Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-06-23 / 50. szám
3 1°13 június .2:3. _________________ mi után nem hiába fogyasztja és szaporítja a szót ma Budapestéi’ ezer asszony, kik egy része Dél afrikéból, másik Északimén kából, még más a ködös északról, újra más a napfényes délről jött előttük eddig teljesen ismeretlen magyar tűidre, melyről eddig csak annyit tudtak, hogy va'ahol Európában van. Meg is voltak lepve, mikor itt valóságos várost találtak, nadrágban és kabátban járó emberekkel, kik az ő nyelvükön is beszéltek s jóformán minden megjelent hölggyel saját anyanyelvén érintkeztek, amit ők maguk sem tudnak megtenni. Mert az angol nem tanul meg franciául, a francia nem tanul meg angolul, a német megtanul két idegen nyelven, de azokat úgy beszéli, hogy az idegen sajnálattal jelenti ki, hogy nem ért oroszul. A magyar ellenben az idegen nyelveket ha megtanulta, a született angollal vagy franciával versenyző kiejtéssel beszéli azt a nyel vet. Ezért voltak a „szufrák“ elsősorban megleptve nálunk. A világmozgalom onnan indult ki, ahol a politikai joghiánya legkiáltóbb : Angliából. Ahol a nőnek még tartásdijra sincs joga férje vagyonából, nemhogy, mint a magyar jogban volt, még országgyűlési képviseleti személyi joga is volt (a távollevők követe gyanánt küldöttek utján), ahol a hires konzervatív szellemen hajótörést szenvedett minden kisérlet az anyagi helyzet javításának formulázására, ahol az a furcsa eset állott fönn, hogy az egész, öt világrészre terjedő birodalom kormányzására alkalmasnak Ítéltek egy asszonyt, ki aztán hatvan éven felül vezette az öt világrész ügyeit, de minden más asszonyt még arra is alkalmatlannak mondanak ki, hogy mint özvegy az elhalt férj piaci gazdaságát önállólag vezesse, ott természetes, hogy meg kellett indulnia az egyenjogusitási törekvésnek. A mozgalom tehát elsősorban anyagi és örökjogi természetű volt s csak később lett közjogi jellegűvé, amilyen jelenleg. Főérvük, melyben föltétlenül igazat kell adnunk nekik az, hogy ha egy korlátolt értelmű kapás, kubikos vagy targoncás, egy írni olvasni valahogy tudó havasi móc vagy téglahordó tót bírhat választói joggal, ki ennek gyakorlásából csak annyit tud, hogy akkor potya ivás van két hétig, mért ne bírhatna egy önálló kenyérkeresettel bíró magas műveltségű nő is, például egy orvostudor nő, vagy egy főiskolai tanárnő ? Ma midőn a politikai jogok kiterjesztése minden párt programmját képezi, csak épen azokról feledkezünk meg, kik többet tesznek az országért, mint a férfiak, mert világra hozzák a férfiakat. S igy beállítva a kérdést, minden esetre nekik van igazuk s ez értelemben mind feministák vagyunk. Aki ellenzi ezt, csak azért teszi, mert a nőnek nőiségét félti és a társadalmi rend alapját, a családot. A mai nő úgyis eléggé férfias és a régi nőiesség eszményétől eltávolodó, mi lesz akkor, ha a politika aljasságaiba is belemerül ? Az el asszonyosodottt férfi mellett, (melyet ma untig látunk) jön a férfi-nő. A hírlapi közlemények díjazása. A vidéki újságkiadók nagygyűlése, mely f. évi május 25 én Budapesten tartatot*, egyhangúlag kimondotta, hogy tekintettel a lapok nyorna- tási, előállítási és szerkesztői költségeinek folyton emelkedő irányára, szabályozza a hirdetési ügyet, melynek ellátására központi hirdető irodát létesít és egyúttal a lap kiadóhivatali és szerkesztőségi költségeinek csökkentése és fedezése céljából beszünteti az