Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-01-30 / 9. szám
XXIII. IX. évfolyam 9. szám Szekszárdi. 1913 január 30 Előfizetési ár: Egész évre . . 16 korona, fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Efy szám ára . . 16 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad a Molnár-fél. könyvnyomda és papirkereskedés r,-t. Szekszárdon. Egyet iramok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik heftenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szára: 13 és 24. — Kiadóhivatali teleton-száin : 13 és ti. Szerkesztőség : ’ Bezerédj István-utca 5. szám. [de kiildendiik a lapot érdeklő össz.t közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Ádám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések Id. küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az alkohol és a népiskola. Nincs semmi, ami olyan nemzet-romboló volna, mint az alkohol mértéktelen élvezete. A tudomány és a statisztika igazolja, hogy az aránytalanul és évről-évre növekedő tuberkolózisnak az alkohol az okozója. A börtöntöltelék legnagyobb százalékát a szeszes italok szállítják. Az abnormális szülöttek, a csenevész és .minden betegségre inklinált fonnyadt, vézna apróságok megfertőzését, a hülyeséget a pálinka okozza. vS a társadalom tehetetlen, a tudomány tanácstalan ezen pusztító, életet és egészséget elrabló szerrel szemben. Azaz a tudománynak meg van. a tanácsa és utasítása, csakhogy sajnos nem igen talál követőkre. A társadalom is szervezkedik itt-ott, alakulnak alkohol ellenes ligák, csakhogy éppen a nép zöme, az állam fentartó elem nem vonatik bele és nem lesz eléggé kioktatva arra, hogy a mértéktelen szeszfogyasztás által önmaga ássa meg szellemi és anyagi romlását és az ő vétkes mulasztása a későbbi generációkra is kihat. Pedig hát olyan kevesen vagyunk magyarok, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni. S mi mégis tétlenek vagyunk! Pedig a semmittevés lassú —; de biztos halál ! Igaz, a kultuszminiszter a legutóbbi időben elrendelte, hogy a tanítóság minden évben tartson alkohol ellenes napot és törekedjék a gyermekeket e szesz ká- J ros hatásáról felvilágosítani. Ugyan melyik j igazszivü és ideális lelkű néptanító nem tette ezt meg, még mielőtt az alkohol ellenes nap elrendeltetett ? Ugv hiszem mind megtette ezt, mert ideális faj- és hazaszeretete sugalmazta neki, hogy nemcsak meghódítani, de fen tartani is e szép hazát a nemzet napszámosainak a hivatása ! S volt-e eredmény? Bizony kevés! ÉS lesz-e az alkohol ellenes napnak sikere? Nem hiszem! Mert hát a kegyelmes miniszter ur, az alkohol ellenes rendeletével a tanítóságot dilemma elé állította, A kultuszminiszter megparancsolja: küzdjenek az alkohol mértéktelen élvezete ellen. Tanítsátok meg a népet az abstinen- ségre, mert csak akkor remélhetitek sorsotok javítását, ha itt is eredménnyel működtök. S mikor a tanítóság hozzáfog nemes munkájához, kétszeres lelkesedéssel, mert meleg fajérzetét a legfelsőbb ur is ambícióra serkenti és akkor a pénzügyminiszter, akihez a tanítóság egy kis javításért fordult, rá csap az millióktól duzzadó tárcájára és igy zöngedez : Ti akartok fizetés javítást ? Ti, akik az én fináncaim munkáját rongáljátok. Számotokra nincs pénz. (Ezt az állítást a tr-ni.tói fizetésrendezéssel épp most cáfolta meg a miniszter. A szerk.) De azért a tanítóság a szűkös kenyér mellett is, egy jobb jövő reményében, buzgón végzi kötelességét. Hogy nem tud nagy eredményt elérni: ennek oka a sok korcsma és még több pálinkás butik. A korcsmák szaporodnak, a pénzügyminiszter milliói nagyobbodnak, a nép pusztul j és fogy, az. iskolák száma — ha nem is csökken, de nem is emelkedik olyan arányban, mint a börtönöké — s mig a gyermekeket csak alig lehet a nincstelenség mellett beiskolázni, addig az alkohol a börtönöket zsúfolásig megtölti. Hogy a sok korcsma milyen káros hatással van a nép -életére, azt különösen igy.farsang alkalmával lehet látni, amikor minden este zeneszó mellett megy a vigalom. S reggelig lehet hallani : „sírva' vigad a magyar!“ És ha csak a felnőttek vigadnának ! De magukkal viszik az apró. fejletlen gyermekeket is, kik ott a büzhödt, füstös korcsmái levegőben virrasztják át cigarettázva és idogálva az egész éjszakát és reggel aztán félig részegen és mámorosán jönnek az iskolába. S az igy nevelt gyermekeket győzze meg aztán a tanító szava a szesz káros hatásától. Nehéz teladat, de nem kivihetetlen, ha a helyi hatóságok is segítik a tanitó- -ság munkáját és ha a korcsmái rendeleteket szigorúan betartanák. Tudtommal már régen van olyan rendelet, amely megtiltja, hogy 15 évért aluli gyermeknek magánosán a korcsmában megjelenni nem szabad. Habár ez az intézkedés nagyon csekély, de azért még sem lesz végrehajtva. Éh legalább nem tudók reá