Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-08-04 / 62. szám

4

Délben a decsi nagyvendéglüben ebédeltünk s a kitünően elkészített ételek fogyasztása köz ben, a Miss csak elkezdte ám dicsérni a magyar konyhát is. Ebéd után, mivel előző nap megígértük, meglátogattuk Beke Vargáékat, ahol a fiatal menyecskét egy társnőjével együtt lefényképezte, e közben a házigazda bort hozott fel s az asszonyok megkínálták a Misst finom süteményfélévei. No itt aztán már kitört L előle ismét a szó a szives kinálgatásra: Ah kérem mondja, én nem tudok szerbül, Szerbiában és Belgrádban majd éhen haltam ; nem tudok magyarul és Debreczenben mégis tele tömtek volna, itt meg (t, i. a Sárközben) halálra etetnek. Köszönöm, köszönöm már nem tudok enni. Hanem azért az erős és szives kínálásra mégis elfogyasztott néhány szelet süteményt s nyomatékül egy-egy po hárka decsi feliért, mikor aztán az asszonyok a délutáni könyörgésre indultak, dehogy lehetett volna a Misset visszatart ni. Aj gehen, aj gehen : én is megyek, ment velük örömmel.

Könyörgés után elmentünk a játszóra. No itt azután egy tömegben láthatta a virágerdőt. Öregasszonyt, fiatalt, ifjú menyecskét, hajadon leányt, apró lánykákat, férfiakat, legényeket, apró gyermekeket és a sárközi magyarság illedelmes mulatozását. Váltig mondogatta, hogy soha életé ben nem látott oly sok szépet, oly sok finomsá got, mint itt s azt hiszi, hogy tán nem is fog látni. Gondoltam magamban, én nem csak hiszem, de tudom is ; csak gyönyörködd ki magadat s vidd meg hírül amerikai barátaidnak a mi szomorú, nagyon szomorú, megkönnyezni való gyönyörűségeinket, ezt a mi rövid idő múlva letűnő gyönyörűségeinket és soha meg ne tudd a mi Sárközünk nagy nagy bűnét, az egykéző nagy bűnét, legyen a te látogatásod neked örökre felséges tündérálom ; néhány évtized múlva nekünk is csak az lesz, egy istenien szép tündérálom.

Az esti vonattal azután hazatértünk Szekszárdid. Missünk teljesen meg volt elégedve mindennel, amit látott, mert saját bevallása szerint mindent láthatott, amit csak kívánt, amire csak kiváncsi volt s nem győzte mondani : alles perfekt. Minden tökéletes, minden tökéletes, minden tökéletes. Egyúttal felkért, hegy e lap utján is tolmácsoljam hálás köszönetét és üdvözletét mindazoknak, akikkel megismerkedett és szivesek voltak kalauzolni, köszönetét és üdvözletét a sárközi kedves magyar népnek, nem fogja elfeledni soha a köztük eltöltött időt s azt a vendég- szeretet, melyben részesítették s azt a sok szép séget, finomságot és tisztaságot, amit körükben, házuk táján tapasztalt. Ugyan e helyen mondok én is hálás köszönetét Joó Miklós fiatal barátomnak, hogy szives volt engem kisegíteni intelligens tolmácsolásával.

Ami már most a magyar viszonyokat illeti, a Miss mindenütt a tisztaságot és finomságot keresi s ezeket ő nálunk nagy mértékben feltalálta. Romániában, Szerbiában és Bulgáriában — amint mondja — az emberek piszkosak, házuk is meg ők maguk is olyanok, mint nálunk a cigányok ; ruházatuk durva, modoruk durva s ő Magyar- országon amerre csak járt mindenfelé ennek ellenkezőjét látta és tapasztalta s elborzad azoktól a ferde tudósításoktól, amiket rólunk magyarokról eddig olvasott. Feltűnt neki még az a kisvárosi társadalmi élet is, hogy például engem mindenki (vagyis, hogy sokan) ismer s én ismerek mindenkit s mindenki egymást s azt jegyezte meg erről, hogy itt az emberek úgy élnek, mintha egy családnak a tagjai volnának, igazán gluklik (boldog, szerencsés) emberek a magyarok.

