Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-07-24 / 59. szám

4 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK — Szekszárd város jégbeszerzósi szabály rendeletét a pécsi keresk. kamara f. hó 17-én tartott közgyűlésében nem kifogásolta. — Vörheny. Legutóbb megírtuk, hogy a járványbizottság megalakult s a legszigorúbb óvó­intézkedések foganatosítását mondotta ki a vör­heny elfojtása érdekében. Újabban f. hó 16 tói 23-ig iiz uj megbetegedést jelenteitek be. Ezek mind tíz éven aluli életkornak. — Ragályt hurcoló katonák. A Székesfehér­váron állomásozó 17. honvédgyalogezred legeny- sége múlt hó végével Zalamegyéből a gyakorla­tokról hazatérve, hasihagymázzal fertőztetett. A fertőzés csak julius 8—14 ike között derült ki, midőn a legénység egy jó része már aratási sza­badságon volt. A betegség igy könnyen szétbur- coltatott s az ezrednek már tudomására is jutott a szabadságolt katonák között előfordult tifusz- eset. — A szükséges óvintézkedések megtételére és szigorú betartására a hatóságok felhivattak. Az ezredparaucsriokság a szabadságon levő kato­nák szabadságát folyó hó 30-ig meghosszabbította, a szolgálatban levőknek pedig szabadságot nem engedélyez. — A postai megbízások reformja. A pécsi kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy miként a folyó évi julius hó l-étől Ausztriában, úgy nálunk is helyeztessenek forgalomba a kisebb összegek könnyebb behajtása érdekében az eddigi ajánlott utánvételek helyett levelezőlap alakú postai megbízások, amelyekkel 10 koronán aluli össze­geket lehet behajtani. Aki ezeket a 10 fillérjével árusitott űrlapokat akarja venni, kitölti a rovato­kat és vagy a postán adja át, vagy bármely le­vélszekrénybe bedobja. A posta azután nyugta ellenében behajtja az adóstól a követelést és az űrlaphoz csatolt postautalvánnyal megküldi a fel­adónak az összeget. Abban az esetben, ha a be­hajtás sikerül, a fél 10 fillér behajtási dijat és 10 fillért a postautalványért, összesen tehát 20 fillért térit meg a közvetítő postának. Az ügyes reform tehát a kisebb összegek pl. részlettörlesz­tések könnyebb és olcsóbb behajtására igen elő­nyös és követésre alkalmas módnak kínálkozik, mely rendszernek hazai viszonyaink között leendő meghonositásától az eddigi körülményes és költ­séges eljárás megkönnyitése remélhető. — Lopás. Lendvai József sárpilisi lakos Zank József várdombi lakos nyitott pajtájából ellopta annak lisztes ládáját. A csendőrség föl­jelentette Lendvait a szekszárdi kir, járásbíró­ságnál. — Egy kis fiú kalandos utazása. A napok­ban az egyik Kaposvárra érkező vonat szenes­kocsijáról egy szepegő fiút szállított le a rend­őrség. A fiú, aki cipésztanonc, Bajáról szökött meg gazdájától és a baja—bátaszék—dombóvári vonalon szeneskocsikban bujkálva utazgatott ide- oda. A rendőrségen a fiú előadta, hogy Huber Lajos a neve, sziszeki illetőségű, bajai cipész­inas. Sirva panaszolta, hogy napok óta utazik a vonatok szeneskocsijában, hogy atyjához Szi­szekre eljuthasson, mert mestere, Hanák Géza bajai cipészmester mostohán bánt vele. — A fiú apja Sziszeken jómódú földműves. A rendőrség rögtön táviratozott Hanák Géza bajai cipész­mesternek, illetve az ottani rendőrségnek. Csak­hamar megérkezett a válasz. A bajai rendőrség azt sürgönyözte, hogy Hanák Géza cipészmester inasa tényleg megszökött, de azt nem Huber Lajosnak, hanem Szvetonovits Dúsának hívják. A fiú, aki a rendőrségi fogház lakója, beismerte, hogy tényleg Szvetonovits Dusán a neve és csak azért mondott hamis nevet, hogy szülői ne tud­ják meg a szökését. Holnap kötött útlevéllel ha­zaszállítják a kalandos természetű cipészinast, a szeneskocsi érdekes utasát. — Meglopta az apját. Kom Béla tolnai cipész 17 éves Béla fia ellopta a szekrényből atyja takaréki könyvét s abból 500 koronát ki vett. Mikor a pénz a kezében volt, szólt barát­nőjének: Kubinyi Honának, hogy mulassanak együtt egy nagyot. Sikerült is nekik 151 koronát elmulatni. Kubinyi midőn látta, hogy kedvese mily