eddigi gyakorlatot, mely szerint a nem közérdekű közlemények díjtalanul vétettek föl a lapokba, minők : eljegyzési és esküvői hirek, gyászjelentések, műkedvelői és színi előadások, hangversenyek, belépti díjazás mellett tartandó mulatságok, látványosságok és felolvasások, egyleti kimutatások és felülfizetések, elszámolások, jelen voltak névsora, tanintézetek beiratási közleményei, üzleti, közgazdasági és sok egyéb magán természetű híradások. A szekszárdi lapkiadók a nagygyűlés egyhangú határozatához hozzájárulván és azt magukra kötelezőnek elismervén, közös megállapodással közhírré teszik, hogy e sorok megjelenésével kezdődő határidőtől fogva a fent jelzett természetű közleményeket ingyenesen nem, hanem csupán mérsékelt díjazás mellett jelentetik meg és kérik az egyesületek, intézetek, vállalatok vezetőit és a nagy közönséget, hogy e megállapodásukat tudomásul venni és azt irányadóul elfogadni szíveskedjenek. Mindegyik lap a közügyeket szolgálván és a társadalom egyetemes érdekeinek erején túl anyagilag is tetemes áldozatokat hozván, a lapok elvárják, hogy azok, akik tisztán magántermészetű, vagy anyagi haszonnal járó ügyben veszik igénybe a sajtó közreműködését és hir szolgálatát, ennek honorálásául az illető lap kölségvetési terheinek fedezéséhez hozzájáruljanak. 'Szekszárd, 1913 junius 15. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ kiadóhivatala. TOLNÁVÁ KMEGYE és a KÖZÉRDEK HÍREK. A Kárpátok alatt. Rengeteg őserdők, kéklö szikla-bércek Megrendül a lelkem, ha reálok nézek Nagy időkről szól itt a hármas hegy halom, .. . Rákóczi kürtjének harsogását hallom. . . Látom a zászlónak lengő lobogását Daliás vitézek harcba robogását Rákóczi, Bercsényi előre rohannak Jéggé fagy a vére a ném t labancnak! Látok aztán mást is ! . . sírássá lesz dalom A majthényi mező bus zúgását hallom, A ,,Máriás zászló“ lehullik a porba... Szegény Magyarország, de el vagy tiporva! ... * Rengeteg őserdők, kéklö szikla-bércek Hajh ! de faj a lelkem, ha reátok nézek . .. Párád, 1913 junius 19. KÁLMÁN DEZSŐ. — Személyi hir. Tóth Henrik kir. műszaki tanácsos a szekszárdi államépitészeti hivatal vezetője f. évi julius hó 7-től kezdve 4 heti szabadságra megy. Helyettessé a kereskedelmi miniszter által megbízott László Aladár kir. mérnök, ki egyúttal a közig, bizottság ülésein is helyettesíteni fogja. — Pénzlárnok választás. Várdomb község pénztárnoka Herbek Sándor lemondott s helyébe Bősz Péter válasutatott meg. — A bíróság köréből. A pécsi ítélő tábla elnöke Neusiedler Jenő pécsi lakos, jogszigorlót a pécsi ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. — Egészségügyi felügyelő. A belügyminiszter Tolnavármegye területére, a III. egészségügyi kerület felügyelőjévé Poszvik Lajos orvost nevezte ki. — Személyi pótlék. Kölesd község képviselőtestülete Kálmán Endre jegyző részére évi 300 korona személyi pótlékot szavazott meg. — Névváltozás. Friedmann Ernő görbői születésű, gyöngyösi lakos családi nevét ),Illés‘t-re változtatta. — RepÜlÖnap. Valami szokatlan, valami leir- hatatlan érzés vonult végig azon az óriási közön ségen, amely tegnap szemtanúja volt Dohos István fiatal, rendkívül ügyes pilóta bravúros mutatványainak. A mikor a szimpatikus aviatikus elfoglalta a monoplánján helyét s a gépet működésbe hozta, amely pár lépést szaladni, majd emelkedni kezdett és csakhamar 100—450 méter magasságba emelkedett, a közönségből önkéntelenül