Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-07-17 / 57. szám
2 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 julius 17. Iád eltartásától iszonyodnak. így aztán kipusztul a faj, a kényelemszeretet és csupa élvezetvágy miatt. Kötelessége a magyar közvéleménynek ezekkel a kérdésekkel behatóbban fog-, lalkozni, annyival inkább, mert a csatornákat nem hogy elzárják, Hanem megnyitják ennek a kereskedelemnek. Az osztrákkormány a Canadian Pacific Raiway-nek adott engedélyt kivándorlók szállítására Triesztből, a magyar kormány meg az Osztrák-Amerikai hajóstársaságnak adott szintén Triesztre szóló engedélyt és igy egyszerre két vonal nyílik át emberkereskedelemre. A bölcskei állami gyermektelep. Nem akarnánk Nagykőrös és Kecskemét városok versengő sorsára jutni Dunaföldvárral szemben, melyről tudva van, hogy hozzánk képest mindig a nagyváros szerepét játsza, azonban akkor, amidőn gyermektelepről van szó, bármennyire visszatart is bennünket a megszokott szerénység, mégis gyámoltalanság számba jöhetnénk, ha ezúttal hallgatnánk. Tehát nem versengésből essék szó ma a bölcskei gyermektelepről, akkor, amikor a Tolnavármegye és a Közérdek múlt heti számában egy kissé korán tartja meg 10 éves jubileumát a dunaföldvári gyermektelep, mert hiszen köztudomás szerint a pécsi állami gyermekmenhely csak 1904. augusztus havában épült föl és a telepek csak 1904 ben vétettek át az állam által, illetve létesítettek újak, ott, ahol még nem volt. Bölcske nem jubilál, de nem is hallgathat, midőn egy nála jóval fiatalabb gyermektelep üli 10 éves jubileumát. — Nem pedig azért, mert a való tények dacára olybá tűnik fel, mintha öntudatlan, tengő életet élne s gyámoltalanságában arra sem volna méltó, hogy a nagyközönség róla, az ő úttörő, kezdeményező, küzdelmes, de eredménydús munkájáról tudomást szerezzen. Hiszen talán senki sem tudja, vagy csak nagyon kevesen, hogy a bölcskei telep már 18 éve áll fenn. Az egész Dunántúl az első, s az 1904. évben, amikor az állam a Fehérkereszt-egyesülettől átvette a telepet, már 250 főnyi erős telep volt. Bölcske tehát már 18 éve gyakorolja az irgalmat a gyermekvédelem szent ügyének érdé kében és olyan időben, amikor úgyszólván restelkednie kellett a teleporvosnak azért, mert tdeporvos; mivel akkor még nem védelmezte az állam tekintélye és hatalma, hanem tisztán a hires dr. Bókay orvostanár által az akkori generációba belecsepegtetett csecsemők ápolása, gondozása és táplálása, de főképen a gyermekek szeretete és azok védelmezésének ügye, mint hirdetett szent tanitás, hogy az a vidéken terjesztessék és gyakoroltassák az orvosok által ; csak ez a tanitás támogatta és buzditotta a teleporvost arra, hogy telepet létesítsen és fejlesszen. A férj : Hát ezért lesz kirúgva a Topi. Az asszony : (mintha kést mártana belé) Es . . . tudod mit papa . . . nem is olyan rossz ez a szalontüdő . . . A férj : Ne egyél jobbat egész életedben . . . Mondok egy viccet: én éhes vagyok. Az asszony : Igen, te éhes vagy. A férj : Igen, én éhes vagyok. Az asszony: Na jó, na jó, rendben van, te éhes vagy. A férj : (hadarva) Két hete beteg a kis ronda, a Topi ki lesz rúgva, két hete nem ettem, a Topi ki lesz rúgva, azóta csak szalontüdő gyün az asztalra, úgyis kirúgom a Topit . . . Az asszony: (a kutyához) Én egyetlen aranyom ! A férj : Jojó, de én éhes vagyok ! Az asszony : (hozza a tüdőt) Papa, gyere vacsorázni ! A férj : (benéz a tálba) Ez neked egy vacsora? Az asszony : (eszik) Papa, kihűl a vacsora ! A férj : Muszáj nekem vacsorázni ? Nem muszáj nekem vacsorázni, nem baj, ha én éhen- halok is . . . Az asszony : Nem, az tényleg nem baj. A férj : (járkál fal alá, irigyen nézi az asz- szonyt, amint eszik, rém éhes már, alig bírja) Az asszony : Na . . . egyél kis Topi . . . ne. . . nene . . . A férj : (magában) Nagyon éhes vagyok . . . Holnap felviszem a kutyát egy egyetemi profesz- szorhoz . . . (megalázkodva) Mamika, adj egy kis szalontüdőt ... Az asszony : (rettenetes gúnnyal) Nem is rossz ez a szalontüdő . . . (gyorsan függöny, ha nincs, az se baj) Ezen szent meggyőződés védelmezte a telep orvost a különféle támadások ellen is. így az első