Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-26 / 42. szám

2 hajlandó a képviselőjelöltséget elfogadni, ami egyúttal azt jelenti, hogy elhagyja jelenlegi díszes pozícióját. A képviselőház elnökétől már megér­kezett a törvényhatósághoz a leirat, amely­ben a választás kiírását elrendeli, Ez okból Forster Zoltán alispán a központi választ­mányt f. hó 28-án d. e. 10 órára ülésre hívta össze, amelyen kitűzik a választás határnapját és megalakítják a választási bizottságot. — A bonyhádi munkapárt végrehajtó bizottsága csütörtökön testületi­leg tiszteleg Simontsits Elemér főispánnál, hogy neki hivatalos formában is felajánlják a képviselőjelöltséget és Simontsits előre­láthatólag vasárnap megy ki Bonyhádra, hogy ott megtartsa programmbeszédét. HÍREK. Emlékvers Koller Teruskához. Varrogat a kis lány, Zakatol a gépe, Haj! de bűvös bájos A kis lányka képe... — Zakatol a gépe, zive is zakatol Gondolatja hol van ? . . . Ott, messze valahol! Mosolyog az arcod Zakatol a géped, Varrnád a szivemhez A te szivecskédet! Kálmán Dezső. — Kinevezés. A pécsi pénzügyigazgató Kremnitzky Sándor pénzügyőri fővigyázót,íföldin- ket, Villányba pénzügyőri szemlésszé nevezte ki. — Hivatalvizsgálat. A bonyhádi kir. járás- biróságot, Hazslinszky Géza törvényszéki elnök megvizsgálta és azt teljes rendben találta. — Bírósági kinevezések. Az igazságügymi­niszter elhatározta, hogy ezentúl az ügyvédi kar­ból is fog bírákat kineveztetni. A hivatalos lap már közli is az első ily kinevezést. A király ugyanis dr. Tóltll István budapesti neves gya­korló ügyvédet a budapesti ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Tótth István dr. szekszárdi szárma­zású. — Ugyancsak a király dr. Balta Béla ta­mási járásbirósági jegyzőt ugyanoda és Luczáti Ignác losonci járásbirósági jegyzőt a szekszárdi já­rásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Általános feltű­nést, sőt megütközést kelt,hogy a szekszárdi kir. tör­vényszék és járásbíróság megüresedett bírói állásait idegen törvényszékek és járásbíróságok emberei­vel töltik be, mellőzve az itteni jegyzői kar ér­demes emkereit, akik nemcsak szorgalmuk, kiváló képességük, de tán hosszabb szolgálataik révén is régen megértek már az előléptetésre. Minden­esetre érthetetlen, áldástalan állapot ez, amely a szekszárdi kir. törvényszéknél a kinevezéseknél divik. — Aligazgatóvá Választás. A bonyhádi taka­rék és gazdasági bank r.-t. f. hó 18-ikán köz gyűlést tartott. Ezen a közgyűlésen Straicher Benő aligazgatóvá és dr. Perczel Béla főszolga biró, felügyelő bizottsági taggá választatott meg. — Államsegély. A kereskedelmi miniszter az 1912—13. évi tanévre a bátaszéki iparosta­nonciskolának 120Ö K, a bonyhádinak 1000 K, a dombóvárinak 1400 K, a dunafőldvárinak 1000 K, a paksinak 1500 K, a szekszárdinak 1700 K, a tamásinak 600 K és a tolnainak 1500 K állam segélyt adott. — Alapszabály jóváhagyás. A bonyhádi Tennis Club alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Elbocsátás. Fehlen Ádám bonyhádi ille­tőségű egyén Ausztriába való kivándorlás folytán a magyar állam kötelékéből elbocsáttatott. — Áthelyezés. Az igázságügyminiszter Petz Ferenc bonyhádi kir. járásbirósági jegyzőt a nagy- kanizsai kir. törvényszékhez helyezte hasonló mi­nőségben. — Esküvő. Bonyhádi Perczel Ákos nyug. táblabiró és neje szül. Teuely Ilona leánya, Per­czel Sári, a Király Színház bájos művésznője, julius hó 5 én köt házasságot nyirjesi Létay Gusz­táv nyug. miniszteri tanácsos és neje szül. Bainl- ner Fanny fiával, ifj. Létay Gusztávval, a Magyar Általános Hitelbank cégvezetőjével. A fiatal mű­vésznő, akit még több esztendős szerződés köt a Király Színházhoz s aki a János vitéz Juliskájá­val most aratott nagy sikert Bécsben, egyelőre nem szándékozik visszavonulni a színpadtól. — Szabadalom. Jobbaházi Dőry Béla cs. és kir. kamarás, tolnavármegyei származású, buda­pesti lakos, repülőgépeken eszközölt újításaira a szabadalmat elnyerte. A képviselettel a dr. Wirk- mann és Bérezi cég van megbízva. — Orvos választás. A