Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-01-30 / 9. szám

v: Ví-í'é; ■ *' jo-3... január 30. ~ : TOLNA VARMEGYE é» a KÖZÉRDEK ___________________________ 3 sz ivéből önként fakadó szeretettel szemben nin­csen helye a vanitatum vanitas melankóliájának. Uraim ! . ■> „ Ez a gazdag élet a mi nyereségünk volt. És azzal szemben nekünk kötelességeink vannak, melyeket mi felismertünk, a legteljesebben átére- zlink és teljeaitütik ma, mikor a szeretet adóját bemutatjuk, teljesítettük akkor, midőn hálánk je­léül s örök példaadással a jó embernek, a jó orvos, a jó polgárnak érdemeit, jegyzőkönyvünkbe iktatással, átadjuk a jövendő időknek. Ezeknek az érzelmeknek simboluma a disz polgári oklevél, melyet ma átnyújtunk. Őrizze sokáig és azzal az öntudattal, hogy nern hiába élt! Áldja meg az Isten! A mély hatást keltő beszédre dr. Hevesi Gyula válaszolt. „Egy hosszú élet alkonyán — úgymond — csekély személyemet igen tisz­telt polgártársaim Dunaföldvár nagyközség dísz­polgárává választották. Oly nagy kitüntetés ez, amelynél értékesebbet semmi földi hatalom nem nyújthat, mert a szeretetnek és tiszteletnek ezen megnyilvánulása azoknak hálás szivéből fakad, akik között jó és balsorsban 50 éven át mint orvos működtem megszakítás nélkül. Kedves Polgártársaim ! Hálatelt szívből mon­dok köszönetét ezen nagy kitüntetésért. Igyekezni fogok e szemetet, bár hanyatló erőmmel tovább is megérdemelni.“ S a keresetlen egyszerű szavak könnyet csaltak mindenki szemébe, a meghatottságtól el­csuklott az érdemekben megőszült ,,Doktor bá­csi“ szava és lelkiekben folytatták a megjelentek a szerencsekivánatokat, melyeknek gyökere a szivekből fakadt s amelyeknek koronája csak ez volt: Áldja meg az isten! . . . A díszközgyűlést este 8 órakor az Egyenlő­ség! Körben mintegy 200 terítékü bankett kö­vette. Itt is meglátszott, bogy a széthúzó társa­dalom egyesült az ünnepelt tisz teletére, hogy há lás szetettel adózzon egy olyan férfiúnak, akinek többh mint félszázadán keresztül tapasztalt önzet­len és kiváló orvosi működését meghálálni úgy sem képes. S amikor az ünnepelt a fényesen díszített nagyterembe a küldöttség élén megérkezett, hely­beli orvostársai dr. Berky József községi orvos által készitett művészi kivitelű virágcsokorral, a nagyközönség pedig lelkes éljenzéssel köszön­tötték. A bankett ünnepi szónoka Rátkay László volt országgyűlési képviselő költői beszédben méltatta az ünnepet s kifejezést adott annak, hogy ha kulturnemzet volnánk, a legmagasabb helyről érkező elismerés is kevés volna egy több mint 50 évi önfeláldozó orvosi működés elisme­réseid. Niefergall Nándor községi főjegyző a köz­ségi elöljáróság nevében mondott hálás köszöne­tét, dr. Lévai Dezső helybeli kartársai nevében, dr. Berky József a megyebeli orvosok nevében köszöntötték, utóbbi átadván a megyei orvosok arcképével diszitett diszalbumot. Dr. ifjú Rátkay László a hölgyeket éltette, Szalai Sándor állami iskolai igazgató az állami iskolák nevében, Niertit Bela a gyógyszerészek részéről köszön­tötték az ünnepeltet. Dr. Schützenberger Endre Hercegovina annexiója miatt a kettős monar­chiával szembe került Szerbia es a mar-már kitörni készülő háborút csak a monarchia eré­lyes katonai intézkedései akadályozták meg, a szerb hadsereg ujjászerveztetett. A török hadseregnek, amelynek újjászer­vezésére az orosz-török háború után bekövet kezett hosszú békekorszak alatt szintén sok