nagyon elázott, ellopott tőle 240 koronát. Azonban egyik sem örülhetett sokáig a lopott pénznek, mert a csendőrök neszit vették a dolog nak s mindkettőt bekísérték az ügyészség fog­házába. — Szabadalmazott találmány. Hartung Jakab lakatos Dombóvár on újítás gőzerejü szántó­berendezéseken elnevezésű találmányára szaba­dalmat nyert. — A kegyetlen kanász. Majdnem mesébe illő jó viszony, csaknem barátság fejlődik ki a pásztorember és kutyája között. Osztozik a hü állat gazdája örömében, bújában, sőt még a jó falatjában is. — Éppen ezért szinte hihetetlennek tartjuk azt a kegyetlenséget, amit Berényi Gy. ózsáki sertéspásztor követett el szegény kutyájá­val. Ugyanis azt jelentik lapunknak, hogy meg­kötötte a kanász kutyáját s előbb -ostorral, ké­sőbb pedig bottal addig ütötte, verte, mig az szegény jajgatni tudott. A jelenetnek több tanúja volt, akik kérlelték Berényit, hogy ne bántsa a szegény jószágot, de hiába volt minden. A sze­gény kutya a hatalmas ütlegelések következtében másnap kilehelte páráját. — Baleset fürdőhelyen. Amint sajnálattal értesülünk, Schwetz Antal dr. bonyhádi tekinté­lyes ügyvédet súlyosabb természetű baleset érte szombaton délután Harkány fürdőn. — A fürdő telepet az étkező teremmel összekötő folyosón dr. ScliAvetz megcsúszott a járdán, és oly szerencsét­lenül esett el, hogy bal karján és vállán csont­törést szenvedett. A sérültet azonnal bevitték a pécsi községi kórházba, ahol első sorban is meg­röntgenezték, megállapítván a törés irányát, és az orvosok konstatálták, hogy a sérülés olyan természetű, hogy nehány heti gyógykezeltetés után, a törött kart ismét használhatni fogja. — A sérült testrészeket a vizsgálat után bepólyáz­ták, és amint értesülünk, dr. Schwetz Antal a viszonyokhoz mérten, jól érzi magát, mégis hetekig fog tartani, amig ismét visszatérhet hivatásához. — Török emléktábla Turbékon. A törökök legnagyobb szultánja, Szulejman, tudvalevőleg Szigetvár ostrománál halt meg és bebalzsamozott holttestét Konstantinápolyba szállították, belső maradványait pedig titokban, a szultán sátrában, a mostani turbéki határban ásták el. — Erre a helyre később a törökség egy mauzóleumot épí­tett. Idővel a keresztények templommá alakítót ták ezt a mauzóleumot s ma a jámbor kereszté­nyek Nagyboldogasszony napján mindenhonnan odasereglenek, mint csodatévő bucsujáró helyre. A törökség négyszáz év alatt teljesen megfeled­kezett legnagyobb uralkodójának e temetkező­helyéről. Mészáros Gyula dr., a kiváló orientá- lista, magyar és török kutforrások alapján talált rá s az ő kezdeményezésére az akkori budapesti török főkonzul Fahreddiu bey mozgalmat indí­tott, hogy ezt a helyet emlékművel jelöljék meg. — A hirtelenül kitört balkáni háború azonban a terv kivitelét egy időre megakadályozta. A mos­tani főkonzul Ahmed Hikmet bey Mészáros Gyula biztatására újra fölvetette a gondolatot s igy a közel jövőben, a pécsi püspök engedélyével, el­helyezik az emléktáblát a katholikus templom külső falába. — Az az érdekes terv merült fel, hogy szeptember 7 én, Zrinyi Miklós kirohaná­sának évfordulóján, amikor Szigetvár lakossága nagyszabású emlékünnepet fog rendezni, leplezzék le az emléktáblát, mintegy kifejezéseid annak a baráti kapocsnak, mely a két turáni testvér­nemzetet most összefűzi. — A török főkonzul a napokban Mészáros dr. társaságában bejárta Szigetvár vidékét és Pécsett, Mohácson is felkereste a török emlékeket, melyek igen szép számban van­nak. — A főkonzul, aki magyarbarát, elmélázott az emlékek láttára és úgy nyilatkozott Turbókén, hogy a nagy Szulejman szultánnak Magyarorszá­gon porladó szive az a kapocs, mely a magyar és török nemzetet egybekapcsolja. Itt emlitjük meg, hogy Szulejman, bár Magyarországot le­győzte, nemzetünk iránt nem viseltetett ellenséges indulattal. — Erdély különállása leginkább az ő politikájának volt eredménye. — Az étkezökocsi és a harmadik osztály. Végre megvalósította a kereskedelmi kormány azt a reformot, hogy néhány fővonalon felállította