Szerzett tapasztalatairól való úti jegyzeteit, otthon naplószeiüen rendezi, kibővítve az emlékezetébe ' vésettekkel s egész Magyarországról egy nagy könyvben fogja kiadni, aminek előkészítése, sajtó alá rendezése körülbelül egy évet fog igénybe venni. Ezenkívül egyes cikkeket időnként a két amerikai lapban is közölni fog.

Végezetül nem hagyhatom szó nélkül, azt a jól eső kifejezését az én igénytelen kalauzolásomra, hogy perfekt volt. Nem nekem mondta, mástól hallottam, hogy Magyarországon eddig két jó kalauza volt, az egyik Erdélyben, Téglás Gá bor jfeles régiségbuvárunk s a másik igénytelen magam, mi ketten értettük meg, hogy ő mit kíván látni és tudni és szives készséggel fáradoztunk vele.

Amilyen hizelgő ez kettőnkre nézve, ép oly szomorú hazánk más vidékeire, ahol egyedül, magára hagyatva, az ismeretes magyar indolenciával kellett küzdenie, ugyancsak hiányos nyelvtudásával egyedül kellett bejárnia a tanulmanyo zásra kijelelt helyek jó részét. így azután az irániunk való legjobb szándék és akarat is félig kárba vész és nem csoda, ba az idegenek magukra hagyatva igazán vadakat Írnak rólunk.

A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni.

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

Mindenütt, ahol csak ismerték, mély megdöbbenést és igaz részvétet fog kelteni a szorno- ruságos hir, hogy Beöthy Károly dr. szekszárdi ügyvéd szombaton éjjel Budapesten meghalt.

Beöthy Károly friss egészségben [és a legjobb kedélyhangulatban az utolsó napokig jártkelt köztünk az ő délceg járásával és még csütörtökön a bíróságnál végezte hivatalos dolgait. Csütörtökön éjjel lett rosszul, óriási fájdalmakról panaszkodott, a segítségül hívott háziorvos : dr. Herczegh Gyula súlyos bélbajt (béiesavarodást) .konstatált és az ő tanácsára súlyos műtét végrehajtása végett családja a péntek reggeli vonattal Budapestre szállította. Az utazás alatt fájdalmai és rosszulléte fokozódtak. Még pénteken délután megtörtént a műtét, amely sajnos, már nem tudta visszaadni az életnek ezt a minden izében derék, nemesszivii, példás jel'emii férfiul.

Az orvosi műtét fekélyeket konstatált a gyomorban, melyek béláttörést okoztak és állapota menthetetlennek bizonyult. — Meg 24 órai tovább szenvedés után őt gyengéden ápoló neje es szerető fiai körében szombaton éjjel kiszenvedett.

Beöthy Károly dr. mint nyug. közalapitv. urad. ügyész azelőtt 30 évvel telepedett le városunkban és nyitott ügyvédi irodát. Az ő joviális egyéniségével, kedves humorával, lelkének ritka jóságával, szerény és előzékeny modorával, egyéni korrektségével csakhamar általánosan tisztelt és szeretett alakja lett társadalmunknak és ritka népszerűsége, embertársai részéről való meg- becsültetése soha alá nem hagyott.

Mint ügyvédnek állandóan nagy kiterjedésű irodája volt, amire kitűnő jogászi képzettségével és lelkiismeretességével a legnagyobb mértékben rászolgált. Ügyfelei, kartársai és a bíróság tagjai osztatlan rokonszenvvel és nagyrabecsüléssel voltak irányában.

Túlzott szerénységgel és ritka önzetlenséggel soha vezető szerepre nem törekedett, jóllehet arra születése, tudása, jelleme és képessége mindenképpen praedestinálták, de ő csak egyszerű, csendes munkása maradt mindvégig közéletünknek.