történt, még egyszer 1897-ben nyílt alkalma a krétai lázadásból keletkezett görög háborúban babérokat szerezni. Edhem pasa Malinál az első összeütközésben szétverte az egész görög hadsereget. De Törökország dekompoziciója feltartóztathatianul tovább tart. A 80 as évek elején Anglia katonailag megszállja a Teli el Kebiri győzelem után Egyiptomot. Magában az európai Törökországban, de különösen Maczedóniában es Albániában ál­landó a forrongás, a nemzetközi csendőrség szervezése mitsem segit a dolgon. Miután ezek az események a napilapokból úgyszólván mind­nyájunk előtt ismeretesek, csak röviden emlé­kezem meg Abdul-Hamidnak a detronizálásá- rol, az ifjú törökök által történt kiépítéséről a török parlamentárizmusnak, alkotmányos élet­nek, Bosznia és Herczegovinának Ausztria-Ma- gyarorszag, Tripolisz és Kirenaikanak Olaszor­szág általi annexiojáról, azt a megjegyzést fűz­vén hozza, hogy a délszláv államok túlságos megerősödése a kettős monarchiának nem ér­deke és külügyi vezetőségünk igen helyes po­litikát követett akkor, midőn meg fegyveres ereje egy részének készenlétbe helyezésével is ragaszkodott Albánia autonómiájához és eltil­totta Szerbiát az albán-adriai kikötők megszál­lásától. kispesti járásorvos a munkát, a munkaszeretetei dicsőítette, melynek leglelkesebb apostola az ünnepelt. Beszédet mondtak még Adorján Ferenc, Bodor György, Pulav István s mások. Az elhangzott beszédekre dr. Hevesi Gyula válaszolt, meghatottságában csak rövidesen. Meg­köszönte a felemelő ünneplést, az elhanzott be­szédeket, melyeket — ő szerinte — aligha érde­melt, hiszen csak kötelességét teljesítette. Követte apjának példáját, aki szintén orvos volt s aki a nagy kolera idején m’nt kolera orvos működött s itt lelte halálálát is, hogy jeltelenül temessék el ; sírjáról maga sem tud semmit. Kötelességét éjjel-nappal végezte, ezt fogja tenni hanyatló ere­jével, amig teheti. A mély hatású beszéd felejthetetlen jelen sége volt az estnek. A bankett'folyamán dr. Angyal Béla kir. közjegyző bemutatta az iinnépelthez érkezett szá­mos levelet és táviratot, köztük a vármegyei alispánét, a kir. törvényszék elnökéét, Rassovszky Julián főszolgabiróét, dr. Dragits Imre vármegyei főorvosét s a felolvasott levelek, táviratok, hal mázából nemcsak a község s megyebeli de az ország legtávolibb vidékén lakó nagyszámú tisz­telőjének hálája és szeretete sugárzott elő. ' A képviselőtestület jegyzőkönyvbe iktatta Dunaföldvár ünnepét, de emléke a késő nemze­dékre is kedves, példaadó és felemelő lesz Crassus. Deák Ferenc. 1803 október 17, — 1876 január 29, Gyászos évfordulót ült tegnap, január 29 én a magyar nemzet. E napon volt 87 éve annak, hogy Deák Ferencet, a haza bölcsét, Zala virá­gát, az elmúlás néma honába kisérte zokogó, gyászbabórult nemzete . . . Epikai nyugalom, a munkálkodás harmóniája volt Deák élete. Szivének melege a nemzet fiai­nak elméjét elkábitotta, kérlelhetetlen logikája lefegyverzett mindenkit. Századán a szenvedés, a nagy küzdelmek vűfonala fut végig és az ő alkotó erejének imponáló szuverénitása az, inelv- lyel ragyogó elődeinek fényes neveit is elhomá­lyosítja. Politikája csontvelőkig magyar.volt, nem kínálta, nem árulta idegennek az országot soha! Deák a népjogok védője. Politikája is a népre támaszkodott, melyet meg akart tanítani a magyar haza igaz szeleteiére, mely nem szóvirá­gokban áradozik, hanem ernyedetlen munkásság­ban nyilvánul