Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-08 / 37. szám

2

Ha tehát nincs reménység rendszer- változásra, a jelen rendszer keretében igyekezzék az ellenzék teljesíteni hazafias kötelességét. Engedje elvonulni Justh Gyulát Makóra — kiskirálynak s mivel Makótól egy kicsit messze van Jeruzsálem, ne ide, de a közelebbi képviselőházba vonuljon be egy kicsit — vezekelni. Ismerje be, hogy tévedett, túllőtt a célon, vegye át ismét fontos ellenőrző hivatását, igy még visszaszerezheti megcibált presztizséjét, vissza- küzdheti régi tisztes pozícióját, ellenesetben azonban nem ő, de a nemzet csinálja meg a végső „schluszt“, amely börzei nyelven nem csak azt jelenti, hogy: kötés vagy zárlat, de azt is, hogy : „vége — nincs tovább!“ B.

A kertészkedés terjesztése.

Gazdasági viszonyaink javítására és a drágaság ellensúlyozására Serényi Béla gróf föld mivelési miniszter egy jelszót dobott ki a közéletbe. Ez a jelszó: „Termeljünk többet“. Kétségtelen, hogy ez a jelszó igen tetszetős és egyszerű, természetes dolog, amely biztos sikerre is vezethet. Sajnos, Magyarország termőföldterületeit megnagyobbítani nincs módunkban, de azt igenis elérhetjük, hogy termőföldeinket jobb műveléssel, a vetőmagvak kiválasztásával, jövedelmesebb termelési ágak felkarolásával, a munkaerők takarékos felhasználásán és a hasznos beruházásokon alakuló okszerű gazdálkodással több termelésre kényszeritsük.

Különösen a kertészkedés az, mely nagy mértékben alkalmas a több-termelés biztosítására. Ezen művelési ág előmozdítására, mely hazánkban eddigelé igen alárendelt keretekben mozgott és pedig leginkább azért, mert a mi földmives osztályunk túlnyomóan a szem-termelés hive és az úgynevezett külterjes gazdálkodást szereti, — a földmivelési miniszter már eddig is az ország több pontján állami zöldségtermelő telepeket létesített, ahol a földmivelők a bolgár-rendszerű zöldségtermelést, mely aránylag óriási jövedelmet biztosit a termelőnek, gyakorlatilag megtanulhatják, hogy aztán azt akár saját földjeiken, akár bérelt területeken űzhessék és igy a hazai termő- területek minél belterjesebb kihasználását elérhessék.

E zöldségtermelő telepek számát a földmivelési miniszter szaporítani fogja, ami remélnünk engedi, hogy íSzekszárdon, mint Tolnavármegye székhelyén, szintén létesül ily telep, melynek megbecsülhetetlen kihatása lenne Szek- szárd népességének munkakeresetére és munkaszeretetére.

Egy-egy ily telep munkásszükségletének fedezésére állandó munkaerő-tartalékra van szükség, melyek pályázat utján szereztetnek be, különös előszeretettel a kisgazdák köréből. A kiképménnyel. Ezt Thaly a tanulmányok VI. részében közli, a 407. lapon. Hogy hol látta ezt feljegyezve, nem irja. Csak annyit jelez, hogy régi népballada, Udvarlielyszéken Jél a Nyikó völgyében és Szeged—Makó vidékén.

így tehát itt a népnek firól-fira szálló száj- hagyományára támaszkodik.

Sajnos, nincs módomban, hogy Esztergomban s az Országos levéltárban utána nézzek a kéziratnak, vagy Udvarhelyszéken s Szeged, Makó vidékén meghallgassam a nép ajkáról a Bujdosó Rákóczit, igy tehát a kezem között levő nyers szövegből próbálom megállapítani hitelességüket.

„Esztergom megvétele“ 1706-ban, kevéssel a város elfoglalása után íratott. A győzelemokozta, öröm, a Rákóczihoz való hűség nyer hangot benne. Megfelel a többi kuruc költemény hangulatának s annak, hogy ez események nyomában születtek a kuruc költemények. A domb földjének süveggel való bordása is népies eredetű gondolat, akár igaz, akár nem a történet. A kuruc büszkeség megnyilatkozása (Szép tábora felett végigtekinthessen. A sok nyalka kuruc . . .) is kurucos. A verselés darabossága, a régies összetételek (perzsia szőnyegen, éjten- ójjel, hajdu-ezereit), a régies szavak (garanattul, hevesség, álgyuim), a gondolatok hézagos kifejezései (Hejh, s megbődülének Rákóczi ágyúi, Hejh, s megrendülőnek Esztergom tornyai), a szubjektiv érzelmek balladás bevitele (Hajh, sok anya fia borul ott be vérrel . . . Ha kérded, ki irta? — egy igaz magyar fi, igaz örömében, elhiggye akárki; Odafent a tokos csak elhivé magát, berdót igen kajált . . . Vég-Eszter- gom vára, jobb lesz, add meg magad! stb.) arra

TOLNAVARMEGYE én H KÖZÉRDEK

zett munkásanyagot a miniszter a kiképzés után is támogatja és irányitja; igy az önállósítás után, akár saját, akár bérelt területen folytatják is a zöldségtermelést, a miniszter gondoskodik arról, hogy az első évben minden szükségletűk, amely telepök berendezése körül fölmerül és az illetők erejét meghaladja, esetleg állami segéllyel fedeztessék.