dr. Zilczer Béla volt döbröközi orvos lemondása folytán megüresedett Döbrököz községi orvosi állásra folyó hó 22-én dr. Politzer Manó alsósimándi orvost választot­ták meg. — Tiz éves gazdatiszti kör. A Fejér- és Tolnamegyei Gazdatiszti Kör most ünnepelte fönn­állásának tizedik évfordulóját. Lindtner Sándor elnök megnyitó beszéde után Ármos Jenő titkár részletesen beszámolt a kör munkásságáról és az elért eredményről. A jelentés elhangzása után jó­váhagyták a számadást. Egyúttal Hühner Károly vezérigazgatónak támogatásáért és Ármos Jenő titkár munkásságáért köszönetét szavaztak. — Zichy püspök bérmautja. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök szombaton délután szakadó esőben érkezett Szekszárdra, hogy foly­tassa Sióagárdon, Harcon, Mözsön, Faddou, és Kistengelicen a bérmálás szentségének kiosztását. A szekszárdi vasútállomáson sokan jelentek meg a“ főpásztor tiszteletére, akit dr. Szentkirályi Mihály polgármester a város részéről és dr. Fent Ferenc apát-esperes pedig a kerületi papság nevé- bén üdvözölt. A korzón a tanuló ifjúság várta a. püspököt, akit lelkesen megéljenzett. Zichy Gyula gróf egyenesen Sióagárdra hajtatott. _TOLNAVÁRMEGYE és a KO ZERGE K — A tanítók fizetésrendezése. A tanítói fizetésrendezési törvényeket a király a múlt hé­ten szentesítette. Az 1913. évi XV. t.-c. az állami elemi népiskolai tenitók illetményeinek rendezé­séről és az 1913. XVI. t.-c. a községi és hitfele­kezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről szól. — Orvosok gyűlése. Budapesten pénteken és a rákövetkező két napon volt a magyar sebész­társaság VI. nagygyűlése, amelyen az egész országból a magyar orvosi kar kitűnőségei nagy számban vettek részt. Szekszárdim! dr. Tanáirky Árpád, a Ferenc közkórház igazgató-főorvosa volt jelen a nagygyűlésen. — Tisztelgés Apponyi Gézáns g ófnénál. A simontornyai járási jegyző-egylet határozata folytán, e hó 16-án délután 3 órakor tisztelgett a Bereczk István alelnok és Oravszky László egyesületi tagból álló küldöttség gróf Apponyi Gézánénál, hőgyészi kastélyában, amikor is ne­vezettek a jegyzői egyesület nevében és meg­bízásából, hálás köszönetüknek adtak kifejezést azon tényért, hogy néhai Cseszki Sándor volt tolnacémedii segédjegyző a grófnő jóságából két ízben meghosszabbitott ingyenes gyógykezelést nyert, a József kir. herceg szanatórium egyesület gyulai telepén. — A grófnő betegsége dacára örömmel fogadta a küldöttséget és a jegyzői kar iránti nagyrabecsülésének, jó félórai társalgás alatt, többször kifejezést adott. — Pénztárnok választás. A „Tolnai Polgári Takarékpénztár^ dombóvári fiókintézete a Réder János elhalálozása folytáu megüresedett pénztár­noki állásra Biró Miksa vegyeskereskedőt válasz­totta meg. — A Tolnavármegyei Közművelődési Egye­sület igazgató választmányának ülése, a Tolna­vármegyei Közművelődési Egyesület igazgató­választmánya f. hó 31-én d. u. fél 4 órakor Forster Zoltán alispán elnöklésével ülést tart. Tárgy : A szakosztályok megalakítása s azok mű­ködési irányának megállapítása. Intézkedés a tag­dijak beszedése iránt. A volt muzeumegyesület számadásának előterjesztése, számadónak a fel­mentvény megadása. Előterjesztés a közgyűléshez a tisztviselők tiszteletdijának megállapítása iránt. A szolga díjazásának megállapítása. — Lelkigyakorlatok. A pécsegyházmegyei tanítók és tanítónők számára az idén lesz Pécsett lelkigyakorlat. A tanítónőké junius hó 30-án este veszi kezdetét a Notre dame leánynevelő­intézetben, ahol 33-an nyernek teljes ellátást, mig a többi jelentkezőt a Mária intézetben he­lyezik el. A tanítók lelkigyakorlata aug. hó 4-én este kezdődik és szintén 4 napig tart. Úgy a tanitók, mint a tanítónők legalább is 8 nappal előbb tartoznak jelentkezni a s'zeminárium és a Notre dame vezetőségénél, hogy elhelyeztetésük- ről idejekorán gondoskodhassanak. — Kovács Gyula mandátuma. Kovács Gyula a gyomai kerület képviselője, aki Tisza Istvánra rálőtt s akinek korábbi szándéka az volt, hogy lemond mandátumáról, elállt e szándékától s man­dátumát továbbra is megtartja. 