meg. Az igazság és nem a mülel- kesedes győzött tollán és szaván ! Nem a szivet akarta lángra lobbantam, hanem az elmét föl­világosítani ! így tudta Deák romjaiból fölépíteni a magyar alkotmányt s vele a magyar hazát! A romokbóí várat épített, mely az abszolu­tizmus ellen dacolni fog szüntelen ! így emelkedett a kornak színvonalára a magyar és osztrák monarkia közjogi viszonya. Hazaiiatlan, megvetendő tehát az a politdca, mely önző érdekei, hiú törekvései közepette mo­hón lesi az ta pillanatot, melyben a nehéz válság­ból alig kiemelkedett szegény nemzetünknek neki­eshessék, hogy megbontsa azt, amit százados harc után a nemzet higgadt szelleme megteremtett, mit Deák jobbja baráti szövetségkép összehozott ! Jobb, elfogadhatóbb politikát még senki sem csinált, mert Deákot csak századok szülnek, ki nemes szive magasztos törekvéseiben, fenkölt lelke dicső alkotásaiban csak egy vezérelvet ismert s ez : „a magyarnak boldogulása ! Rendíthetetlen tekintély, vallásos Ilit, egyéni szabadság, tiszta, nemes és szent erkölcs — ez az állami lét és boldogság egyedül biztos alapja. Ezt az alapot megingatni nem szabad ! Fajunk érdeke paranesolja ezt ! Ne szentségtelenitse, ne bolygassa meg avatatlan kéz ezredéves, szent hagyományainkat ! — Személyi hírek. Dr. Kämmerer Ernő országgyűlési képviselő, az Országos Szépművé­szeti Muzeum igazgatója, amint részvéttel érte­sülünk, gyengélkedik s hosszabb üdülésre dél­vidékre megy. Őszintén óhajtjuk, hogy politikai életünknek eme általánosan becsült, illusztris alakja, íxiihamai’abb a legvirulóbb egészséggel tér­jen vissza. Széchenyi Domokos gróf, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület nagy tevékenységű elnöke tegnap a gazdasági egylet ügyeinek végzése vé­gett Szekszárdon időzött. — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter dr. Slolpa József budapesti joggyakornokot a buda­pesti törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. ­— Községi Választás. Szálka község . pénz­tárnoka Fuchsz József állásáról lemondott, helyére Kosztéi' János választatott meg. — Igazgatótanitói kinevezés. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Krammer Kálmán pécsváradi tanítót igazgató-tanítóvá nevezte ki. — Segédjegyzö választás. Bálaszéken a segédjegyzői állásra Uerczey Dénes választatott meg. — Uj egylet. Bálaap Ui községben Bála- apáti daleqylet címén uj egylet alakult. Az alap­szabályok felsőbb jóváhagyás végett felterjesz­tettek. — Házasság. Bonyhádi l’erczel Tibor dr. tartalékos hadnagy, Perczel Vilmos tin, február 1 én Drávatamásiban tartja esküvőjét miskeli és monostori Tlnssy Lenkével, Thassy Elemér tea-' nyáváí. — Viharos közgyűlés. Vettük a következő sorokat: Folyó hó 26-án, vasárnap délután 2 órára a bartina-baktai hegyközség tagjait gyűlésre hívta a hegybiró által kibocsátott közgyűlési meg­hívó s ebben a tárgysorozatok közt szerepelt a tisztviselőtelep folytatásául éjiült lakházak előtt' vezető kocsiút lciszélésitésének, valamint az ezzel járó költségek kivetésének kérdése is. A közgyű­lés iránt az érdeklődés igen nagy volt, de a köz-’ gyűlés megnyitása után már elkezdődött a nem épen válogatott kifejezésü zajos tárgyalás, a mely­nek azonban- egyáltalán semmi célja sem volt. Minden volt ez, csak közgyűlés nem, ahelyett, hogy a tárgysorozatba foglalt dolgokat csendesen és érthetően megtárgyalták volna, kisebb és na-" gyobb mérvben érdekeltek célnélküli