Ritka önfeláldozó pajtás és jóbarát volt, aki barátaitól, kollégáitól nem tudott soha megtagadni semmit sem. Ötletes, temperamentumos szónok volt, aki szellemes fejtegetéseivel és szelid humorával sokszor nagy hatást ért el, amellett szép készültséggel, tartalmas, egyenes, nyílt és színig becsületes férfin volt, Nem volt semmi stréberség, semmi irigység, semmi malicia — csak jóság és szeretet lakott benne.

Az ügyvédi szövetség helyi választmányának elnöke volt, megyebizottsági tag és városi képviselő, a Dunavédgát társulat elnöke volt.

Halálát özvegye és derék fiai: Beöthy Kálmán debreceni magyar államvasuti mérnök és dr. Beöthy László kaposvári törvényszéki jegyző siratják, kikhez benső együttérzéssel csatlakozik barátainak, kartársainak és tisztelőinek sokasága.

Egg igaz ember szállt vele sírba. Emlékét szeretettel és kegyelettel fogjuk megőrizni. Temetése kedden délután négy órakor lesz Budapesten az uj temető halottas házában.

Halála az egész városban osztatlan részvétet keltett A gyászlobogókat kitűzték a középületekre, a vármegyeház, a városház, a kir. törvényszék, a kir. ügyészség, a Kaszinó, a polgári iskola stb.

A szekszárdi ügyvédi kar hétfőn d. e. U-kor a törvényszék pertárában ülést tartott és elhatározta”, hogy a temetésen küldöttségileg vesz részt, ravatalára koszorút helyez és az országos ügyvédszövetség szekszárdi osztálya nevében külön gyászjelentésben emlékezik meg az 'ügyvédi kart ért súlyos veszteségről.

A mélyen lesújtott család a következő gyász- jelentést adta ki: özv. dr'. Beöthy Károlyné szül. Khayll Lujza mint az elhunyt neje, Beöthy Kálmán és dr. Beöthy László mint gyermekei, Beöthy Kálmánné szül. Wurst írónké mint menye, Beöthy Baudika mint unokája úgy a maguk, valamint az elhunyt testvérei és az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelentik, hogy forrón szeretett férje, illetőleg édesatyjuk, apósa, nagyatyja, testvérük és rokonuk dr. váradi Beöthy Károly ügyvéd, Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának tagja folyó hó 3-án hajnali 3 órakor, életének (51-ík évében, rövid szenvedés után csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványa folyó hó 5-én délután 4 érakor fog az uj köz temető halottasházában az unitárius egyház szer tartása szerint megáidat ni és ugyanazon temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Budapest, 1913 augusztus 3. Áldás emlékére, béke poraira !

1913. augusztus 4.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter Kiss Lajos bonyhádi pénzügyi számtisztet, számellenőrré nevezte ki.

A in. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz tér Gindlycsalád Kistengelicre állami tanítóul Tóth Lajos szekszárdi ref. tanítót, Görbőre az állami iskolához Tanos Gizella ottani községi tauiténőt és Bécsi Elemér Ózsák-pusztai uradalmi tanítót, Gindlicsalád-szőlőhegyre pedig Puskás Ilonát nevezte ki.

Piliscsabára Küszdorí Károly, GyömrŐre Dely Gyula neveztetett ki állami tanítónak.

— Címadományozás ő Felsége a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Orffg Imre közalapítványi uradalmi alügyész, földink- nek az ügyészi, címet. ■ és jelleget adományozta.

— Uj pénzügyi tanácsos A király Ka- minszky János szekszárdi p. ü, titkárnak a pénzügyi tanácsosi címet és jelleget adományozta.

— Ünnepelt főjegyző. Augusztus l én volt 30 éve, hogy Kiss Pál községi segédjegyzőt Gyűl aj nagyközség főjegyzőjévé választották meg. Ezen alkalmat az elöljáróság örömmel ragadta meg, hogy a köztiszteletnek örvendő, szeretett főjegyzőjét a község nevében üdvözölje és a községi lakosság, az elöljáróság ragaszkodását, sze- retetét nyilvánítsa.. Az ünnepelt meghatottan köszönte meg az üdvözlést.

