Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-07-31 / 61. szám
TOLNA VAKMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 Ezelőtt két héttel összehívták . ugyan a járváhybizoltsűgót— azonban jellemző ez a ha tártalan indolencia — azóta a járvány bizolls 'g egyetlen ülést sem tartott. Eme türhdetleu álla potok ellen a legeneroikusabb és legsürgősebb intézkedések foganatosítására hivjuk fel a városi hatóság, a polgármester ur vagy az ó helyettesének és a városi tanácsnak, nem különben vármegyénk alispánjának figyelmét. Úgy tudjuk, hogy a városi állatorvos bizonyos állítólagos szabálytalanságokért már közel három év óta van állásától felfüggesztve és. már h írom év óta folyik ellene a legbonyolultabb fegyelmi eljárás olyan apparátussal és hosszadalmassággal, mint a legszövevényesebb büniigy. Ha tehát az állat- egészségügy érdekében ennyi időt, költséget és erélyt szentelnek hatóságaink — az emberi köz- egészségügy is megérdemel némi figyelmet és utánjárást! __ 19] 3 julius 31. ____________ Ha sznos tudniualóK a Hadgyakorlatra. A következő sorokat kaptuk : a „T. és a K.“-ben a tolnamegyei lovassági gyakorlatokból kifolyólag ismételten olvastam a „beszállásolás terhe“ és a „kényszervendégek“ kifejezéseket, melyek azt a téves látszatot kelthetik, mintha a lakosság ingyen tartoznék a csapatnak szállást adni. Ez pedig nem úgy van és sémi értelme sem volna annak, ha bárki is tájékozatlanságból nem venné fel a beszállásolásért járó dijakat, amelyek igaz, hogy nem tulmagasak, de hosz- szabb időre öszegyülve mégis elég tekintélyes összeget képviselnek a mai pénzszük világban. Ugyanis egy tiszt után csak két lovat számitva naponkint 58 fillér jár, egy lovas után pedig minden napra 32 fillér, a vármegyei hozzájárulással együtt, mely a katonabeszállásolási pótadóból lesz fedezve, Ha tehát pl. egy pusztán az idei gyakorlacok alkalmával 10 napig fekszik egy század, ezért a községi elöljáróság (nem a csapat!) körülbelül 350 koronát fog a szállásadónak kifizetni, azonfelül az övé marad a trágya anélkül, hogy szalmát tartoznék adni. Igaz, hogy ez nem valami fényes üzlet, de viszont nem is tizet rá senkisem. Sokat emlegetik ilyenkor a mezei károkat is, mintha tatár horda volna a mi saját fiainkból álló hadsereg, melynek jóformán valamennyien tagjai vagyunk, vagy voltunk. Hogy mennyire nem akarnak kárt tenni kato náék, kitűnik abból, hogy — amit szintén e lapban olvastam — berajzolták a térképekbe a cukorrépatáblákat és szőlőket, mint amelyekben legnagyobb a kár és azokba lépni nem lesz szabad. Marad tehát augusztusban a kukorica és burgonya. Ha nem okvetlenül szükséges, ezeket is elkerülik, de ha úgy fordul, hogy egy fejlődésnél az egyik szárny egy kis szemmértékhiba folytán beleér egy kukoricatáblába s ezzel egy évi 50000 K jövedelmet hozó gazdaságnak 5 K kárt csinálnak, azért bizony nem érdemes lármát csapni. Egészen máskép áll a dolog, ha tetemes kár van, vagy pláne maliciát lát az ember ! Ilyenkor jó, ha a károsult meg tudja mondani, melyik csapattestből valók a kártevők. Ez nagyobb „katonai műveltség“ nélkül sem olyan nehéz. A tamási járási gyakorlaton csak egy dragonyos- és egy ulánusezred vesz részt, a többi mind huszár. A honvédhuszárt a közöstől majd minden csősz meg tudja különböztetni, mert az egyiken vörös, a másikon sárga a zsinór. Csak a csákó színét kell megjegyezni és akkor könnyű megtudni az ezred számát. A károsult az ezred- parancsnoksághoz