Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-01-23 / 7. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 január 23. mély tisztelettel arra is kérjük Nagyméltóságodat, hogy a pártunk élén szervezett disz- elnöki méltóságot, a mely pártunk egyik büszkeségének, boldogemlékü gróf C«áky Albinnak mélyen gyászolt halálával nemrégen megüresedett, nagy lelkesedéssel történt egyhangú választásunkhoz képest kegyesen elfogadni mél ■ tóztassék. Kelt az országos nemzeti munkapártnak 1913. évi január hó 21-én tartott pártértekezletéből. JSÍyegre László, Báró Ghilíány Imre 'pártjegyző. pártelnök. A levél felolvasását sokszor szakította meg lelkes éljenzés és tetszés. Az uj elnök. Ezután ugyancsak Ghilíány Imre báró indítványára elhatározta a párt azt is, hogy igaz tisztelete és szeretete jeléül Perczel Dezsőnek arcképét a nagyterem részére megfesteti és megbízza az igazgatóságot ennek a tervnek keresztülvite lével. KÖZSÉGI ÜGYEK. Jegyzők gyűlése (Folytatás.) 6. A községi- és körjegyzők „Erzsébet Királyné“ országos árvaháza és segítő egyesületének átirata, alapítvány létesítése iránt. Határozat. A „Tolnamegyei községi- és körjegyzők egyesületéinek a jegyzői árvaház alapnál nyilvántartott 10,403 K 50 fillérje öt alapítványra, azaz 12,500 koronára a „Milleniumi üsztündij“- alapból kiegészítendő. Felhatalmazza a közgyűlés Jánosits Károly egyleti pénztárnokot, hogy a kiegészítéshez szükséges 2096 kor. 20 fillért a „Milleniumi ösztöndij “alapnak a „Szekszárdi Takarékpénztárinál 38,348. betétszám alatt kezelt tőkéjéből felvehesse. Elnök indítványozza, hogy a kérdés fontosságára való tekintettel, a tárgysorozatba felvett egyéb tárgyak előtt Hegedős Mátyás pincehelyi adóügyi jegyzőnek az „időközben beérkezett tárgyak“ közötti: a jegyzők és segédjegyzők fizetésének fölemelésére vonatkozó indítványa vétessék tárgyalás alá. A közgyűlés egyhangúlag az indítvány értelmében határoz. 7. Egyleti jegyző felolvassa Hegedős Mátyás pincehelyi jegyzőnek következő indítványát: „Tolnavármegye községi- és körjegyzők egyesülete kérje fel vármegyénk nemesen és szociálisan érző és gondolkodó alispánját, hogy hívja fel a vármegyei községek képviselő testületéit, miszerint a községi- és körjegyzők részére addig is, mig fizetésük törvényhozásilag rendezve nem lesz, 2400 korona minimális törzsfizetést ötször, lefolytak. Német lapoknak a közelmúlt időkben történt közlései szerint 750,000 ember vesztette életét. A krimi háború óriási ember veszteségei, nemkülönben a három éves háború pénzáldozatai egy ideig gátat vetettek az orosz terjeszkedési vágynak. Kaukázusban azonban még ekkor sem nyugodott az orosz fegyver. Egy kiváló orosz tábornoknak: herceg Bariatinszkynek sikerült a már negyedévszázad óta szabadságukért küzdő cserkeszeket leigáznia és Dargo sziklavárának bevételével Schamylt, a hős cserkesz vezért is fogságba ejtenie. A lengyel forradalomnak a 60-as évek elején történt sikeres leveretése után Oroszország, amely időközben már meglehetősen kiheverte a krimi háború veszteségeit, kezdett ismét élénkebben foglalkozni régi keleti politikájával. — Semlegességét az 1870-ben kiütött porosz-francia háborúban azzal biztosította, hogy Törökországgal szemben szabad kezet kötött ki magának. A francia-porosz háború után a keleti kérdés nemsokára ismét kezdi foglalkoztatni a diplomáciát, 1876-ban Hercegovinában a pánszláv izgatások következtében Montenegró és Szerbia támogatása mellett forradalom ütött ki. A török kormány óriási kegyetlenségekkel igyekezett a forradalmat elfojtani, de ezen kegyetlenségeknek Szent-Pétervárott csakhamar visszhangja kelt s miután a három közép európai nagyhatalom, Oroszország, Németország és Ausztria-Magyar- ország külügyminiszterei Berlinben egymás közt megállapodásra jutottak a balkáni eseményekkel szemben követendő magatartásra nézve, Ignatiev 1876. október 31-én ultimátumot nyújtott át az orosz kormány megbízásából, melyben a vérengzés megakadályozása céljából fegyverszünet megkötését követelte. A fegyverszünet megköttetett ugyan, de sem az az ezután Konstantinápolyban összeült konferencia, sem a Midhat basa által kidolgoütévenkint ismétlődő, 1-ső, 3-ik és 5-ik Ízben 200 —200 korona, 2 ik és 4-ik ízben 400—‘400 korona korpótlékot, a segédkartársaknak 1600 K minimális törzsfizetést, valamint a jegyzőkével azonos korpótlékot, továbbá a vármegyei szabály- rendeletben a jegyzők részére megállapított 600 korona, segédjegyzők részére megállapított 400 korona lakbér vagy a természetben megfelelő lakást adjon, illetve bocsássa rendelkezésére. — Amennyiben a képviselő-testületek ezen minimális fizetést megtagadnák, azt a vármegye törvény- hatósága a törvéoyadta jogánál fogva állapítsa meg. — Felolvassa továbbá ezen indítványnak terjedelmes, az 1886. évi XXII. t.