esetet, hogy valamikor ilyen fiatalkorú korcsmázót megbüntettek volna, mert hát sok is kibúvó. Szigorítani kellene, még pedig sürgősen a rendeletet, még pedig oly formán, hogy még a szülőknek sem szabad a ser- dületlen gyermekeket bármiféle korcsmái mulatságba elvinni. Nem egyéni szabadTÁRCA. A balkáni és a keleti kérdés, a XVIII. század elejétől napjainkig. Irta és előadta a szekszárdi múzeumban, 1913. évi január hó 12-ikén : Dr. Szalty LáSflÓ. (Folytatás és vége.) Miután az orosz előnyomulás Európában, de különösen Angliában nyugtalanságot keltett és az angol flotta befutott a Dardanellákba, hogy Konstantinápolyt az orosz hadak benyomulásától megoltalmazza, a hadviselő felek San-Stefanóban, hol ekkor már Ignatieff, a szlávság később világhírűvé vált apostola, vitte a szerepvivő szót, békét kötöttek. A san-stefanói béke súlyos áldozatokat rótt Törökországra. 1400 millió rubel hadikárpótláson kivül elveszítette Kisázsiában Kárs várát egy hozzátartozó jókora területtel együtt. Besszarábia visszacsatoltatott Oroszországhoz. Oroszország még a vele szövetséges Romániával is rosszul bánt cl, mert a termékeny és gazdag Besszarábia helyett, a mocsaras és terméketlen Dobrudzsát juttatta Romániának, mely területi nagyságára sem ért fel Besszarábiával. Oroszországnak ez a kevésbbé lovagias eljárása Romániában, amely Oroszországnak oly válságos viszonyok között nyújtott jelentékeny katonai segítséget, élénk viszatetszést keltett. Az 1881-ben független királysággá lett Szerbia is Nís várának és környékének bekebelezésével jelentékeny területnagyobbodáshoz is jutott. A fekete hegyek tejedelme két éven keresztül folytatott hősies és sikeres harcainak jutalmául Nikita is részesült az orosz cár jóvoltából zsákmányban s szintén kapott, habár kis részt, Törökország területéből. A roppant veszteségért, amit a török birodalom pénzben, anyagban, emberben és területben szenvedett, alig kárpótolta, hogv a nagyhatalmak a berlini kongresszuson némileg enyhítettek a szigorú feltételeken, sőt amint mindjárt látni fogjuk a berlini kongresszusnak egy reánk nézve is emlékezetessé lett határozata következtében jelentékeny területveszteséget is szenvedett. Az orosz háborúban teljesen kimerült' Törökország Bosznia-Hercegovinát, amely még mindig forrongásban volt, lecsendesiteni már úgy sem tudta s azért a berlini kongresszus Ausztria-Magyarországot bízta meg, hogy ott rendet teremtsen. A bosznia-hercegovinai katonai expedíció, amelynek során Ausztria-Magyarorszag közel 200,000 katonát volt kénytelen a megszállott | tartományokba küldeni, a maglaji, tuzlai, do- boji véres összeütközések és Szerajevónak Fi- lippovics tábornok által való bevételével, Bosznia és Hercegovinának, valamint a novibazári szandzsáknak Ausztria-Magyarország részéről való állandó jellegű megszállásához vezetett, azonban még a 80-as évek elejen, mikor a Hercegovina és Dalmácia déli részének hegyei között kitört lázadást is sikerült Ausztria-Ma- gyarországnak fegyverrel elfojtania, lehetett csak ezen területek pacifikációját befejezettnek mondani. Hogy Törökorsiág bomlása itt megáll&ni nem fog, az akkor már a hires politikusok és diplomaták előtt világossá vált. Még az orosztörök háború befejezése után annektálta Anglia Ciprus szigetét. Bulgária, amelyből a berlini kongresszus' egy német gárdatiszt, Battenberg Sándor alatt fejedelemséget csinált, szintén szabadulni szeretett volna teljesen a török uralom alól s amellett fájó szivvei nézte, hogy fajrokonai Kelet-Ruméliában még mindig török hódoltság1 alatt sinylenek. S valóban rövid idő múlva bolgár pénz és ügynökök által szított mozgalom kezdett jelentkezni Kelet-Rumeliában, melynek kitűzése sem késett soká. 1885 szeptember 18 án kiütött a kelet- ruméliai forradalom, melyben kimondatott Ke- let-Ruméliának Bolgárországhoz való csatlakozása. A szépen fejlődni kezdő bolgár államnak a testvérállammal történt hirtelen megnövekedése erős visszhangot keltett a konstantinápolyi és pétervári udvaroknak III. Sándor cár különösen nagy ellenszenvvel nézte ez uj alakulatot és a Bulgáriában szolgáló orosz tiszte-' két mind hazarendelte. De külijnösen féltékeny szemmel nézte a Kis-Szerbia, amely fel akarván használni Bolgárország hadseregének készületlenségét s az orosz tisztek távozása következtében beállott tiszthiányt, hadat izent Bolgárországnak. A körülbelül 50,030 főnyi szerb hadsereg három hadoszlopban nyomult Bulgáriába. Eleinte sikerült, különösen a dunai hadosztályt vezénylő Lesjanin tábornoknak némi' eredményeket felmutatni, azonban Battenberg Sándor helyes katonai érzékkel Ítélve meg az eseményeket, a különböző helyeken szétszórt bolgár csapatokat Slivnicámál egy megerősített táborba gyűjtötte össze és november 15 és 18 között háromnapos csataban nemcsak sikeresen