a gyorsvonatokon a harmadik kocsiosztályt. A mióta pedig tavaly egy miniszteri rendelet az utazást tetemesen megdrágította, mindenfelé még erősebben folyik a küzdelem azért, hogy a har­madik osztályú kocsit a gyorsvonatokon általában bevezessék. Minthogy a reform azokon a vona lakon, amelyeken már eddig is alkalmazták, be­vált, kilátás van arra, hogy ősztől az összes Máv. vonalakon meg is lesz a harmadik osztály. Hogy mindehhez mi . köze van az étkező kocsi­nak, ez természetes kérdése lesz mindazoknak, akik nem tudnak a vasúti üzletszabályzat arról a paragrafusáról, amely szerint az étkezőkocsit csak első és második osztályú utasok vehetik igénybe. Hogy pedig erről a nem épen demokra­tikus paragrafusról eddig nem sokan tudtak, az is természetes, mert hiszen nem lévén eddig a gyorsvonatokon harmadik osztály, nem is lehetett alkalom arra, hogy a harmadik Osztály gentle- manjai ezzel a kellemetlen paragrafussal össze­ütközésbe jussanak. A napokban azonban már megtörtént az első összeütközés. A harmadosz­tályú gyorsvonati utast felszólították az étkező- kocsiban, hogy hagyja el azonnal a buffelhelyi- séget, vagy pedig fizesse rá a jegyére a második osztálynak megfelelő jegykülönbözetet, néhány koronát. Kétségtelen, hogy a vasúti személyzet szabály szerint járt el, de kétségtelen az is, hogy igaza mégis csak a kiutasított utasnak volt. Miért kell éppen a harmadik osztályú gyorsvonati utast megfosztani a gyorsvonatnak attól a kényelmi eszközétől, amit az étkezőkocsi képvisel. Hiszen a jegyét épp úgy megváltja ez is, mint a többi vonatosztályok utasai és az ő pénze éppen olyan pénz, mint azé az utasé, aki első vagy második osztályú jeggyel rendelte meg ott a kristályvizet. Sokkal demokrátikusabb időket élünk, semhogy tanácsos lenne örökösen azokat az eszközöket keresni, amelyek elválasztanak, ahelyett, hogy örök emberies szempontok igazítanák a szükséges kormányzati intézkedéseket. Reméljük, hogy ha hamarább nem is, de ősszel, amikor a harmadik kocsiosztályt majd az összes vonalakon bevezetik a gyorsvonatokra, meg fogják változtatni ezt a mai viszonyok közt mindenképen helytelen ren­delkezést és módot fognak nyújtani a harmadik osztályú utasnak is arra, hogy éhségét a vonaton ő is csillapíthassa — a pénzéért. Végre is az étkező kocsi talán csak nem Nemzeti Kaszinó V Külföldön legalább sehol sem az. 1913. julius 24. MAUTNER GYULA ff agtechnikus Szekszárdi, Széchenyi-utca S69. kórház felé — EVSűfogak ké­szítése, foghúzás és fogtömés. Város által igazolt szegények­nek ingyen foghúzás és tisztvi­selőknek kedvezményes árak. Telefon sz. 107. Telefon sz. 107. ■NHHHHHeaaHnnBHaaHaH SPORT.-— Fotball Bölcskén. A dunáföldvári „Diák Otthon“ mérkőzésre hívta fel a bölcskei „Diák Egylet“ fotball csapatát. A mérkőzés vasárnap, julius 20 án rendkívül kedvező szép időben folyt le és a nagyszámú közönség gyönyörrel nézte a dunaföldváriak Ízléses kék-fehér, a bölcskei zöld-piros dresszel tarkított mezőnyét. Pont 5 órakor adta meg Pados vizsgázott versenybíró a mérkőzés megkezdésére a jelt, melytől kezdve mindvégig a felek remek összjátéka és a küzde­lem hevessége a legnagyobb izgatottságban tar­totta a közönséget. A dunaföldváriak a múlt évbeu 8 : 3 arányában verettek le a bölcskeiek által, a mai verseny a dunaföldváriak győzelmé­vel. végződött 3:2 arányában. Ez világosan mu­tatja a dunaföldváriak haladását és elárulja a titkot, miszerint a bölcskeiek elbizakodva az ed­digi sikerekben, egyáltalában azóta nem játszot­tak. Örömmel vonultak haza a dunaföldváriak, mig a bölcskeieket csak a revanche reménye ke­csegteti. A dunaföldváriak részéről Güns kapitány és Schwarckopf ügyes játéka, a bölcskeiek részé­ről Simonyi kapitány és Albücker Árpád kapus kiválóan kiemelendő. 27-éré a paksiakat várják a bölcskeiek. Kender­és len ZSÁKOK © PONYVÁK Ä MANILLA gépolaj, tovotte zsír, szinbőr GÉPSZIJAK jutányosán beszerezhetők Sarkadi Andor sazduűsi mimim Szekszárd üscm-u. e4b.

Next

/
Thumbnails
Contents