Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-09-04 / 71. szám

2 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK __________1913 szeptember 4, érvényesülést akarta vele jelképezni. Mine­künk meg kell mutatnunk a nemzetiségiek­nek, hogy ok épp úgy érvényesülhetnek itt, mint a magyar ember és nem kell más áldozatot hoznia, mint azt, hogy velünk egyetértsen és hogy velünk a szerétéiben egyesüljön. Iskoláink jövője: társadalmunk jövője. Ha iskoláink megfelelnek annak a követel­ménynek, hogy nemzeti és általános kul- turhivatást teljesítenek, akkor bízvást remél­hetjük, hogy nemcsak az iskola, hanem maga a magyar társadalom is nekilendül. Uj falu a szomszédban. A fővárosi sajtó nyomán az egész országot bejárta már a hír, bogy Kuffler Alfréd fejér­megyei földbirtokos Fejérmegyében uj falut léte­sít. A tervre vonatkozólag egy újságíró kérdést intézett az uj falu tervezőjéhez, Stolczer Imre győri műépítészhez, ki a következőkben adta meg válaszát. Hozzám intézett becses felszólítására, illető­leg kérdésére válaszolva, feleletemet a követke­zőkben foglalhatom össze. — A városépítészetnek' meg van a saját tapasztalatból leszűrt elmélete, amely csak akkor lehet jó, ha a belőle helyes következtetéssel levont eredmények a valóságba átültetve is megállják helyüket. így, ha egy város létesülésének feltételei : egészséges és jó fekvés, könnyű megközelíthető­ség, könnyű megélhetési és kereseti viszonyok, igy a közvagyon gyarapodásának feltételei is megvannak, akkor csak vállalkozó szellemre, kezdeményezésre, bizonyos tőkére (mely a kezdet nehézségeit kibírja) és megfelelő propagandára van szükség, hogy az eszme testet öltve, meg­valósulhasson. Számos virágzó város alapult igy Amerikában ott, ahol ezelőtt őserdő vagy prai­rie volt. Megbízóm Kuffler Alfréd, aki évekig tar­tózkodott Argentínában, Patagoniában, tanúja volt nem egy ilyen város alapításának, illetve fejlődésének. Hazatérve és látva azt, hogy hogyan vándorol ki a nép, hogy uradalmak kénytelenek messze földről munkást hozatni, téli munkást, ki esetleg gyárban dolgozzék, pedig alig kapni, — önkénytelenül merült fel ez az eszme, mely a mi viszonyainkhoz alkalmazkodva, ismerve a magyar paraszt földvágyát és ragaszkodását a földhöz, most kivitelre kerül. A kérdéses 52 holdnyi lerületet, mely na­gyon egészséges helyen fekszik, igy akkora par­cellákra osztottuk, hogy mindegyikre egy-egy ház kerülve, elég legyen 2 generációnak. A dolog üzleti részére nem akarok itt ki­terjeszkedni, felemlítem azonban, hogy a. föld nagyon olcsó, négyszögöle körülbelül 75—80 fillér, mert a fősuly a dolog szociális részére és a várható indirekt haszonra van helyezve. Hangsúlyozom azonban, hogy itt nem munkástelepről, illetve munkásházakról van szó, hanem parasztházakról, illetőleg magyar faluról. Mi tehát kijelöltük mindenekelőtt a két fő utcát, a két utca között a főteret, melynek ten gelye egy idillikus fekvésű dombra vezet, erre középület fog kerülni. Gyermekóvót, iskolát is építünk és az egyes tulajdonosokkal kötött szer­ződés egy pontja azt is kiköti, hogy csak egész­séges ember válhat birtokossá (vérbajos, fertőző beteg kizárva). A telek hygienáját elősegíti az artézi kút, melyet a főtéren most fúrnak. Ennek helyét a varázsvesszővel állapítottuk meg. (Úgy Kuffler ur, mint én reagálunk rá). A falu egyes házai a dunántúli magyar falvak gyönyörű magyar motívumaival készülnek. A tornácos udvar, az u. n. kontyos tető, az üs­tökös fedél, magyaros oromdiszek fognak külön­böző példákon váltakozni, felelevenítjük a régi szép kapukat, kapubálványokat, rácsokat és gon­dunk lesz arra* hogy utszéli kőmüves-izlés lábat ne verjen és a nép megtanulja újból szeretni és becsülni a régi átöröklött tradíciót. Ezzel aztán körülbelül