Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-06-12 / 47. szám
XXIII. IX. évfolyam. 47. szám Szekszárd, 1913 június 12. Előfizetési ár: Egész évre ....................16 korona Fe l évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára . . . .16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílt- tér : garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztés! felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. • Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főrhunkatárs: FÖLDVaRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Ifjúsági lövész-tanfolyam Szekszárdon. A tanfolyam szervező bizottságától vettük az alábbi ismertetést és felhivást: Hazánkban csak nemrégiben keletkezett egy mozgalom, mely'célul tűzte ki az ifjúságnak előkészítését a katonai szolgálatra. Ez a mozgalom a lövésztanfolyamok szervezésére irányul. Az ilyen tanfolyamok már több városban, községben szerveztelek s mindig sikerrel, mert az ifjúság készségesen sorakozott a lobogó zászló alá, mely egyedül az ő érdekében, az ő előnyére boutatott ki, anélkül, hogy az ifjúságtól, mely annak követésére önként vállalkozott, bármily csekély ellenszolgálatot kívánna. Ez a mozgalom élénk támogatásra talált a hon védelmi és belügyi kormányok részéről is, melyek a tanfolyam céljára messze menő áldozatokat hoznak. Hogy a tanfolyamnak az ifjúságra nézve mekkora haszna van, legyen elég csak arra hivatkoznunk, bogy a tanfolyamon az ifjúság a katonai ismeretek elemeibe, a lőfegyver szerkezetének titkaiba s a lövés gyakorlati elsajátításába vezettetik bele, a melyek által — katonai szolgálatra bevonulása esetén — igen sok fáradságtól, szenvedéstől kíméli meg magát. Nem ismeretlen a nagy közönség előtt, hogy a katonai szolgálat egyik legnehezebb, legfárasztóbb része a kiképzés időszaka. Ha már most a katonai szolgálatra bevonult ifjú a katonai kiképzési időszakban elsajátítandó ismeretek birto kában vonul be, annak — úgyszólván — minden szenvedéseitől megszabadul, mert azokat az ismereteket a lövész-tanfolyamon — az ezt kellő higgadtsággal és türelemmel vezető tanitó-mesterek- től — kényelmesen elsajátította. A tanfolyamon való részvétel az ifjúságot rendes foglalkozásában nem akadályozza, mert a gyakorlati és elméleti oktatások ideje akként lesz megállapítva, tárgya akként lesz beosztva, hogy azokban az ifjúság inkább szórakozik s a kenyér utáni tülekedésben kifáradt test pihenésre talál. Fentebb említettük, hogy az ifjúságtól semmiféle ellenszolgáltatást nem kívánunk; ezen kijelentésünket mégis annyiban meg kell változtatnunk, hogy igenis némi áldozatot megkívánunk. Ez az áldozat a tanfolyamon résztvevő ifjúság részéről azonban nem pénzbeli; egyedül abból áll, bogy a lövész tanfolyamon résztvevőket a helybeli tiizoltósáj segédcsapatává tesszük az által, hogy annak a tűz elleni harcát erkölcsileg és testi erőnkkel is támogatjuk. Ez az á'dozat a katonai hivatásra való előkészítésben megtalálja százszorosán az ellenértéket. A tauitó mesterek idejüket, tudásukat szívásén áldozatul hozzák a nemes cél érdekében; a tanfolyam hallgatóktól szorgalmat, kitartást, engedelmességet kívánunk ; a nagy közönségtől, közigazgatási hatóságoktól erkölcsi támogatást kérünk. E hármas kellékek birtokában reméljük elérni a lövész-tanfolyamok célját: egészséges, erős, edzett és ügyes testű, élénk észjárású, találékony, vállalkozó szellemű, küzdelem-szerető, nemes eszmékért lelkesülni tudó ifjak nevelését, a kik férfias, katonás jellemmel saját akaratukat a közjó és közcél érdekében hivatott vezetőiknek öntudatosan alárendelni