években maga a járásorvos tett jelentést a tiszti főorvosnak oly értelemben, hogy a bölcskei körorvos lelenctelepet létesített Bölcskén, amiáltal sok fertőző és vérbeteg gyermekek inportáltatnak a megyébe, minélfogva azt be- szüntetendőnek véleményezi. A Tolnavármegye cirnü lapnak 1908. évi húsvéti számában egy rövidke hir jelent meg „Angyalcsinálás“ cim alatt, melyben az volt közölve, hogy a budapesti főpolgármester a vármegyei alispán utján vizsgálatot kér egy, a bölcskei telepen véletlenül meghalt gyermek ügyében. A vizsgálat megindult és csak az volt a bún, hogy lelenctelep van Bölcskén. Maga a vármegyei tiszti főorvos jóakarólag figyelmeztette a teleporvost, hogy bár ő is szépnek tartja az eszmét, mégis, tekintetbe véve, hogy a vármegye közönsége idegenkedik tőle, azt szeretné, ha a telep beszüntettetnék. Ilyen volt a gyermekvédelem Tolnavármegyében, az első telepen az egész Dunántúl, csak a Fehérkereszt-egyesületnél volt mégis beismerve, hogy a lolnavármegyei bölcskei gyermektelep egyike a leghíresebbeknek. Valóságos hozsannával fogadták a bölcskei nevelőszülők a gyermekvédelem államosítását. — Nagyságra nézve még ma is 500 gyermekkel, a pécsi állami gyermekmenhely kötelekébe tartozó telepek között a legnagyobb. Befogadóképessége, asszimilálóképessége, továbbá a nevelőszülőkbe beojtott szeretet az elhagyott gyermekek iránt oly nagy, hogy maga az igazgatóság kénytelen elismerni azt, hogy e tekintetben ehhez hasonló nincs, mert a nyomorékok, betegek, satnyák, ha sehol, de Bölcskén biztosan elhelyezhetők. A bölcskei telep tehát csendesen, szerényen, de annál izmosabban vetekedhetik a gyermek- védelem tekintetében bármelyik teleppel, mert mi már azzal is dicsekedhetünk, hogy az itt csecsemőkként nevelkedett leánykák jómódú polgárokhoz és iparosokhoz is férjhezmenve, tisztességes családanyákká és bölcskei polgárokká honosodtak. A bölcskei telep első volt azok .között is, amelyek gyermekeik számára állami iskolát nyertek, mely iskola is fejlődött már létesülése után. Ezeknek, közreadása tehát, mint lentebb is jeleztük, nem versengés céljából történt, hanem azon tudat, hogy Tolnavármegyében a többi telepek úgyszólván csak a bölcskei telep után indulva, onnan nyerve oktatást, buzdulást, tudakozódásukra felvilágosítást, maga a dunaföldvári telep is, mint legfiatalabb telep, ahol a községi orvos és elöljáróság sokáig küzdött a telep létesítése ellen, csak a szomszédos bölcskei telep erőssége által tudott gyökeret verni; mondom, ezen erős öntudatunk az, mely nem engedi, hogy a gyermektelep és gyermekvédelem tekintetébeu a pálmát bárki másnak oda adjuk, mert az minket illet meg s ezért kell, hogy a bölcskei telepnek, mint a gyermekvédelem megkedveltetéséneií, meghonosodásának lelkes és gáncsolhatlan úttörőjének érdemeit nemcsak Tolnavármegyében, de az egész Dunántúl és a nagyközönség elismerje. Mint a legrégibb és legerősebb telep, joggal rámutathatunk még arra is, hogy a gyermek- védelem, sajnos, az utóbbi években nagyobbfoku hanyatlást, dekadenciát mutat. És ennek, mint minden uj intézménynél, úgy itt is bekövetkezett, gyorsmenetben kiadott célszerűtlen rendelkezések és intézkedések az okozói, hogy melyek azok, más alkalommal szívesen feltárjuk, ezúttal csatlakozunk a dunaföldváriak ama hő óhajához, vajha a jövőben is a gyermekvédelem tulipánmozgalommá ne sülyedjen és a gyermekszeretet jegyében, mint szent nemzeti ügy, továbbra is naggyá és hatalmassá fejlődjék a haza javára. —yA kiadóhivatal kérelme. Kiadóhivatalunk fáradságot nem kiméivé mindent elkövet, hogy nagyrabecsült előfizetőinkkel az üzleti viszonyt rendezze. Minthogy több oly előfizető akad, aki az előfizetési pénzt nem a meghatározott, rendes időpontban küldi be, ez a rendezés igen körülményes munkával jár. A f. évi szeptember 30-íki lejáratra átszámítva minden hátralékban levő előfizetőnek kimutattuk hátralékát és erről nevére szóló felszólítással és postautalvány űrlap csatolásával értesítettük. Felkérjük az illetőket, hogy a postautalvány felhasználásával hátralékaikat haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek. Kérjük továbbá, hogy ne akarjanak hátralékosok