megadtam a választ . egy másik kérdésre is, amit mi itt létesítünk, az a falu, amire a városoknak szüksége van, azok munkásházak és hivatalnoklakások, ezek kisebb területet és más beosztást igényelnek. Uj problé­mákat vetnek ezek fel, melyekkel sokat foglal­koztam, tanulmányutamra azonban, melyet e cél­ból Németországban, Franciaországban és Hollan­diában tettem, e keretben nem tartom alkalmas nak kiterjeszkedni. Hogy ez alkalommal az elmélet helyes volt és fedi a valót, annak bizonyítéka, hogy 2 hét alatt a házhelyek egyharmad része eladatott és minden szociálisan érző emberben örömet kell keltenie, hogy az ilyen vállalkozás sikerrel jár. És Fejérmegyében az a magyar falu, finely már emelkedni kezd azon a helyen, ahol nem sokkal azelőtt még mezei virágok illatoztak, az meg­mutatja azt az utat, melyet követni kell, hogy a magyarnak ne kelljen Amerikába kivándorolnia. A tökéletes feleség. Ma, amikor a nők nagyobbrésze többre becsüli a társaságot, kávéházat és a mulatságot, mint az otthonát, meg a férjét, alig akad asszony, aki tökéletesen be tudná tölteni a feleség szere­pét. Maeterlincknek, a kiváló Írónak a felesége, egy közlemény keretében összeállította azokat a kötelességeket, amelyeket a tökéletes feleségnek kell megtenni s határozottan állítja, hogy aki a szabályokat pontosan betartja, nemcsak hogy minden tekintetben kiérdemli és állandósítja az ura szeretetét, hanem a saját boldogságát is biz­tosija. Maeterlinckné szerint az asszonyoknak nem szabad elfelejteni, hogy az igazi feleség felerésze a tökéletes egységnek, ebben az egy­ségben forr össze a férfi és a nő, akik egymás nélkül csak tökéletlen lények. A házasfelek mindegyikének megvannak a maga külön feladatai. Az asszony feladata az, hogy mindenre ügyeljen, mindenről gondoskodjon, mindenben engedjen az urának, azonkívül vidítsa fel, nyugtassa meg és becézze, úgy, hogy növelje a szellemi energiáját. Soha nem szabad megen­gednie, hogy a férj kényelméről, testi jólérzéséről a cselédek gondoskodjanak (pláne, ha szépek) ! és napról-napra tökélesitenie kell a főzésben, meg a táplálék összeállításában való tudományát. Az asszonynak kell gondoskodni arról is, hogy az ura ruházata mindennap rendben legyen és megfeleljen az évszakoknak, meg az időjárás­nak. Minden nő szerezze meg magának a baro­méter tulajdonságát, hogy úgy előre megérezze a családi életben elkerülhetetlen zivatarokat és le­gyen villámháritó, amely levezeti az égiháboru kitöréseit. Tekintse magát hasznos ellenszernek a férje rossz hangulatainál, kellemes perceiben azonban vele együtt örvendező barátnője legyen. Ha a férj este hazamegy, ne viselkedjen úgy, hogy fárasztóiag hasson rá, ne legyen addig gyöngéd iránta, mig észre nem veszi, hogy Ízlett neki a vacsora, mert az éhes embernek olyan a csók, mint a szomjas ajkaknak a légbuborék. — Az asszony a nyelvével csakis helyeslést fejezzen ki, ellentmondást a szemeivel adjon tudtul a tér jének. Ha az urának csuzos rohama van, ne be­széljen vele a táncról. — Végül, ha az asszony meg akarja győzni férjét arról, hogy nagyobb színésznő, mint Sarah Bernhardt, hogy jobb táncosnő, mint Pavlovna, akkor bizonyítsa be neki, hogy jobban tud főzni, mint Eccofieri. — Maeterlinckné szerint ezek azok a kötelességek, amelyeknek teljesítése által minden asszony meg­szerezheti magának a tökéletes boldogságot. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz j mielőbb beküldeni. Tanévmegnyitás a szekszárdi főgimnáziumban. A szekszárdi áll. főgimnázium ifjúsága ta­nárai vezetése mellett ma reggel istentiszteletet hallgatott, mely után a tornacsarnokban helyez­kedtek el, ahol a tanév megnyitással kapcsola­tosan megható bucsuzási ünnepély folyt le. Első­nek Wigand János igazgató méltatta a nyuga­lomba vonult Szabó Ferenc tanár érdemeit, majd Szabó tanár búcsúzik tanártársaitól és az ifjúság­tól, kiket könnyekig meghatott bucsuzása. Ezután Pataki Jákó tanár a következő szép i eszéddel búcsúztatta a tanári kar nevében a távozót: Szeretett, kedves Kollégánk ! Mielőtt e hivatalos színezetű, nyilvános üu- nepeltetés előtt, melyet Te soha sem kerestél és mint igazi paedagogus soha nem is szeretiél, me­nekülnél, légy még egy kis türelemmel s engedd meg, hogy Kollégáid részéről is intézhessek hoz­zád egy pár keresetlen, de őszinte szót. Nem búcsúszót, nem istenhozzádot akarunk mondani, hiszen nem távozol el végleg körünkből. Csak azon akarjuk kifejezni végtelen sajnálatun­kat, hogy mindennapi munkánkban nem találko zunk már veled. Ebben érezzük és érezni fogjuk hiányodat : hiányát a te jóakaró, egyenes, több tapasztalaton fölépült tanácsaidnak, megjegyzé­seidnek. Hiányozni fog buzgó, mindvégig fiatalos és türelmes példaadásod. Sajnáljuk, ismétlem, vég­telenül e vezető darunk távozását. Mentünk utána nemcsak azért, mert leg­tapasztaltabb volt közöttünk, hanem a jó Kollé­gának szeretetével is vitt bennüuket maga után. Szerető, jó Kolléga voltál s ezt a viszonyt, tőled telhetőleg, mindig ápoltad közöttünk. Ezen megbecsülhetetlen jó tulajdonságod folytán mos­tani megválásod már szomorúbb s nehezebb ránk nézve. Nem csak nehéz, hanem fájdalmas is egy olyiin Kolléga távozása, aki egymásunk megbe­csülését, szeretését és támogatását mindig szivén viselte. Ez a fájdalom, mely távozásoddal szivünket elfogja, legfőbb bizonyítéka, hogy nem pazaroltad érdemetlenekre szived melegét. Nem csak sze­rettünk, de szeretünk még most is; sőt most érezzük legjobban, hogy mennyire szeretünk. Nyugalomba vonulsz, nem csak mint a mi kollégánk, hanem mint a mi Feri Bácsink. Min­dig szerető Bácsink voltál nekünk s az is ma- . radsz. Szivünkből nem távozol, nem távozhatni el s a te Szereteted melege is továbbra is szive­den fog bennünket melengetni. Ezt és ennyit akartunk csak mondani. De ezt a nyilvánosság, a mi nyilvánossá­gunk — publikumunk, a mi vezetésünkre bízott tanulóink előtt akartuk elmondani. Hogy halljá­tok és lássátok ti is, kedves fiaink, hogyan kell egymást megbecsülni és szeretni, s emléketekbe véssétek a mai napot, amelytől fogva, ha nem is tanít tovább benneteket Ünnepeltünk, de amint minket, öregebb tanítványait, mindig szeretett és szeretni fog, úgy titeket is, akikért eddig élt és dolgozott, dolgozott szívesen és szeretettel, titeket is meleg szivén fog hordozni továbbra is. Kívánjátok velünk, tanáraitokkal együtt, hogy adja a jó Isten, hogy ez a szerető szív szeretetének melegét még ^minél tovább árassza ránk, éreztesse velünk, óvja őt nyugalmában min­den bajtól, bánattól, adva neki a tisztes mun­kában megőszült fehér hajszálakhoz piros pozsgás arcú jó egészséget, neki és kedves családja ösz- szes tagjainak. Isten velüak ! Majd Dénes Vili. oszt., tanuló mondott istenhozzádot a szeretett tanárnak és emlékül egy gyönyörű kivitelű ezüst dohányzó készletet nyújtott át Szabó Ferencnek. A búcsúzó ünnepély után Wigand Jáuos igazgató megnyitotta a tanévet, mire az ifjúság a Hymnuszt énekelte el s ezzel véget ért az 1913/14. [ tanév első iskolai ünnepélye. Műtrágya!! Szavatolt 18 °/0-os műtrágyát, szu­perfoszfátot, kálisót, vasgálicot nagy és kis mértékbem eladásra állandóan raktáron tart Sa.rlra.cLi Kinder a Műtrágyát Értékesítő Szövetke­zet Tolnamegyei képviselője Szekszárdon, a főpostával szemben. Eredeti ^eiichar gyártmányú páros és páratlan som, va­lamint mütrágyaszóró készülékkel ellátott vetífeépek. Bäcker ekék, valódi üflayfarth valamint Pohl gyártmányú szőlőpré­sek és zuzók nagy készletben kaphatók Sarkad! Andor ===== a főpostával szemben. ===

Next

/
Thumbnails
Contents