Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-07-21 / 58. szám
3 1^13 juíius 21. TOLNA VARMEGYE éa a KÖZÉRDEK ügyvéd korában alkalma lett volna alaposabb értesüléseket szerezni, ha már olyan nagyon érdeklődött egyes urak viselt dolgai iránt. Valakin könnyelműen sebet ütni nagyon könnyű dolog, nem kell más hozzá, csak egy kissé tágabb lelkiismeret. Nem gondolja ügyvéd ur,- hogy ennek a három derék jegyzőnek,, akik közül mindegyik már 25—30 év óta őrzi, védi,, erősiti községében a magyarság érdekeit s becsülettel teljesítette mindenkor nehéz őrszolgálatát, nem eshetett valami nagyon jól, midőn az ország egyik legelterjedtebb lapjában azzal gyanúsítja meg őket, hogy germanizálnak. Nem gondolja ? Tanácsolom, hogy ha máskor ismét kultur- képet akar rajzolni Tolnamegyéről, igyekezzék Írásába több tárgyilagosságot belevinni, vagy pépig, ha erre nem képes és mégis mindenáron irni óhajt, maradjon meg kérem a szabatoni csendélet fejtegetésénél ! Schultheisz Rezső Béla A rangkórság. A rang- és cimkórság elharapódzása már nem is ismer határt s a társadalom legalsóbb rétegeit is mindjobban megmételyezi ez a rossz betegség, melynek még a csirájának sem volna szabad léteznie. Valósággal nem lehet, már tudni, hogy tulajdonképen hol kezdődik s hol végződik a „nagyságos" cim s hogy az erre való minősültséget vájjon a születés, vagy csak a vagyon, vagy a hányavetiség és hencegés s a szerényebb elemek lenézése adja meg V Mert nálunk a megnagysá- goltak többsége nem bir arra sem születése, sem műveltségi fokánál fogva jogosultsággal, sőt ellenkezőleg a valódi arisztokrata, az alaposan müveit egyén mindig szerényebb, mint a nagyságolást követelő, aki fülkapaszkodott valamely állásba, vagy pedig vagyont szerzett, vagy örökölt. A legnagyobb ámítás nálunk a „demokrácia" hangoztatása. — Ha nem örökös hazudozás a „szabadság, egyenlőség és testvériség" - hangoztatása, csak helyeselni lehet azt a mozgalmat, mely legalább a már túl elhatalmasodott hiva talnoki hierarchiában véget lenne vetendő e tul- csigázott cimkórságnak, amidőn már az utolsó dijnok is jogosítva érzi magát az államnak és társadalomnak nálánál jóval több hasznára való kereskedőt vagy iparost lenézni. Ha még csak a címnél maradnánk, ez még nem volna olyan nagy baj. De a cimbez mindenki megfelelő rangot s életmódja külsőségeiben is ahhoz mért fényt affektál. Innen a fényűzés életmód és ruhában, ami természetesen maga után vonja a jellemek és erkölcsök meglazulását és az anyagi viszonyok megrongálását. Minél több a nagyságos ur és a nagyságos asszony, annál több romlást és bukást tapasztalunk. A lapok mindennapi hírei az öngyilkosságokról, sikkasztásokról és szökésekről, nem egyebek a cim- és rangkórság társadalmi betegségnek tüneteinél és szomorú eredményeinél. El lehet mondani, hogy a húr már tulfeszült és nagyon is itt az ideje, hogy az egészségesebb áramlat gyökeres reakciót idézzen elő. Ez a divat és elfogultság nem uralkodik örökké s föl kell ébredni a valóban demokrata közszellemnek, mely a kórság uralmának véget fog vetni erélyesen, alaposan. De hát honnan várjuk ezen ellenáramlatot? Onnan, ahol e mai betegség kezdődött: az irányadó körökből. Hisz végre is talán azért irányadó körök, hogy ne csak a rosszban, hanem a jóban is irányt adjanak. Ha már az állás, a hivatal bizonyos régiókban nem lehet el az eddigi címek nélkül, az illetők állásuk elhagyása után térjenek vissza azelőtti cimeikhez, miként azt Deák Ferenc tette. Franciaországban még a császárné is csak „madame" volt s az egyszerű „Monsieur" megszólításnál még az ottani miniszterelnök sem arrogál többet. Amerikáról nem is beszélünk. Ott a köz- társasági elnököt, aki legalább is tízszer akkora terület népét kormányozza, mint az osztrák magyar birodalom ; a munkásember egyszerűen csak „elnök ur“-nak szólitja. Jól járna nálunk az, aki egy miniszteri tanácsost nem méltóságozna meg. Hát ez nem furcsa dolog, hogy pl. a járásbiró „tekintetes" ur, a felesége azonban már „nagyságos" asszony. .Még megértjük, ha olyan asszonyt, akinek a férjét a mai társadalmi szokás szerint „tekintetes" cim illeti meg, férje után szintén megtekintete’ssézne'k, de, hogy az asszonyt miért illesse férjénél nagyobb cim, azt igazán nem tudjuk belátni." Miért szükséges, hogy nálunk minden asz- szony „nagysága" és minden stréber nagyságos ur legyen ? 