kiabálása vonult az egész tárgysorozaton végig. Hoztak is' határozatot, meg nem is: szavazott ott minden ki, meg nem is, végre a nagy zűrzavarban este a közgyűlés (köziárma) a hegybiró lemondásával' véget éri, anélkül, hogy a célt elérték volna, illetve az ügy, ami minden hegyközségi tag ér­deke, tisztázva lett volna. Nem, igy célt soha­sem lehet érni. Más hegyközségek mily csendes és nyugodt gyűléseket tartanak, ott apróra meg­vitatják ügyes-bajos dolgaikat is és azon együt­tes erővel, de nem széthúzással, a lehetőséghez képest segítenek is, hisz csak • saját maguk elő­nyét szolgálják. Már több ízben volt e lap ha­sábjain emlités téve a fenti hegyközség útjainak járíiatatlanságáról, de azok csak úgy elhangzot­tak, mint a pusztai kolomp vagy harangszó. így boldogulni nem lehet, egyik gazda a másikra utal, mig végre minden marad a régi. Nagy baj van itt, a jó utat szeretnék, de azt csináltassák meg azok, akik ott laknak, ,,mert azok veszik leg­többször igénybe“ — igaz, hogy csak gyalog. Nagyon szép ez, de az itt lakók kevesen vannak ahhoz, ltosry a százak által elrontott utat helyre­állítsák, de meg ki is szélesittessék. Nyugodt megfontolás, összetartó, együttes elhatározás s csak pár fillérnyi hozzájárulás, akkor minden rendben lesz s nem kell teherhordó állatainkat az ostor boldogabbik felével, (a nyelével) biztatni, hogy a kocsira rakott igen csekély .rakománnyal vala­hogy a jelzett utón elhaladhassanak. Nem több hasznot hozna a szőlő tulajdonosoknak ha jó ut mellett úgy művelhetnék szüleiket, a hogy nekik tetszik? Bizony nem érdemel szót a csekély hoz­zájárulási összeg (két-három liter bor ára) s ezért egy közös célt megakasztani, ez is csak a mi hegyközségünkben lehetséges. — Megszűnt vörhenyjárvány. A paksi izr. iskola újra megnyílt, miután a vörheuy megszűnt. — Felolvasás a múzeumban. Utolsó számunk­ban tévesen közöltük, hogy dr. Bartal Kornél főgimn. tanár előadását „A Balkán Államokról“ február 2-án folytatja. Az előadás nem február 2 án, hanem február 9-én este V-29 órakor lesz a muzcuin nagytermében. — Hadkötelesek névsora. Az 1892. évben született szekszárdi állitáskötelesek névsora a városi főjegyzői irodában közszemlére van kitéve február bó 4 ig. Bárki is betekinthet s bárminemű felszólamlását ugyanott megteheti. — A kazalos-pusztai üszölegelö kérdésében, amelyet a Tolnamegyei Gazdasági Egylet meg­vásárolt, a földmivelési miniszter hozzájárulása leérkezett és minthogy ezzel a legelővásárlás anyagi feltételei úgy a földmivelési kormány, mint a vármegye hozzájárulásaival biztosíttattak, a tavaszra az üszőlegelő benépesítése, állattenyész­tésünk fejlesztésére joggal várható. — Fogy a fiskális Pécsett. A Baranya és Tolnavármegyékre kiterjedő pécsi ügyvédi kama­ránál 1913. évi január hó 1-ső napján 190 (tavaly 195) ügyvéd volt bejegyezve. Ebből a számból esik Baranyára, illetőleg a pécsi királyi törvény­szék területére 120 (tavaly 127) és Tolnavárme­gyére, illetőleg a szekszárdi törvényszék terüle­tére 70 (tavaly 68.) Az ügyvédjelöltek névjegy­zékében 51 en vannak föl véve. — Maggi Gyula társasig k. f. Ezen cég alatt folyó évi január közepén uj k. f. társaság alakult K 2,000.000 teljesen befizetett alaptőké­vel,. mely az eddig Maggi Gyula és Társa cég alatt Bregeuzben, YVienbeu és Budapesten fenn­állott gyári és üzleti vállalatokat változatlan alak - ban tovább fogja vezetni.

Next

/
Thumbnails
Contents