1913 május 26. Köhögősek.* Irta: Pajzs Elemér. I. A gyereknek vörös zsebkendőt adott az anyja, hogy ne látszék meg a vér, amit beleköp. Vézna, tizennégyesztendős melle úgy sipolt, mint egy elromlott fújtató. — Ha válla közé húzta a fejét és köhögött, olyan volt, mint egy megele­venedett kép, keret nélkül, evvel az aláírással : nyomorúság. Az ember nézte a gyereket és mintha kést mártottak volna a torkába, olyan érzés született a bensejében. — Az én egészséges jó vérem, mégis át­ragadt rá a nyavaja — mondogatta mindig. A gyerek gubbaszkodott a széken, mele­gen, álmatagon. Ä szemei annyira beestek, hogy alig látszottak ki a mély gödrökből. Naphosszat nem mozdult el a székről. Kuszáit gondolatokkal, összegubancolt érzésekkel volt tele az agya, de egyszerre olyan sok gondolat rohanta meg, hogy értelmetlen zagyvasággá olvadtak össze és nem tudta őket szétválasztani. Csak akkor kelt fel a székről, ha rájött a * Mutatvány a szerzőnek most megjelent novellás kötetéből. köhögés. Egy egy nehéz roham után, mikor vér buggyant ki a szájából, sokkal könnyebben érezte magát. Derűs mosolygás ült a szájaszélére és nagy tervekről, reményekről álmodott. De a a jobb állapot, csak rövid ideig tartott. Utána mély zsibbadtság és elerőtlenedés lepte meg. — Hunyt szemekkel, ernyedten lógatta a karjait a szék támlája mellett. Egészen olyan volt, mint egy ráncos szem szőlő. Nemsokára sokkal jobban lett. Mikor deszkaruhába öltöztették. Akkor legalább nem fojtogatta a torkát a köhögés. És nem kellett a szájáról törölni a lefolyó vért. II. Mikor a temetőből hazajöttek, beültek a szobába. Ketten voltak bent, csak a szomorúság volt a társaságuk, rágta a vállukat, mint egy vad sötét átok. Az asszony a sarokba bujt, szuntyogott csendesen, csak néha csuklóit a sok sírástól. Az ember egy székre ült. Fogta a homlokát. Tüzes volt, mint a parázs. Száraz volt a nyeldeklője, szomjazott egy kis hűvös vizre, de nem ivott, pedig ott állott előtte a korsó az asztalon. Jól esett neki, hogy kínozhatja magát. Ez a bünte- tésszerü megvonása a szükségeinek, enyhítette a fájdalmát. Színes karikák vitustáncot jártak előtte úgy, hogy be kellett hunni a szemét, mert bántó fájás járt a megerőltető nézés nyomán. Nagyon kikivánkozott belőle a beszéd, de a megkezdett szót mindig kettészakította. Azt gondolta: nem illő, hogy a fájdalom egyenletes nyugodtságát beszéddel enyhítse. Végre is nem állotta tovább a csendet és tompa, kongó hangon mondta: — Itt van. Nesze. Látod ? a te véred . . . Beszélt, de oda se nézett az asszonyra. A kabátja szélét tisztogatta, amely tele volt szórva sárfoltokkal. Esős, súlyosan nedves idő volt, mikor a temetőből hazajöttek. Kapirgálta a körmével a megfehéredett pettyeket, hogy porzott a levegő. Az asszonyt sértették a szaggatott, rövid mondatok. Mutatni akarta, hogy nem nagyon sokat ad az ember beszédére. Rándított a vállán : — Nemcsak az én vérem, a kende is, — mondta. — Ami rossz benne, az mind a tied. Rólad ragadt rá a betegség . . . Az egész famíliád ilyen göthös . . . Ott van a Terka, a Szántó Józsi fele­sége. Az annyira oda van, hogy az ajtófáuak kapaszkodik, ha rágyün a köhögés ... Es a Gáspár, a nyavajás, nem a te testvéred? Az min­den sor szántás után a fűbe fekszik és a lábával kalimpált hogy egészen ki ne ájjon belőle a szusz. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönsé­get, hogy a mai kor igényeinek megfelelő mü selyemfestő és vegyészeti ruhatisztító intézetet létesítettem. Elvállalok vegyi tisztításra és festésre mindennemű férfi-, női-és gyermekruhát, bútorszöveteket, hímzéseket, napernyőket, glaszé-keztyüket, congré- és csipkefüggönyöket stb. stb. — A ruhák egészben lesznek tisztítva, mi által régi -------------- alakjuk megmarad. — Gyászruhák 12 óra alatt festetnek. — A legmérsékeltebb árak. — Szives pártfogást kér -------------­MO LNÁR JÓZSEF mű selyemfestö és vegyé­szeti ruhatisztitó-intézete SZEKSZÁRD, Széchenyi-utca Hivert-féle ház

Next

/
Thumbnails
Contents