tudják és akarják. * * * A lövész-tanfolyamra jelentkezni lehet f. hó 15 én, vasárnap délután fél 4 órától fél 5 óráig a városházánál; jelentkezhetnek 17—21 éves ifjak, foglalkozásra és vallásra való tekintet nélkül. Ez alkalommal a tanfolyamra való felvétel előtt meg fognak adatni bármely kérdésre a szükséges felvilágosítások s csak a mikor mindenki tisztában van a belépés által magára vál Iáit kötelezettséggel,, akkor fogadtatnak el a jelentkezések ! Szekszárd város ijjai! Sorakozzunk a kibontott zászló alá, melyre fel van írva: a közjó és közcélok érdekében kilai lássál előre, hogy ez által a magunk, embertársaink és hazánk boldogulását elősegítsük ! J A szervező-bizottság. A drágaság okai és orvoslása. Irta: Ágoston Péter dr., jogiakadémiai tanár. Tisztában vagyunk azzal, hogy drágaság van. Mindenkit sújt. Mindenki siránkozik miatta. Mindenki ölhetett kézzel várja, hogy csoda történik és egy szép napon megszűnik a drágaság. Úgy vagyunk e bajjal szemben, mint az ismeretlen bacillusu járvány idején, amikor az orvos és a laikus az orvoslás eszméjétől súlyos fejjel jár, a járvány pedig tovább pusztít. Ha az orvoslás módjai felett csak gondolkozni akarunk is, tisztában kell lennünk a tényekkel. A közönség leginkább az élelmiszerek drágasága miatt panaszkodik, jóllehet az iparcikkek árai aránylag nagyobb mértékben emelkedtek. Az élelmicikkek közül azoknak az ára emelkedett nagyobb arányban, amelyeket itthon és Európában termelnek és kisebb arányban a gyarmatáru. Nézzük meg, hogyan fest a drágaság számokban. Tiz évre visszapillantva, azt látjuk, hogy a leveshus 3l, a borjúhús 79, a sertéshús 67, a hentesáru 60, a száraz főzelékek 25—60 és a kenyér 30 százalékkal, vagyis az összes élelmiszerek 60 százalékkal drágultak. Tudjuk, hogy sem a bérek, sem a fizetések ilyen arányban nem emelkedtek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a táplálékok legkeresettebbje és legóhajtottabbja a hús. — Tudjuk azt, hogy Magyarország állatállománya megfogyott, s hogy úgy a földmivelés- ügyi kormány, mint a gazdák most minden igyekezettel azon vannak, hogy állatállományaikat szaporítsák. Miután azonban a külföldről nem hozhatnak be elegendő állatot s igy az állatokért rendkívül magas árak érhetők el, ez a törekvés nem sikerül. A mi élelmiszert behozhatnak, az is magas vám alá esik. Méfermázsánkint a búzára 5-30, a rozsra 5 80, lisztre 15"—, árpára és kukoricára 2'80, vágóökörre 9 40, friss húsra 30, füstölt búsra 45, kolbászfélékre 50, sózott és füstölt halra 30 korona vám esik. Ezért drágább nálunk a búza, mint Londonban. Ezért mozdult meg két év előtt az ország a szerb s a román határnak az élelmiszerek részére való megnyitása érdekében. A külföldi és a magyar városok között az élelmiszerek ára tekintetében egy szembeötlő különbség van. Amig ugyanis a külföldön a legnagyobb és legkisebb városok fő élelmicikkeinek árai alig mutatnak eltérést, addig a magyar városok élelmiszerpiacain még a hús és a kenyér árában is 10—25 százalékig terjedő, sőt nagyobb különbséget láthatni. A porosz városokban a disz- nóhus kilója átlag 1 korona 76 fillér, a sonkáé felvágva 4 korona 20 fillér, egészben 3 korona. Nálunk az éleimiszerpÁic szervezetlen. Nem a termelő teszi zsebre a nagy nyereséget, hanem az drágítja az élelmicikket, hogy több kézen megy keresztül, inig a fogyasztóhoz jut, mert a termelő nem jöhet a városba nagyobb mennyiségű áruval, mivel nincs hol leraktározza. A városnak tehát polgársága érdekében olyan intézményekről kell gondoskodni, melyek az élelmiszerek árainak nagyobb kileudiilését megakadályozzák, mert ezek nemcsak az állandó fizetésű s a munkás lakosság háztartásának egyensúlyát billentik ffih hanem a kereskedők és iparosokét is, akik éUváros legfőbb fenntartói. Ha eredményesen ak. punk a drágasággal megküzdeni, akkor állandó és ideiglenes intézményekkel kell kísérletet tenni. Állandók : 1. Községi kény árgyár, amelynek üdvös hatása — a budapesti tapasztalatok után — vitán felül áll s melyre nézve a bizottság már nyilatkozott. 