ismeri az egyesület szép és nemes emberbaráti célját, már csak az áldott emlékezetű alapitó özv. Simontsits Bélánéért is a legnagyobb készséggel Ígérte meg az egylet céljainak előmozdítását. A községi- és körjegyzők nevében Purt Adolf főjegyző mondott talpraesett beszédet, hangsúlyozva a jegyzői kar jogosult kívánságát. Azt kérve csak, hogy a jegyzői kar értéke és jelentősége arányában honoráltassék akkor ^mikor jogos igényei kielégítéséről van szó. A főispán ismeri a jegyzői kar nehéz hivatását az adminisztráció terén ; készséggel ígéri meg a legmesszebb menő jóakaratát, utal azonban a kormányelnök elhangzott nyilatkozataira, amelyek nagy elismeréssel szólnak a jegyzők értékes munkálkodásáról s már a közeli jövőben orvosolni Ígérik súlyos bajaikat.