-c. 66. g átiak második bekezdésére és a in. kir. belügyminiszternek egy konkrét esetben 48,887/912, sz. alatt folyó évi március hó 30-án kelt leiratára alapított indokolását is. H*tározat. A közgyűlés az indítványt indokolásával együtt, egyhangúlag elfogadja és megbizza az elnökséget, hogy az egyesület nevében az .indítvány értelmében kérvényezzen. Indokok : az indítvány indokai. 8. Felhívás a községi és körjegyzők „Erzsébet Királynődről nevezett országos árvaháza és segítő egyesületébe tagul való belépés iránt. Határozat. Maga a „Tolnavármegyei községi- és körjegyzők egylete“ az „Erzsébet királynő“ ről ne- •vezeti országos árvaház és segítő egyesületnek már tagja lévén, megbizza a közgyűlés az elnökséget, hogy az egylet tagjaihoz belépésre buzdító körlevelet bocsásson ki és hasonló eljárásra a járási egyletek elnökeit is kérje fel. 9. A községi és körjegyzők országos egyesülete elnökségének körlevele, az egyénenkinti és képviseleti rendszer tárgyában. Az egyesület ebben a tárgyban 1911. évi október hó 21-én tartott rendes közgyűlésében már határozott. Ezen határozatát, amely szerint a Tolnavármegyei községi és körjegyzők egylete, mint a képviseleti rendszer híve, felir az országos központi jegyzői egylethez, hogy alapszabályait oly értelemben módosítsa, hogy az országos jegyzői egyleti közgyűlésen a vármegyei jegyzői egyleteknek minden tagja jelen lehessen és ott felszólalhasson, szavazati jogot azonban csak az egyletek kiküldöttei gyakorolhassanak és hogy az alapszabályok 12. § a oly irányban módosíttassák, miszerint az egylet tisztviselői névszerinti titkos szavazással választatnak, valamint az ügyrend 36. §-ának második bekezdése és 37. § a hatályon kívül helyeztessenek, ezúttal is fentartja és tudomásul veszi a közgyűlés, hogy az elnök ség ezen határozatot már végrehajtotta. 10. Nyitravármegye községi- és körjegyzők egyesületének az országos jegyző-egyesület alapszabályainak módosítására vonatkozó javaslata. Minthogy az egylet közgyűlése ebben a dologban már állást foglalt, a javaslatot tudomásul veszi. 11. Gömöf-Kishontmegyei községi- és körjegyzők egyesületének átirata, a jegyzők anyagi és közjogi helyzetének javítása tárgyában. Az átirat tárgya a jegyzői kongresszuson elintézést nyert, a közgyűlés tudomásul veszi. 12. Zalavármegyei községi- és körjegyzők egyesületének átirata, a jegyzők anyagi és erkölcsi helyzetének javitása érdekében. Hasonló okból a közgyűlés szintén tudomásul veszi. (Vége kőv.) HÍREK. — Személyi hírek. Simontsits Elemér főispán tegnap Budapestről hazaérkezett. Kämmerer Ernő dr. képviselő a Háztól február végéig szabadságot kért. Sztankovánszky Imre dr. országgyűlési képviselő az elmúlt héten mellhártya gyuladásban súlyos betegen feküdt Budapesten, de mint örömmel értesülünk, a rokonszenves fiatal képviselő már túl van minden veszélyen. — Tiszti kinevezés. A király Fekete János nagykónyi i segédjegyző, m. kir. 19. honvédgya- logezredbeli tartalékos zászlóst 1913. évi január 1-ével hadnaggyá nevezte ki. — Miniszteri elismerés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter-gróf Appoayi Sándor aranygyapjas vbtt., királyi főkamarásmester lengyeli lakosnak köszönetét fejezte ki azért, hogy a magyar nemzeti muzeum Széchenyi orsz. könyvtárát egy XV. század végéről származó s a Thurzó család címerével ékesített, díszített mintáit hártya- kodexxel gazdagította. — Uj községi orvos. Dr. Lány Rezső volt kórházi alorvos Gindlicsaládon községi orvossá megválasztatott. — Pénzügyi szakosztályi ülés. Szekszárd város pénzügyi szakosztálya ma délután 3 órakor ülést tart a jéggyár és villamos mü