Különösen támogatja a miniszter azokat, akik banda szerüleg vállalkoznak egyes nagyobb városok mentén ily zöldségtelepek felállítására.

Ezeknél úgy a viziberendezést, mint az összes melegágyi berendezéseket, trágyát, a terű let előkészítését, vetőmagvakkal való ellátását, sőt az első esztendőben a terület bérletét is haj landó a miniszter fedezni ésj alkalmat nyújt arra is, hogy az egyes munkáscsoportok további boldogulása, a telepről való elbocsátásuk utáu is a lehetőségig biztosíttassák.

Oly nagyarányú és messzemenő kedvezmények ezek, melyek bizonyára csapatosan fogják a kisgazdákat az állami kertészetekbe vezetni, ahol úgy a fagondozásban, mint a gyümölcs csomagolásban és zöldségtermelésben a jártasságot megszerezvén, mint gyakorlott munkások az állami kertészet-telepeken, vagy magánosok kertészeteiben alkalmazhatók, vagy községek részére mint fagondozók átengedhetők lesznek.

A felvételi kellékek : nőtlenség, a magyar nyelv birása, 17—30 éves életkor, ép, erős testalkat, fertőző betegségtől mentesség, községi erkölcsi bizonyítvány.

A kiképzés ideje alatt a munkások munka- naponkint 3 korona napszámbért kapnak, mely kéthetenként fizettetik ki. Ha a munkások meg felelő gyakorlati előmenetelt nem tesznek, vagy ellenök kifogás merülne fel, 3 napi felmondás mellett elbocsáthatók. Vizmenti, vagy gyümölcs- termelő vidéki lakosok, vagy ahol zöldségterme lés nincs, vagy a zöldségtermelés idegen kézben van — előnyben részesülnek. Felvételért 1 koronás bélyeggel ellátott kérvénnyel a földmivelési miniszterhez kell fordulni, megjelölve, hogy a kertészet melyik ágában (zöldségtermelés, gyümölcstenyésztés) kíván az illétő foglalkozni. — A kérvények a minisztériumnál, vagy a községi elöljáróságnál nyújthatók be.

A miniszter ez akciója és áldozatkészsége kétségtelenül nagy lépésekben viszi előre hazánkban a kertészkedést, amely földmivelési ágban eddig a bolgár telepesek nagy anyagi sikereket értek el nálunk. De épen mert a bolgárkertészek sikerei eltagadhatatlanok, épen mert népünk évek óta láthatta, tapasztalhatta, hogy a szorgalmas bolgár aránylag kis területű kertjéből mily sok jövedelmet tudott „kigazdálkodni“ — biztosra vehetjük, hogy végre a mi népünk is ráadja magát a kertészkedésre és ezáltal ezer meg ezer törpe-birtokos jut biztos keresethez és megélhetéshez.

A kertészkedés terjesztése és fejlesztése, miután az nemcsak a termelő osztálynak, de a fogyasztó nagy közönségnek is elsőrangú érdeke, megér minden áldozatot.

mutatnak, hogy e költemény eredeti népi termék* Hogy Thaly helytelen értelmet tulajdonított a „torpad“ szónak, az nem döntő az eredetiségre nézve, sőt az ellenkezőjét is bizonyíthatja a Riedl feltevésének. Az sem lehet feltétlenül bizonyító érv, hogy e sorok :

»Mire a fényes nap háromszor felsütne,

Hej, magyar lobogó lesz oda felfűzve!« megvannak Aranynak egy 1853-ban irott költeményében, a Török Bálintban, igy:

»Mire a nap még egyszer kisütne,

Német zászló lesz oda felütve.«

A verselés is más és sok olyau költemény van, ahol igy, vagy ennél jobban egyeznek a gondolatok. Különben Thaly, ha tényleg az volt a szándéka, amit neki imputálnak, maga vigyázott volna legjobban arra, hogy a legkisebb gyanúra se adjon okot s ne tegyen pbele olyan sorokat, amelyek rögtön kétséget támaszthatnak müve hitelessége iránt.

Amit itt elmondottunk, ugyanazt mondhatjuk az Ocskay Lászlóról való balladáról is. A mü szerzője, (ha lehet igy mondani) forró együttérzésben élt a többi kurucokkal, fájlalja, a nagyok árulását, a jók pusztulását, de örül a bosszúálló végzet büntetésének. Nem tud objektive beszélni, ami arra mutat, hogy szerzője részese, kortársa az eseménynek. Régi szavai, fordulatai, nyelvjárási alakjai, a gondolatismétlés (Álnok árulónak bosszúját megállóm, Álnok árulónak bosszúját megállóm), a szubjektiv hév megnyilatkozása (Verje meg az Isten az állhatatlanságát!) a szak- gatott előadásmód (Kiverik kezébül s úgy homlo kon vágják, — Vér elborította mind a két orcáját, stb.) különösen a hollók szerepeltetése: mind népi eredetre mutatnak. Erre mutat a 30. strófáÓhajtandó, hogy a miniszter ez akciójában Szekszárdról és Tolnavármegyéről ne feledkezzék el. Szekszárd városa adjon magáról életjelt. Kérjünk állami kertésztelepet Szekszárdra. fm.