kitört a csodálkozás, amit aztáu óriási tapsvihar követett. Dohos István gyönyörű köröket és nyolcasokat irt le gépével a levegőben s mikor a közönség fölé ért, rózsát szórt el 450 méter magasságból. Hasonló ügyességgel szállt le a közönség ovációja közben. Néhány perc múlva újra gépébe ugrott s újból igen szépen startolva szállt föl. Pár percig most a város fölött lebegett, majd déli irányban elszállt Őcsény és Decs irányában. Ezután könnyed fordulattal visszafelé tartott s még merészebb siklórepüléssel szállt le. . A mosolygó pilóta megnézte magasságmérőjét s újból konstatálta, hogy nem tudott 450 méternél magasabbra jutni, mert a gép motorja nem működik rendesen, aminek következménye az lett, hogy a harmadik fölszállása elmaradt. A jelen voltak a nagyszerű látvány után csakhamar oszladozni kezdtek s nem maradt más vissza emlékül a hepé-hupás repülőtéren, mint néhány rózsaszirom, mely 450 méter magasságból hullott le egy ügyes, fiatal pilóta öléből. Dobos ma gépén Mohácsra szállt. — Nópgyülés. A szekszárdi kisgazdák egyesületéből alakult bizottság f. hó 29 én nép- gyűlést tart, melynek egyedüli tárgya Szekszárd rendezett tanácsú város visszafejlesztésének megbeszélése fogja képezni. — Adótárgyalások Szekszárdon. Az 1912. év folyamán keletkezett üzletek és vállalatok III. oszt. kér. adóinak az 1913. évre való kivetése a f. é. julius 1-én kezdődik meg a szekszárdi kerületi adókivető bizottság előtt. Julius 1 én Szekszárd, julius 2-án Sióagárd, Decs, Báta, Őcsény, Gindlicsalád, Zomba, Harcz, Várdomb, Alsónyék és Mözs községek, julius 3-án Tolna és julius 4-én Bátaszék és Kajdacs községek kerülnek sorra. Bizottsági előadó Schröder Géza p. ü. fogalmazó. Julius első felében a többi adókerületekben is megtartják az adókivető tárgyalásokat. — Ingatlan forgalom. Schultz Gusztáv szekszárdi órás és ékszerész 9000 koronáért megvette a Stann-féle baktai szőlőt. — Első detektív. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester az ujonan szervezett titkosrendőri állásra Helfer István vármegyei napidijast, volt m. kir. csendőrőrmestert nevezte ki. Uj borértókesitö részvénytársaság. Szegeden A szegedi bor értékesítő rt. cég alatt a földmi- velésügyi minisztérium támogatása mellett 300,000 korona alaptőkével uj vállalat alakult. Az igazgatóságba beválasztották Gerliczy Ferenc bárót, Szapáry István grófot, Liliké Józsefet, Ráicz Sándor borászati felügyelőt. — A Paksvidóki Takarékpénztár közgyűlése. A Paksvidéki Takarékpénztár e hó 15 én Madi Kovács István nyugalmazott minisztUri {tanácsos elnöklete alatt, rendkivüli közgyűlést tartott, a Grünwald Salamon paksi fakereskedö csődbe jutása folytán az intézetet ért veszteség ügyében. A rendkivüli közgyűlésen 34 részvényes 700 drb részvénnyel vett részt. A közgyűlés a veszteség fedezésére a tartalékalapból 113,000 koronát irt le, továbbá az 1913. évi üzleti eredménynek a 48,000 koronát esetleg meghaladó nyereségét is a veszteség fedezésére fordítja és az intézetet ezen csődügyből érhető többi veszteséget Rabinek Pál takarékpénztári vezérigazgató a saját vagyonából fedezi. A közgyűlés nyugodt lefolyású volt. Az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a rendkivüli közgyűlés a Grünwald féle ügyből ki- folyólág a felmentvényt megadta. — Eljegyzés. Kozma József kajdacsi ref. kántortanitó eljegyezte Onody Ilonkát, a kajdacsi m. kir. posta- és távirda kiadójelöltjét. — Iparvállalatok