számadásainak felülvizsgálata céljából. — Értekezlet. Dr. Lent Ferenc apátplébános, mint a katli. Olvasókör egyházi elnöke, folyó hó 25 én d. u. fél 5 Órára, a poig. fiúiskola tornatermében értekezletre hívta össze azokat a kath. köri tagokat, akik a közgyűlés óta kilépésüket bejelentették. Az értekezlet egyedüli tárgya az lesz, hogy a kilépőket szándékuktól az elnökség eltérítse. — Ajándék. A Szent-István Társulat kebelében létesített „Ivatholikus Iskola Egyesület“ a tolnanémedii róni. kath. elemi népiskola részére különféle iskolai felszereléseket adományozott 60 korona értékben. — Kineyezós. A földmivelésügyi miniszter a Sióberki társulat véleményező bizottságba Bölöny Ödön lemondása folytán megüresedett helyre Havas Béla tamási-i lakos, gazdatisztet kinevezte. zott alkotmány alapján egybehívott török parlament nem vitte előre a keleti kérdés megoldásának ügyét. Oroszország, hogy követeléseinek nagyobb nyomatékot adjon, sietve mozgósított, Miklós Nikolajevics nagyherceg Kisenevbe utazott, hogy átvegye a hat hadtestből, körülbelül 180.000 emberből álló mozgósított orosz hadsereg lelett a főparancsnokságot. A konstantinápolyi konferencia 1877. évi január 20-án tartá utolsó ülését, melyben a magas porta a leghatározottabban utasitá vissza a nagyhatalmak békére irányuló törekvéseit. Az erős pánszláv agitáció és az egymást sűrűn követő nihilista merényletek hatása alatt II. Sándor cár elhatározó lépést tett. 1877. április 24-én a kisenevi nagy orosz táborból, hová előző nap Sándor cár a trónörökös társaságában megérkezett, megindultak az orosz nagy hadtömegek, átlépték a Piuthot, benyomultak Moldva Oláhországba, ugyanekkor a Loris Melikoff által vezényelt ázsiai hadsereg is átlépte a kaukázusi határt. Egyidejűleg Szent-Pétervárról szétmentek azok a világhírű sürgönyök, melyek Oroszország kényszerhelyzetét és a hadizenet szükségességét tárták fel Európa előtt. A cár kijelenté, hogy nem szándékozik hódítani, hanem csupán a Balkán félszigeten levő keresztények sorsán akar segíteni. Később Lógjuk látni, hogy ígéretét hogyan tartotta meg. A Szerbia és Törökország között javában folyt háború a szerbek folytonos vereségeiről vált csak híressé, az egyedüli eredmény, a mit a szerbek eddig felmutatni tudtak, Nisnek Milán Általi elfoglalása volt. Miután Törökország ez időben még hatalmas hadi flotta felett rendelkezett, 16 első osztályú sorhajója volt, a Fekete tengeren minden a tenger felől jöhető katonai operáció ellen biztosítva volt. Szárazföldi hadseregének első főfeladata tehát a Dunavonalnak a Romániából előnyomuló orosz sereg elleni megvédése volt. Hogy ebbeli feladatának keresztülvitelénél a török sereg teljes kudarcot vallott, az első sorban Abdul Kerim pasa tehetetlenségének és Allah akaratában való megnyugvásának volt tulajdonítható. Miután az időközben az orosz hadsereggel egyesült csapatok megszállták nehéz tüzérségükkel Kalafatot Viddin átellenében és miután a Hobart pasa török admirális által küldött monitorokat az oroszok torpedókkal Galacnál levegőbe röpítették, az átkelés Galac és Szisz- tovó között minden nagyobb nehézség nélkül junius 22—27-ike között végbement. Az átkelés után Gurko orosz tábornok egy különböző fegyvernemekből összeállított csapatosztállyal a Sipka szorost bevévén, egész Drinapolyig nyomult előre. Ekkor azonban az orosz had- vezetőség egy nagy hálóba esett. A Dunán a könnyű átkelés és Abdul Kerim pasa seregének csaknem minden ellenállás nélkül való vissza- huzódozása elkapatottá tették az orosz hadvezetőséget, amely elkapatottság a törökök katonai ereje és képességeinek teljes lekicsinylésében és a kellő katonai óvintézkedések teljes elhanyagolásában jutott kifejezésre. Hadseregüket két nagy hadoszlopban állították fel mintegy hat mértföld szélességben és húsz mértföld mélységben a Dunától egész a Balkánig, mialatt két szárnyuk kellő fedezet híjával ki lett téve az ellenséges főhaderő oldaltámadásának. Ozmán pasa, aki 30.000—40.000 török katona felett parancsnokolt, a helyzetet helyesen, felismervén, seregével , megkezdé az előnyomulást s Plevnánál, egy kis bolgár falunál, az orosz hadsereg jobb szárnyának háta megett erősen elsáncola magát. (Folytatás )