fordul, minden községházán megmondják, .hol található, és ott kárának megtérítését kéri. Rendszerint, további kellemetlenségek elkerülése végett, ki fogják fizetni a valódi kárt. Ha megegyezni nem tudnak, hivatalból vegyes bizottság vizsgálja meg az ügyet a károsult jelenlétében, polgári becsüsök közbenjötté- vel. De vigyázzon mindenki, nehogy úgy járjon mint az egyszeri polgártárs, kinek nagyon rossz volt a krumplitermése és saját maga összejárta kocsival a földjét, mintha tüzérek tették volna. Persze könnyű volt megcáfolni, mert az ágyúnak a csapása egészen más és az illetőnek némi kellemetlensége lett. Vagyis becsapni nem hagyja magát a katonai kincstár, de károsodni sem enged senkit. A károsodásról eszembe jutnak a katonai automobilok. Ha valakinek ijedős lovai vannak és automobilt lát közeledni, integessen jó mesz- sziről, mire a gép lassitani köteles. Ha lehet, térjen le valami mellekutra, vagy forduljon meg. Végső esetben a kocsis szálljon le és az automobil felé eső oldalra állva fogja meg a lovak fejét. Próbálni, hátha nem lesz baj, nem tanácsos. Ha mindezek dacára is kára van, nézze meg a gép számát, azért van az hátul alkalmazva, és 'higyje el, ha nem ő maga volt vigyázatlan, megfizetik a kárát. Csak nem szabad elbámészkodni, mert egyszerre az árokban fekszik az ember. Azt hiszem sikerült bebizonyítani, hogy a hüdgyakorlat, amely külön en is elsőrendű állatni érdek, tanulmány és nem „játék“, mint naiv emberek mondogatni szeretik — csakis annak fog kárt okozni, aki nemtörődömségével arra rászolgált. Értsük meg már egyszer egymást és dobjuk félre azt az ötvenes évekből visszamaradt magyar felfogást, mely a saját katonáinkban ellenségeket lát. Mert úgy vagyunk már evvel a téves véleménnyel, mint aki a kedves halottját nem akarja eltemettetni, bármi kellemetlenek és károsak is a feloszlás következményei. És olyan furcsa a harcias, vitéz magyar nemzet fiainak szájában az antimiíitárista beszéd ! G L HÍREK. — Személyi hír. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester 4 heti szabadságra ment, mit Balatonalmádiban fog tölteni. Távollétében a város ügyeit Janosits Károly főjegyző vezeti. — Biróválaszlás. Cikó községben Hahn József bíró lemondott s helyébe KisZ1 ér József választatott meg. — Áthelyezett tornafanitó. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Brebovszky Elemér szekszárdi állami főgimnáziumi r. toruatanitót a losonci állami főgimnáziumhoz helyezte át. — A dombóvári főgimnázium uj tanára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szmodits Zoltán szakolcai kir. kath. főgimnáziumi r. tanárt a dombóvári kir. katholikus főgimnáziumhoz helyezte át. — Helyettesítés. Dr. Sterk József tamásii körorvos 3 heti szabadságra ment. Ezen időre a körorvosi teendők elvégzésével Forster Zoltán alispán dr. Freyler Károly járásorvost bízta meg. — Névváltozás. Weisz Dezső szekszárdi születésű budapesti lakos családi nevét „Fehér“re változtatta. Zimmermann János pincehelyi születésű gerenyési lakos családi nevét «Zentah-ra változtatta. — Megoperált főjegyző. Dicendy Pál, Tevel község érdemes és széles körben népszerű főjegyzője, megtámadott egészsége helyreállítására a csodatévő harkányi melegfürdőkhöz fordult, hol azonban baja súlyosbodott és sürgős operáció szüksége merülvén fel, a szekszárdi „Ferenc“- kórházba vétette fel magat, ahol a súlyosabb természetű műtét a napokban fényes eredménnyel hajtatott rajta végre. — A teveliek, akik