vesztesége. A Magyar- Horvát Asphalt Részvénytársaság 09,354 korona 33 fillér veszteséget mutat ki. A fémipari és brikettező részvénytársaság mérlege szerint a vállalat 1912 ik évi vesztesége 34,214 korona 82 fillér. Magyar képviseleti és kereskedelmi részvénytársaság elmúlt üzletévének vesztesége 8270 korona 87 fillér. — Záróünnepély A szekszárdi polgári fiúiskolában a Te Deum és záróünnepély szombaton délelőtt volt. Holub János, az intézet igazgatója tartott a tanulóknak beszédet, melyben az ipari és kereskedelmi pályák megbecsülését, felkarolását kötötte az ifjúság lelkére. Ezután a következők szavaltak: Král József, Fábián Sándor, Jilk Gyula, Székelyi Sándor és Scholtz Ernő. A jutalmakat buzdító beszéddel Holub János igazgató osztotta ki a jómagaviseletü és szorgalmas tanulóknak. A Bezerédj István-féle alapítványból egyenkint 21 K 18 fillért kaptak jó magaviseletük és kitartó szorgalmukért: Fehér János és Riesner Gyula I. oszt., a Tolnamegyei Iskolatanács-féle alapítvány kamataiból pedig Mehrwerth Pál IV. és Mayer Antal III. oszt. tanuló 24—24 koronát. A magyar nyelvben tett előmenetelért Friedrich Ferenc I. o. német tanuló 10 koronás aranyat, Král József II. o. t. pedig elnyerte a Leopold S. alapítvány 40 koronáját. A Garay János önképzőkör részéről jutalomkönyvet kaptak: Lendvai Lajos V. osztályú tanuló, Scholtz Ernő V. oszt. tanuló, Székelyi Sándor IV. o. t., Bidzsovszky István, Fábián Sándor. III. o. t. és Jilk Sándor II. o. tanuló. A tornászaiban tanúsított ügyességükért díszoklevelet nyertek : Patai József, Kocsis László, Veszély József, Tury Árpád és Schárer Antal. Geyer Zoltán IV. o. tanuló ezután beszédet intézett az igazgatóhoz és a tanári karhoz, melyben köszönetét mondott nekik. Végül a Szózat eléneklésével az ünnepélyt befejezték. — Szekszárdi sertóslegelő. A szekszárdi kisgazdák még 1911-ben azon kérelemmel fordultak a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az általuk a várostól bérbe vett s azelőtt gabona termelésre használt 22 kát. holdnak sertéslegelővé való átalakítási és berendezési költségeinek 50 százalékát államsegélyképpen engedélyezze. A földmivelési miniszter ezen kérelmet nem engedélyezte, mert 1912. év március havában az egyletnek még jóváhagyott alapszabályai nem voltak, továbbá mert a legelő bértete és a területnek legeltetés céljaira való használata nincs biztosítva. Egyúttal érte- tesitette az egyletet, hogy ha Szekszárd város a kérdéses területet örök időkre átengedi közlegelő céljaira és azt telekkönyvben feljegyezteti, úgy az államsegély kérdése újból tárgyalás alá vehető volna. Az alapszabályok közben felsőbb jóváhagyást nyertek, de a legelő területet Szekszárd vái’03 nem engedte át a fentemlitett célra. A földmivelési miniszter mégis, hogy a sertéstenyész- tés fellenditése érdekében kezdeményezett akció meg ne hiúsuljon, a szekszárdi kisgazdák újabb kérelmére a legelőberendezés költségeire 600 kor. egyszersmindenkorra szóló államsegélyt utalványozott. A szekszároi kisgazdák azonban ezen csekély összeggel nem elégedtek meg és újabb államsegélyt kértek, hogy a szépen fellendült sertéstenyésztés meg ne akadjon. Sajnos a földmivelési miniszter a már kifejtett okok miatt a kérelmet ez úttal se teljesítette. — Vitriolt ivott. Jordán József 17 éves bálaszéki legényke a múlt vasárnap, állítólag tévedésből, vitriolt ivott. Sulyo3 sérüléseivel beszállították a Ferenc közkórházba.