1913 május 8.

HÍREK.

Előfizetőinknek, lapunk barátainak a legboldogabb pünkösdi ünnepeket kívánjuk. Lapunk legközelebbi száma kedden jelenik meg.

— Személyi hir. Iíésmáky István, a pécsi jogliceum igazgatója, a tegnapi hangversenyen közreműködő jogászdalárdával Szekszárdra érkezett s itt ma délutánig dr. Fent Ferenc apátplébános vendége volt.

— Kinevezés. A belügyminiszter dr. Sass Elemért, néhai dr. Sass István Tolnavármegye tiszti főorvosának unokáját, miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki és szolgálattételre beosztotta Szabolcsvármegye főispánja mellé, titkári minőségben.

— Prohászka Oítokár Tolnán. Prohászka Ottokár dr., a székesfehérvári egyházmegye tudós püspöke kedden délelőtt titkárja kíséretében Tolnára érkezett s ott Bezerédj Pál vbt. tanácsos és Fekete Ágoston prépost kalauzolása mellett megtekintette az orfelinátot. A főpásztor a látottak és hallottak felett őszinte elismerésének adott kifejezést. Prohászka Ottokár dr. délben Bezerédj Pál hidjai kastélyába kocsizott s a hatórai vonattal utazott vissza székhelyére.-- Pénztárorvosi helyettesítés. A szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztár néhai dr. Kovács Bálint volt bátaszéki munkásbiztositó pénztári orvos helyettesítésével dr. Horvát Alajos bátaszéki orvost bízta meg.

— Szerenád. Tegnap este 8 órakor a pécsi jogász dalárda szerenádot adott dr. Fent Ferenc apátp lebánosnak, aki szép szavak kíséretében mondott köszönetét a dalárda kedves figyelméért.

— Két uj törvény. A hivatalos lap közli, hogy a király a totalizatőradóról és a képviselők választásáról szóló megszavazott törvényjavaslatokat a szentesitési záradékkal ellátta. Az első mint 1913. évi XIII., a másik mint 1913. évi XIV. t.-c. jelent meg az országos törvénytárban.

— Hivatalszolgai kinevezés. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke Kis István tamásii járás- birósági napidijas szolgát a gyönki kir. járásbírósághoz III. osztályú hivatalszolgává nevezte ki.

— Tiizoltófnnepély Bátaszéken. Szép ünnepélyben volt része Flórián napján a bátaszéki tüzoltótestületnek. — E napon tette le fogadalmát Pongrácz Lajos gyógyszerész. Ezután hivatalosan átvette a tűzoltóság vezetését s első hivatalos működése abban állott, hogy három tűzoltónak mellére tűzte a 25 éves tűzoltói szolgálat kitüntető érmét. Az ünnepélyt este nagy társasvacsora fejezte be, melyen Bátaszék intelligenciája is nagy számban meg elent.

ban említett „szélvészek“ bevitele is. Tehát ezt.a költeményt is eredeti kuruckori, népi terméknek tarthatjuk.

Mint a többinél, úgy ezeknél is meg van jelölve a találati hely. Nincs megjelölve a harmadiknál, a Bujdosó Rákóczinál.

Ha ezt a költeményt vizsgáljuk, látjuk, hogy népies hangú, darabos előadással kezdődik, akkor egyszerre nekilendül s teljesen jó, pompás, költői nyelvű sorokban ad lelkesítő nógatásának hangot Rákóczi:

Úgy verd: a föld rengjen,

Ég is visszazengjen,

Aki él, meghallja,

Sőt azt is, ki halva Fekszik, felriassza:

Rajta, rajta, rajta ! stb.

A 3. strófa tehát stilizálva van, igy a 4. is; a patkó-forditás eszméje, a bucsuzás megható jelenete meg lehetett a nép ajkán élt balladában, de nem ilyen szépen kifejezve. Mintha Thalyt is megillette volna a fejedelméhez i'agaszkodó kuruc szeretete, a népéhez ragaszkodó jóságos fejedelem fájdalma, mikor a nép ajkán élt ballada hézagos részeit feljegyezte.

Amit Riedl felhoz, hogy szerzője tudja azt hogy Rákóczi Rodostóban meghalt, arra a költeményben nem találunk célzást sem, hacsak az általam gyanúsnak tartott négy sort annak nem vesszük. Az is meglehet, hogy maga a nép toldott be egyes részeket s Thaly úgy jegyezte le. Azt pedig egész nyugodtan a szájába adhatta a népi költő Rákóczinak, hogy összeszedné még a magyarság az íH porhanyó csontjait. A Riedl által felhozott két sor:

Idegen nemzetnek Beh súlyos a járma , . .