2. Községi kússzék. 3. Községi élelmiszer-közvetítés ps megfelelő raktárhelyiségekről való gondoskodás, mely végleg a vásárcsarnokkal kapcsolatban lesz megoldható. 4. Községi tüzelőraktár. 5. A tej központ termeljen csecsemőtejet. 6 A város létesítsen népkonyhát, nemkülönben gyermekkonyhát. 7. A város létesítsen szociálpolitikai ügyosztályt, melynek föladatává tenné mindezeknek tanulmányozását. Ez egyelőre valamely arra alkalmas tisztviselőnek adott megbízás alapján is eszközölhető. 8. A város tegye mérlegelés tárgyává, hogy nem volna-e célszerű városi tejgazdaságot, konyhakertészetet berendezni ? 9. A város vásárcsarnokot építsen állandó raktárakkal és állandó eladási helyekkel. Átmenetileg : 1. Minden évben — az időszakhoz képest — szerezzen be a város élelmiszereket és más cikkeket. De ne elégedjék meg a beszerzéssel, hanem oktassa ki a népet annak elkészítésére. 2. Addig, mig az élelmiszerstatisztika elkészül, a városok szerezzék be a szomszéd városokból az árakra vonatkozó adatokat. 3. Az élekniszer ellátását kisegítő minden vállalattal lépjen a város összeköttetésbe. 4. Amíg az állam meg nem teszi, a város szervezzen kertészeti tanfolyamokat. Ezeket az intézményeket a város megvalósíthatja az állam nélkül is. Városi közgyűlés. Szekszárd rendezett tanácsú város képviselőtestülete dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt folyó hó 10 én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen dr. Pirnitzer Béla és Veszter- gombi Antalnak jegyzőkönyv hitelesítőkul való felkérése után a következő határozatokat hozták. 1. Napirend előtt elnöklő polgármester meleg szavakkal emlékezik meg László Lajosról, a képviselőtestület elhunyt tagjáról, aki úgy a kép? viselőtestületben, mint a bizottságokban hűséges, odaadó munkásságot fejtett ki. Elhunyta felett érzett részvétének és kegyeletének a képviselő- testület jegyzőkönyvileg ad kifejezést. 2. A magyar városok országos kongresszusának helyi bizottsága tagjaiul a képviselőtestületi tagok sorából megválasztattak : André István, dr. Kramolin Gyula, dr. Leopold Kornél, dr. Mayer Gyula, Molnár József, Török Béla, Vesz- tergombi István és dr. Zsigmond Ferenc ; a kongresszusi tudósítói tisztségre pedig dr. Török Ottó városi főügyészt jelölték ki. 3. A Szekszárd-Szállóbeli üzlethelyiségeket az eddigi bérlők által tett ajánlat folytán Ferencz Gyulának 425, illetve Eszterbauer Mihálynak 230 koronáért - adták bérbe, úgy hogy a szerződés május 1-én, mint a lakbérleti szabályrendeletben megszabott költözködési időben jár le. 4. A rendőrség fejlesztésére adott összeg terhére 2 titkos rendőri állást szerveztek, a fennmaradó pénzt a miniszteri rendelet szerint rendőri szakoktatási célokra, a rendelkezési alapra és a rendőrök fizetésének javítására fordították. 5. A mezőrendőrségi és begyrendészeti szabályrendeletet módosították. 6. Az építési szabályrendeletet a törvény- hatóság kívánalmai szerint módosították, az állattartás szigorítására vonatkozó rendelkezéseit azonban mellőzték, tekiutettel a gazdálkodással foglalkozók nagy számára. 7. A szervezési szabályrendelet tárgyalását júliusra halasztották. t