3 itt eszünkbe jut egy jellemző eset, mely egy vidéki „tekintetes" úrral történt meg Budapesten. — Hányadik emeleten parancsol szobát a „nagyságos" ur? —■ kérdezte a portás a vidéki atyafit. — Nem vagyok én „nagyságos", hanem csak „tekintetes" ! — vágott vissza a vendég. —- Ne tessék haragudni — mentegetődzött a portás — de itt nálunk Budapesten már szokás, hogy minden ringy-rongy embert meg.nagy- I ságolunk. Ha polgári társadalmunk elég érett és erŐ3 arra, hogy egyesületi utón üdvös célokat elő- mozditson, elég erős arra is, hogy az itt felvetett bajon önmaga segítsen,. Mert ezen cim- és 'angkórságnak a hátrányait mind egyénileg, mind társadalmilag minden téren már nagyon érezzük és társadalmunk ugyan csak megérett egy kis lefokozásra. 0-t. VÁRMEGYE. — Tolnavármegyő központi választmánya folyó hó 17-én tartotta 4-ik ülését, Forster Zoltán alispán elnöklésével. Jelen voltak : Kiss Ernő dr., Kramolin Gyula dr.,Kurz Vilmos, őrffy Gyula dr., Orffy Lajos és Szévald Oszkár. Tárgyaltattak — a határozatképesség megállapítása után — a választói névjegyzék ellen beadott felszólalások; — a szekszárdi választókéi ületben Bien Sámuel bátaszékí borkereskedő a névjegyzékbe újból felvétetett, — Jákob Kon rád bátaszéki lakos neve „Jakab“-ra kiigazitta- tott ; lianga György Török szekszárdi lakos a névjegyzékbe felvétetett; Rozmanits Lajos jelenleg pécsi lakosnak kérelme, hogy a szekszárdi névjegyzékbe felvétessék, nem teljesittetett, ami ellen uj bizonyítékok csatolásával felebbezhet; — Szentkirályi Mihály dr. polgármester kérelmére a szekszárdi névjegyzékből több kétszeresen felvett név töröltetett és Krisztus Lajos neve Kusztus-ra helyesbittetett ; Jdlirig József tolnai lakos a névjegyzékbe felvétetett. A bonyhádi választó kerületben Wagner János bonyhádi lakos felvételi kérelme elutasitta- tott; Friedrich Eberhard és Wiesner Boldizsár kismányoki lakosok a névjegyzékbe felvétettek ; Frech György és Musch János izményi, Kramer János mucsfai lakosok, úgy Rumi Imre izményi lakos többek nevében beadott kérelmére az izményi és mucsfai névjegyzékbe becsúszott több téves adat kiigazittatott. A paksi választókerületben: T. Béda Sándor, F. Taba Mihály és iíj. Gy. Vajda Sándor gerjeni lakosok kérelmére a gerjeni névjegyzék több téves adata kiigazittatott; ugyanez határoz- tatott a németkéri névjegyzékre vonatkozólag is, Kozmán János és Péter kérelmére. Bors József paksi lakos felszólalására Virág Ferenc paksi plébános és Frost Péter paksi segédlelkész a paksi névjegyzékbe felvétettek. Szamossy Béla paksi lakos felszólalására a paksi névjegyzékből a vizsgálati fogságban levő Bún Lajos és Vetter Márton a névsorból töröltettek, mert a vizsgálati fogságban létei a választói névjegyzékbe felvételt kizárja. E véghatározat ellen 10 nap alatt felebbezéssel lehet élni a Kúriához'. A kölesdi választó-kerületben Ritter Béla kalaznói lakos felszólalásának, hogy iíj. Dechert Henrik kalaznói lakos a névjegyzékből töröltessék, nem adatott hely, mert Dechert csak 1 évi hivatalvesztésre ítéltetett, ez a büntetés pedig nem foglalja magában a választói jogosultságtól való megfosztást. Trautmann Péter varsádi lakos felszólalására, Tül Péter neve Trautmannra helyesbittetett. A pincehelyi választó kerületben Bencze i József felsőiregi lakos kérelmének hely nem adatott. A hőgyészi névjegyzék téves adatai Apponyi ! Géza gróf, Kajtár Lajos és Rauschburg Dávid ; kérelmére helyesbittettek. A simontornyai név- | jegyzék téves adatai Auber Ferenc, Auber József, ! Diezi József, Farkas János, G. Farkas József, j G. Fajner