maradni, hanem az előfizetési dijakat mindenkor előre küldjék be, mert az óriásikig felszaporodó hátralékok a kiadó- hivatalt működésében annyira gátolják, megbénítják, hogy ez tovább nem tűrhető. Kiadóhivatalunk minden hozzája intézett levélre azonnal válaszol. Kérelme teljesítésére számit tisztelettel A .,Tolnavármegye és a Közérdek“ kiadóhivatala. HÍREK Mozi prológ. Nem engedik, megengedik, Megengedik, majd betiltják, A tanács igy, kapitány úgy Forgatják és csavarintják. Beleszól a vármegye is: Hogy igy se jó, amúgy se jó S a miniszter fejet vakar: ló, mió, kemény dió. Mert hát jó vón, ha úgy vóna, De mert úgy van, még sincsen jól S a mi nincs jól, éppen az jó . . . S Grünfeld tata sóhajtva szól: Drága fuvar az ebadta: Egy „stráfkocsi“ már az — akta! — S közbe, mint farkatlan boci: Bámul a félig kész mozi .. . De mért bámul, minek ámul, Két kis szeme miért tágul ? Hisz a hivatal-gépezet Most már mindent gyors ráncba szed. Mint a hires Luca széke Mozink kész lesz úgy — iiz évre! Ha nem tízre, akkor húszra, Van cipő talp, bőven futja, Kilincselni, érte járni — Cipő raktárt szerzett Káldi . . . Lesz hát mozi bőven, szépen, Ha nem nyáron, akkor télen, Ha nem télen, akkor őszre, Megnyitják azt, ne félj tőle, Hol ki, hol be; ki-be, majd fel : Nyitogatják nappal éjjel. Be is csukik, úgy meg nyitik, — Sovány akta jó, ha hizik, Hisz a terminus nem záros, Sietni nem célarányos: — Oci-bocí, Szegény mozi, Szegény város! _____ GYUTACS. — B írósági kinevezés. A király az egykor Szekszárdon is jegyzősküdött Babits Károly pécs- váradi járásbirósági albirót ugyanoda bíróvá nevezte ki, — Helyettesítés. A na. kir. vallás- és köz oktatásügyi iniszter a tolnavármegyei kir, tan- felügyelői hivatal vezetésével Padányi Andor kir. tanfelügyelő szabadságideje alatt Nagy Béla kir. segédtanfelügyelőt bizta meg és egyben felhatalmazta arra is, hogy a közigazgatási bizottsági üléseken részt vehessen. — Orvos választás. A szombati városi közgyűlésen fog végbemenni Szekszárdon az orvos választás, ami iránt városszerte nagy'az érdeklődés. Minthogy két orvosi állás rendszeresítetett és pedig egy ügyvezető orvosi és egy II od orvosi, a pályázók változatos esélyek előtt állanak. A két állásra összesen 8 pályázat adatott be és pedig pályáztak : dr. Nesztor Emil pécsi honvéd ezred- orvos, dr. Németh Károly csőszteleki körorvos, dr. Győri Lipót budapest szentistvánkórházi alorvos, dr. Deák Zsigmond eléki járásorvos, dr. Steinberger Ede buziás fürdői segédorvos, dr. Pápa Arnold bácsalmási vasúti orvos, dr. Kertész Bé[a szabadkai gyermekmenhelyi II. orvos gs Klein József szekszárdi születésű, volt szekszárdi TTorházi alorvos, aki most teljesíti katonaFTszbl- ■galatát. A városi közegészségügyi bizottság szerdán d. u. 4 órakor Szentkirályi Mihály dr. polgár- mester elnöklésével tartott ülésében elhatározta, hogy az ügyvezető-orvosi állásra dr. Nesztor, Németh, Győry és Deák orvosok jelöltetését véleményezi, a II od orvosi állásra pedig, ha dr. Nesztor ügyvezető-orvossá nem választatnék meg, első helyen dr. Nesztort, második helyen Klein Józsefet, harmadik helyen dr. Győri Lipótot és negyedik helyen dr. Deák Zsigmond jelöltetését ajánlja. A Választás határideje közel lévén, természetes, hogy a jelöltek és pártfogóik részéről meglehetős nagy az érdeklődés a szavazatok esetleges alakulása iránt. Ohajtandónak tartjuk, hogy a választás a legalkalmasabb, a legképzettebb es legmegfelelőbb jelöltre essék. A város közegészségügye megkívánja, hogy a képviselőtestület tagjai minden egyéni vonatkozástól eltekintve, egyedül a közjó által vezéreltessék magukat szavazatuk leadásánál, minek reményében ígérjük, hogy ezentúl a magunk részéről is a legnagyobb szigorúsággal kezeljük a közegészségre és köztisztaságra vonatkozó dolgokat, mert ezen a téren — nagy haladásra van égető szükségünk. — Eljegyzés. Németh Gizikét, üzv. Németh Athanászne leányát Szekszárdiéi eljegyezte Mészáros Lajos Budapestről. — Szentesített törvénycikk. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a közveszélyes munkakerülőkről szóló .1913: XXI. törvénycikket, a melyet a király julius hó 7-én szentesített.