meleg ragaszkodással viseltetnek derék főjegyzőjük iránt, mit se tudtak az operációról, sem arról, hogy főjegyzőjük Harkány fürdőből hova utazott és már a legnagyobb nyugtalanságban voltak, midőn a sikeres műtétről értesültek. A község elöljárósága nyomban felkerekedett és testületileg tisztelgett főjegyzőjük betegágyánál, örömét fejezve ki a sikeres műtét felett és gyors javulást kivánva. A község e meleg ragaszkodása könnyekig meghatotta a gyógyulás útjára jutott beteget, aki e körülményből is, mely a tevelieknek csak becsületére válik, örömmel láthatta, hogy szorgos fára dozása, mellyel községe érdekeit felkarolja, megtenni áldásos gyümölcseit. A betegágyon fekvő főjegyző javulása iránt általános az érdeklődés, így meglátogatta őt Simontsits Elemér volt főispánunk, Perczel Béla, a völgységi járás főszolga- birája, Perczel Dezső vm. H. jegyző, a megyei tisztikar számos tagja, a jó barátok, rokonok, ismerősök egész tömege, különösen pedig nagy számmal a községi jegyzők, akiknek e nagy- tehetségű kartársuk mindig csak díszükre szolgált. — A magunk részé ől is melegen óhajtjuk, hogy e kiváló tehetségű főjegyző mentői előbb teljes egészségben adassék vissza szerető családjának, községének és hivatásának. — A községjegyzöi nyugdíj-választmány augusztus hó 1-én, holnap pénteken délelőtt a vármegyei székház kistermében ülést tart. — Községi tisztviselők országos szervezkedése. A Községi Tisztviselők Országos Egyesülete az egész országban megkezdte nagyszabású szervezkedését, hogy a közigazgatási reform előtt minden tekintetben megismerhesse a községi tisztviselők felfogását, kívánságát és sérelmeit. — Az egyesület vezetősége Ferényi Antal elnök és Karácsony Gyula, illetve ifj. Szokol Gyula egyl. titkárok által minden vármegyében, illetve minden főszolgabírói járásban tartandó gyűlésen képviselteti magát és hogy ezt megtehessék, ez utón ké rik a községi képviselőket, hogy hatáskörükben kövessenek el mindent a központtal egyetértőleg megállapítandó határnapon tartandó gyűlés sikere érdekében. — Az egyesület központja Budapesten, VII., Damjanich-utca 56. sz. alatt van, hol úgy a szervezésre, mint bármely más ügyre vonatkozó felvilágosítást a legnagyobb készséggel megkap minden érdeklődő. Tagul szintén a központnál lehet jelentkezni, inig a tagsági dij, vagyis évi 4 korona, közvetlen az egyesület pénztárnoka : Brust János cun re (Overbász, up. Ujverbász, Bács Bodrog megye) kü dendü be. Az egyesületnek tagja lehet minden községi és körjegyző, al- és segédjegyző, írnok, tlijnok, végrehajtó, orvos, állatorvos, pénztári ellenőr, mérnök, rendőrtisztviselő, gyakornok, anyakönyvvezető stb Az egyesület kebelében közigazgatási, közegészségügyi, állategészségügyi, községreudezési és közrendé- szeti szakosztályokat állít fel, hogy az évtizedeken keresztül elhanyagolt községi és ezek tisztviselőinek érdekeit hathatósan felkarolja és a korm ínynél ezeknek az érdekeknek szószólója legyen. — A kivándorlás junius hónapban Tolnavármegye területén a szokott keretben mozgott. Beadatott 129 kérelem és kiadatott 139 útlevél. Amerikába szólt 7ü, a Balkán országokba 29, Németországba 21. Az útlevelet kapottak között volt: kiskorú fiú 14, kiskorú leány 5; önálló férfi 6, önálló nő 7 ; férfi a családjával 7, nő a férje után családtagjaival 40; férfi a családja hátrahagyásával 60, A kísérők száma 69, ezekből 7 nagykorú. Külföldről adatott be 9 kérelem. Legtöbb útlevél adatott ki Bátaszékre (42). — Uj vasútvonal. Molnár Béla kiskun- félegyházai polgármester egy épitendő uj vasútról terjeszt elő tervezetet városa közönségének. —• Az uj vasút a félegyházai állomástól Kiskőrös— Dunapataj—Paks—Hidegkút s Gyünk érintésével kapcsolódna bele a fiumei vonalba. A nagy jelentőséggel biró uj vasútvonal terv még teljesen a kezdet stádiumában van s nagyon sok nehézséget kell leküzdeni, mig megvalósulását elérheti. — Tolnavármegyének -mindenesetre nagy érdeke fűződik ehez a vonalhoz, mert egyrészt uj kapcsolatot nyerne az Alfölddel, másrészt pedig közvetlenebb érintkozéshez jutna Fiume felé. — Kugliverseny- Szombat délután 4 és 5 óra között a szekszárdi kaszinóban verseny- kuglizás lesz, melyre már eddig is igen szép versenydijak érkeztek be. — Megkerült szökevény. Gyulajról egy elmebeteg ápoltatott sokáig a Ferenc közkórházban. Az elmebeteget Ilalbax Jánosnak hívták, akinek azonban sehogy se tetszett bent az élet és egy szép napon megugrott. Sokáig keresték, de nem találtak rá. —- A dolog lassan feledésbe ment, meg aztán nem is olyan ritka dolog a szökés a Ferenc-közkórházbó). — Hogy azonban Halbax a szökés dacára is bolond volt, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a napokban Gyulajról, mert sok hányattatás után otthon vonta meg magát, bejött Szekszárdiba, hogy itt egy jót mulasson. — A korcsmában dáridózó Halbaxot azonban valaki felismerte; a kórházban megjelentette a dolgot és a rendőrségnek sikerült Halbaxot lefülelni és a kórházba szállítani, ahonnan másodszor már aligha fog megszökhetni. — A szekszárd-alsóvárosi vadásztársaság folyó hó 25-én tartotta közgyűlését Rácz József- rendőrkapitány elnöklésével. A lemondott Zsig- mond Dezső jegyző helyére Steiner László választatott meg. A számadások elfogadtattak. — A vadászati idény megkezdésének határideje augusztus 15 ikére állapíttatott meg. — PeronoSZpora. Az Ampelológiai Intézet közli, hogy az elmúlt hét (julius 17—23.) időjárása országszerte kedvezett a peronosporának. Minthogy a kártevő mostanában mindenütt elég nedvességre talál, megjelenése is nagyobbmértékü, elhatalmasodása pedig közvetetlenül követeli a felmelegedést olyannyira, hogy a mely vidéken a hőmérséklet éjjel nem esik 12—14 fok alá, ott most már a meleg folytán fejlődése is erőteljesebb. Az egész országra áll ez, de kiváltképpen mégis a déli vármegyékre, melyek az intézetnek küldött, főképp fürtbántalomtól megtámadott minták számát tekintve, máris a túlnyomó részt követelik. A védekezést tehát a legnagyobb energiával kell folytatni, különösen arra kell törekedni, hogy a fürtök minél erősebben legyenek permetezve, hogy valósággal megfüröd- jenek a bordói lében, melyet most, számolva a gyakori esővel, U2 erősségben kell használni. •Miután a jégverés szintén nagyon támogatja a fürtbántalom terjedését, a bordói lével elárasztott fürtöknek rézkénporral való befuvása semmi szia alatt nem mulasztandó el. — Hamisított aranypénz. Teljesen újfajta pénzhamisításnak jött nyomára a tabi állomási pénztárnok. Egy tabi kereskedő leküldötte inasát, hogy a vasúton érkezett szállítmányt váltsa ki. A pénztárnok észrevette, hogy az egyik 10 koronás arany igen nehéz, odaütötte az asztalhoz és- annak semmi hangja nem volt. Mindjárt tisztában _ volt a dologgal, lefoglalta a pénzt s elküldötte a törvényszéknek. Az arany oly anyagból készült,, hogy kézzel teljesen össze lehetett hajlítani. Ez az első eset, hogy hamis aranypénz nyomára jöttek.