Elek, Gereny István, Lipovniczky ; István, Rumai József, Szabó József, G. Molnár ' és Szenora József felszólalására kiigazittattak. A jegyzőkönyv eredeti példánya folyó hó j 30-ig közszemlére van kitéve a vármegyei levéltári hivatalban. Orvosválasztás. A Szekszárd városánál megürült tiszti orvosi, illetve újból rendszeresített másod orvosi állásnak választással való betöltése most szombaton ment végbe, a képviselőtestületi tagok meglehetősen nagy érdeklődése mellett. A,két állásra összesen 8 pályázó jelentkezett. Pályáztak pedig : dr. Nesztor Emil pécsi honvéd ezredorvos, dr. Németh Károly csőszteleki körorvos, dr. (igőrg Lipót budapest szentistvánkórházi alorvos, dr. Deák Zsigmond eleki járásorvos, dr. Steinberger Ede buziás fürdői segédorvos, dr. Pápa Arnold bácsalmási vasúti orvos, dr. Kertész Béla szabadkai gyermekmenhelyi II. orvos és dr. Klein József szekszárdi születésit, volt szekszárdi kórházi alorvos, aki most teljesiti katonai szolgálatát. A vezető orvosi állás betöltésénél a hangulat két pályázó között és pedig dr. Nesztor Emil pécsi honvéd ezredorvos és dr. Németh Károly csőszteleki orvos között oszlott meg. Az előbbi mellett a város vezetősége s a virilisták többsége, a másik mellett a polgári elem, de mellettük a virilisták is igen számottevő csoportja foglalt állást. A választási eljárást Forster Zoltán alispán vezette nagy tapintattal s objektiv tárgyilagossággal. Miután jegyzőkönyvhiteiesitőkül dr. Ta- nárky Árpád és Bodnár István képviselőtestületi tagokat kijelölte, utalt törvényadta jogára, s a kandidáló bizottságba a maga részéről Orffy Lajos és Török Béla képviselőtestületi tagokat nevezte ki, inig a közgyűlés ugyancsak az alispán ajánlatára másik két tagul dr. Leopold Kornél és dr. Martin József képviselőtestületi tagokat választotta meg. Ezután az a ispán a közgyűlés menetét rövid időre felfüggesztette, a kandidáló bizottság visszavonult s megejtette a jelölést ugyanabban a sorrendben, amint az egészségügyi bizottság javasolta. így első helyen dr. Nesztor Emilt, második helyen dr. Németh Károlyt, harmadik helyen dr. Deák Zsigmondot, negyedik helyen dr. Győry Lipótot jelölte. A jelölés kihirdetése után kezdetét vette a választás. Az alispán két szavazatszedő küldöttséget alakított. A szavazatszedő küldöttségbe a következők küldettek ki, illetve választattak meg. A virilistáknál Szeghi/ Sándor elnöklete mellett: Boross Zoltán és Tarlós János, jegyző Matzon Béla. A választottaknál Mayer Antal elnöklete mellett : Schmideg Mór és Föglein János, jegyző Nikitits íiu re. A beadott szavazatok összeszámittatván, Mayer Antal az egyik szavazatszedő-bizottság elnöke, annak eredményét a következőkép jelentette be. Beadatott összesen 117 szavazat. Ebből a virilistáknál leadatott dr. Nesztorra 32, dr. Némethre 21 szavazat, a választott képviselők részéről Nesztorra 23 szavazat, Némethre 39 szavazat esett. Egy üres lap és 1 érvénytelen szavazat is volt. így dr. Németh Károly választatott meg 60 szavazattal, dr. Nesztor 55 szavazatával szemben. A közgyűlés éljenzéssel vette tudomásul a kihirdetett eredményt, mire a kandidáló bizottság ismét visszavonult s a második orvosi állásra, dr. Győri Lipótot, dr. Deák Zsigmondot és dr. Klein József orvosokat jelölte, dr. Nesztor Emi! a második orvosi állásra is benyújtott kérvényét időközben visszavonta s miután a titkos szavazást kérők is elállottak kérelmüktől, a közgyűlés a másodorvosi állásra közfelkiáltással dr. Klein Józsefet választotta meg foly kikötéssel, hogy 1 év alatt köteles a tiszti orvosi vizsgát is letenni. Az alispán felhívta a megválasztottakat az eskütételre. De egyikük sem volt jelen, igy az esküt később teszik le. Ezzel az alispán a közgyűlést bezárta. Telefon 107, Telefon 107. MAUTNER GYULA fogtechnikus SZEKSZÁRD, Széchenyi-utca 169. szám. Kórház felé. Műfogak készítése, foghúzás és fogtömés. Város által igazolt szegényeknek ingyen foghúzás és tisztviselőknek kedvezményes árak.