— Áthelyezések. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi. miniszter a dombóvári állami iskolához Köllőd András herendi tanitót, — Pacsérra Huszár Vilma gindlicsaládi szőlőhegyi állami tanítónőt, — Szabii Antal dombóvári áll. tanító Szépvizre, — Hamulyákné-Jablonkay Katalin volt dombóvári, jelenleg kalotaszentkirályi állami ta- nitónő Szépvizre helyezte át.

— Községi Ügyek. Ozora község képviselőtestülete a bikagondozó fizetését évi 500 koronára felemelte.

— Artézi fürdő Bátaszéken. Bátaszék község a gőzmalom melletti közös legelő egy részének, mely most is hasznavétlenül hever, szabad ártézi fürdő létesítésére leendő igénybe vételét elhatározta.

— Meoerősiteit alapszabály. A belügyminiszter a pincehelyi keresztény munkás- és gazdakör alapszabályait láttamozta.

— Pályázat. A sepsiszentgyörgyi állami taniténőképzö intézetnél gyakorló iskolai tanítói és tanítónői állásért lehet ebé 10 óig folyamodni,

— Gondnokság alá helyezés. A szekszárdi kir. tözvényszék Balogh Ferenc és Schandl Imre szekszárdi lakosokat, Baracskai Juliána bölcskei, Vincellér Erzsébet simontornyai, T. Beda István gerjeni és Weisz Eszter paksi lakosokat gondnokság alá helyezte.

— Tilos a koldulás. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester, tekintettel a városunkban fellépett vörheny járványra, betiltotta a városi szegények koldulási jogát. Egyben kéri a város lakosságát, hogy a szegényeknek szánt filléreket a városi őrmester utján juttassa a szegények kezeihez.

— Cserkész-hirek. Pénteken érkeztek meg Balaton körüli utjokról cserkészeink. Eri Emil parancsnoksága alatt egy teljes őrs vett részt a szép kiránduláson. — A mocfai csárdánál itthon maradt társaik váltak őket s innen katonás rendben együtt vonultak a városon át a Béla- térre, a hol szétoszoltak. — Folyó hó 24-én két budapesti cserkésztiszt járt városunkban. Az Országos Cserkész Szövetség megbízásából a terepet vizsgálták meg. Minthogy Szekszárd vidékét mind szárazföldi, mind vizi gyakorlatozásra igen alkalmasnak találták, elhatározták, hogy a központnak ajánlani fogják, hogy a jövő évi cserkész nagygyakorlatot itt tartsák meg, ami városunkra mind kulturális, mind anyagi szempontokból igen hasznos lenne.

— A kuruzsló és kenő asszonyokra rossz napok járnak az utóbbi időkben Somogy vármegye

, területén. A megye ugyanis felvette a harcot az „egyke“ rendszer ellen és ugyancsak a'körmükre néz a bábaaszonyoknak, még ha azok községiek is, akiket egymás után függeszt fel állásuktól Kacskovits Lajos alispán. A kuruzsó és kenő asszonyok állandóan felügyelet alatt tartatnak. — így kellene eljárni Tolnavármegyében is, és az egész országban. Minden községben van egy két közismert kuruzsló és kenő asszony. Kímélet nélkül össze kellene ezeket fogdostatni.

— Megszűnt egylet. A kölesdi polgári daloskor feloszlását a belügyminiszter jóváhagyta.

— Marólúgot ivott Netter Ferencné szül. Kalocsa Mária 40 éves decsi lakos f. hó 21-én öngyilkossági szándékból marólúgot ivott. A szegény asszony azért szánta magát halálra, mert férje állandóan féltékenykedett rá s ezért állandó volt köztük a perpatvar. Tette elkövetését is egy ilyen heves jelenet előzte meg, Nellernét a szelt- szárdi Ferenc közkórházban ápolják.

Beöthy Károly, t